Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-11 / 35. szám

/ Jánosaknán helytállnak i Néhány nap és Karancssá- gon a tsz zárszámadó közgyű­lésén Győri Zoltánné, a nőbi* zottság elnöke beszámol a tagságnak, hogy az elmúlt év­ben az asszonyok miként haj­tották végre a részükre kije­lölt feladatot. A nőbizottság elnöke gondosan felkészült a számvetésre. Szalmatercsi születésű, és közel két évtize­de tagja a közösnek. Ott volt az alakuláskor Szalmatercsen, aztán az egyesülés után a nagy gazdaságban lett tsz- tag. Sok-sok tapasztalattal rendelkezik, éppen ezért vá­lasztották meg a bizottságuk elnökéül az asszonyok. Fej­ből számolja a tsz-bert dol­gozó asszonyok számát, az­tán mondja is: — Több mint harmincán vagyunk, akik az állattenyész­tésben és az erdészetnél dol­gozunk. Jómagam a szalma­tercsi brigád vezetője vagyok. A beszélgetés során vala­honnan a járási székhelyről, a közös dolgai intézése után hazatért a tsz elnöke is. Ö volt, aki kiegészítette Győri- nét, és elmondta, hogy az asszonyok nem csupán szá­muknak, hanem munkájuk jelentőségének megfelelő fi­gyelmet érdemelnek a közgyű­lésen. Győriné az elnök szava­it azzal egészítette ki, hogy ismertette a zárszámadásra készített jelentések lényegét. — En csak dicsérni tudom a mi asszonyainkat... — hangsúlyozta. Munkájukat tekintve így helyes, mert szorgalmasak. Az állattenyésztésben úgy­szólván csak ők végzik a munkát és elismerésre méltó eredményekkel. Az elnök sze­mélyesen ügyel arra, hogy a brigád tagjai a járandóságu­kat pontosan megkapják. Egy-egy esztendőben negy­venezer forintot fizetnek ki nekik csak jutalékként. Kor­szerű fürdő, öltöző áll a ren­delkezésükre. így sorolta az elnök a tsz-asszonyoknak nyújtott juttatásokat. Győriné szakította félbe: . — Ezekről a dolgokról pon­tosan szántót adok a közgyű­lésen. De beszélni kell a ház­tájiban biztosított lehetősé­gekről is. Nagyon hasznosan működik a tsz-ben a háztáji 'bizottság. A munkát rendesen . elvégző tagok a sertéstenyésztéshez kedvezményt kapnak. Részt vesznek a kedvezményes ko­caakcióban. A sertést a tsz vásárolja meg tőlük. Bekap­csolódtak a zöldségtermesztés­be. A mák között köztesKént termesztenek különböző zöld­ségféléket. Négy hektáron uborkát és más árunövényt. Olyan kedvezően alakult az asszonyok munkakörülménye, kereseti lehetősége a tsz-ben, hogy egyre többen jelentkez­nek munkára. — Erről is szólni kell — mondta az elnökasszony. Bizonyos feszültség is ke­letkezett. A brigádban dolgo­zóktól megkövetelik a hár­mas követelmény követke­zetes betartását: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni.. Jelenleg is tanulnak: Nagy Jánosné, Gvurkó Sán- öorné Ságújfaluból, Fekete Józsefné Szalmatercsről, mind­annyian a brigád tagjai. A tanulás náluk elengedhetetlen követelmény, mert a felada­tokat magasabb szinten kell megoldani, ami felkészültséget igényel. A feszültség abban jelentkezett, hogy a brigádon kívüliek szeretnének brigád- tagok lenni, miközben a köve­telményeknek nem tesznek eleget. — Ez a kérdés a közgyűlé­si beszámolóban komoly teret kap. Álláspontunk, hogy ala­kítsanak brigádot, érjék el kollektíván azt a szintet., amit a szocialista brigád cím megkövetel. Ha teljesítik, nincs akadálya, hogy a szo­cialista brigád jogait élvez­zék. Ez azért Hs nagyon lé­nyeges, hogy a mozgalom ne híguljon fel. Ennél a kérdésnél Győri Zoltánné, a nőbizottság elnö­ke szélesebb vitára számit. De ettől nem tartanak, ellen­kezőleg: várják, hogy a köz­gyűlés fórumán szerepeljen, mert fontosnak vélik, hogy minden asszony érezze, kol­lektívába tartózik. Karancssá- gon a közgyűlésen fontos sze­repet töltenek be az asszo­nyok, akik a férfiakkal egyen­lő munkát végeznek. Egyen­lő elismerést is élveznek. B. Gy. A Női Fehérneműgyár já- nosaknai telepe 781 dolgozó­jának 97 százaléka nő. Az üzem alapításának egyik cél­ja éppen az volt, hogy mun­kalehetőséget nyújtson a Kör­nyék asszonyainak. A bejáró dolgozók , nagy része a „főző­kanál mellől” került gép mel­lé. Ennek ellenére az eltelt tíz év alatt elérték, hogy 15 százalékuk szakképzettséget szerzett. Ezt a számot az idén 22 százalékra szeretnék emel­ni, részben az ipari tanulók­ra, részben pedig az 1976 őszén indult szakmunkásképző tan­folyamok elvégzőire számítva. — Bizonyára nagy gondot jelent a gyermekgondozási se­gélyen levő dolgozók pótlása. Milyen módon sikerül áthi­dalni a nehézségeket? — kér­dezzük Hegedűs Béláné telep­vezetőtől. — Valóban ez az egyik leg­nagyobb gondunk. Általában állandó jelleggel 150-en van­nak „GYES"-en. Ennek elle­nére az elmúlt évi tervet 104 helyett közel 108 százalékra teljesítettük. — Hogyan sikerült? — A legnagyobb szerepet a szocialista brigádok játsszák. Harminchat kollektívánkból 24 vesz részt a szocialista munkaversenyben. Elsősor­ban az ő szorgalmuk és ál­dozatkészségük az a biztog alap, amelyre támaszkodha­tunk. — Keresnek-e más megol­dásokat? — Igen, már az elmúlt év­ben megpróbáltunk kismama­szalagot szervezni. Ez azon­ban több okból meghiúsult. A legalapvetőbb akadály talán a közlekedés, hiszen a dolgozók jelentős része bejáró. Emel­lett az egy műszakos rend­szer munkaszervezési ne­hézségeket is . magával hoz. Ennek ellenére az idén újra megpróbálkozunk kismama­szalag létrehozásával — fe­jezte be a beszélgetést a te­lepvezető. Évzáró taggyűlés az öntöde 11-ben A jók közül is a legjobbak között Kedélyes, jó hangulat ural­kodik a ZIM salgótarjáni gyá­ra öntöde II. pártalapszerve- zet elmúlt évet záró taggyű­lése megkezdése előtt. Néhá- nyan tréfálkoznak, ugratják egymást. Mint később Kovács Árpádné alapszervezeti titkár beszámolójából kiderült, van alapja a jókedvnek. Nehéz esztendőt hagytak maguk mögött az alapszervezet tag­jai. 1976. első felében örökös kérdőjelekkel küszködtek; mi lesz a kulcsöntöde sorsa, lesz- e folyamatos megrendelés? Az előbbiek ellenkezője kö­vetkezett be a második fél évben. A kommunisták pél­damutató munkájának segítsé­gével a kulcsömtöde és a kulcsmúhely dolgozói teljesí­tették a cselekvési program­ban vállaltakat, PEZSGŐ POLITIKAI ÉLET Az alapszervezet kommu­nistáinak tevékenységét a XI. pártkongresszus határo­zatának szellemében végzett munka jellemezte. A jól meg­választott, ügyesen és körül­tekintően előkészített és meg­tárgyalt, megvitatott témák segítették a politikai ( élet pezsgését, az aktivitás fokozó­dását. A tagság részéről meg­nyilvánuló segítőkész és őszin­te vélemények ösztönzést ad­tak a gyár vezetésének a gon­dok mielőbbi megoldásához. Sokat jelentett a tagkönyvcse- re, amely során napvilágra kerültek mindazok a vélemé­nyek, észrevételek, Kritikai megjegyzések, amelyek újabb lökést adtak a hatékonyabb munkához. Ebben nagy szerepet vállal­tak magukra a pártcsoportok. Tevékenységüket jónak/ítélte a taggyűlés. Ez azért követ­kezett be, mert a pártvezető­ség az elmúlt években a na­gyobb önállóság jegyében íog- lalkozott az öt pártcsoportbi- zalmi munkájával. Ma már nem jelent gondot a pártcsoport-megbeszelések megtartása, a pártrendezvé­nyekre történő mozgósítás. A pártcsoportbizalmiak vélemé­nye tükröződik a pártvezető­ség állásfoglalásaiban. Nagy részük van abban, hogy za- zartalanul oldották meg a tagkönycserét, rendszeressé vált a tagdíjfizetés, az egyik szemináriumon vitázó légkör alakult ki. Az elmondottakat erősítet­te meg felszólalásában többi között Szabó János. Folytatva ezt a gondolatot Rajkó Lajos abban jelölte meg a sixer egyik eredőjét, hogy javult a párttagok és pártcsoportveze­tők, a pártvezetőség és a tag­ság, a párttagok és a párton- kívüliek kapcsolata. A párt­csoportvezetők igényesebben és önállóbban oldják meg feladataikat. Egner József felszólalásában alapvetően ez előbbieket erősítette meg, majd érzékeltette, hogy a vi­ták milyen termékenyen, ösz­tönzően hatottak a munkára. Kerékgyártó Ferencné a töb­bi között hangsúlyozta: — Az elmúlt esztendő bebizonyítot­ta, hogy a tagság a vezetés­sel és a pártankívüliekkel együtt képes a legnehezebb feladatokkal is megbirkózni. Vincze István, aki a gyári pártbizottság álláspontját tol­mácsolta, a pártvezetőség eré­nyének tulajdonította a gaz­dasági szervező, ellenőrző, irá­nyító munka jelentős javulá­sát, valamint a tagság aktivi­tását. A jó módszerek megtartása, a még célravezetőbbek ke­resése, a tagság „csendesebb”, hallgatagabb tagjain'ak aktivi­zálása, a párttagok és párton- kívüliek kapcsolatának to­vábbi erősítése jegyében állí­tották össze az ez évi cselek­vési programot. MINŐSÉG — MUNKA- FEGYELEM A felszólalók csaknem mindegyike elmondta, nogy az idén nincsenek olyan gondjaik mint tavaly ebben az idő­szakban. Van elegendő mun­kájuk. A kérdés az, hogy a megnövekedett tennivalókat miként oldják meg. Az első negyedévben H0 Ion­ná kulcsra van megrendelé­sük. Egyébként erre az evre 240 tonnás termelést várnak az üzemrésztől, ami 62 ton­nával, több mint az elmúlt évi. Mindezt a takarékosság, a ha­tékonyság, a minőségjavítás, a selejtcsökkentés jegyében, a meglevő létszámmal kell meg­oldani. Kerékgyártó Ferencné, Eg­ner. Rezső, Rajkó Lajos, Eg­ner József, Szabó János el­mondották, hogy a megnöve­kedett feladatokkal csak ak­kor képesek megbirkózni, ha a gyár vezetősége minden texin- tetben biztosítja, illetve ga­rantálja a folyamatos mun­ka feltételeit. Szóltak arról is, hogy üzem vezetése, a kollektíva jól felfogott érdekében szigorúb­ban követelje meg a munkát attól a néhány embertől, akik úgy gondolják, elég ha be­jönnek az üzembe. Felvető­dött, hogy akinek a jó szó nem használ, attól a legjobb meg­válni, mert kevesebben, de jó szellemben, többre lehet jutni. JÓ SZELLEMBEN Az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolóját a benne vá­zolt feladatokat, a tagság hoz­zászólásait, az 1977-es cse­lekvési programot, valamint az alapszervezet első féléves murikaprogramját a taggyűlés egyhangúlag elfogadta, annak a gondolatnak a jegyében, hogy — az üzemi pártbizott­ság értékelése szerint az alap­szervezet kommunistái .a jók közül is legjobbak között vé­gezték munkájukat — az elis­merés nem homáiyosíthatja el a tennivalókat. Annál is inkább nagyobb feladatokra kell készülni, mert a ZIM salgótarjáni gyárában korántsem olyan jó a hangulat, mint az öntöde H-es pártalap- szervezetnél. V. K. ben előírt 88 ezer lakásból 49 ezret adnak át az építőipari, ágazat kivitelező szervezetei: a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a izövet- kezeti építőipar. Paneles, blok­kos, öntött* és egyéb Korszerű építési technológiával 48 ezer lakást hoznak létre, tehát az előirányzat 93 százalékát va­lósítják meg fejlett, termelé­keny és gazdaságos módszerek­kel. így több mint kétezerrel nő a korszerű eljárásokkal épített lakások száma, amit elsősorban a házgyári, paneles technológia alapozott meg. s Elsősorban az ÉVM-vállafa- tok dolgoznak a legfejlettebb technológiai módszerekkel. Ebben az évben átadandó 36 ezer 500 lakás 98 százalékát építik fel korszerű szerkeze­tekből, több mint 30 ezret, fal- és födémpanelekből. Az építési területek előkészítésé­nek meggyorsítása a múlt évi­nél kedvezőbb lehetőségeket nyújtott els,ósorban Budapes­ten, a termelékeny házgyárak kapacitásának kihasználásá­Különlcaes villanymotor Az irányítórendszerek és az automatikai berendezések olyan elektromotorokat igé­nyelnek, melyek maximálisan pontos helyváltoztatást tesz­nek lehetővé. Egy ilyen, fia­talok által elkészített motor makettje látható a moszkvai állandó népgazdasági kiállítá­son. A konstrukció legfőbb jellemzője — és itt tér el a hagyományosaktól —, hogy a motor nem csapágyakra tá­maszkodik, hanem egy speciá­lis tekercs által létrehozott mágneses térben „lebeg”. A felfüggesztés a mágneses tér és a motor szupravezetőből kialakított felülete kölcsönha­tásának