Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

Világ Droíetánai. egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGY E I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN A G S LAPJA XXXIII ÉVF 40. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1977. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK Kommunista nevelés — kommunista közösségben V '.w; ’•" > Felavatták az új Kossuth-adótSolton Tegnap átadták rendeltetésének a Kossuth rádió — Solton épült kétezer kilovvattos k3­Társadalmu'nkban az élet minden területén meghatá­rozó politikai jelentősége van a kommunisták — a marxizmus—leninizmus ta­nításait magukénak valló és a fejlett szocializmusért ví­vott küzdelemben az átla­gosnál aktívabb szerepi'e vállalkozó emberek — kö­zösségének, a pártnak. Még­pedig nemcsak a párt egé­szétek, vagy vezető szer­veinek; hanem a minden munkahelyen és lakóhelyen jelen levő legkisebb közös­ségeinek, az alapszerveze­teknek is. Sokrétű, sokirá­nyú feladatot látnak el a pártalapszervezetek: irányí­tanak, szerveznek, ellenőriz­nek, vezetőket számoltat­nak be, gondoskodnak a vezető-utánpótlásról, tájé­koztatnak „fölfelé'’ és „le­felé’, mozgósítanak — és nem utolsósorban: nevei­nek. Világnézeti, politikai, erkölcsi értelemben egy­aránt. Mint jól szervezett közösségek, alkalmasak is erre a nevelő szerepre, hi­szen mindig, minden neve­lés csakis közösségben tör­ténhet — a családban, az iskolában is! Csakhogy az ideológiai- politikai-erkölcsi nevelés fogalmát nem szabad szű­kén értelmeznünk. A párt- alapszerveartek egy része viszont hajlamos leegysze­rűsíteni, egyetlen, egyirá­nyú befolyásolásra szűkí­teni: e szót hallva néha szinte reflexszerűen csak a pártoktatásra gondolnak. A pártszervezetek eszmei ne­velő munkájának termé­szetesen része, fontos része a pártoktatás. Ismereteket nyújt, meggyőződést ér­lel, tágítja a látókört, meg­világítja a politika belső összefüggéseit, elvi, tudo­mányos, a marxizmus—le- ninizmusban gyökerező alapjait, s ezzel segíti gyor­sabb, hatékonyabb megva­lósítását. A helyi politikai szükségletek és a kollektíva képzettségének, érdeklődé­sének megfelelően a vá­lasztható tíz tömegpropa- ganda-taníolyam közül a legmegfelelőbbeket meg­szervezni és összehangolni; gondoskodni jól képzett pro­pagandistákról, s arról, hogy a tanulás folyamatos és réndszeres legyen — ezek minden pártszervezet elemi kötelességei. De arról sem szabad meg­feledkezni, hogy az eszmei nevelésnek számtalan egyéb fóruma is kínálkozik. Ilyen mindenekelőtt a taggyűlés. A megye alapszervezetei­ben befejezéshez közeled­nek az elmúlt évet értéke­lő tanácskozások. Az eddigi tapasztalatok is bizonyít­ják, hogy a beszámoló, az előterjesztett határozati ja­vaslat ott volt igazán ér­tékes, ahol kibontották an­nak ideológiai, elvi össze­függéseit is. Jó néhány iga­zi, forró hangulatú taggyű­lés volt, amikor a vita he­vében szinte észrevétlenül röppentek el az órák. S ta­lán nem szorul bővebb ma­gyarázatra, hogy a kommu­nista közösségi élménynek milyen maradandó nevelő hatása van. Minthogy a pártcsoportok is hatékony műhelyei lehetnek egymás különös nevelésének. Az alapszervezetek egy részé­ben korántsem használják ki megfelelőén azokat a le­hetőségeket, amelyek a párt­csoportokban, az egymást jól ismerő párttagok kis létszámú együtteseiben rej­lik. Az elmúlt években —kü­lönösen Salgótarján és a salgótarjáni járás párt- alapszervezeteiben —, nép­szerűekké váltak a politikai vitakörök. Szoros értelem­ben véve nem az oktatás, hanem az agitáció fórumai ezek; nem tanévhez és elő­re megszabott tantervhez kötöttén működnek. A té­mákat, az éppen aktuális politikai kérdéseket a vál­tozó élet „tűzi napirendre”. De maga a vita, mint mód­szer, a gyakorlati és elmé­leti kérdések összefonódá­sa, az érvelőkészség elsa­játítása — mindebben egy­úttal óriási eszmei nevető” erő rejlik. Az évet értékelő taggyű­léseken a legtöbb alapszer­vezetben szó esett a pártta­gok munkájáról, a párt- megbízatások teljesítéséről. Szinte mindenütt elisme­réssel szóltak a pártmegbí- zatósokat példásan ellátó, húsz éve tevékenyekedő munkásőrökről. Mert ne­vel a pártszervezet akkor is, amikor valamely kérdés­ben állástfoglal, amikor di­csér, erkölcsi elismerésben részesít, vagy éppen elma­rasztal. Nevel, amikor ide­jében figyelmeztet vala­mely, a szocialista erkölcsi normákkal össze nem egyez­tethető megnyilvánulásra. Nevel, amikor együttesen, vagy egyes tagjai külön- kiilön hallatják hangjukat, fellépnek egyes idegen né­zetek, a kishitűség, a fe­gyelmezetlenség, a tunya­ság, a konzervativizmus el­len. Nevel a pártszervezet a szó legszélesebb értelmé­ben, amikor jó politikai lég­kört tud teremteni műkö­dési területén. A párt XI. kongresszusán hangzott el a tömör útmu­tatás: „Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy to­vább erősítjük társadal­munkban a marxizmus—le­ninizmus eszméit, a szocia­lista világnézet befolyását. A tömegek szocialista tu­datát, a szocialista erköl­csöt. .. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hang­adók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatar­tást, a fegyelmezetlenséget, a cinizmust, a közösség megkárosítását. Arra törek­szünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke sze­rint osszon erkölcsi és anya­gi elismerést”. A kongresszusi beszámo­ló idézett mondatai a töme­gek szocialista tudatát em­lítik. Pártunk — a maga több mint háromnegyed mil­liós taglétszámával — él­csapat és tömegpárt egy­szerre. A szocializmus, a fej­lett szocialista társadalom építése azonban nemcsak a párttagság ügye, hanem egész népünké, s azt a dol­gozók túlnyomó többsége a maga programjának is vall­ja. Ezért a pártszervezetek 'nevelő munkája sem kor­látozódhat csak a párttag­ságra. A pártoktatásban is részt vesznek érdeklődő pártonkívüliek is. Ennél fontosabb azonban, hogy a párttagok eszmei nevelése — terjedjen, gyűrűzzék to­vább, sugározzák ki az egész környezetre. A kommunis­ta közösségnek ne csak bel­ső „kohézióját”, összetartá­sát erősítse, hanem „tömeg­vonzását” is. Hisz’ ez a ket­tő végeredményben együtt jár. Púja Frigyes hazaérkezett Lengyel­országból Szerdán visszaérkezett Bu­dapestre Púja Frigyes külügy­miniszter, aki Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter meg­hívására -hivatalos, baráti lá­togatást tett a Lengyel Nép- köztársaságban. A Ferihegy' repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériumi ál'amtitkár és a külügyminisz­térium több vezető munka­társa fogadta. Jelen volt a fo­gadtatásnál Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. (MTI) (Közös közlemény a 2. olda­lon.) Bizottsági ülés elolt a rehabilitáció Napjainkban a korszerű egészségügyi ellátást és beteg- gondozást a technikai haladás mellett a rehabilitáció előtér­be kerülése is jellemzi. Erről tanúskodik, ijogy az egész­ségügyi minisztérium 1975-bfen létrehozta az Országos Orvo­si Rehabilitációs Intézetet, amely a mozgásszervi betegek rehabilitációja mehett az or­szágos orvosi rehabilitációs há­lózatot is szervezi. Az egyko­ri Fodor gyógyintézet helyén létesült intézetben tartotta szerdán ülését dr. Pesta Lász­ló elnökletével az országgyű­lés szociális- és egészségügyi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke. dr. Med­ve László egészségügyi mi­niszterhelyettes. Dr. Borsay János, az intézet igazgató-főorvosa elmondotta: a gyógyítómunkának az az A Déryné Színház a mai magyar dráma szolgálatában címmel Nógrád megyében rendezett eseménysorozat szerdán Salgótarjánban, , a megyei József Attila Művelő­dési Központ klubjában foly­tatódott. A színház tervei­ről, műhelyteremtő munkájá­ról szóló tanácskozáson mint­egy negyvenen vettek részt; írók, színházi szakemberek, valamint a megyei párt- és állami testületek képviselői. Dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára nyitotta meg a tanácskozást. Bevezető szavaiban (többi között) szó­lott a rendező szervek, az Ál­lami Déryné Színház, a Ma­gyar Írók Szövetsége észak- magyarországi csoportja, s a Nógrád megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya szándéká­ról, illetve a Déryné Színház szerepéről különösen az ál­landó színházzal nem rendel­kező nyolc megye — közöt­tük Nógrád — kulturális éle­tében. Ez a szerep közműve­lődési szempoptbó! is pótol­hatatlan jelentőséggel bír, hi­szen például Nógrádban az elmúlt három évben 60 ezer zéphullámú nagyadóját. A Egyhónapi kísérleti üzeme­lés után szerdán „hivatalosan” is megszólalt az új solti Kossuth-adó. Az avatást meg­előzően sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak az ország földrajzi közép­pontjában felépített rádió- állomást, amely esztétikusán illeszkedik az alföldi tájba. A 81 hektár terület közepén ível a magasba a vasbeton- talapzatú, 303.6 méter ma­gas háromszögletű acél an­tennatorony. Az ettől távolabb kialakított, többszintes tech­nikai és üzemi kiszoigáló- épületeket boltíves folyosók kötik össze. Berendezési egy­ségeinek folyamatos működé­sét automatika biztosítja, az adó speciális földelése pedig vihar esetén is lehetővé teszi a műsor sugárzását. Az új, 2000 kilowattos középhullámú rádióállomás vételkörzete lé­nyegesen nagyobb, mint az elődjéé, az eddigi mérések szerint 1200 kilométeres euró­pai körzetben is hallgatható a Kossuth rádió hangja. El­mondták, hogy az adóállomás területén többszörös bizton­ságú életvédelmi berendezé­seket szereltek fel. A telep­helyen kívül eddig 1.8 kilomé­teres körzetben alakítottak ki védelmi zónát. néző látta a Déryné Szín­ház 243 előadását. A vitaindító előadást Szé­kely Gyógy, a színháztudo­mányi intézet igazgató- helyettese tartotta. Helyzet­képet rajzolt a mai magyar színházi életről, ezen belül a színházi vitákról, illetve azon kezdeményezésekről, ame­lyek színházi életünk továb­bi bontakozását jelenítik. Részletekbe menően taglalta a mai magyar dráma szolgá­latában történő kezdeménye­zéseket, amelyekbe e Nógrád megyei színházi tanácskozás is beletartozik. A közelmúlt­ban lezajlott viták, s különö­sen a „debreceni disputa” után máris születtek kezde­ményezések a színházak ré­széről is pályázatokra, ösz­töndíjakra stb. A mai magyar dráma ügye tehát, előtérbe került. A Déryné Színházról szólva elmondotta, hogy az eleve az úgynevezett kis for­mák színháza, módja van a „közvetlen színház” megvaló­sítására. Szalay Vilmos, a Déryné Színház igazgatója a színház céljáról szólott, arról, hogy mindenekelőtt a ma élő és dolgozó ember ábrázolását képen: a főépület. A sajtótájékoztató után ke­rült sor az ünnepélyes ava­tásra. Horn Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes köszöntötte a fél évszázados magyar rádiózás jelentős eseményének részt­vevőit. Az ünnepségen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Tömpe István, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, részt vettek az avatáson a hazai és a külföldi tervező- és kivitelezővállalatok kép­viselői, Bács-Kiskun megye párt-, és tanácsvezetöi. Ott volt V. A. Samsin, a Szov­jetunió postaügyi miniszteré­nek első helyettese, I. I. Robin, a Szovjetunió híradástechni­kai miniszterhelyettese, va­lamint a Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság budapes­ti nagykövetségének képvi­selője. Az ünnepségen Havasi Ferenc miniszterelr.ök-he­lyettes mondott beszédet. Mél­tatta azt a példás nemzetközi együttműködést, amelynek eredményeként 2,5 év alatt megvalósult európai mércé­tűzte ki célul, s ehhez kéri az írók segítségét. E hozzászólásokat élénk vi­ta követte, amelynek részle­tezésére ezúttal nem térünk ki. Trencsényi Imre, a Déry­né Színház dramaturgja szó­lott a színház műhelymunká­járól, műfajszélesítő törekvé­seikről, illetve azon lehető­ségekről, amelyekkel várják az írók bekapcsolódását a színház tevékenységébe. A színház évente 13—14 bemu­tatót tart, közöttük általában két mai magyar drámát. En­nél többre van lehetőség, te­hát várják az írók — a fia­tal írók — jelentkezését is szinopszisokkal, kész darabok­kal. A színháznak, a társszer­vek segítségével módjában áll ösztöndíjat nyújtani íróknak ahhoz, hogy a színház életé­vel, a műfaji követelmények­kel megismerkedjenek. Néhány további hozzászó­lásra utalunk még. Maróti Lajos, az írószövetség drámai szakosztálya képviseletében a drámaírói pályázatokról szólt, helyeselte, hogy a Déryné Színház ösztöndíjat ad szer­zőknek. Jókai Anna a Déry­né Színház szerepéről szólott, ve! mérve is jelentős és kor­szerű létesítmény: az új Kossuth-adó. A 150 millió fo­rintos beruházás, amely ha­táridőre elkészült, létreho­zásában jelentős részt vál­laltak a szovjet tervezők és kivitelezők. Több mint húsz hazai vállalattal együttmű­ködve, KISZ-védnökséggel, lálencvenmillió forintos meg­takarítással épült fel az adó­állomás. Így például a szov­jet partner szállította a tech­nikai berendezéseken kívül a toronyelemeket, amit öt hó­nap alatt emeltek -magasba a baráti országok szakemberei. A vállalkozásban a lengye­lek is részt vettek. Ezután V. A. Samsin, szovjet minisz­terhelyettes szólalt fel. El­mondta, hogy a nagy telje­sítményű adóállomás terve­zése és kivitelezése, amelyhez hasonló kevés van még a vi­lágon, a szovjet szakemberek­nek is komoly erőpróbát je­lentett, amit nemzetközi ösz- szefogással sikerült megolda­ni. Az ünnepségen kitüntetése­ket adtak át az adóállomás tervezésében és kivitelezésé­ben legjobb munkát végző hazai és külföldi szakembe­reknek. (MTI) különösen a vidéki szellemi élettel való összefüggésében. Gerencsér Miklós, Mezey Ka­talin, Köves István, Örsi Fe­renc, Bárány Tamás — s még többen — ugyancsak he­lyeselték a kezdeményezést, bár rámutattak buktatókra is. is. ' Bőgel József, a Kultúrális Minisztérium munkatársa részletesen méltatta annak jelentőségét, hogy a Déryné Színház, közösen az írószö­vetséggel, a Kulturális Mi­nisztériummal, a Nógrád me­gyei Tanáccsal alkotóműhely létrehozására tett kezdemé­nyezést. Fábián Zoltán, az írószö­vetség titkára ugyancsak en­nek jelentőségéről szólott. Mint mondotta, mindinkább szükség van arra. hogy író és színházi műhely találkoz­zék egymással. E kezdemé­nyezésben Nógrád nak olyan szerepe is lesz, hogy néhány évig a mai magyar drámák ősbemutatóinak helyet ad. a Déryné Színház itt mutatja be új magyar darabjait. Nem kampányról van tehát szó, hanem egy hosszabb időre szóló komoly szerepről. (Folytatás a 2. oldalon) írók és a színház , A Déryné Színház műhelyteremtő munkájáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom