Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-02 / 27. szám
Kiállító? S/,resóuyI>en Megyei filmbemulalók luvaly vásárolták Az év eleién nyílt meg, s március 3-ig tekinthető meg a szecsényi helytörténeti múzeum dísztermét en az a képzőművészeti tárlat, --amely szamot ad az 1976 évi megye' grafikai vásárit sokról. Az itt látható műveket a megyei tanács, Illetve a megyei múzeumi szervezet vásárolta meg múlt év során a megyében élő, ^ az Innen elszármazott képzőművészektől., Főként az előbbiektől. Milyen képet mutatnak ennek (ilap'án eg-, év grafikai vásárlásai? A kiállításon nvole művésztől 28 grafikai larJ látható. A megyéből elszármazottak közül csupán Cséhány Kálmántól vásárolta* A töboiek: Czinke Ferenc, Lóránt János, Farkas András, Réti Zoltán, Somoskői Ödön. Szujó Zoltán és Hibó Tamás, A vásárlások tehát eléggé széles körűek voltak. annak ellenére, hogy — természetesen — távolról sem vásároltak mindenkitől. S vannaky olyan művészek akiktől viszont a korábbi években is többé kevésbé rendszeresen vásároltak. Nem térhetünk ki a most megvásárolt művek elemzésére. Egyrészt nem tehetjük ezt azért, mert a korább' vásárlások során a múzeumi szervezet birtokába került anyagot nem áll módunkban ismerni. Így tehát például azon egyszerű tény megitélé se is nehézséget jelentene, hogy vajon az. alkotók egyéni munkásságán belül van-e —. s milyen irányú, mértékű — fejlődés? A vásárlások során bizonyára törekednek arra is a vásárlók, hogy az illető művész munkásságán belül az adott időszak legjellemzőbb müveit vegyék meg. Köztudott, hogy a vásárlások egyúttal a művészi alkotómunka ösztönzését, közvetett ..befolyásolását” is jelentik. Ügy tűnik —. s ezt nem a Szécsényben bemutatott anyag alapján jegyezzük meg. bár erre is jellemző —, hogy az utóbbi időben mintha hiányozna a je’entősobb vállalkozásokra való törekvés az alkotók részéről. Ebben a helyzetben természetes tehát. hogy a vásárlásoknak is fokozottan szolgálniuk kell az új, ielentös tartalmakat hordozó müvek létrejöttét, ilyen irányú ösztönző szerepet is kell látszaniuk. Mind!nkáb'o el kell érni, hogy a képző- művészeti tá'datok, pályázatok díjai ne szolgáljanak semmiféle protokoll értékrendet. S legalább ilyen fontos, hogy a képzőművészeti vásárlások ne bonyolódjanak a szociális támogatás kényszerével. A képzőművészeti vásárlásoknál Is elsőrendű követelmény. hogy az erre fordított anyagi eszközök művé- sz.etpolitikai befolyásolási szerepet töltsenek be. Mindenképpen hasznos hogy Szécsényben most az érdeklődő közönség elé tárták egv év Szerzeményét. Reméljük, a lövőben is folytatódik ez, a törekvés, így pár éven belül árnyaltabb kgpat alkothat magának a látogató a megyei vásárlásokról, illetőleg, ami ennél is fontosabb, az itt éló képzőművészek törekvéseiről. művészi tevékenységéről. Ezen túl, természetesen, nem 'lényegtelen az a köz- művelődési jelentőség sem. amellyel az ilyen jellegű bemutatók bírnak. A közművelődés egyik igen fontos teendői közé tartozók ugyanis, hogy a művészetek hatásának érvényesülését segítse, mindinkább lehetővé tegye a létrejött műalkotás és a közönség, a befogadó találkozását. Hiszen csupán ily módon nyílik mód a művészet társadalmi funkciójának érvényesítésére. A megyei múzeumi szervezet gazdag — bár természetesen nem egységes szempont alapján gyűjtött — képzőművészeti anyaggal rendelkezik, amelyet a kiállítási körülmények mostohasága folytán a nagy- közönség még nem ismerhet. A szecsényi tárlat most az 1976-ban vásárolt grafikai anyag bemutatásával jó szolgálatot tett a közönség tájékoztatásában is. T. E. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat budapesti, Rotten- biller utcai stúdiójában éven te mintegy 100 lemezfelvétel készül. A munkálatokat öt z enel rendező, hangmérnök és technikusgárda irányítja. A stúdió új szolgáltatása a kazettás magnetofon szalagok felvételének készítése. Képeinken: Benkö Dániel lantmű vész a stúdióban Színe és fonákja Egy lány Chicagóban. Herbert Kiviszem Volkswagen —, behozom ócskavas? — mi a?? A válasz: történelmi ereklye. Tulajdonképpen ezzel a találós kérdéssel lehetne ösz- szefoglalni legtömörebben. A kard. című új magyar filmvígjátékot, melyet a héten mutatnak be a megye filmszínházai. Dömölky János rendező, Csurka Istvánnal írta a forgatókönyvet, melyhez az ötlete1 Jékelv Zoltán verse ..A műtárgy leírása^’ adta. A szóban forgó kard azonos az,zal a pallossal, mellyel annakRoss amerikai filmje. idején a nemesi összeesküvőket Zrínyit és Frangepánt lefejezték. Erre figyel fel nyugat-európai turistaútjának első állomásán. Bécsben Boiti Sándor, a belvízleveze‘ő vál- laia* igazgatóhelyettese, s h^zafiúi ' felbuzdulásból Volkswagenjét elkótyavetyélve megvásárolja a muzeális tárgyat. Itt kezdődnek a bonyodalmak, melyek az új magyar filmvígjáték gerincét alkotják. Szerephez jut az óvatosság,' többször szó esik a ..felülről várt telefonról”, s társadalmunk néhánv nem Vf- vána'os vadhajtásáról, a bürokrácia fonákságairól. A közönség minden ré+e- gének szóló alkotás a rendező e'ső önálló mozifilmje, melv méltán arat nagy sikert maid a nézők előtt. A társszerzőíró, Csurka István neve is biztosíték erre, hiszen leg- u'óbbi alkotása a „Hét tonna dollár”, ugyancsak közönségsiker volt a mozikban. Az alkotók a sikert a szereplők ki* tűnő megválasztásával is biztosították. Böjti Sándort, kiváló lellemszmészünk. Hau- man Pé‘er. feleségét Szemes Mari a'akitia. Eoízódszereo- ben remek alakítást nyújtanak, közismert típusokat mege'evenítve SinkoviL* Íme re. Kállai Ferenc. Lukács Sándor és Tordy Géza. Nemzedéki problémákkal foglalkozik három bemutatásra kerülő film. A „Vége a vakációnak” című lengvel a’- kotás a tizenévesek éledéből merít. Az „Egy lány Chicagóban” című, egy huszonéves ifiú hölgy saját lábra áúását. független életének kezdeteit mutatja be, míg „A békesség kora” című színes szinkro* nizált olasz film, egy nyolcvan esztendős öregember konfliktusát dolgozza fel. Az újonnan bemutatott filmek mellett úira vetítik a „Sö'ét Torino”, az „Üvegház” és . A halott asszony visszatér” című alkotásokat.' Mai tévéajánlatur.k Pályázat levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatásának elnyerésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium új intézkedésben szabályozta a levegőtisztaság- vedelrai vállalati beruházásokhoz nyújtható központi támogatás elnyerésének pályázati feltételeit. A korábbi sikeres pályázatok alapján az eiöző négy évben 270 millió forint értékű támogatást kaptak a vállalatok a területi és központi levegő tisztaság-védelmi alapból amit saját erőforrásaikkal és bankhitelekkel egészítettek ki és így kereken egymil- liárd forintot költöttek légtisata- ság-védelmi beruházásokra. Az újabb pályázatokat június elsejéig kell benyújtaniuk a vállalatoknak a területileg illetékes megyei-fővárosi tanács építésügyi szakigazgatási szervéhez, amelynek véleménve alapján az f?VM bírálja el a javaslatokat» s az eredménvről legkésőbb szeptember végéig értesíti az érdekelteket Ezúttal is több mini 200 millió forint támogatást nyújtanak a feltételeknek legjobban megfelelő ^erszennvez^s-esökke.-'. • tő vállalati beruházásokhoz. Elsősorban a főváros és a budapesti agglomeráció. továbbá Borsod, Komárom megye. Pécs. Veszprém és a Balaton-felvidék, valamint a villamosenergia-termelő, az építőanyagipari, az útépítési, a vegyipari, a vas- és fémkohászati üzemek légszennyezodes- esökkeiuc beruházásait támogatják. Előnyben részesítik azoknak a vállalatoknak a pályázatai, amelyeket hatósági határozat kötelez a légszennyeze** megszüntetésére. Kedvezően ítélik meg azokat a javaslatokat, amelyek szerint egy-egy térségben közös beruházást irányoznak elő ipari hulladék megsemmisítésére, ártalmatlanítására Előnyhöz juthatnak a légszennyeződés csökkentésével eg.vidőben anyag- és energiamegtakarítást eredményező beruházások, vagv azok a javaslatok amelyeknek megvalósításában a vállalatok a kért támogatásnál jóval nagyobb arányban járulnak hozzá saját erőforrásaikkal. Nagyobb kedvezménnyel ösztönöznek olyan pályázati javaslatokra; amelyek hazai vagy KGST-országbói beszerelhető tisztái berendezések felhasználását irányozzák elő Ezzel összefüggésben támogathatták a központi alapból a levegőtisztaság- védelemhez szükséges berendezések, műszerek gyártásának fejlesztésére benyújtott javaslatokat is 21.00: Nem lőnek, csak fúj a szél. Három korba, három szituációba helyezi az író, Görgey Gálkor ugyanazt az embertípust, amelynek a magatartását leegyszerűsítve kispolgárinak szokták nevezni.— Ezt a drámát kifejezetten, a televízió számára írtam, — mondja Görgey Gábor. — A „kísérlet” alaptétele a következő volt: mi lenne, ha egy ilyen szűk látókörű család szobájába — s ez a magatartás egyáltalán nem korhoz kötött — megjelenne a lövészárok? Vajon észreven- nék-e egyáltalán? Vagy még a lövésekre is azt hiszik, fúj a szél ? Burleszkbe hajló komédia, amelyben mindenféle vígjátéki elem megtalálható, a kabarétréfától a tragikomédiáig. És amikor a kedves néző már kellemesen nevetgélve besétált a kispolgári lélek labirintusába — meglepetés .éri. Mosolyt arcrafagyasztó, * rá- döbbenésre késztető meglepetés. No-Sxabó Imre: Visszatérő uta zás (Kisregény) ' 3. — Ki tudja, hogy megér te*e? Hazáig kísérték a lányt. — Szervusz Magda! — búcsúzott Miklós. — Sziasztok! — köszönt el a lány. — Mikor jöttök fel? — Majd felhívlak. A lány befutott a kapun. — Na, öregem, mit szólsz? — Mihez? — kérdezte Feri értetlenül. — A nőhöz. — Jó. Elveszed? — Nem jön hozzám. — Mondta? — Kijelentette. — Akkor hagyni kell. Megindultak az Ilka utácán a villamos felé. — Hazamegyünk? — Menjünk! Feri egy idő után megszólalt: — A gyomrommal valami nincs rendben. . — Amit úgy neveznek, éhség. Ezt akartad mondani? — Azt hiszem, igen. — Hol parancsolod a vacsorát? Astoria, Gellért Hotel? — Menj a fenébe! — mondta Feri. — Jó lesz nekünk valami hideg kaja is. — Igen, á la carte „éjjelnappali közért módra.” Nevettek. A villamos lassan döcögött velük, a megállóból futottak, mert Miklós észrevette, hogy zárják az utcai rácsokat. Az üres üzletben gyorsan kiszolgálták őket. Talán öt perc sem telt el, már újból az utcán voltak. A József-körúton nem találkoztak senkivel. Miklós mondta is, hogy ez szokatlan látvány ebben az időben. A Bérkocsis utca sarkán két nő állt. egyik szőke, a 4 NÓGRÁD 1977. február 2., szerda másik fekete. A szőkén feszes pulóver volt, a feketén rövid szoknya. — Hova, kisfiúk? — kérdezte a szőke és megindult feléjük. — Megyünk aludni — mondta Miklós. — Látom, a vacsorát most viszitek. — Meghívnátok? — tette hozzá a fekete nő. — Majd holnap, vagy holnapután —, gondolta Miklós és ment tovább. Feri egy kicsit lemaradt. — Néma vagy? — kiáltott u'ána a szőke mérgesen. — Ezt sem tanították jó modorra! — mondta hangosan a másik lánynak. Ferit*meglepte ez a társalgás, kissé szokatlan is volt számára. A lépcsőházban megkérdezte Miklóst: — így van ez mindig? — Csak ezen a környéken. Meg kell szokni. — És ezek a nők? Csak úgy? — Persze. — Feri tágra nyitott szemmel nézett Miklósra. — Ügy csodálkozott, mint egy kisgyermek a gólyamesén. & Otthon, mikor meglátták az ágyat, erőt ve*t raituk a fáradtság, feküdni, aludni vágytak' azonnal. Az ágy mégsem volt olyan, mint azt kívánták. Keményig szűk is., nehezen fértek el benne. Miklós, csak hanyatt tudott feküdni. Feri oldalra fordult a fal felé és úgy próbált aludni. Nem jött álom a szemére, forgolódott az ágyon. Erezte, hogy valami nyugtalanság feszíti, hajtja gondolatait Nyitott szemmel feküdt. Az ajtó vasrácsának játszadozó árnyékét figyelte a szürke falon, amelyet a folyosó lámpája vetített a szoba falára. Az árnyék kusza mozgása megnyugtatta. Gondolatokba riogatta, önmagának felelget- ve: — Tervekkel jöttem! Rajtad múlik minden. Meg a körülményeken? Azokat irányíthatod! Erő kell hozzá, meg kitartás. És ha... nem sikerül semmi? Nem tudom mi' lesz. Ma mégis elkezdődött valami... Ilyen egyszerű a kezdet? A csecsemőnek is az első lépés a nehezebb. A mai napon tiszta lapot kezdek! Így lesz! Az árnyék tovább mozgott, apró ingamozgást végezve. Tovább fűzje a gondolatokat: — „Libikóka.” Hinta-palinta. Ez a fordítása. Az élet is „libikóka." Milyen állást sikerül' majd szerezni? ..Libikóka!” Hogy érzem majd magam itt, mi lesz egyáltalán? „Libikóka!” ★ A bejelen'kezést kellett elintéznie a Víg utcai rendőrségen. Ma, csak ez volt a dolga. Két ideiglenes liakás- % bejelentőt vásárolt a legközelebbi dohányboltban. Kettőt, ha esetleg elrontja, ne kelljen mindjárt másikért szaladni. Ha ilyen hivatalos papírt kellett kitölteni, rendszerint eltévesztette. Miklós reggel hatkor dolgozni ment. Egyedül hagyta a lakásban. Nézelődött. Barátkozott az otthonával. Éhes volt. Lement a csarnokba. Reggelire kakaót ivott, két kiflivel. Elment a rendőrségre. A kapuban megkérdezte a rendőrtől, hova kell mennie. A rendőr megmondta az ajtószámot. Kissé izgult, nem tudta, mit mond, ha 'megkérdezik, miért jött fel a fővárosba. Segédmunkásnak? Nem — ezt nem mondhatja, ezért kinevetnék. Félve nyitott be az ajtón. Egy fiatal rendőr őrmester vette el a papírjait. Hosszan nézegette. Ügy érezte. hibát talált benne, vagy egyszerűen nem fogadja el a, bejelentést. Arra gondolt, ha elutasítja, vitatkozni fog vele. ♦ A rendőr valamit bejegyzett az igazolványba. Körülményesen leitatta és egy nagy piros bélyegzőt nyonlorí ra. Szó nélkül visszaadta, rá sem nézett. Ambrus Feri állt még egy darabig. Ügy gondolta, biztosan nincs valami rendben. A rendőr maga elé tolta az újságot. Megnyugodott. Hivatalosan pesti lakos lett. Most úgy érezte, köze van a városhoz, lakója. Egy koc- kányi darab az övé belőle. Igaz, a bátyjával osztozik, de mégis az övé, azéri fizet. A Híradó moziba ment. majd sétált az utcán. A mozgás most jói esett. A városnak egyes részeit ismerte, nem félt. hogy eltéved. Kimen* a Duna-partna. A Visegrádi utca sarkán egv gyorsbüfében ebédelt. Nem esett jól, mikor kiváltotta, jigy érezte, nem éhes. — Meg kell enni, kell valaminek a gyomprban lenni — gondolta. — Üzemanyagra, még a legtökéletesebb motornak is szüksége van. pél után tovább őgyelgett a városban. Telefonon felhívta Rozgonyit. — Valamilyen állá$ kellene. — Mégis- milyen? — A munka nem számit, csak pénz legyen. — Most nem tudok neked semmit ígérni. Hívjál fe! holnap a reggeli órákban. Akkor találkozunk és kisütünk, valamit. Már nem *úgy indult, ahogyan elképzelte. Nem tetszett neki. Beült a Vidámban. — Ez is pénzbe kerül. Pedig jó ’'itt a melegen. (Folylal)uk.)