eredményeképpen jön létre. Az1 egész konstrukció krt- osztátba van helyezve, ame­lyet belülről cseppfolyós hé­liummal, kívülről folyékony nitrogénnel hűtenek. ra. A győri házgyárnál az építési igények már a kapa­citási lehetőségeket is megha­ladták. A feltételek tehát kedvezőb­bek, mint egy évvel ezelőtt, a vállalatoknak mégis nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a korábbinál egyenlete­sebb ütemben adják át a la­kásokat. A hajrámunka megszüntetése érdekében el kell érni, hogy az utolsó re- gyedévre legfeljebb az eves átadási feladat 30 százaléka maradjon, s ne ismétlődjék a korábban már előfordult 60 százalékos arány. Ugyancsak jól szervezett munkát, szoros összefogást szorgalmaznak azért is, hogy az ötéves terv első két evében előirányzott valamennyi lakó­telepi létesítményt átadják az év végére. E munkák volume­nének növekedése még a la­kásépítés ütemét is meghalad­ja, s ezért különösen fontos, hogy a munka meggyorsítását a hatékony iparosított épí­tésmódokra alapozzák. Több lakás épül korszerű iiiód*zerekkel Az idei népgazdasági terv­Mai hommentnrunk Esték a faluban A mezőgazdasági üzemek létrejötte, fejlődése, a falvak gyarapodása új helyzetet teremtett a falusiak téli életében is. A foglalkoztatottság — kevés kivétellel — egész eszten­dőben folyamatos, ilyentájt a műhelyekben készítik a gépe­ket a tavaszi nagy feladatokra, a melléküzemágakban za­vartalanul termelhetnek, az időjárás nem befolyásolja a munkát. Az esték is másak lettek. Nemrég adtunk hírt róla, hogy a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a felvásárló, feldolgozó vállalatokkal kö­zösen előadás-sorozatot szervez a falvakban. A cél nemes: a kisgazdaságok tulajdonosai, érdeklődésüknek megfelelő­en, minél mélyebben ismerkedjenek meg a zöldségtermesz­tés, állattartás korszerű technológiájával, a növényvédelem, állategészségügy gyakran előfordüló gondjaival. A kezde­ményezés bizonyára hozzásegít ahhoz, hogy a korábbinál szakszerűbbé váljék a háztáji termelés, több termék kerül­jön a népgazdaság asztalára. A tanulás, a tudás gyarapítása ma már mindennapos szükségletté vá^t a termelőszövetkezetekben. Csupán a ta­pasztalatokból megélni, lemondva a tudományok újabb vívmányainak megismeréséről, azok alkalmazásának tudni­valóiról luxus lenne. Jól látják ezt a közös gazdaságok dol­goz»!, vezetői egyaránt. örvendetesek a próbálkozások, hogy a régebben ha­szontalanul eltelt hónapokat felhasználják a termelési fela­datok teljesítésének előkészületeire, s a holnapra is gondol­nak. A ceredi termelőszövetkezetben például kihelyezett szakközépiskolai osztály működik. Nézsán felnőtt szakmun­kásokat képeznek. Szécsényben leendő traktorosok tanulnak, s lehetne a sort folytatni. Az iskola, a tudomány az üze­mekhez megy. kiküszöbölve az utazás, bentlakás annyiszor szóvá tett problémáit Gyakrabban világosodnak ki a falusi kultúrházak abla­kai, a művelődés helyi otthonában tartalmas foglalatosság fogadja a betérőket. A fiatalabbak és idősek valamennyien találnak érdekes elfoglaltságot, a programot összeállítók mindinkább figyelembe veszik a megváltozott körülménye­ket. A könyvek Is jó partnerré váltak a januári, februári hónapok estéinek eltöltésében. Nem egy termelőszövetkezet­ben vetődött fel a saját könyvtár létrehozásának gondolata, A , mezőgazdasági könyvhónap eseményei is jó'alkalmat kí­nálnak a könyvekkel kötött barátság erősítéséhez. A színházlátogatások ma már természetes igényként je­lentkeznek a legtöbb helyen. Sőt, van rá példa, hogy a szö­vetkezet saját autóbuszával szállítja dolgozóit a fővárosba, előadások megtekintésére. ­Hová tűntek a régi esték? A kacagástól, tereferétől han­gos fonók, adomázó társaságok? A hagyománytisztelő falusi ember emlékezetében őrzi, de saját szükségletétől vezéreltetve változtatott rajta. Sz. Gy. NÖGRÁD — 1977. február 11., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom