Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
Megvalósult a cselekvési program Szakszervezetek és a munkaerő-gazdálkodás A Nógrádi Szénbányák párt végrehajtó bizottsága értékelte, majd pártbizottsági ülésen is megtárgyalta az elmúlt évi cselekvési program végrehajtásának tapasztalatait. Az elmúlt évi gazdálkodás összességében sikeres volt — állapította meg a beszámoló során Godó György, a vállalat pártbizottságának titkára. Teljesítették az éves szénter- meiési tervet, a 23 ezer tonnás többlettel a felajánlást is. Egy évtized óta az e'ső olyan ev, amikor nem csökkent, hanem az eiőző évihez viszonyítva több mint 40 ezer tonnával növekedett a széntermelés. Túlteljesítették a minőségi tervet és ennek nyomán mintegy 10 millió forinttal az árbevételt. A cselekvési programnak megfelelően, nyolc év után, a föld alatti feltárások mellett megkezdődött a külszíni fúró'yukakkal való kutatás. Teljesítette éves tervét a kiegészítő termelést folytató valamennyi üzem és iroda. EREDMÉNYES ÉV VOLT A cselekvési programnak megfelelően alakult az önköltség, a vállalati eredmény, megvalósult az üzemanyag- és energiatakarékossági terv. Javult a készletgazdálkodás. A hatékonysággal kiemelt feladatként foglalkozott a tavalyi cselekvési program. A tervezett 8 százalékos fejlődést az egy főre eső termelési értékmutatónál túlteljesítették. A programban meghatározottnak megfelelően alakult az egy műszakra eső széntermelés. Mindez a biztonsági helyzet erősödése mellett valósult meg. Csökkent a baleset miatt kieső műszakok száma, javult a bányák állapota. A korszerűsítés, a műszaki fejlesztés különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évi cselekvési programban. A csaknem 104 millió forintos beruházási program megvalósult. Jelentős eredmény, hogy erőteljesebben hozzákezdhettek a szociális létesítmények elmaradottságának felszámolásához. A jó munka tette lehetővé, hogy az év végére terven felül is hozzákezdhettek az üzemgk fürdő’nek felújításához. A munkaerő-gazdálkodásra a kiegyensúlyozottság jellemző. Érvényesült az az elv, hogy az új felvételek a fiatalítást szolgálják. A munkaerő összetételében azonban még mindig gondot okoz egyrészt a vájártúltelítettség, másrészt a modern technika alkalmazására felkészült szakemberek hiánya. Ennek megfelelően alakították ki és valósították meg az oktatási tervet. Az elmúlt évben 222 különböző szaktanfolyamon 6 ezer 674 dolgozó vett részt. Csaknem ötvenen tanulnak főiskolán, egyetemen, 140 dolgozó középiskolában. Az általános és szakmai oktatásban résztvevők számának növekedése ellenére sem csökkent a különböző politikai iskolákon tanulók száma. A tanulási kedv növekedéséről részletesen beszámolt Godó György, majd elmondta, hogy a cselekvési program különösen nagy figyelmet fordított a termelési agitációra. Az információ, a tájékoztatás megjavítása nagy aktivitást váltott ki a vállalat dolgozói körében. Ennek haszna érződött az évi eredményekben is. JAVÍTANI a vezetés színvonalat a feladatok végrehajtásának számon kérése elősegítette, hogy ütemesebbé vált a munka. A különböző tanácskozásokon elhangzott javaslatok viszont azt is bizonyítják, hogy továbbra is az egyik legfontosabb feladat a vezetés színvonalának javítása. A pártszervezetek termelést segítő, ellenőrző munkája sokat javult. Talán a kelleténél iá mélyebben, aprólékosabban foglalkoztak a mindennapi gondokkal — mint például az anyaghiány, a csapatok csilléé' látása —, ami mégis csak a közvetlen termelést irányítók feladata. Az általános előrelépés mellett az idei, még nagyobb feladatok megkövetelik, hogy a végzett munkát mindenütt kritikusan elemezzék, hiszen sok tennivaló van még. A tervezési munka is javításra szorul. Komoly figyelmeztető, hogy a vállá'at nem teljesítette elmúlt évi vágathajtási tervét. Több mint 10 százalékos a lemaradás, amiben az objektív körülmények mellett szubjektív okok is közrejátszottak. Nagyon fontos a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek fokozott kihasználásának a biztosítása. Igaz, születtek kitűnő eredmények, de ezek még nem tartósak, nem általánosak. A gazdálkodás gyenge területe továbbra is a műszakgazdálkodás. A kedvező változások el'e- nére tehát bőven van tennivaló ebben az évben is — állapította meg Godó György. A továbbiakban az idei cselekvési programról szólt. TOVÁBB NÖVELNI A TERMELÉST A cselekvési programra épülő intézkedési tervek végrehajtása jelentős előrelépést, eredményezett a vállalat éleiében. A rendszeres ellenőrzés, Helyr eállít ás Vietnamban Az egyesült Vietnam szinte egyetlen hatalmas építkezés. Az év első felében csaknem másfél ezer különféle új létesítmény építése folyt, s ezek közül 558-at már befejeztek, s átadtak rendeltetésének. Ebben az időszakban felépült 132 ezer négyzetméter lakóterület, 13 ezer diák számára különböző iskolát, kórházat és más, társadalmi-jóléti intézményeket létesítettek. Dél-Vietnamban több tízezer kisipari üzemet állítottak helyre és korszerűsítettek. A déli országrész talpraállításá- ban, a termelés fejlesztésében a kisipar különleges helyet foglal el. Csupán Ho Si Minnvárosban több mint 18 000 gép- és elektromosipari, bútoripari, textil- és kerámia- ipari kisüzemet modernizáltak. Ezzel mintegy 102 000 embernek biztosítottak munkát. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a belső nyersanyagforrásokra is. Ho Si Minh-várostól északkeletre, Phu Khanh tartományban széles körű gyapottermesztési kampány bontakozott ki. A környék jelentős textiliparát kívánják ily módon helyi nyersanyaggal ellátni. Ambiciózus terveket dolgoznak ki a mezőgazdasági, halászati és erdőgazdasági termelés, valamint kisipari feldolgozás jelentős mértékű növelésére is. Az 1977. évben a termelés további növelése a cél. Oly' módon, hogy javuljon a minőség. A tervezett hőmennyiség maradéktalan teljesítése érdekében tovább kell korszerűsíteni a gépesítéssel, fejlettebb technológiával és koncentrációval a frontfejtések termelését. A kiegészítő tevékenységben javítani a gyártmányszerkezetet. A vágathajtást és a -kutatást kiemelt feladatként szükséges kezelni. A cselekvési program részletesen meghatározza azokat a tennivelókat, amelyeket a hatékonyság növelése, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében el kell végezni. Meghatározták továbbá á pártbizottság, a pártszervezetek és valamennyi tömegszervezet feladatait. A cselekvési programot a különböző politikai oktatási formákon, pártnapokon, gazdasági, műszaki értekezleten is megtárgyalják. . B. J. Közhelynek tűnő, de régi igazság, hogy azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. E gondolat jegyébeh Végezték megyénk szakszervezeti bizottságai termelést segítő tevékenységüket az elmúlt esztendőben. Ennek során figyelmüket a gazdálkodás hatékonyságát segítő feladatok jó elvégzésére összpontosították. Ennek megvalósításában jelentős szerepe volt az előrelátó, céltudatos, következetes munkaerő-gazdálkodásnak. Megyénk szakszervezeti bizottságainak többsége abból indult ki, hogy Nógrádban sincs szabad munkaerő. így hát azzal kell gazdálkodnunk, ami van. Támogatták a gazdasági vezetőket, a meglevő létszám hatékonyabb területekre történő átcsoportosításában. Igyekeztek megértetni a dolgozókkal a szükségességét. Ügyeltek arra, hogy az átcsoportosításokat körültekintően és emberségesen oldják meg. Támogatták azokat az intézkedéseket, amelyek a termelőberendezések jobb kihasználását segítették. A gazdasági vezetők mellé áltak, amikor azok felülvizsgálták a teljesítménykövetelményeket, s ahol szükség volt rá, ott a megváltozott feltételekhez igazították. Készük van abban, hogy a tört és egész napos kiesési idők csökkentek. Jó hatást váltott, ki a törekvésük, mely szerint a rendezvényeket lehetőleg munkaidőn kívül tartották meg. Bizonyos eredményeket értek el a munkafegyelem szilárdításában. Az előnyös változások a szocialista munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom keretében a dolgozók cselekvő kezdeményezése révén következtek be, jó minőségű exporttermékekben, új árukban, a költségcsökkentésben, a termelékenység növekedésében öltöttek testet. Mivel a feladatok 1977-ben, a dolgok természetéből adódóan nagyobbak mint az elmúlt évben, ezért a szakszervezeti bizottságoknak is emelniük kell munkájuk színvonalát. i Akkor cselekszenek jól, ha a sikerhez vezető út egyik legfontosabb. területének, a hatékonyabb munkaerő- gazdálkodást jelölik meg. Erre hívta fel a figyelmüket a többi között a Szákszervezetek Megyei Tanácsának legutóbbi állásfoglalása. Ismételten csalódtak azok. akik netán még mindig (nem tudni mi okból) a létszámnövelésben vélték megoldani bővülő termelési feladataikat. Erre cáfoltak rá a felszólalók, akik nem mutogatták fölfelé, hanem önkritikusan vizsgálták eddigi tevékenységüket. Jól határozták meg a továbbfejlődés lehetőségeit, nem feledkezve meg a várható nehézségekről sem. A megye szervezett munkásainak e legmagasabb szintű vezető testületé nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szerteágazó, bonyolult feladatok megvalósítása a szakszervezeti szervektől az. eddiginél nagyobb felelősséget, több kezdeményezést, nagyfokú rugalmasságot, a mozgalom eszközeinek, lehetőségeinek okosabb hasznosítását kívánja. A szakszervezeteknek az eddigieknél nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy a munkaerőigényeket mindenütt a tényleges szükségleteknek megfelelően, reálisan határozzák meg./ Erőteljes közreműködést várnak annak a közösségi érdeknek a megér,elésében, hogy a munkaerőt ott foglalkozta-sák. ahol a társadalom számára a legfontosabb, a leghasznosabb, ahol legjobban ki tudja fejteni képességeit, A szakszervezeti bizottságok és aktívák közreműködése nyomán válik ;er- mészetessé az a folyamat, hogy a felsza múló dolgozókat a gazdaságosan termelő rímekbe, műhelyekbe szükséges átcsopor! s.ía- * ni. A szakszervezetek segítsége nélkül nem lehet sikeresen megoldani a nagy teljesítményű gépek három műszakban történő. folyamatos üzemeltetését. Ebbe az irányba ösztönzik a gazdasági vezetőket, amikor a teljesítmény- és munkakövetelmények reális meghatározását, a differenciált bérezés megvalósítását kérik számon. Az előbbiek előnyei kedvezően tükröződnek a szilárduló szocialista munkafegyelemben. Ez utóbbi fontos, mert jótékony hatással van a munkaerővel való helyes gazdálkodásra. Ezt felismerték a szakszervezeti bizottságok is. Fokozzák felvilágosító-nevelő munkájukat. Tevékenységük középpontjába a munkahelyi és a munkára való nevelést állítják. Ahol az előbbiek nem vezetnek célhoz, ott egyetértenek az adminisztratív intézkedésekkel. A lehetőségek közé tartozik még a táppénzes állomány további csökkentése. Az eddig tett közös átfogó intézkedések bebizonyították, hogy az álbetegeknél alkalmazott legjobb gyógymód a rendszeresen végzett munka. A szakszervezeti bizottságoknak egyértelműen ki kell állni a tört és egész napos kiesések mérséklése mellett. Példát szükséges mutatniuk a munkaidőn kívüli értekezletek megszervezésében. Erőfeszítéseiket ^zf0«^ ha tevékenységükkel párosul egy magasabb szintű munka- és üzemszervezés, ha az üzemek. gyárak, vállalatok minden szintű vezetői a munkaidőt valóban arra használják fel, ami az igazi célja: az ország és a megye lakóinak gyarapodására! V. K. Szendehelyi állattartók Fejőgéppel könnyebb A kora délutáni órákban kihalt a'falu. Az utcákon néha-néha tűnik fel járókelő, a porták némán ásítoznak. A Kossuth Lajos út 2. szám alatt Altsach Ignácék laknak. Tágas az udvar, egyik oldalról végig beépített, zöldre mázolt kapu választja el a gazdasági épületeket. A külső jelekből ítélve kevesen mondanák róluk, hogy három tehén rejtőzik istállójuk mélyén. A nyári nyomokat a hó teljesen eltakarja. A gazdasszony, éppen a jószágok körül foglalatoskodik, Öblös fűzfakosárból önti az abrakot a betonjászolba. Decemberben megkezdték a téli nagyjavítást a Nógrád megyei Tanács Ütkarbantaríó cs Költségvetési Üzemében Salgótarjánban. A 15 fős szere ’(»gárdából Bakos László autószerelő Csepel 450-cs teheraut ó hátsóhidjának főjavítását végzi el A tervek szerint március elsejére szeretnék befejezni a különböző munkagépek javítása t, melyekre egyenként 1(1 ezer forintot küllőnek. Boros l ére ne autószerelő Ficsór István tmk-vezető segítségével Nisa gépkocsi felújításán dolgozik — Rózsi! — kiált az egyik tehénre, amely jámboriii arrébb áll. Virág és Margit, a másik kettő készségesen engedi, hogy Aitaschné „tálalja” az eledelt. — Tavaly még négyet tartottunk — mondja kezeit tö- rülgetve az asszony. — Egyiktől meg kellett válnunk, eladtuk az állatforgalmi vállalatnak, tizenhat és fél ezer forintért. Nem bírta a fejőgépet. Altsachék már nem is emlékeznek, mikor kezdtek szarvasmarhát tartani. Csak azt bizonygatják, hogy megéri, mert csináLnák-e különben? Igaz, nehéz a munka, sok baj van a tehenekkel, de meghálálják a gondoskodást, s jól fizetnek a tejért. Ebből vettek Alfa típusú fejőgépet. Az asszony áradozik róla. — A vő szerelte fel. Húsz perc alatt végzek a íejéssel. Addig meg több mint egy óra kellett hozzá. S kihozza a gép szinte az utolsó cseppig. Két-három decit szoktam még a gép után fejni, hogy nagyobb legyen a zsírtartalom — magyarázza. A fejőgépet azért szorgalmazták, mert anélkül talán le ,is mondtak volna az állatok tartásáról. Az ötezer forint, amibe a gép került nem volt ablakon kidobott pénz. Beszerelték a vizet, már el is . feledték a fáradtságot, ami a víz kútból való húzásához kellett. — A szecskát gép vágja. Darálónk is vart. így sokkal könnyebb. .. — A takarmányt honnan szerzik be? — Az ember a nőtincsi termelőszövetkezetben dolgozik. Sok támogatást kapunk. Biztosítanak kaszálót, jutányos úton jutunk szénához, korpához. Legutóbb melaszt is adtak, a cukorgyárból rendelték — mondja az asszony. — A férjem most is a gazdaságba ment — egyébként éjjeliőr — osztják a háztáji kukoricát, azt intézi. — Megéri a tehenekkel bajlódni? — A múltkor arról beszélgettünk az urammal, meddig csináljuk még. Aztán úgy döntöttük, hogy amíg bírjuk. Jó tejelők a tehenek, .az egyik van, amikor naponta, harminc litert ad. Átlagosan 30—50 liter tejet viszünk a csarnokba. írom minden nap.. A szekrényből venné elő a paksamétát, de aztán meggondolja magát. — Tegnap kaptuk meg a decemberi tejpénzt. Hétezer- hétszáz forintot. Aztán a leellett borjúkat is értékesítjük. Azt nem a téeszen keresztül, hanem szabadon. S kapifnk még állami támogatást is. Hallottam a tévében, hogy felemelték. Az első tehén uián 2500. a második és minden további tartása után pedig öt-ötezer forintot igényelhetünk — újságolta. — A gyerek mit szól hozzá? — Gimnáziumba jár. Amikor hazajön gyakran megjegyzi, hogy büdös van. Nem nagyon tetszik neki. Hiába mondjuk, hogy számoljon utána, ebből jön a pénz — mondja Altsachné. Aztán már iparkodik is, mert az apró jószágok türelmetlenül kárálnak az udvaron, a hízó is enni kér. Ebből csak egyet tartanak,! tavaly még négy volt, de a hármat értékesítették. Gondolkodnak rajta, hogy vásároljanak-e malacokat. — Sok baj van az állatokkal, de mi nagyon szeretjük őket. A jövedelem mellett ez is befolyásol bennünket — jegyzi meg a hátsó udvarhoz vezető kapuból visszafordulva. Sz. Gy. NÓGRÁD — 1977. január 15., szombat
