Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

Kiállító? S/,resóuyI>en Megyei filmbemulalók luvaly vásárolták Az év eleién nyílt meg, s március 3-ig tekinthető meg a szecsényi helytörténeti mú­zeum dísztermét en az a kép­zőművészeti tárlat, --amely sza­mot ad az 1976 évi megye' grafikai vásárit sokról. Az itt látható műveket a megyei tanács, Illetve a megyei mú­zeumi szervezet vásárolta meg múlt év során a me­gyében élő, ^ az Innen el­származott képzőművészek­től., Főként az előbbiektől. Milyen képet mutatnak en­nek (ilap'án eg-, év grafikai vásárlásai? A kiállításon nvole művésztől 28 grafikai larJ látható. A megyéből el­származottak közül csupán Cséhány Kálmántól vásárol­ta* A töboiek: Czinke Fe­renc, Lóránt János, Farkas András, Réti Zoltán, Somos­kői Ödön. Szujó Zoltán és Hibó Tamás, A vásárlások te­hát eléggé széles körűek vol­tak. annak ellenére, hogy — természetesen — távolról sem vásároltak mindenkitől. S vannaky olyan művészek akiktől viszont a korábbi években is többé kevésbé rendszeresen vásároltak. Nem térhetünk ki a most megvásárolt művek elemzé­sére. Egyrészt nem tehetjük ezt azért, mert a korább' vásárlások során a múzeumi szervezet birtokába került anyagot nem áll módunkban ismerni. Így tehát például azon egyszerű tény megitélé se is nehézséget jelentene, hogy vajon az. alkotók egyéni munkásságán belül van-e —. s milyen irányú, mértékű — fejlődés? A vásárlások során bizonyára törekednek arra is a vásárlók, hogy az illető művész munkásságán belül az adott időszak legjellem­zőbb müveit vegyék meg. Köztudott, hogy a vásárlá­sok egyúttal a művészi alko­tómunka ösztönzését, közve­tett ..befolyásolását” is jelen­tik. Ügy tűnik —. s ezt nem a Szécsényben bemutatott anyag alapján jegyezzük meg. bár erre is jellemző —, hogy az utóbbi időben mintha hi­ányozna a je’entősobb vállal­kozásokra való törekvés az alkotók részéről. Ebben a helyzetben természetes te­hát. hogy a vásárlásoknak is fokozottan szolgálniuk kell az új, ielentös tartalmakat hor­dozó müvek létrejöttét, ilyen irányú ösztönző szerepet is kell látszaniuk. Mind!nkáb'o el kell érni, hogy a képző- művészeti tá'datok, pályáza­tok díjai ne szolgáljanak semmiféle protokoll érték­rendet. S legalább ilyen fontos, hogy a képzőművésze­ti vásárlások ne bonyolódja­nak a szociális támogatás kényszerével. A képzőművészeti vásár­lásoknál Is elsőrendű köve­telmény. hogy az erre fordí­tott anyagi eszközök művé- sz.etpolitikai befolyásolási szerepet töltsenek be. Mindenképpen hasznos hogy Szécsényben most az érdek­lődő közönség elé tárták egv év Szerzeményét. Reméljük, a lövőben is folytatódik ez, a törekvés, így pár éven belül árnyaltabb kgpat alkothat magának a látogató a megyei vásárlásokról, illetőleg, ami ennél is fontosabb, az itt éló képzőművészek törekvései­ről. művészi tevékenységéről. Ezen túl, természetesen, nem 'lényegtelen az a köz- művelődési jelentőség sem. amellyel az ilyen jellegű bemutatók bírnak. A közmű­velődés egyik igen fontos te­endői közé tartozók ugyanis, hogy a művészetek hatásá­nak érvényesülését segítse, mindinkább lehetővé tegye a létrejött műalkotás és a kö­zönség, a befogadó találkozá­sát. Hiszen csupán ily módon nyílik mód a művészet tár­sadalmi funkciójának érvé­nyesítésére. A megyei mú­zeumi szervezet gazdag — bár természetesen nem egy­séges szempont alapján gyűj­tött — képzőművészeti anyaggal rendelkezik, ame­lyet a kiállítási körülmények mostohasága folytán a nagy- közönség még nem ismerhet. A szecsényi tárlat most az 1976-ban vásárolt grafikai anyag bemutatásával jó szolgálatot tett a közönség tá­jékoztatásában is. T. E. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat budapesti, Rotten- biller utcai stúdiójában éven te mintegy 100 lemezfelvétel készül. A munkálatokat öt z enel rendező, hangmérnök és technikusgárda irányítja. A stúdió új szolgáltatása a ka­zettás magnetofon szalagok felvételének készítése. Képe­inken: Benkö Dániel lantmű vész a stúdióban Színe és fonákja Egy lány Chicagóban. Herbert Kiviszem Volkswagen —, behozom ócskavas? — mi a?? A válasz: történelmi ereklye. Tulajdonképpen ezzel a ta­lálós kérdéssel lehetne ösz- szefoglalni legtömörebben. A kard. című új magyar film­vígjátékot, melyet a héten mutatnak be a megye film­színházai. Dömölky János rendező, Csurka Istvánnal írta a for­gatókönyvet, melyhez az öt­lete1 Jékelv Zoltán verse ..A műtárgy leírása^’ adta. A szó­ban forgó kard azonos az,zal a pallossal, mellyel annak­Ross amerikai filmje. idején a nemesi összeesküvő­ket Zrínyit és Frangepánt le­fejezték. Erre figyel fel nyu­gat-európai turistaútjának első állomásán. Bécsben Boiti Sándor, a belvízleveze‘ő vál- laia* igazgatóhelyettese, s h^zafiúi ' felbuzdulásból Volkswagenjét elkótyave­tyélve megvásárolja a mu­zeális tárgyat. Itt kezdődnek a bonyodalmak, melyek az új magyar filmvígjáték gerincét alkotják. Szerephez jut az óvatosság,' többször szó esik a ..felülről várt telefonról”, s társadalmunk néhánv nem Vf- vána'os vadhajtásáról, a bü­rokrácia fonákságairól. A közönség minden ré+e- gének szóló alkotás a rendező e'ső önálló mozifilmje, melv méltán arat nagy sikert maid a nézők előtt. A társszerző­író, Csurka István neve is biztosíték erre, hiszen leg- u'óbbi alkotása a „Hét tonna dollár”, ugyancsak közönség­siker volt a mozikban. Az al­kotók a sikert a szereplők ki* tűnő megválasztásával is biz­tosították. Böjti Sándort, ki­váló lellemszmészünk. Hau- man Pé‘er. feleségét Szemes Mari a'akitia. Eoízódszereo- ben remek alakítást nyújta­nak, közismert típusokat mege'evenítve SinkoviL* Íme re. Kállai Ferenc. Lukács Sán­dor és Tordy Géza. Nemzedéki problémákkal foglalkozik három bemuta­tásra kerülő film. A „Vége a vakációnak” című lengvel a’- kotás a tizenévesek éledéből merít. Az „Egy lány Chicagó­ban” című, egy huszonéves ifiú hölgy saját lábra áúását. független életének kezdeteit mutatja be, míg „A békesség kora” című színes szinkro* nizált olasz film, egy nyolc­van esztendős öregember konfliktusát dolgozza fel. Az újonnan bemutatott filmek mellett úira vetítik a „Sö'ét Torino”, az „Üvegház” és . A halott asszony visszatér” cí­mű alkotásokat.' Mai tévéajánlatur.k Pályázat levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatásának elnyerésére Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium új intézkedés­ben szabályozta a levegőtisztaság- vedelrai vállalati beruházásokhoz nyújtható központi támogatás el­nyerésének pályázati feltételeit. A korábbi sikeres pályázatok alapján az eiöző négy évben 270 millió forint értékű támogatást kaptak a vállalatok a területi és központi levegő tisztaság-védelmi alapból amit saját erőforrásaik­kal és bankhitelekkel egészítet­tek ki és így kereken egymil- liárd forintot költöttek légtisata- ság-védelmi beruházásokra. Az újabb pályázatokat június elsejéig kell benyújtaniuk a vál­lalatoknak a területileg illetékes megyei-fővárosi tanács építés­ügyi szakigazgatási szervéhez, amelynek véleménve alapján az f?VM bírálja el a javaslatokat» s az eredménvről legkésőbb szep­tember végéig értesíti az érde­kelteket Ezúttal is több mini 200 millió forint támogatást nyújta­nak a feltételeknek legjobban megfelelő ^erszennvez^s-esökke.-'. • tő vállalati beruházásokhoz. Első­sorban a főváros és a budapesti agglomeráció. továbbá Borsod, Komárom megye. Pécs. Veszprém és a Balaton-felvidék, valamint a villamosenergia-termelő, az épí­tőanyagipari, az útépítési, a vegyipari, a vas- és fémkohá­szati üzemek légszennyezodes- esökkeiuc beruházásait támogat­ják. Előnyben részesítik azoknak a vállalatoknak a pályázatai, amelyeket hatósági határozat kö­telez a légszennyeze** megszün­tetésére. Kedvezően ítélik meg azokat a javaslatokat, amelyek szerint egy-egy térségben közös beruházást irányoznak elő ipari hulladék megsemmisítésére, ár­talmatlanítására Előnyhöz juthat­nak a légszennyeződés csökkenté­sével eg.vidőben anyag- és ener­giamegtakarítást eredményező be­ruházások, vagv azok a javasla­tok amelyeknek megvalósításá­ban a vállalatok a kért támoga­tásnál jóval nagyobb arányban járulnak hozzá saját erőforrása­ikkal. Nagyobb kedvezménnyel ösztönöznek olyan pályázati ja­vaslatokra; amelyek hazai vagy KGST-országbói beszerelhető tisztái berendezések felhasználá­sát irányozzák elő Ezzel össze­függésben támogathatták a köz­ponti alapból a levegőtisztaság- védelemhez szükséges berendezé­sek, műszerek gyártásának fej­lesztésére benyújtott javaslato­kat is 21.00: Nem lőnek, csak fúj a szél. Három korba, három szituációba helyezi az író, Görgey Gálkor ugyanazt az embertípust, amelynek a ma­gatartását leegyszerűsítve kispolgárinak szokták nevez­ni.­— Ezt a drámát kifejezetten, a televízió számára írtam, — mondja Görgey Gábor. — A „kísérlet” alaptétele a követ­kező volt: mi lenne, ha egy ilyen szűk látókörű család szobájába — s ez a magatar­tás egyáltalán nem korhoz kötött — megjelenne a lö­vészárok? Vajon észreven- nék-e egyáltalán? Vagy még a lövésekre is azt hiszik, fúj a szél ? Burleszkbe hajló komédia, amelyben mindenféle vígjáté­ki elem megtalálható, a ka­barétréfától a tragikomédiáig. És amikor a kedves néző már kellemesen nevetgélve besé­tált a kispolgári lélek labi­rintusába — meglepetés .éri. Mosolyt arcrafagyasztó, * rá- döbbenésre késztető meglepe­tés. No-Sxabó Imre: Visszatérő uta zás (Kisregény) ' 3. — Ki tudja, hogy meg­ér te*e? Hazáig kísérték a lányt. — Szervusz Magda! — bú­csúzott Miklós. — Sziasztok! — köszönt el a lány. — Mikor jöttök fel? — Majd felhívlak. A lány befutott a kapun. — Na, öregem, mit szólsz? — Mihez? — kérdezte Feri értetlenül. — A nőhöz. — Jó. Elveszed? — Nem jön hozzám. — Mondta? — Kijelentette. — Akkor hagyni kell. Megindultak az Ilka utá­cán a villamos felé. — Hazamegyünk? — Menjünk! Feri egy idő után megszó­lalt: — A gyomrommal valami nincs rendben. . — Amit úgy neveznek, éh­ség. Ezt akartad mondani? — Azt hiszem, igen. — Hol parancsolod a va­csorát? Astoria, Gellért Hotel? — Menj a fenébe! — mondta Feri. — Jó lesz ne­künk valami hideg kaja is. — Igen, á la carte „éjjel­nappali közért módra.” Nevettek. A villamos las­san döcögött velük, a megálló­ból futottak, mert Miklós ész­revette, hogy zárják az utcai rácsokat. Az üres üzletben gyorsan kiszolgálták őket. Talán öt perc sem telt el, már újból az utcán voltak. A József-körúton nem ta­lálkoztak senkivel. Miklós mondta is, hogy ez szokatlan látvány ebben az időben. A Bérkocsis utca sarkán két nő állt. egyik szőke, a 4 NÓGRÁD 1977. február 2., szerda másik fekete. A szőkén feszes pulóver volt, a feketén rövid szoknya. — Hova, kisfiúk? — kér­dezte a szőke és megindult feléjük. — Megyünk aludni — mondta Miklós. — Látom, a vacsorát most viszitek. — Meghívnátok? — tette hozzá a fekete nő. — Majd holnap, vagy hol­napután —, gondolta Miklós és ment tovább. Feri egy ki­csit lemaradt. — Néma vagy? — kiáltott u'ána a szőke mérgesen. — Ezt sem tanították jó modor­ra! — mondta hangosan a másik lánynak. Ferit*meglepte ez a társal­gás, kissé szokatlan is volt számára. A lépcsőházban meg­kérdezte Miklóst: — így van ez mindig? — Csak ezen a környéken. Meg kell szokni. — És ezek a nők? Csak úgy? — Persze. — Feri tágra nyitott szemmel nézett Miklós­ra. — Ügy csodálkozott, mint egy kisgyermek a gólyamesén. & Otthon, mikor meglátták az ágyat, erőt ve*t raituk a fá­radtság, feküdni, aludni vágytak' azonnal. Az ágy mégsem volt olyan, mint azt kívánták. Keményig szűk is., nehezen fértek el benne. Miklós, csak hanyatt tudott feküdni. Feri oldalra fordult a fal felé és úgy pró­bált aludni. Nem jött álom a szemére, forgolódott az ágyon. Erezte, hogy valami nyugtalanság fe­szíti, hajtja gondolatait Nyi­tott szemmel feküdt. Az ajtó vasrácsának játszadozó ár­nyékét figyelte a szürke falon, amelyet a folyosó lámpája ve­tített a szoba falára. Az árnyék kusza mozgása megnyugtatta. Gondolatokba riogatta, önmagának felelget- ve: — Tervekkel jöttem! Raj­tad múlik minden. Meg a körülményeken? Azokat irá­nyíthatod! Erő kell hozzá, meg kitartás. És ha... nem si­kerül semmi? Nem tudom mi' lesz. Ma mégis elkezdődött valami... Ilyen egyszerű a kezdet? A csecsemőnek is az első lépés a nehezebb. A mai napon tiszta lapot kezdek! Így lesz! Az árnyék tovább mozgott, apró ingamozgást végezve. Tovább fűzje a gondolatokat: — „Libikóka.” Hinta-palin­ta. Ez a fordítása. Az élet is „libikóka." Milyen állást si­kerül' majd szerezni? ..Libikó­ka!” Hogy érzem majd ma­gam itt, mi lesz egyáltalán? „Libikóka!” ★ A bejelen'kezést kellett el­intéznie a Víg utcai rendőr­ségen. Ma, csak ez volt a dolga. Két ideiglenes liakás- % bejelentőt vásárolt a legkö­zelebbi dohányboltban. Ket­tőt, ha esetleg elrontja, ne kelljen mindjárt másikért szaladni. Ha ilyen hivatalos papírt kellett kitölteni, rend­szerint eltévesztette. Miklós reggel hatkor dol­gozni ment. Egyedül hagyta a lakásban. Nézelődött. Ba­rátkozott az otthonával. Éhes volt. Lement a csar­nokba. Reggelire kakaót ivott, két kiflivel. Elment a rendőrségre. A kapuban megkérdezte a rendőrtől, hova kell mennie. A rendőr megmondta az aj­tószámot. Kissé izgult, nem tudta, mit mond, ha 'megkérdezik, miért jött fel a fővárosba. Se­gédmunkásnak? Nem — ezt nem mondhatja, ezért kine­vetnék. Félve nyitott be az ajtón. Egy fiatal rendőr őr­mester vette el a papírjait. Hosszan nézegette. Ügy érez­te. hibát talált benne, vagy egyszerűen nem fogadja el a, bejelentést. Arra gondolt, ha elutasítja, vitatkozni fog ve­le. ♦ A rendőr valamit bejegyzett az igazolványba. Körülmé­nyesen leitatta és egy nagy piros bélyegzőt nyonlorí ra. Szó nélkül visszaadta, rá sem nézett. Ambrus Feri állt még egy darabig. Ügy gondolta, biztosan nincs valami rend­ben. A rendőr maga elé tolta az újságot. Megnyugodott. Hivatalosan pesti lakos lett. Most úgy érezte, köze van a városhoz, lakója. Egy koc- kányi darab az övé belőle. Igaz, a bátyjával osztozik, de mégis az övé, azéri fizet. A Híradó moziba ment. majd sétált az utcán. A moz­gás most jói esett. A város­nak egyes részeit ismerte, nem félt. hogy eltéved. Ki­men* a Duna-partna. A Vi­segrádi utca sarkán egv gyorsbüfében ebédelt. Nem esett jól, mikor kiváltotta, jigy érezte, nem éhes. — Meg kell enni, kell vala­minek a gyomprban lenni — gondolta. — Üzemanyagra, még a legtökéletesebb mo­tornak is szüksége van. pél után tovább őgyelgett a városban. Telefonon fel­hívta Rozgonyit. — Valamilyen állá$ kelle­ne. — Mégis- milyen? — A munka nem számit, csak pénz legyen. — Most nem tudok neked semmit ígérni. Hívjál fe! hol­nap a reggeli órákban. Ak­kor találkozunk és kisütünk, valamit. Már nem *úgy indult, aho­gyan elképzelte. Nem tetszett neki. Beült a Vidámban. — Ez is pénzbe kerül. Pe­dig jó ’'itt a melegen. (Folylal)uk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom