Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-09 / 33. szám
Celegnek j«, orvodnak is érdeke 'Rétságon jártuuk A betegellátás egyesítése Az utóbbi hónapokban új műszóval ismerkedünk ' Ám ez a műszó, az egészségügy integrációja, nagyon is valóságos fogalmat takar És megvalósulását a mindennapon gyakorlatában mindnyáján tapasztalhatjuk. Miről is van szó? Régi. sokszor hangoztatott, kifogásolt bajok orvoslásáról. A gyógyításban mutatkozó párhuzamosságok megszüntetéséről, a mesterségesen kettéválasztott járó- és fekvőbeteg-ellátás egyesítéséről. A szellemi és a tárgyi adottságok egyesített kiaknázásáról Talán ennyiből is nyilvánvaló, hogy az egészségügy, tehát a betegségmegelőzés, a gyógyítás intézményrendszerének összevonásáról van szó. Átszervezésről a beteg és az egészségügyi dolgozó érdekében egyaránt. Mit nyerhet ebből a beteg? Néhány, már ismert tapasztalat alapján — igen sokat. Kimutatható például, hogy Tolna megye szekszárdi és Vas megye szombathelyi kórházában mindössze egv egy hétre szűkült a várakozás a beutalásra. Pedig a tízezer lakosra jutó ágyak szama tekintetében egyik megye sem haladja meg az országos átlagot. Megelőzték viszont — bizonyos értelemben — korukat. Más szóval, az Egészségügyi Minisztérium integrációs rendeleté előtt mái összevonták a kórház és rendelőintézet működését. Azonos vezetés, azonos elvek alapján gyógyítanak. A járóbeteg-ellátás keretében is lehetséges kivizsgálás megelőzi a kórházi beutalót. A beteg a leletek birtokában foglalja el az ágyat. Ami jó neki, mert ennyivel is kevesebb időt kell az intézetben töltenie, és jó az intézetnek, mert ennyivel is több napot nyer a kizárólag kórházban foganatosítható gyógyítás javára. Mindössze ez lenne az ágy- ravárás megszüntetesének a nyitja a szombathelyi és a szekszárdi megyei kórházban. De ugyancsak az integráció révén szüntethető meg a kórházi és a rendelőintézeti szakorvosok oly sokszor sérelmezett megkülönböztetése, a szakrendelőben végzett nehéz munka lebecsülése. A rendelő és a kórház összevonásával az orvosnak . módja nyílik — munkaideje ésszerű megosztásával — szakmája teljes gyakorlatára kórházi osztályon és rendelőben egyaránt. Ez pedig megnyitja az utat a hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen elmélyüléshez, a szakmai kiteljesedéshez. És ennek ismét a gyógyítás, a beteg a „haszonélvezője”. Az intézmények' egyesítésével a szellemi „tőke” ilyenforma összpontosítása mellett, lehetővé válik a különböző anyagi eszközök, műszerek optimális kihasználása. A jól felszerelt megyei kórházak értékes berendezései a modern v röntgenfelszerelés- tő' a gyomorvizsgálatot forradalmasító száloptikán keresztül a számítógépekre ala- oozott dokumentációig — széles körben válnak használhatóvá. Ezek lennének tehát — korántsem a teljesség igényével — az integrációból eredő előnyök. Értékükből pedig mit sem von le, ha néhol kicsinyes, személyes érdekektől indíttatva kétségbe vonjak lét- jogosultságát, késleltetik bevezetését. Mert igaz, hogy az összevonás révén egy-egy igazgatói poszt megszűnik, és , aki eddig teljhatalmú irányító voljj, most netán csak helyettes lesz. A munkahelyi légkörön és az új vezető bölcsességén múlik, hogyan sikerül az ilyen akadályt áthidalni. Nagy szerep vár a sikeres végrehajtásban a helyi pártós tanácsi vezetőkre is. Következetes irányító munkával és meggyőző szóval kell átsegíteniük a hiúság buktatóin azokat, akik még nem értik, hogy az integráció célja az eredményesebb gyógyítás és az ezt szolgáló eredményesebb egészségügyi intézményrendszer. <L. M.) Azerbajtlzsáni tudósok felfedezése Az első rézszerszámokat nem hidegkovácsolással, termésfémből készítették az egykori emberek, hanem rézötvözetekből. Az Azerbajdzsán! Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének tudósai a fémek új fajta fizikai-kémiai elemzésének alkalmazásával állapították ezt meg. Színképelemzés segítségével kimutatták, hogy a régészek ásatásai nyomán felszínre került különböző huzalszerű kötbződrótok, függők és más leletek, amelyek ötezer év óta hevertek a föld alatt, nem tiszta rézből valók, ha nem arzénkeverékkel készültek. A tudósok feltételezése szerint az ókori emberek kezdetben kultikus indítékokból alkalmazták az arzént, mert régen az arzénnek, ennek a sötétszürke fémes fényű vegyi elemnek varázserőt tulajdonítottak. Később azonban a régi mesterek kétségtelenül másra is figyelmesek lettek1, rájöttek ugyanis, ha a rezet arzénnel együtt olvasztják, a rézöntés könnyebb, jobban formálható. Adós mar adtam... ' Elkészült a pitypangleves, kisült a homoktorta, amelynek tetejére — csokoládédísz he~ lyett — igazi virágot tettünk. De már az ebédre nem jutott idő. mert az óvó néni hívó szavára gyülekeznünk kellett az udvar közepén levő hatalmas gesztenyefa árnyal adó lombjai alatt. Véget ért a napi foglalkozás. Anyám, az iskolából—, ahol dolgozott — hazafelé menet bejött értem az óvodába, s kézen fogva vitt magával oevá- sarolni. Az elárusítókat min— Aprólék, aprólék — hajtogattam egy ideig magamban, nehogy elfelejtsem útközben. De amikorra odaértem, már bizony csak valami „darabokat” kértem Miska bácsitól, ö persze, nem tudta ebből kivenni, hogy miből is akarja elkészíteni az ünnepi ebédel nagyszájú szomszédunk. Szerencsére az utánam következő vevő aprólékot kért. s ért, örömmel futottam vissza a pulthoz:'-— Ezt kell Mara néninek is vinnem! MIT KAP a lakótelep? Mérnek a leendő óvoda helyén. A rétsági November 7 lakótelep egyik legnagyobb gondja az ivóvíz. Nagyon sok alkalommal merült ez már fel falugyűléseken, lakossági panaszként egyaránt. A község vízhelyzete amúgy sem kielégítő, kútjainak vízminősége kívánnivalót hagy maga után, és mennyiségileg sem felel meg a gyarapodó községnek. A tanács elhatározta, hogy gyökeresen megoldja a gondot. Szerződési kötött a Pest megyei Csatornamű Vállalattal, mely közel ötmilliós költséggel Bánkról hoz <jó ivóvizet a járási központnak. A vízvezeték fektetése jól halad, mintegy 3,5 kilométeren húzódik már Bánktól a földbe fektetett cső. Ahol a fektetőbrigád dolgozik, már látni a lakótelep szélső házait. Nehéz körülmények között dolgoztak, hiszen munkájuk jelentős része a hideg, téli hónapokra esett. Az árok legnagyobb részét még ki tudták ásni géppel, de az olvadások ideje alatt megközelíthetetlen volt a nyomvonal. Dolgoztak hó- ban-fagyban. Birkóztak a je- ges-kövtes talajjal. — Nehéz volt, de muszáj volt —, mondja Simák József brigádvezefő. — Sokszor majdnem belénk fagyott a szusz. — Belső „fűtés” nem volt? — Attól függ, mire gondol. Munka közbén tilos a szeszes ital, de a forró tea nagyon jól jött. Háromszáz család ellátását szolgálja majd elsősorban az új vezeték a lakótelepen, de az egész község ivóvízgondjait enyhíti, hiszen a Bánkról érkező vízzel a hidroglóbust töltik fel, mely a község hálózatát táplálja. Alig néhány száz méterrel arrébb háromlábú állványon Fotó: Fodor teodolit szikrázik a napfényw ben. Az iskola mögötti lakatlan területen áll a „figuráns'’, hosszú vonalzóra emlékeztető eszközével. A NÖGRÁD- TERV munkatársai dolgoznak. Az óvodatervezési munkák előkészítésére végeznek méréseket. Munkájuk nyomán készül majd el annak a száz férőhelyes óvodának a terve, amely nemcsak régi vágya volt a községnek, hanem bizonyítéka lesz a rétsági üzery^k, intézmények ösz- szefogásanak is. Az eredetileg ötven férőhelyesre számított létesítményt ugyanis az ő önzetlen anyagi támogatásuk nyomán lehetett száz kisgyermek befogadására alkalmassá tenni. Elsősorban a lakótelepen lakók, vagy a közeljövőben oda költöző fiatal házasok számára jelent x nagy segítséget az új óvoda. —e — áenült jó ismerősként köszöntöttem, s mielőtt bármit kérdezhettek volna, gyorsan elújságoltam, mi történt velem aznap. Kedveltem ezeket az eladókat vidámságukért, no meg azért is, mert bármikor hajlandók voltak velem játszani a boltajtókban, hacsak néhány percre is. De volt közöttük egy hentes — Miska bácsi —, akit különösen megszerettem. Neki is eliíjságol- tam egyszer nagy örömömet, hogy apám egy tavaszi délutánon egy gyermektriciklivel ajándékozott meg. — No, majd kipróbálom én is — dörmögte a hentes válaszként, miközben a falubelieknek a friss húst mérte. — Legközelebb, ha erre járok, majd kölcsönadom Miska bácsinak — lelkendeztem búcsúzva. S most, ha utánagondolok, akkor még hittem is, hogy a jól megtermett hentes egyszer majd az én háromker ekéimmel tesz egy kört a húsbolt előtt. Nem sokkal ezután, egy ünnepnap előtt anyám, aki ezernyi teendőivel a konyhában szorgoskodott, egyedül küldött el a háromkerekűvel a henteshez, egy papírszeletre felírva a vasárolnivalót. Büszkén hajtottam el a szomszéd Mara néni háza előtt, aki megtudva, hová vezet utam, megkért, hogy hozzak neki egy kiló aprólékot. Miután Miska bácsi kimérte a szükséges mennyiséget, úgy gondoltam, itt az idő, hogy megmutassam neki új triciklimet, s ha van kedve hozza, még rá is ülhet. A hentes elindult az ajtó felé. A boltban levők csodál kozva figyelték lépéseit, egészen addig, míg nem állt piciny járművem előtt. — Most nem próbálom lei. kicsikém — mondta, s magyarázatképpen az ajtó felé biccentett fejével: — látod, milyen sokan várnak rám. Akkor megígértem Miska bácsinak, hogy legközelebb majd két kört mehet vele a bolt előtt, s elköszöntem tőle. A következő napok egyikén nyaralni mentünk. Ai ismerős gyerekek megtanítottak kerékpározni. s a tricikli ezután a padlásra került a többi kaca< közé... Mikor kijártam a nyolcadikat, elkerültem a faluból. S most — jó néhány évvel később —. amikor anyámmal ismét együtt mentünk a húsboltba vásárolni, emlékeimből hirtelen felvillant a régi ígéret. De hiába kerestem Miska bácsit. — Már régen eltemettük — mondta anyám, s én szomorúan döbbentem rá. hogy adósa maradtam a hentes Miska bácsinak. Előtér hen a nagycsaládosok, az egyedülálló anyák Különleges figyelem - sok kedvezmény a nőknek a kohászoknál A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a termelés, az adminisztráció és a gazdálkodás Különböző posztjain közel 1000 nő munkálkodik. Érthető, 1 hogy ennek megfelelően nagy figyelmet fordítanak a dolgozó nők helyzetére. Persze' ahhoz, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek különböző szakterületein teljes értékű emberként dolgozzanak, szükség van a dolgozó nők felkészültségének, általános műveltségének, szakmai és politikai' ismereteinek bővítésére. A dolgozó nők közül az elmúlt 5 év alatt 81 végezte el az általános iskola 8. osztályát. 35 vett részt a szakmunkás- képzésben. Sokan közülük azonban magasabb képzettség megszerzésére is törekedtek, hiszen a közép- és felsőfokú állami oktatásban összesen 153 női munkaerő szorgalmazta korábbi ismereteinek bővíté-' sét. Bár létszámarányosan még nem sok a dicsekednivaló, de a gyárban már több vezető, poszton megtalálható a női munkaerő. Közülük egy van a felső szintű gazdasági vezetésben, öt női osztályvezető található már a gyárban, de van aki művezetőként, 20-an pedig csoportvezetőként dolgoznak. A nőpolitikái határozatnak megfelelően gondosam ügyelnek arra, hogy a dolgozó nőket eredményeik és érdemeik alapján azonos elismerésben részesítsék a férfiakkal. A bér- fejlesztésnél a nőj dolgozó« helyzetét külön fontolóra veszik. \ Az elmúlt években a női dolgozók 85, majd 94 és ismét 84 százaléka részesült bérfejlesztésben. Bérfejlesztésük mértéke eléri a havi 135—150 forintot. De nemcsak a béremelés során fordítanak gondot a női munkásokra, hanem jó munkájukat érdem szerint jutalmazzák. A jutalmazások mértéke egy-egy nődolgozónál évente átlagosan 7—800 forint volt. Ugyanakkor az Egyedülálló nők és nagycsaládosok segtéséről sem feledkeztek meg a gyárban, hiszen ezek segélyezésére évről évre 300— 350 ezer forintot fordítanak. A női munkaerők helyzetének javítására azonban az anyagi és erkölcsi elismerésen túlmenően több olyan intézkedés is született, amely lehetővé tette részükre az egészségesebb és könnyebb munka- körülmények megteremtését. Az egészségügyi szociális helyzetük javítására 15 munkahelyen könnyítettek a női dolgozók fizikailag is megerőltető munkáján. • A huzalműben, a kovácsoló és öntöde gyárrészlegnél több munkahelyet tettek alkalmassá női dolgozók számára. A huzalműben 3 munkahelyen megszüntették a nők három műszakos beosztását. Ugyanígy a GYGO területén intézkedtek a ’nők harmadik műszakjának megszüntetésére. Szombati napokon pedig az egyedülálló gyermekes anyák egy műszakos munkarendben dolgoznak. Legtöbb üzemben tovább javították a nők munkakörülményeit, szellőztető berendezések beépítésével, fürdők korszerűsítéáével. Orvos- egéázségügyi ellátás terén szélesebb körben végzik az időszakos ellenőrző vizsgálatoka*, sőt, részükre újabb szakvizsgálatokat is bevezettek. Miután a nők feladata a gyárkapun túl is ugyanilyen felelősségteljes, így a Salgótarjáni Kohászati Üzemek mindent megtesz az óvodák korszerűsítésére, játszóterek építésére és bővítésére. A kollektív szerződés különböző kedvezményeket biztosít és ír elő a dolgozó nőknek. így a többgyermekes anyáknak mun| NÓGRAD - 1977. kaidő-kedvezményt, más esetekben bizonyos eltérő munkaidőt biztosítanak. Most, az V. ötéves terv további lehetőségeket ígér a női dolgozók helyzetének javítására. Ha a szülők mindketten a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél dolgoznak, a gyermek 8 éves koráig járó eltérő munkaidő-kedvezményt az. apa is igéíiybe veheti. Ebben a kedvezményben azonban egyszerre csak az egyik szülő részesülhet. A nők megbecsülésére és helyzetének javítására készített intézkedési terv 1977. január 30—i határidővel először írja elő, hogy mind a fizikai, mind a nem fizikai munkakörökben kivétel 'nélkül érvényesíteni kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Ennek keretében természetesen figyelembe kell venni a végzett munkát, a munkahelyi leterheltséget, a begyakorlottságot, illetve a szakképzettséget, s összehasonlításokat kell végezni azonos jellegű, férfiak ' által betöltött munkakörök bérezésével. A határidő ezt követően folyamatos. O. B. február 9., szerda 5 Katona István
