Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD ai msímp- nog s a 3 msüyeí eizo rts ága es a. megye*' rah ács _apja ­XXXill ÉVF 43. SZÁM ARA: 1 FORINT 1977 FEBRUAR 20., VASÁRNAP íőkéiexport i'el§o határ nélkül A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói 1977-ben több mint 16 ezer tonna áru­val akarnak többet termel­ni az előző évi mennyiségnél. Miután létszámnövekedéssel nem számolhatnak, a terve­zett többletet teljes egészé­ben a termelékenység nö­velésével kívánják elérni. Az év eleji nehézségek foly­tán kissé vontatott volt a termelés növekedése, de feb­ruár közepén már egyre ked­vezőbb kép alakult ki. A belkereskedelmi szállí­tási feladatoknak eddig 120 százalékban tettek eleget. Az exportszállítás esedékes tervét 99,2 százalékra teljesí­tették. Ez együttesen biztató reményekre jogosít. A gyár­egységek fokozott gondot for­dítottak a fő profilra, mind­arra a termékféleségre, amely- lyel a hazai igények kielégí­tését megnyugtatóan bizto­sítani tudják. Ugyanakkora népgazdaság növekvő devi­zaigényei kielégítésére az exportszállítást is a figye­lem középpontjába állítják. Lényegében ennek köszön­hető, hogy az esedékes ex­portfeladatoknak eddig 99,2 százalékban eleget tettek. Az esedékes 4336 tonna he­lyett 4301 tonnát indítottak útnak. Igáé, hogy az ered­mény 0,8 százalékos lema­radást jelez, de az exportszál­lítás fokozódó üteme sejte­ti, hogy a gyár nem marad adós az exporttételekkel. A szalagacélexport szál­lítása megfelelő ütemben fo­lyik. A korábbi partnerek mellett új cégek is bejelen­tették igényeiket Ausztriából és Romániából. Szíriába és az NSZK-ba nagyobb mennyisé­gű huzalt szállított a közel­múltban a gyár. A huzalmű gyárrészleg gal- vanikuls horganyzott huzal­ból eddig 55 tonna többletet gyártott. Edzetlen és ötvözet­len szalagacél-tervét 50 ton­nául túlteljesítette a hen­germű. A kovácsol ógyár dol­gozói viszont mezőgazdasá­gi szeráruból több mint 70 tonnával, mezőgazdasági gép- alkatrészekből több mint 40 tonnával, kézi szerszámok­ból két tonnával gyártottak többet. Az igyekezet' tehát minden termelőüzemben tapasztalha­tó. A minisztériumi rendel­kezések arra kötelezik a gyá­rat, hogy elsősorban a hazai igények kielégítésére töre­kedjenek, de a tőkésexportot is (lehetőségekhez mérten) fokozni kell. Ennek megfele­lően a 16 ezer tonna évi többtermelésből több mint 15 ezer tonna a belföldi igé­nyek kielégítését szolgálja. A tőkésexport fokozásának fel­ső határát nem szabták meg. De minimálisan kétezer ton­nával akarják növelni a múlt évihez képest. Ehhez egyrészt a vállalat fokozódó termelési programja nyújt alapot, más­részt . a szocialista exportból felszabaduló ezer tonna ter­mékmennyiséget is tőkés­piacon értékesítik. A kohászati üzemek dol­gozói az első negyedévet jó eredménnyel kívánják zár­ni. Ezért körültekintően prog­ramozzák a napi termelőmun­kát és a szállítást. V asúrnapi jegyzet A következő nemzedékért A hét elején hallottam két adatot és azóta sem hagy nyu­godni. Mi van mögöttük? Mi történt, hogy idáig jutottunk? Kedden a megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zetője a népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtásáról szá­molt be a megyei tanges vb előtt. Az írásbeli jelentésben az állt, hogy megyénkben az elmúlt évben az élveszületé- sek szánva 1974/1975-höz vi­szonyítva 6,4 százalékkal (252 csecsemő) csökkent. Ez az el­ső meghökkentő adat. Mi le­het ennek az oka? Hiszen ál­lamunk, társadalmunk nagy figyelmet fordít, sok kedvez­ményt nyújt a szülő nőknek. GYES-rendszerünk olyan, hogy nálunk sokkal gazdagabb or­szágok előtt sincs mit szé­gyenkeznünk. Az írásbeli jelentés és a tes­tület vitája után azt a kö­vetkeztetést lehet levonni, hogy egyrészt a szülőképes korba lépő nők száma csök­kent, másrészt a háromgyer­mekes családeszményt még kevesen fogadták el és döntő többségben a kétgyermekesek száma a meghatározó. Nem írták le. az egészség- ügyi osztály jelentésében se­hol nem szerepei csupán a vi­ta során hangzott el, hogy Nógrád megyében szembeöt­lően sok 15—20 év közötti fia­tal nő kéri a ter­hesség megszakítását. Ez a tény több mint elgondolkod- tato. A megyei tanács vb ülé­sén nem esett szó arról, hogy az elmúlt évben hány 20 éven aluli fiatal nő kérte terhessé­gének megszakítását és hány művi abortuszt engedélyeztek. Vajon évenként növekszik, vagy csökken ez az ' arany? Bizonyára rosszabbodott a helyzet, ezért tették szóvá. Nem esett szó arról sem, hogy iskoláinkban és otthon milyen a nemi felvilágosítás- Vajon kik és hogyan végzik? Szakképzett orvosok, pedagó­gusok, szülők? Vagy netán egymásra hárítják, mert ké­nyes ügy? Országosan és több tekin­tetben megyénkben is javult a helyzet. Húsz év óta ta­valy maradt először százezer alatt a terhességmegszakítást kérő nők száma, és csökkent a csecsemőhalálozás. Értem az összefüggést: a védekezés kor­szerű módszereinek fokozatos elterjedésével visszaszorult az engedélyezett és az illegális abortusz. Ennek kedvező ha­tása, hogy kevesebb a kora­szülés. csökkent a csecsemő- halálozás. Mindez nagy ered­mény. De „a szülő korosztályú hőknek még mindig csak alig több mint egyötöde vásárolja meg a korszerű fogamzásgát­lókat, az Infecundint, a Bise- curint, a Continuint”. Ennek szomorú következménye, hogy „a 20—24 éves terhes nők kö­zül minden ötödik, a 25—29 évesek közül minden negye­dik művi úton előzi meg a gyermekáldást.” És ismételten utalnék arra, hogy a jelzések szerint Nógrádban feltűnően sok a 15—20 év közötti abor­tusz. Nem szükséges szakorvosi véleményt csatolni, hogy fő­leg a fiatal, fejlődő szervezet­re testileg és lelkileg milyen veszélyes a művi vetélés. Ha ez így megy tovább, mennyi nő marad meddő, vagy lelki­leg alkalmatlan a gyermekál­dásra, a család összetartásá­ra. Utódainkról: a jövő nem­zedékről van szó Nem lehe­tünk álszemérmesek, sem tét­len felelőtlenek. Gondolkodni, cselekedíni kell Nem kapkod­va, hanem felelősséggel és idejében. F. L. A bányagépgyárban Csatlakozás a csepeli felhíváshoz A Kun Béla szocialista komplexbrigád, valamint a pártalapszerveaet kezdemé­nyezésére az Országos Banya- gépgyártó Vállalat salgótar­jáni gyára egész kollektívá­ja csatlakozott a Csepel Vas­es Fémművek brigádjai­nak felhívásához, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított versenymozgalomhoz. A brigádok vállalták: 1977. évi tervüket az előzőhöz ké­pest a termelékenység továb­bi fokozásával, 20 millió fo­rinttal növelik. Ily módon, el­sősorban a hazai szénbányá­szat gépesítési igényeit elégí­tik ki, de biztosítják az ex­portfeladatok időben és jó mi­nőségben történő teljesítését is. Mindezek mellett biztosít­ják a gépekhez szükséges tartalék alkatrészek megfelelő mennyiségű gyártását. A ha­tékony gazdálkodás érdeké­ben tíz százalékkal csökken­tik a veszteségidőket, jobban takarékoskodnak az anyag­gal és az energiával. A gyár dolgozói már a vállalások maradéktalán végrehajtásán fáradoznak. Két évtizede, hogy minden f ga ünnepélyes zárszámadását, vát. A cél, hogy az 1977-ben kerüljenek azok kezébe, akik gazdasággal kapcsolatos kiiny tárban Rétságon Képünkön: kosvölgyc Termelőszövetkezet ebruárban a mezőgazdasági szakirodalom is megtartja a ma­bemutatva az előző év termésének, munkájának színe-ja- megjelenő szakkönyvek és folyóiratok mind gyakrabban szükségét érzik tudásuk bővítésének. Különösen a háztáji vek iránt nagy az érdeklődés a nagyközségi-járasj könyv- Csáthy Albertné könyvtárigazgató Juhász Józsefnek, a Ló- maglárosának ajánl szakirodalmat — fodor — Borbándi János a Vietnami Szocialista Köztársaságba utazott Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizottság társelnökének vezetésével szombaton reggel delegáció utazott a Vietnami Szocialista Köztársaságba, az együttműködési bizottság VI. ülésszaká­ra. Onnan a küldöttség a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaságba utazik a magyar—laoszi együttműködési bizott­ság alakuló ülésére. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi­niszter, és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. Eredményesen zárultak a szakmunkástanuló-napok A KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsa és a megyei tanács művelő­désügyi osztálya együttes szer­vezésében a megyében az idén első ízben rendezték meg a szakmunkástanuló-napokat. A fiatalok először intézeti versenyeken vettek részt, s mostanában több mint egy hétén át a megyei vetélke­dőkön mérték össze tudásukat. A közismereti tantárgyi verse­nyeket Nagybátonyban, a szakmai-elméleti tanulmányi (Folytatás a 2. oldalon) Idegenforgalmi szezon előtt Kiállítások, emlékházak Nógrádban Az idegenforgalmi, turisz­tikai szezon rövidesen meg­kezdődik. Nógrád természeti ■adottságain túl számos értékes múzeumi kiállítással is vár­ja 1977-ben az érdeklődőket, a tanulmányi kirándulások résztvevőit, a hazai és a kül­földi vendégeket. A sSalgótarjáni Munkásmoz­galmi Múzeumban tavaly ősszel nyitották meg a lát­ványosnak bizonyult A szén­bányászat és a bányászélet Nógrád megyében című ki-, állítást. Az érdeklődő a bá­nyászat kialakulásától nap­jainkig kísérheti végig a bá­nyászat fejlődését, történetét. Az ugyancsak Salgótarjánban levő híres föld alatti bánya­múzeum és az említett tár­lat együttes megtekintése ér­tékes ismeretekhez juttatja a látogatót. A balassagyarmati újjá­varázsolt Palóc Múzeumban szintén a múlt évben nyitot­ták meg a közönség előtt az új néprajzi és helytörténeti kiállításokat. Ezek: Nógrádi népélet a XVIII. század ele­jétől napjainkig, Madách Imre- és Mikszáth Kálmán- emlékszobák. A Szécsényi Helytörténeti Múzeum megnyitása óta élénk látogatottságnak örvend. Az érdeklődő megtekintheti a vadászati és vadgazdálkodási kiállítást, amelyet az Országos Mezőgazdasági Múzeum ren­dezett, továbbá a Nógrád me­gye régészete című állandó kiállítást. A karancsberényi Nógrádi Partizáncsoport Emlékmú­zeumban bemutatják Nógrád megye felszabadítását, a magyarok részvételét az európai népek ellenállási mozgalmában, valamint je­lentős helyet adnak a Nóg­rádi Sándor tevékenységét bemutató eredeti tárgyaknak és dokumentumoknak. A pásztói Helytörténeti Mú­zeum és Romkert ugyancsak Várja a látogatókat. A hely- történeti kiállítást március 20-án . felújítva, újrarendezve adják át a közönségnek. A ki­állításból a látogató megis­merheti Pásztó középkori tör­ténetét. A szabadtéri kiállí­táson láthatók a középkori kolostor romjai, illetve alap­jai. A hollókői falumúzeum a megye legismertebb látnivalói közé tartozik. A műemlékileg védett és rekonstruált „fáiu- mag” közepén, a romosán is szép látványt nyújtó vár tö­vében húzódik meg az eredeti állapotnak 'megfelelően be­rendezett palócház. A beren­dezés hűen mutatja az egy­kori szobabelsőt, használati eszközöket. Csesztvén a Madách Imre Emlékház, Horpácson a Mik­száth Kálmán Emlékmúzeum várja az érdeklődőket. Szlo­vák nemzetiségi állandó kiál­lítás van Bánkon. Megyénk számos településén élnek szlovákok. Kultúrájuk, ha­gyományuk ápolása jegyében rendezték a kiállítást, amely­ben a helytörténeti vonatko­zásokon túl eredeti lakásbe­rendezéssel utalnak a szlovák nemzetiség életmódjára. Fiatalok országos parlamentje Szombaton az Építők szék­házéban tartották ifjúsági parlamentjüket a közlekedés és hírközlés ágazatában dol­gozó fiatalok. Dr. Ábrahám Kálmán köz­lekedés- &s postaügyi minisz­tériuma államtitkár tájékoz­tatta a résztvevőket a tárca ifjúságpolitikai munkájáról és az 1977-es feladatokról. Mint elmondta, az elmúlt években emelkedett a munka melletti továbbtanulásban részt vevő fiatalok száma. Az ágazat 130 ezer 30 éven aluli dolgozójának 20 százaléka folytatja tanulmányait a mun­ka mellett. Orhalmiak kezdeményezték Társadalmi- munka-mozgalom Az örhalmi községi közös Tanács a napokban tartott ülésén a Hazafias Népfront helyi bizottságával együttesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére társadalmimunka- mozgalmat kezdeményezett. Felhívással fordultak a "balas­sagyarmati járás tanácsaihoz, kérték őket a csatlakozásra. A felhívás célú', tűzi ki, hogy az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke min­den községben érje eJ a két­százhúsz forintot, az akció segítse a tanácsi hatáskörbe tartozó beruházások, felújítá­sok és egyéb munkálatok el­végzését. Az őrhalmiak javasolták, hogy a társadalmimunka-moz' galomban vegyenek részt a tanács és a Hazafias Népfront helyi szerveinek irányításával a községben működő, s nem tanácsi irányítás alá tartozó gazdasági egységek is. Felhívták a járás lakossá­gát. hogy segítsék az ötödik ötéves terv feladatainak idő­arányos teljesítését és támo­gassák a megyei tanács tö­megsport fejlesztésére hozott határozatának végrehajtását, mine’ több helyen kapcsolód­janak be a, kispályaépítési akcióba. A társadalmimunka-mozgá- lom -szervezésében és értéke­lésében részt vesz a járási hi­vatal ia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom