Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
Eredrn ényes gazdasági évei zártak Reális feladatok Szügyben AZ ELMÜLT NAPOKBAN zsúfolásig megtelt az ünneplőbe öltözött szügyi művelődési ház nagyterme. Itt tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését Szügy, Nóg- rádmarcal, Csesztve községek tsz-parasztsága. A jó munka eredményét nyugtázó 305 tsz- tag mellett részt vettek a rendezvényen a párt-, tanácsi szervek, a szomszédos gazdaságok képviselői és a csehszlovákiai, nagycsalomjai mezőgazdasági tsz, valamint a szlovákgyarmati állami gazdaság — mint testvérgazdaságok küldöttei is. A Madách Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetőségének beszámolóját Cserháti Zoltán elnök terjesztette a közgyűlés elé. Hangsúlyozta: a párt, a kormány által biztosított lehetőségekkel, a rendelkezésre álló eszközökkel jól élt a gazdaság. A helyi lehetőségeket időben felismerték, a termelési szerkezetet ennek megfelelően módosították. A tartalékok kihasználása érdekében tervszerűen, a cselekvési program szerint dolgoztak. Eaen túl a tsz-tagok, -vezetők együttes cselekvése biztosította, hogy a rendkívüli időjárás ellenére is a szövetkezeti gazdaság fennállása óta a legeredményesebb gazdasági évet zárja. Ennek bizonyítéka, hogy a mérleg szerinti eredmény a tervezettől 23,8 százalékkal jobb és több mint 9 . millió forint. Ez azért vált lehetővé, mert a gazdaság valamennyi ágazatában — kukorica kivételével — a kitűzött , célok teljesültek. A kalászosok közül búzából 40.6 mázsát takarítottak be hektáronként, ami kedvezőbb a megyei, de az országos átlagtól is. A szövetkezet elnöke hangsúlyozta : a vetőburgonya-szaporításban a társuláson belül a legjobb eredménnyel büszkélkedhetnek, azonban desie- re-, jaerlaíajtákból az egységre jutó hozamot nem érték el. Viszont a jó minőség következtében árbevételük a tervezettet meghaladja. Az aszályos idő kedvezőtlenül hatott az uborka, sárgarépa, petrezselyem, feketeribizli, málna termesztésére, de ezekből a termékekből is a tervtől többet termeltek, az értékesítésük is jól alakult. Az állattenyésztés kitűzött feladatát végrehajtotta, a fajlagos mutatók javultak. A közös gazdaság tehénlétszáma a tervezettől több, az egy tehénre eső tej hozam 23,2 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest. Jó az eredmény szarvasmarha-hizlalásban. Az ütemezéstől többet értékesítettek, s az eladott állatok 86 százaléka exportra került. A juhászatban 25,6 százalékkal növelték egy esztendő alatt az állatlétszámot. AZ EREDMÉNYES gazdálkodás egyik fontos tényezője, hogy 18,3 százalékkal nagyobb termelési értéket állítottak elő, 7,6 százalékos átlagos állományi létszám csökkenése mellett. A termelés költségei csak 9.9 százalékkal növekedtek a bázishoz viszonyítva. A gazdasági mutatók együttes, kedvező alakulása teremtett szilárd alapot az élet- színvonal, a keresetek növekedésének. A 10 órás munkanapra jutó munkadíj 17,5 százalékkal nagyobb, mint az 1975. évben volt és több mint 134 forint. Az elismerésre méltó eredményért valamennyi dolgozó, vezető tervszerűen, a technoEv/or dűlők és a minőség jegyében Megtették idei vállalásaikat a ZIM szocialista brigádjai A ZIM salgótarjáni gyárának szocialista brigádjai nagy gonddal és felelőséggel készítették el idei versenyvállalásaikat azon elvtől vezéreltetve is, hogy az idei tervek valóra váltásának rendkívül nagy gazdasági és politikai jelentősége van az V. ötéves terv programjának teljesítésében. Csatlakozva a gyár pártbizottsága cselekvési programjához, az évfordulók — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., a Vasasszakszervezet megalakulásának 100. és a KISZ fennállásának 20. — tiszteletére és a minőség javítása jegyében fogalmazták meg tennivalóikat. A brigádmozgalomban 1265-en tettek felajánlást. A gazdasági vállalások összértéke megközelíti a 4 millió 240 ezer forintot, s azt tervezik, különféle célok megvalósítása érdekében 39 ezer óra társadalmi munkát végeznek. A brigádok közül egy a szocialista cím elérését, három a bronz-, egy az ezüst-, negyvenhét pedig az aranykoszorút pályázta meg. Mindezek mellett hét kollektíva a Vállalat kiváló brigádja, négy pedig a szakma kiváló cím megszerzésére nevezett be. A mostani versenyvállalás egyértelműen bizonyítja az idők során végbement minőségi változásokat. Bár igaz, az idén négy brigáddal kevesebb van, mint az ezt megelőző évben — a csökkenés a brigádok „ösz- iszeolvadásából’1 adódik —, de amíg 1975—76-ban még csak két brigád tett vállalást a vállalat kiválója cím elnyerésére, addig ezek száma már hétre nőtt. Lényegesen növekedtek a követelmények az egyes címek odaítéléséhez. A szakmai kiválóságért például valamennyi brigádtagnak 15 ezer forint gazdasági eredményt és 50 társadalmi munkaórát kell elérni, a vállalatiért 10 ezer forintot és 50 órát, de még az aranyjelvényt elérőknek is követelmény a 2 ezer forintos túlteljesítés és a 20 órányi társadalmi munka elvégzése. A hármas jelszó érdekében még* nagyobb gondot fordítanak a művelődésre, a kulturálódósra, a szocialista életmódra; közülük egyetlen nem teljesítése már kizárja a brigádot az értékelésből. Az új versenyszabályzat kimondja azt is, hogy minden 45 év alatti férfi és minden 40 év alatti női brigádtagnak el kell végeznie az általános iskola nyolc osztályát. Továbbra is elvárás a szakma és a vállalati kiváló címre pályázóknál az egy újítás beadása és megvalósítása. A brigádok jelentős vállalásokat tettek — a gyáriak nagy gondot okozó — selejt csökkentésére. A nagycsarnoki gáztűzhelyszereidében munkálkodó Jego- rov brigád az exporttermékeknél darabonként 5,39, belföldi gyártmányoknál 1,36 forinttal csökkentik az önköltséget, illetve a selej- tet. Az összselejtcsökkentés értéke egyébként meghaladja az 1,5 millió forintot. A tervek teljesítésében, az elképzelések valóra váltásában a ZIM salgótarjáni gyárában igen nagy szerepük van a női brigádoknak. Különösen a gyártmányok készreszerelésében van jelentős feladatuk, de sokan dolgoznak közülük a hasonlóképpen fontos munkahelyeken, mint a hagyományos szereidé, a zománcozó-, a nikke- lező- és a kulcskészítö üzemek. Eredményeik már az elmúlt években is figyelemre méltóak voltak, s miként a Nógrádi Sándor nevét viselő műszaki brigád is — az idén további jó munkával erősítik a versenymozgalmat. lógial előírásokat betartva, fegyelmezetten fáradozott, mégis külön köszönet jár a traktorosok, tehenészek, szarvasmarha-hizlalók, növénytermesztők és tehergépkocsi-vezetőkből alakult 7 szocialista brigádnak. Ök a vállalásukat túlteljesítették, és valóban szocialista módon dolgoztak, tanultak, éltek. Fáradságos munkájuk eredményeként valamennyien elnyerték a megtisztelő szocialista brigád címet és a vele járó 34 ezer forint jutalmat. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordított a háztáji gazdaságok segítésére. E feladat szakszerű irányításával külön agronómust bízott meg. így érték el, hogy a háztájiban termelt árukból a tagok pénzbevétele nőtt. A közös gazdaságon keresztül történt áruértékesítés a 15 millió forintot meghaladta. Az idei tervek között a gazdaság elnöke kiemelte, hogy a gazdaság V. ötéves tervében meghatározott fejlődési ütem gyorsításának reális lehetősége van. Ennek megfelelően 1977-ben a termelés növekedése 7 százalék lesz. Nagy gondot fordítanak a takarmány mennyiségi és minőségi előállítására. A tehénlétszámot 4 százalékkal gyarapítják, intézkednek, hogy állományuk tbc-mentes legyen. A termelés technikai feltételeinek javítása érdekében több mint 3,5 millió forintért betakarító, erő- és munkagépeket, valamint autóbuszt vásárolnak. Az utóbbival a dolgozók kulturáltabb szállítását biztosítják. A vezetőség beszámolója, a felszólalások arra figyelmeztettek mindenkit, hogy az eredmények mellett gondok is jelentkeznek. A munka- és technológiai fegyelem megsértése miatt 14 dolgozót kellett felelősségre vonni. Indokolatlanul magas a táppénzes állomány, ilyen címen 600 ezer forintot fiaattek ki a közösből. Esetenként nem mindenki védi a társadalmi tulajdont. A hibák megszüntetésére együttesen kell törekedni. A FELSZÓLALÓK KÖZÜL Oszolik János traktoros, szocialista brigádvezető bejelentette, hogy kollektívájuk csatlakozik a csepeli dolgozók felhívásához: tervük túlteljesítésével és 2 százalék üzemanyag-megtakarítással kívánják ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Köszöntötte a közgyűlést a csehszlovák testvérgazdaságok küldöttségének vezetője, Bajó János is, aki hangsúlyozta az együttműködés kölcsönös előnyét, és továbbszilárdulásának fontosságát. Murányi László követei meny: növényvédelem magasabb színvonalon Beszélgetés Tóth Lászlóval, a Nógrád megyei /Vövényvédcljni és Agrokémiai Állomás igazgatójával Ez év elejétől a Nógrád megyei Növényvédő Állomás neve megváltozott Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásra. Munkatársunk arról beszélgetett Tóth Lászlóval, az állomás vezetőjével, hogy milyen funkcióváltozást jelent ez, és mi tette szükségessé? Válasz: — Az V. ötéves terv egyik fő célkitűzése a rejtett tartalékok fokozott kihasználása a mezőgazdaság területén. I'.yen tartaléknak ítélhető a talajerő-gazdálkodásban a talajvizsgálat, műtrágyatárolás, -felhasználás, a szerves trágyázás. E tevékenységek eddig csak részben tartoztak hatósági szakigazgatási felügyelet alá. A mezőgazdaság jelenlegi fejlettsége — a kémiai anyagok felhasználásának mennyisége — feltétlen megköveteli az egységes rendszerbe foglalt talajerő-gazdálkodás tervszerű irányítását. Mint említettem, komoly tartalékok vannak a műtrágyák szakszerű tárolásában, okszerű talaj- vizsgálaton alapuló felhasználásában, a rendelkezésre álló szerves trágya kiszórásában, a lombtrágyázás kiterjettebb alkalmazásában. A műtrágyatárolási feltételek javításával 15—20 százalék hatóanyagveszteséget lehet megakadályozni ! Hasonló nagyságrendű az a kiesés, ame y az okszerűtlen — nem talajvizsgálatokon alapuló — műtrágya- felhasználásból adódik. Tekintettel arra, hogy a műtrágyákra 48 százalékos állami támogatás van, ezért a szakszerű tárolás és okszerű felhasználás nemcsak egy-egy gazdaság érdeke, hanem társadalmi érdek is. Kérdés: — Mi jellemző a megye műtrágya-felhasználására? Válasz: —* Nagyüzemi mezőgazdasági területre 1975-ben 