Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

Vidám mulatságok A farsangolás történetéből A farsang a Vízkereszttől hamvazószerdáig tarlp másfél­két hónapos időszak: a mu­latságok. bálok szokásos ide­je. Olyan népszerű, ismert századok óta ná'urk is, hogy a főnévből igét képeztek: a farsangolást Az farsangol, aki ezekben a hetekben mulat, farsangi mulatságon vesz részt. „AZT A NEVEZETET, FARSANG.. ” A farsangról történeti ada­taink jóval többet árulnak el, mint az egyéb ünnepkörökről. Ez valószínűleg összefügg az­zal is. hogy a' farsang kérdé­sében katolikus papok és a későbbi protestáns prédikáto- 1 rok teljesen eg>> vé'eményen voltak: a farsang az ördög ünnepe, mikor felszabadulnak -a • féktelen emberi indulatok, amikor „világi énekkel”,tánc­cal telik meg falu és város. A magyar farsang történe­ti vizsgálatánál bö’cs vezető­nek bizonyu’ Bőd Péter, aki a Szent Heortokratesben így ír: „Farsang vagy Hús-hagyó Kedd Napja. Azt a nevezetet, Farsang'a’ Magyarok vették a’ Németektől. a’ kik ... a’ játékos tréfát motskot űzők­nek tselekedetekből formál­tak. ..” A farsangi szokások a középkorban honosodhattak meg hazánkban Bőd Péternek valószínűleg Igaza volt, ami­kor a farsangi . ünnepkörnél elsősorban német hatásra gon­dolt; erre mutat a német el­nevezés meghonosodása is. a latinos—olaszos karnevál he­lyett A „farsang” magyar e’- nevezésként először a XV. század végén tűnt fel: Temes­vári Pelbárt latin szövegeden is ezt a kifejezést használja. „egy démon elragadta A XV. századi dunántúli .magyar falvakban már ismert szokás volt a farsangi tánc, meg az „alakoskodás”. A már idézett Temesvári Pelbárt megírja, hogy 1480-ban a Ka­Ä táska tartalma Nemrégiben Mátranová- kon a Ganz-MÁVAG gyárá­nak KISZ-bizottsági titkára becsomagolta holmiját az utazótáskába. Kapás Bálint Salgóbányára készült hathe­tes bizottsági titkárképző tan­folyamra. A hat hét, mint hat nap elrepült. Üjra csomagolás kö­vetkezett. Valahogy kevesebb lett a pakolnivaló, lapos a fokrémes-, a borotvakrémes- tubus. Ám ami súlyra nem érzékelhető, a jegyzetfüzet te­leírva került a táskába. — Ügy érzem többet hoz­tam haza, mint amennyivel érkeztem. Sok mindent tanul­tam, melyet tízéves mozgal­mi tapasztalatommal kiegé­szítve hasznosítani tudok itt­hon — mondja, majd így folytatja: — Nehéz munka volt. Nem üdülőhely az isko­la. Intenzív tanulással, jól képzett előadókkal próbáltak az iskola vezetői olyan hely­zetet teremteni, mint az ott­hon, az életben van. Sokszor úgy éreztük, hogy emberfe­letti az anyag, amit el kell sajátítanunk. Végül azért mindig túljutottunk a nehéz­ségeken. A jó közösség átsegíti az embert az akadályokon. Hogy- történt ez az iskolát an, érvé­nyesült-e a nehéz napokon? — Nagyon is érezhető volt — feleli. — Kialakultak a ta­nulócsoportok, a tanulópárok. A munkát könnyebb közösen végezni. Azok, akik az első napokban lazsáltak, a cso­portok hatására kénytelenek voltak ritmust váltani. Bálint még hosszasan fejte­gette, hogy talán kicsit sok volt az elméleti anyag, és több gyakorlati elem haszno­sabb lett volna. De azt is hozzátette, hogy az iskola ve­zetői hamarosan változtatnak ezen. — Mire emlékszel a legszí­vesebben. — Az osztályfoglalkozások vitáira! Szemmel láthatóan alakultak ki a helytelen né­zetekből a helyesek. Az egész­séges vita sokat segít a tu­datformálásban. Itthon sze­retném ezt élővé tenni a testületben is. Ezután a tan­folyam után sok mindent másképp teszek, mint az­előtt, kezdve a vezetési mód­szerektől a nevelés nehéz fel­adatáig. Meséli, hogy még az isko­láról elküdte a meghívókat a bizottsági ülésre. Frissen zsonganak benne az új isme­retek, élmények. Azonnal munkához látott. — Szívesen gondolok visz- sza a sportfoglalkozásokra /is. Jó volt a testmozgás a szelle­mi erőfeszítések után. A sporton kívül még számtalan lehetőség volt a kikapcsoló­dásra. Egyszóval, ha nem is „jutalomüdülés” ez a tanfo­lyam. ha valakit küldenem kell hasonló iskolára, bátran javaslom neki. Nem lesz hiá­bavaló idő, amit ott fog el­tölteni. Kapás Bálint újra becso­magolt. A jegyzetfüzetben tö­mött sorokban az előadások emlékeztetői. A táska ettől nem nehezebb, talán valami­vel könnyebbnek tűnik. A többletet, az új ismereteket nem lehet kilóra mérni. Pe­dig sokkal, de sokkal nehe­zebb lenne, ha mégis mér­hetné. Ruis János pos mellett, egy asszony „több fiatalasszonnyal együtt férii- ,ruhába és másfajta ruházatba ö'tözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszonyt, miközben egy falujabeünek házában a többieknél együtt táncolt, egy démon a tánco­lok közeléből elragadta. A dé­mon láthatatlan volt így nem tudták, hová jutott az asz- szony. De mikor észrevették^ hogy a mulatság vezetője nincs jelen, elkezdték keres­gélni, hová tűnhetett el.” A közbenső, középkori _ latinság- gal körülményesen megfogal­mazott rész elhagyásával tér­jünk a lényegre: „. . .az ösz- szes jelenlevő férfiaknak és asszonyoknak füle hallatára ez az elrabolt asszony a Ka­pos mocsarai között gyászos hangon panaszkodva, elkez­dett kiáltozni- jaj, jaj. jaj. Er­re a zajra mindnyájan meg­rémültek. de mivel ez későn, sötétedés után történt, senki sem mert a mocsarak közé hajózni...” Az ördögök által elraga­dott, de más módon megbün­tetett táncolok története rend­kívül gyakori az európai mon­dakincsben. Ez természete­sen nem zárja ,ki a lehetősé­get. hogy a dunántúli e’be- szélés alapja esetleg ténylege­sen megtörtént eset vo't, s részeg farsangi mulatozás ■ kö­zepette egy asszony valóban a vízbe fűlt abban a bizo­nyos Kapos menti faluban. VIDÁM MULATOZÁS BUDÁN ÉS ÉGÉRBEN k Mátyás trónralépésétől egé­szen Buda elestéig sok a hír­adás a királyi udvar farsangi mulatságairól is, elsősorban az álarcokra vonatkozó fel­jegyzések jóvoltából. S, hogy ebben az időszakban a kirá­lyi udvar életének milyen szer­ves tartozéka lehetett a far­sangi mulatozás, arra jellem­ző Eleonóra ferrarai hercegnő 1489-ből ránk maradt levele; ebben fiát, Hippolit esztergo­mi érseket azzal bízza meg, hogy az általa küldött álarco­kat ajándékképpen ajánlja fel Mátyás királynak. A falusi és az udvari far­sangolás mellett ebből az idő­szakból már városi farsang­ról is van tudomásunk. Ludo­vico da Bagno, mantuai olasz nemes írja Egerből. 1518. feb­ruár 21-én, hogy különös far­sangi mulatságot látott. A lovagok sisak és pajzs hé'vett homloktó! övig egybekötött vasabroncsokkal voltak borít­va, vánkos védte a hasukat a szúrások ellen, hosszú rúd vé­géhez erősített konyhakés ké­pezte a lándzsát. ..^.zt vár­tam, hogy nyak- és kartörést fogok látni — írja tudósításá­ban —, de egészségesen tér­tek haza. habár némileg szé­dültek, mint mondották.” Kisiskolás kollégium iliii'rlff vil: A múlt év ősze óta 280 tanyai kisdiák él és tanul a Lajosmizsei Általános Iskola hélközl diákotthonban. A kétemeletes, modern épületben a gyerekek teljes ellátásáról gondos­kodnak. Fényképünk a diákotthon fürdőszobájában készült Hét végi jegyzet KíseBcellszcallní Üj szolgáltatással gyara- könyvbe beírják nevüket, je- helyeket is úgy képezzék ki, podott a közélet az Egyesült lezvén, hogy itt voltak, és hogy a dolgozó, csak odahajt Államokban. Az autósmozik együttéreztek. Majd elhajta- íróasztala, illetve a munka* mellett, ahol* mint ismere- nak. Az egész nem tart to- padja mellé; azokban a ban- tes, a kocsiból nézhető vé- vább, egy percnél. kokban, ahol kisekellszállni, gi g a film, a bankok után, Az új vállalat tulajdonosa alapon szolgálják ki a ven— ahol a kiszolgálás a gépkocsi ötlet atvia a saitó kéovi— déget, a tisztviselők is autón letekert ablakán át bonyoló- seIöin(ik elmondta hj'‘ közelítsenek az ügyfélhez, az dik, Lousiana-állam ban, egy a dolgozóknak akart áruházakban úgyszintén, elelmes vállalkozó, létrehozta k„riv„./ni k a kisekellszállni-halottashá- jük 8Ötéi ruhát húzni< oda. Mindössze néhány apróság zat. menni n családtagokhoz be- vár még megoldásra. Hogyan _ szítai vllüriiszom kfak^r- ják fejezni részvétüket. Mármint a látogatók mára. szá­sz asszony is kisekellszállni- módon jár egy másik kocsi- A feltaláló, a korlátlan le- t>an? Mi legyen a gyerekek- A ravatalt üvegfal mögé hetőségek útját mutatta meg, ^e! ? Milyen legyen a kise- helyezte. A rokonok- ismerő- hisz miért ne lehetne tovább- kellszáltai-babakocsi? Egy sok ——- akik a temetes eiottu fejleszteni ezt a mozgal— s^ó mint száz akad mé*^ napokban, szokás szerint el- mat? Addig, hogy ne. kelljen tennivaló, van még tér a fel­jönnek részvétüket nyilvá* egyáltalán kiszállni! Az autó- találók számára. Mindezek nítani — ki sem szállnak a ülések legyenek kényelmes azonban részletkérdések, kocsiból. Odahajthatnak az ágyakká átalakíthatok, bi- előbb-utóbb megoldódnak e's üvegablak mellé, megtekin- bizonyos dolgok elvégzésé- nyitva az út a szép új kise* tik az elhunytat, a kocsiból hez építsenek be olyan felsze- kellszállni-vilóghoz. kihajolnak és a kamyújtás- relést, mint amilyenek űrha­nyira elhelyezett részvét- jókban működnek, a munka- Tatár Imre A gyermekáldásért Csehszlovákiában naponta 740 gyermek születik. A 14 milliós" ország évi népsza­porulata: 20 újszülött ezer lakosra. Csehszlovákia így — népesedését tekintve — elérte a harmadik helyet Európában, Írország és Ro­mánia mögött. Tagadhatatlan, hogy ez nagy mértékben azoknak a szociális intézkedéseknek kö­szönhető, amelyekkel az ál­lam támogatja a gyermekes családokat; továbbá a szülők biztos munkalehetőségének. Hasonló hatással volt a szé­les körű lakásépítési prog­ram is: az utóbbi öt évében az országban 600 ezren köl­töztek új lakásba. A fiataloknak megkönnyí­tik a családalapítást az elő­nyös kölcsönök is. Ezekre alacsony a kamat és nagyok a visszafizetési kedvezmé­nyek. Azt jelenti ez, hogy az első gyermek születése után 2000. a második és mindegyik következő után 4000 cseh ko­ronát elengednek. A féléves anyasági szabadságon kívül — ez alatt minden anya ke­resetének 90 százalékát kap­ja — még kérhetnek másfél év fizetés nélküli szabadságot is. De, ha közben már lega­lább egy olyan gyermekről gondoskodik az anya, amelyik még nem érte el a 15. évét, 800-tól 2000 koronáig terje­dő anyasági segélyt is kap. Az utóbbi öt évben a családi pótlék is emelkedett; az öt éves kort el nem ért második harmadik és negyedik gyer­mek, minden szükségletét fedezi. Óvodába a 3—5 éves kor­ban levő gyermekek 65 szá­zaléka jár: 475 ezer apróság­ról gondoskodnak a szüleik munkaideje1 alatt. Az utóbbi öt évben csaknem 17 ezer új tantermet adtak át rendelte­tésének. Az iskolai étkezte­tésben több mint egymillió gyermek részesül. A társadalom, azokra a gyermekekre is gondol, akik különböző okokból nem él­hetnek családi környezetben. A gondoskodás egyik gyor­san terjedő formája, a gon­dozócsalád. Azok a házaspá­rok, akik szeretnének egy, vagy több gyermekről gon­doskodni, a nevelőszülőkről hozott új törvény szerint, minden pénzbeli támogatást ugyanúgy megkapnak, mint a vérségi szülők. Ha becsönget egy lakásba, ha bekopogtat egy ajtón, mo- olyogva, örömmel invitálják a háziak, valamennyi helyen kedves vendégnek számít. Jaj, de jó, hogy jött, már olyan nagyon várták, majd meglát­ja, mekkora változások tör­téntek a legutóbbi látogatása óta! Naponta tíz-tizenkétszer is hallja ezeket a kedves, szí- ‘vet-lelket simogató szavakat. S bár állandóan sietős az útja, mégis naponta tíz-tizen- két helyen ül meg türelmesen, és nagy figyelemmel hallgatja a háziak örömeit, gondjait. Tanácsokat ad, segítséget nyújt, magyaráz megnyugtató határozottsággal. Mindig friss és jókedvű, s talán csak arcá­nak egy-egy mélyebb ránca árulkodik a napok, hetek fe­szített munkájáról. Ám amint az ember elfi- gyéli energikus mozdulatait, fürgeséget, úgy tűnik; fárad­hatatlan ember. ★ Csaknem két évtizeddel ez­előtt. — Becsöppentem egy Sza­bolcs megyei kis faluba, Ér­patakra. Gyakorlatlan voltam még a védőnői munkában, az­tán a körülmények is meg­ijesztettek. Se orvos nem volt, se felszerelés, nem is beszél­ve az emberek egészségügyi A fáradhatatlan ember kultúrájáról. Éreztem, .hogy egyik napról a másikra nem lehet csodákat művelni. A szokásrendszerek megváltozta­tásához, a tudatformáláshoz szívós, kitartó munkára van szükség. Hát hozzáláttam. ★ Már kinőtök a sok emele­tes betonházak, napról napra szépült, épült Salgótarján köz­pontja, amikor Medved Sán- dorné férjével együtt megér­kezett a városba. Még ide­genként, de csodálattal szem­lélte új lakóhelyét, a régi sze­gényes lakótelepek és az új város kontrasztját. Akkor még talán nem is gondolta, hogy munkáján keresztül milyen közel kerül majd a múlt, a régi Tarján maradványaihoz. 1 — Most, ha így, 12 év táv­latából visszatekintek, azt mondhatom, hogy azonnal a mély vízbe kerültem. A Pécs- kő úti cigánydomb volt a kör­letem egy évtizeden keresztül. Naponta bejártam ,a kis put­rikat. naponta próbálkoztam a dombon lakók szemléleté­nek, életkörülményeinek for­málásával. A legalapvetőbb tudnivalókkal kezdtem. Az egyéni tisztálkodás, a lakóhá­zak környékének higiéniája mindennapos téma volt. S ez­zel szemben a csupasz való­ság: a legtöbb helyen se kút, se WC, térdig érő sár, zsú­foltság, sok gyerek. Már azt is fejlődésnek könyveltem el, ha az anya a gyermekét az első idézés után behozta a rendelőbe oltásra, vagy ha va­lakit sikerült rábeszélnem a fogamzásgátló tabletták sze­désére. Tíz év elég hosszú idő a barátkozáshoz. Megszoktam a domboldal lakóit, és ők is megszerettek engem. A köz­vetlen hang, a baráti beszél­getés sokszor többet ért min­denféle szigornál, vagy íráso's felszólításnál. A cigánydomb ma már a múlté. Lakói új környezetbe, széo lakásokba kerültek. Az egykor elhintett mag fejlődését, csírázását nagyban segíthetik. — Nem felejtették el a sza­vaimat, ’ nem felejtettek el engem. Az utcán, ha találko­zunk, megállítanak, beszélge­tünk, érdeklődnek, hogy va­gyok, merre járok most? ★ Medved Sándorné jelenleg az 5-ös körzet védőnői teendő­it látja el. Hatvan csecsemő fejlődését, értelmének nyiladé- zását segíti, kíséri figyelemmel. Pihenésre kevés ideje jut, zsú­foltak a napjai. Tíz-tizenkét családhoz kopogtat be napon­ta, aztán a gyermekrendelő­ben is sok munka várja. Ter­hes-csecsemő tanácsadás, ol­tások, adminisztráció. Otthon sokszor még a tízéves kislá­nya is besegít a papírmunká­ba. — Manapság egy védőnő munkáját rengeteg dolog se­gíti. Először is a megváltozott körülmények, a tágas, szép la­kások, aztán meg az emberek felvilágosultsága. A tv, rádió és egészségügyi kiadványok nevelő hatása. Fiatal korom­ban . gyógyszerész szerettem volna lenni, de nem vettek fel .az egyetemre. Akkor sajnál­koztam felette. Ma már egy cseppet sem bánom. Mert vé­dőnőnek lenni, számomra még szebb hivatás. — vkm — j NÖGRÁD — 1977. február 5., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom