Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

Volt egyszer egy járat... A közelmúltban Budapestre utazva ' a hatvani vasútállo­máson —, amikor ide-oda to­logatták a vasúti szerelvé­nyünket —, arra a „rosszul" sikerült házasságra” gondol­tam, amelyet a salgótarjáni gyorsvonat kötött az egri gyorsvonattal. Ez a házasság okozza most vállalatunknál a legtöbb problémát a közleke­dés területén. Ügy vélem, más vállalatoknál is, hisz’ a különböző budapesti közpon­tok, szervek értekezletei nem igazodnak a salgótarjáni— ■egri gyorsvonat érkezéséhez, hisz’ a legtöbb helyen 9 órá­ban határozzák meg a kez­dési időpontot. így két lehe­tőség van előttünk: — az Felszabadulási vetélkedő A munkásművelődés kere­tében a pásztói járásban is­mét megrendezik a szocialis­ta brigádok szellemi vetél­kedőjét. A nagy érdeklődés­re tekintettel az elődöntőket 3 csoportban tartották meg. Az „A” csoportban került sor a MEZŐGÉP és az ÜM. Készülékgyár közötti elődön­tőre. A Lovász József Műve­lődési Ház rendezésében jól sikerült vetélkedőn a brigá­dok felkészültségét dicséret illeti. Politikai teszt- és vil­lámkérdések vezették be a vetélkedőt, s a brigádok tá­jékozottságát igazolták a kö­zel azonos pontok. A művé­szeti, irodalmi teszt- és vil­lámkérdések után is , nyitott volt a továbbjutás, ’minden csapat jó készülésről, olva­sottságról tett bizonyságot. A sportkérdésekkel záruló elő­döntőről a szoros mezőny­ből 5 brigád jutott a közép­döntőbe. Az ÜM. Készülék- gyár 2 brigádja és a MEZŐ­GÉP 3 brigádja: Lovász Jó­zsef, Bánki Donát és Dózsa György brigádok. Ezen a ve­télkedőn mindenki sokat ta­nult, jól szórakozott A mini­mális pontszámmal lemara­dó csapatok könyvjutalmat kaptak. A döntőig szorgal­mas készülést és azon jó sze­replést kívánunk. — gy — Ülésezett a várospolitikai munkabizottság Az elmúlt napokban a Hazafias Népfront salgótarjáni városi bi­zottságának elnöksége azzal a cél­lal hívta össze a népfronton be­llii működő munkabizottságot, hogy újabb tagok bevonásával személyi összetételének javításá­val megerősítse. Szabó Ferenc, a HNF városi bizottságának titkára megnyitó beszédében visszaemlé­kezett a várospolitikai munkának tiszteletre méltó, mondhatni pél­dát mutató eredményeire, hagyo­mányaira. Majd így folytatta: — a városunkhoz csatolt külső tele­pülések nemcsak a város nagy­ságát, hanem a léiekszámát is meghatrtiozza. Szinte késedelem nélkül teszik indokolttá a város- po.itikai munka szervezettebbé tételének szolgálatát. Ezután Tóth Pái a városi bi­zottság alelnöke egyben a város- politikai • munkabizottság társa­dalmi elnöke előterjesztésében mindenre kitérő értékelést adott a.z elmúlt évben végzett tanácsi és munkabizottsági feladatok vég­rehajtásáról. Különböző területe­ken, településeken a közérdekű igényeket, javaslatokat és kívá­nalmakat fontosságuk rangsorolá­sával kell figyelemmel kísérnünk. Szól* a közösségi érdekeket szolgáló távlati és közeli cé’okról. a tanácsi költségvetést kímélő tár­sadalmi munka minőségének ha­tékonyságáról Elmondotta, hogy közös tevékenységünknek leghaté­konyabb területét ma is a város- rendezés és tervezés adia. is várospolitikánk mindenkinek le­hetőséget nyújt arra. hosv a fel­tárt problémákat közösen oldjuk meg. Az elhangzott tájékoztatóhoz t.izenketten szóltak hozzá, tettek használható javaslatokat a város­politikai munkabizottság további fe’adstainak ellátására Javaslatok alaoián olvan sze­mélyekkel erősítették met? a bi­zottság sorait. akik folyamatos politikai tevékenységükkel. nén- szerűségükkel erre méltán rászol­gáltak. A munkaterv elfogadásával a bizottság megválasztotta tiszt- eéarvis^lőit. Elnöknek továbbra is Tóth Pált. — titkárnak pedig Bal­ia Ferencet választották. T. Gy munkabizottsági tag utasnak vagy a kora hajnali 3 óra 44 perckor induló sze­mélyvonattal kell elutazni, melyhez azonban a vidéken lakó dolgozóinknak nincs autóbuszjárata, vagy pedig az előző napon kell felutazni Budapestre, ott szállodai szo­bát foglaltatni, hogy időben az értekezletre érkezhessék. — Volna ugyan még egy le­hetőség a „Polóniával” való utazás, de annak a menet­ideje olyan bizonytalan, mely­re számítani nem lehet. Amikor idáig jutottam el­mélkedésemben, eszembe ju­tott, hogy több mint egy év­tizede „volt egyszer egy já­rat”! Az akkori 2. sz. AKÖV közvetlen budapesti autóbusz­gyorsjáratot közlekedtetett Hatvanon keresztül. Ez akkor a kényelmes gyorsvonati köz­lekedés mellett nem volt élet­képes és később meg is szün­tették. Ügy vélem, nemcsak a mi vállalatunk dolgozói, de sok Budapestre utazó — más vál­lalatoknál dolgozó — útitár­sam is úgy vélekedik, helyes volna, ha a VOLÁN 2. sz Vállalat vezetősége megvizs­gálná e járat újbóli beindítá­sának lehetőségét. Ez most életképes lenne és sok bosz- szúságtól, kellemetlenségtől szabadítaná meg az utazókö­zönség jó részét. Mucsi Lajos FÜSZÉRT, S.-tarján Köszönet a véradóknak Nőtincs, Szendehely és ős- agárd községekben a közel­múltban önkéntes véradás volt. A Vöröskereszt szerve­zetlak vezetőségei, aktívái dr. Havasi István köt orvos és Ko­csik MihálVné védőnő irá­nyításával készültek e nemes, emberi segítségnyújtásra. E három község lakói közül 227 fő adott önként vért, magyar, szlovák és német nemzeti­ségűek. ősagárd község la­kossága évek óta a legaktí­vabb, lakosainak száma nem éri el az 500-at, mégis 56-an jelentkeztek véradásra. Ezzel ismét bebizonyították, hogy megérdemelten kapták 1976. novemberében az elismerő­oklevelet. Az elismerés és kö­szönet hángján szólunk ez­úton is minden egyes véradó­ról. V. A. Munkaverseny-csatlakozás A MEZŐGÉP Vállalat pász­tói gyáregységének szocialista brigádjai — brigádgyűlésen — elhatározták, hogy csatlakoz­nak a csepeli munkaverseny­felhíváshoz. Termelési vállalásokkal, ki­emelkedő eredményekkel, ta­karékossággal, a minőség to­vábbi javításával, társadalmi munkával, a munkásművelő­dés fokozásával és a szocia­lista közösségek szilárdításá­val köszöntik a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulóját és a vasasszak­szervezet 100 éves születés­napját. A gyáregységben készülő export kombájn ferdeíelhor- dókat határidő előtt, 1977 de­cember 15-ig legyártják (4400 darab). A brigádok védnök­séget vállalnak az új nagy • teljesítményű kombájn ferde­felhordó gyártása felett (250 db). A beruházás határidőre történő befejezése érdekében személyenként 20 óra társa­dalmi munkát ajánlanak fel. A takarékos gazdálkodásra, hulladékfelhasználásra ja­vaslatokat dolgoznak ki, a költségeket 1 százalékkal csökkentik. A minőség javítására gyárt­mányaik és gyáregységük hírneve érdekében bevezetik az önmeózást, hatékonyan al­kalmazzák a DH-munkaimód- szert. Az V. ötéves terv első kétévi termelését 108 száza­lékra növelik. A brigádok munkáját fokozattabban ősz- szehangolják, a belső tarta­lékok feltárása, a hatékonyság növelése érdekében. Szakmai, politikai előadásokat, vetélke­dőket szerveznek. A munkás­művelődést, tanulást, konzul­tációkkal, önképzéssel segítik. A Kun Béla Általános Isko­lát sport- és szemléltetőesz­közök gyártásával, karban­tartással fejenként 5 órában patronálják. A közösség ösz- szekovácsoiódását kölcsönös segítségnyújtással, közös ren­dezvények szervezésével se­gítik. Gyürki János . versenyfelelos . Három brigád alakult A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére' a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat 201. sz. bolt­jának 54 dolgozója elhatá­rozta, hogy ebben az eszten­dőben a szocialista brigád cí­mért dolgoznak. A február 3-án megtartott alakuló ülésen egy admi­nisztratív és két élelmiszer­kiszolgálókból álló brigád ala­kult Palócz Imre, Április 4., és Kállai Éva héven. Alaku­ló ülésükön meghatározták feladataikat is; a tervek túl­teljesítését, szakmai, politi­kai továbbképzésüket. Meg­választották a brigádvezető­ket is. A Mügyar Rádió sajtókonferenciája Válaszok a kérdésekre A Magyar Rádió sajtókon­ferenciája iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a megyében. Ezt mutat­ja a beérkezett kérdések so­kasága, amelyekre lapunkban folyamatosan válaszolunk. Ezúton hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a megye tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis életével összefüggő kér­déseiket továbbra is elküldhe­tik a NOGRÁD szerkesztősé­gébe, ezekre a lapon keresz­tül választ adunk. Ruszin Sándor kér­dezi Nagybátonybői, a Béke út 31-ből. — Milyen látogatott­ságnak örvendenek a megye idegenforgalmi nevezetességei? Válaszol: Nyerges Já­nos, a megyei tanács kereskedelmi osztály­vezetője. — Megyénk idegenforgalmi nevezetességeinek látogatott­sága folyamatosan, évente, mintegy 6—8 százalékkal, emelkedik. Az igazsághoz tar­tozik azonban, hogy Nógrád megye sokkal gazdagabb Ide­genforgalmi értékekben, mint ahogy ezt a látogatottság tük­rözi. Ezekből az értékekből csupán néhányat említenék. Salgótarjánban, a megye munkásmozgalmi múltjának emlékeit őrzi a munkásmoz­galmi múzeum. A megyeszék­helyen található a föld alatti bányamúzeum, amelyhez ha­sonló Európában még kettő van. Az ipolytarnóci föld- és őslénytani leletet 30 millió évesre becsülik. Hollókőn ta­lálható az ország egyedüli élő falumúzeuma. Balassagyar­maton a Palóc Múzeum, Ka- rancseberémyben a partizán múzeum, Bánkon a nemzeti­ségi múzeum és Szécsényben a kastély múzeum, a látniva­lók egész sorát kínálja a lá­togatóknak. A megye válto­zatos, szép tájait sem szeret­ném kihagyni a felsorolásból. Idegenforgalmi értékeink őrzésére, bemutatására az elmúlt években jelentős ősz- szeget költöttünk. Ezt a mun­kát természetesen tovább foly­tatjuk. Salgóvár környékét már tájvédelmi területté nyilvánították és itt tanács­köztársasági emlékhelyet lé­tesítünk. Tovább folytatjuk Hollókőn a palóc népi építé­szeti emlékek restaurálását. Az ipolytarnóci ősleletet 1980- ig alkalmassá tesszük arra, hogy bemutatható legyen valamennyi érdeklődőnek. Bánkon 40 személy számára motel ^pül még ebben az év­ben, és' 1978-ban Diósjenőn 350 férőhelyes kemping ké­szül. De a Mátra nógrádi te­rületeire is elkészültek a fej­lesztési tervek. Mindezekben a munkákban sokat segített az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség, az Idegenforgalmi Tanács, a Duna-kanyar Intéző Bizottsága és az Országos Természetvé­delmi Hivatal. Segítségükre természetesen a továbbiakban is számítunk. Ugyanakkor idegenforgalmi szerveink jő együttműködést alakítottak ki és erősitenek a szomszédos megyékkel, de Csomgrád és Hajdú megyékkel Is. Minden­nek az a célja, hogy tovább növekedjen idegenforgalmi nevezetességeink látogatott­sága, azoké a turistáké, kül­földi és belföldi látogatóké, akik szívesen töltik szabad idejüket Nógrádban. Tóth János kérdezi Salgótarjánból, az Arany János út 23-ból, — Milyen szerepet szánnak a megye veze­tői a magánkisiparnak a szolgáltatás fejleszté­sében? V álaszol: Herencsé­nyí József, a megyei ta­nács elnökhelyettese. — Megyénkben az ipari jeílegű szolgáltatások teljesít­ményértékének mintegy 60 százalékét á kisipar adta a IV. ötéves terv végéig. Ez a munka mindenekelőtt a mé­retes- és javítószabóságok munkájában, s az egyéb ha­gyományos ipari jellegig szol­gáltatási tevékenységben je­lentkezett. A megye nagyobb településein a szolgáltatási Igényeinek kielégítésében — az építőipari javítások kivé­telével — a szövetkezeti szek­tor a meghatározó. A kisebb községek ellátása azonban1 to­vábbra is a magánkisiparra vár. A magánkisipar teljesít­ményértéke mintegy 20 szá­zalékkal nő, de a kisiparosok száma is jelentősen emelkedik az V. ötéves tervben. Minde­nekelőtt a nyugdíj, vagy a munkaviszony mellett ipar­gyakorlatot folytató szakem­bereket támogatjuk. Pénzügyi szabályozóink, a hároméves adómentesség, az adókedvez­mény mértékének növelése, az adókedvezményben részesít­hetők körének bővítése érde­keltté teszi a szakembereket is, hogy szolgáltató tevékeny­séget folytassanak. Helyi ta­nácsaink pedig a lehetőségek megteremtésével, gyors ügy­intézéssel segítik mindazokat, akik