166 kg/ha vegyes hatóanyag, szántóterületre vetítve pedig 232 kg/ha jutott Az 1976-ps adat még nem ál' rendelkezésünkre, de elmondhatom, hogy a felhasználás néhány százalékkal csökkent ami az 1977- es népgazdasági terveket figyelembe véve nem megnyugtató és helytelen üzemi szemléletre vall. Kérdés: — Mi a helyzet a műtrágyák tárolásával? Válasz: — Egyé'őre nem sok jót mondhatunk, mi ve' több tsz-ben ezi a kérdést mostohán kezelik és az itt uralkodó álapotok kimerítik a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének fogalmát. Ilyenek például Palotás. Kalló, Litke, Tolmács tsz-ek. Becslésünk szerint helytelen tárolás következtében évente üzemeinkben öt-hat millió forint veszteség keletkezik Kérdés: — Mi a kiút ebből a helyzetből? Válasz: — Először is kis befektetéssel szilárd aljzaton — beton, aszfalt — kell tárolni a műtrágyát, másodszor — ahol erre lehetőség van — agrokémiai centrumokat kell alakítani. Ennek előnye a kisebb tárolási veszteség, időszakos műtrágyahiány kiküszöbölése, jó keverési lehetőség. Kérdés: — Hogyan alakul megyénkben a szerves trágyázás, hiszen köztudott, hogy elhanyagolt terület? Válasz: — 1976-ban felmértük a megyében található szervestrágya-készletet, ami körülbelül 700 ezer tonna volt és a megyei tanács mezőgazdasági és élemezésüayi osztályával közösen kampányt Indítottunk a kiszórásra. Ez nem mindenhol sikerült, többek között Nagybátonyban, Romhányban, Pásztón, Nagy- bárkányban. Segítettünk elterjeszteni a szerves trágya robbantással történő terítésének módiszerét. Ebben élenjáró tsz- eink: Szécsény, Ludányhalá- szi, Magyarnándor, Hollókő, Szügy, valamint Karancsla- pujtő, aho' megye' bemutatót is rendeztek. Az a véleményem, hogy ez az eljárás bevált, és a kevés szórókapacitással rendelkező teimelőüze- meknek nagy segítséget jelent. Kérdés: — Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a lombtrágyázások terén ? Válasz: — Kevés kultúrában használták a tápanyag- visszapótlásnak ezt a módját termelőszövetkezeteink. Ebben az évben a megye önálló helikopterrel rendelkezik, ami lehetőséget ad levéltrágyázások kiterjesztésére, olyan kultúrákban is ahol eddig megoldatlan volt. Az országos adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a búzánál a kalászolás idején két alkalommal végzett lombtrágyázás 5-6 q/ha terméstöbbletet jelent. Kérdés: — M' a helyzet a talajvizsgálattal ? Válasz: — Egyes kultúrák már 1978-tól kötelező talaj- vizsgálatok á'apján termeszthetők csak. A többi növénynél a vizsgálókapacitás bővítésével válik kötelezővé a talajvizsgálat. Megyénk önálló talajvizsgáló laboratóriummal nem rendelkezik, ezt a munkát a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás végzi. B. Gy. Műszaki tanácskozás a salgótarjáni síküveggyárban Megtartották az első negyedévi összevont műszaki tanácskozást a salgótarjáni síküveggyárban. Juhász Gyula, igazgató mondotta: — Az ország építészeti vé- konyüveg-ellátását a síküveggyárnak kell teljes mértékben biztosítani. Népgazdasági . célok, a lakásprogram végrehajtása követeli. A műszaki gazdasági tervcélok sikeres teljesítése egyben a belföldi üveghiány megszűnését is jelenti. A tét nagy, s hozzá a feladatok, a határidők rendkívül szorosak. A Zagyva III. húzóüzemi kemence felújításának kezdési időpontja szeptember. Addig viszont az egész évi termelési tervet nemcsak teljesíteni, haSzovjet exportra készülnek a rövid ujjú női nyomottmintás ruhák a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. Képünkön Ka las Pálné, az Előre Szocialista Brigád vezetője munka közb en nem az üvegellátás zavartalansága miatt túlteljesíteni is szükséges — hangsúlyozta az igazgató. A termelés múlt évi alakulásáról Wilwerger Ferenc termelési igazgatóhelyettes adott számot. Megállapította, hogy a gyár 20 százalékos tervlemaradása főleg a Zagyva III. kemence technikai fogyatékosságaira vezethető vissza. A két legfontosabb termék: a húzottüveg 79,9 százalékra, az edzettüveg-ter- melés 97,8 százalékra alakult. Emellett a vágó- és az edzőüzem feldolgozói vesztesége is jelentős. Sikeresnek tartotta az ASAHI-technológia garanciafeltételeinek teljesítését, s az üvegösszetétel módosításának eredményeit. Kiemelte, hogy az ez évi tervfeladatok az eddiginél összehangoltabb munkát, szorosabb együttműködést kívánnak minden területen. A húzóüzemek folyamatosságának állandó biztosítása a termelés kulcsfeladata, mivel a nyolc és fél millió négyzetméter húzottüvegtermelési tervet gyakorlatilag nyolc—kilenc hónap alatt kell teljesíteni. Nem kisebbek a feladatok az edzett- üveg" gyártásánál sem, ahol a közúti járműprogram maradéktalan kielégítése a cél. A tervezett 415 ezer négyzet- méter helyett a cselekvési programban rögzített 438 ezer négyzetmétert kell teljesíteni. A vágóüzemek ösz- szesített vesztesége, nem lehet több 14 százaléknál. Az elmúlt év hiányosságait elemezte Fejérvári Géza gazdasági igazgatóhelyettes. Az eredményromlást a kihozatali mutatók csökkenésével és a különböző veszteségekkel kapcsolta össze. Ez kétmillió négyzetméterrel kevesebb, termelést jelentett! A továbbiakban az anyaggazdálkodás gondjait vizsgálta és rámutatott arra, hogy jobb szervezéssel elkerülhető a magas vagonállási pénz kifizetése. Az 1975. évi 700 ezer helyett 'közel másfél millió forint ment veszendőbe. Mindamellett mérlegelte, hogy a munkaerő-forgalom az előző évhez viszonyítva 73 százalékkal növekedett. 1977-ben legfontosabb a gazdálkodás hatékonyságának növelése. Magasabb szintű, szervező^ és irányító munkára van szükség. Gyöngyösi Gyula műszaki igazgatóhelyettes a gyár fejlesztését, beruházási tevékenységét értékelte. A beszámolókat követően a hozzászólók a megnövekedett feladatok megoldása mellett foglaltak állást. Szó esett a gyártástechnológiai utasítások részletes kidolgozásáról, az anyagrendelésekről, a tárolás módjáról és gondjairól, a szélvédő üveg készítéséről, valamint a munkaerőgazdálkodásról. A felszólalásokra Juhász Gyula igazgató válaszolt, s befejezésként hangsúlyozta, hogy az 1977. évi feladatok, csak egységes akarattal valósíthatók meg. V. L. Gyermek- és iíjúságvédelem Salgótarjánban, szerdán délelőtt ülésezett a járási gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság. A tanácskozáson két fontos napirend szerepelt. Először a Kisterenyei 'nagyközségi Tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága számolt be az elmúlt évi tevékenységéről. Szó volt arról is, hogy a helyi társadalmi szervek, üzemek hogyan segítették az ifjúságvédelmi munkát, s milyen feladatok hárulnak a jövőben a szocialista brigádokra, a KlSZ-szer- vezetekre a pártfogói hálózat kiépítésében. Részletesen szóltak a veszélyeztetett kiskorúak helyzetének javításával kapcsolatos gondokról, a további tennivalókról. Ezután a bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1977. évi munkatervet.