olyan területeken kí­vánnak tevékenykedni, ahol eddig nem dolgozott kisiparos. Kaposvári Pálné kér­dezi Salgótarjánból, a Sehuyer út 20-ból. — Nagyon "szép helyen , la­kunk Salgótarjánban, a Sehuyer Ferenc úti szövetke­zeti lakásokban. Sok ide láto­gató tesz erre városnéző sé­tát. A házak állapota azonban rossz, a vakplat lehullott, a csatornák tönkrementek. Nem tudom, mi az oka, hogy a négy épületből álló szövetke­zeti lakásokat nen\ újítják fel, holott erre megvan a szükséges fedezet. Az állami lakásokat az ingatlankezelő vállalat mór egy-két éve fel­újította. Véleményem szerint elvégezhette volna a szövet­kezeti lakások felújítását is. Válaszol: Fekete Nán­dor, a Salgótarjáni vá­rosi Tanács elnöke. — A Lakósépitő és Fenn­tartó Szövetkezetek épületei­nek felújításáról a szövetke­zetnek kell gondoskodnia. Az ingatlankezelő vállalat épí­tőipari részlege csak a válla­lat kezelésében levő épülete« karbantartását, felújítását tudja biztosítani. Ezért szük­ségesnek tartjuk, hogy a la­kásfenntartó szövetkezetek, közösen létrehozzanak egy olyan szervezetet, illetve fej­lesszék a Salgótarjánban mű­ködő lakásszövetkezetek közös gondokságának teljesítőké­pességét, úgy, hogy az ellát­hassa a szövetkezeti lakások javítási és felújítási igényeit Ót jak környezetünket! A Salgótarjáni városi Tanács vezetői és dol­gozói igen sokat tesznek azért, hogy Salgótarján utcái és terei, vagyis az egész város szép, tiszta, kellemesen rendezett legyen. Ez anyagilag is sok­sok forintba kerül, de az üzemek szocialista bri­gádjai és a város lakosai is sok társadalmi mun­kát végeznek: fát, csemetét és virágot ültetnek a város szépítéséért. Sajnos, hiába a nagy áldozat és igyekezet, ha sok esetben egyes felelőtlen személyek ezt figyel­men kívül hagyják, gépkocsival behajtanak a szé­pen kialakított parkokba, azt tengelyig süllyedve „felszántják”, ttinkreteszik. Ez történt a minap a szerkesztőség előtt is — melyet a tanács dolgozói társadalmi munkában alakítottak ki. De nem volt kellemes látvány az elmúlt napok­ban, pontosan február 9-én ló órakor az sem, hogy a HG. 04-89 rendszámú autóbusz úgy parkolt az új mozi és a vasút közötti részen, hogy az ősszel kiültetett fát maga alá döntötte. A parkolás után pedig mint aki jói végezte dolgát, cselekedetét fi­gyelmen kívül hagyva tovább hajtott. Remélem, e sorok olvasása után a buszvezető magára ismer, megnézi, mit csinált, és a tanácsnál jelentkezik, s közli: az egy kidöntött fáért 10 da­rabot ültet el. Mert mi lenne a városba, ha min­den gépkocsi naponta 1—i fát kidöntene?! Kérem, hogy ne tegyék tönkre pillanatok alatt a sok-sok ember fáradozásával készített parkokat, az elültetett fákat. Bocsó Pál Salgótarján, Garzonház Iskolások és szocialista brigádok együttműködése I A Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregység és a.Homok- terenyei Általános Iskola kapcsolata az elmúlt évek­ben eredményesen fejlődött. A jó együttműködés különö­sen nagy hangsúlyt kapott az 1976—77-es tanévben. Az is­kola tantestülete a gyár dol­gozóinak képzésében, a gyár pályaválasztási tevékenysé­géhez nyújtott nagy segítsé­get. A közeli napokban került sor több gyári dolgozó vizs­gájára, akik a 80, illetve 160 órás tanfolyamokon vettek részt a fél év folyamán. Né­hány nap múlva tesznek vizs gát azok a dolgozók is, akik í a „Mindenki iskolája” fel-1 nőttoktatási konzultációs programhoz csatlakoztak, csaknek 15-en. A kapcsolat 1977. február 9-től tovább szélesedik. A gyár „Gagarin” nevét viselő szocialista brigádja és az is­kola I. osztálya között szo­cialista együttműködési szer­ződés aláírására került sor. Kísérletképpen a 2 évre szó­ló szerződésben több közös program és találkozó szerve­zését rögzítették a jövőre vo­natkozóan. A felvétel a fiata­lok és pat'onálójuk első ta­lálkozójáról készült. Danyi István Összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD — 1977. február 24., csütörtök Ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom