Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

i fogászati ellátás helyzetéről A gyógykezelés során sok-sok információt nyújtanak azok a röntgenfelvételek, amalyek a szabad szemmel láthatatlan részekről készülnek. (Fényképünk a röntgenfelvétel előtt készült.) A salgótarjáni fogászaton üzembe helyezett röntgengép egyszerre képes bemutatni a teljes szájüreget, úgynevezett panoráma képet készít a teljes fogállományról, így nem csak a részterületek vizsgálhatók, hanem össze­függésében látható a panaszt okozó hely . — kulcsár — A fogkezelés fájdalommentes az új salgótarjáni rendelíj- intézetben. Az óriási fordulat számmal működd fogászati fúró például automatikusan leáll, ha az orvos pusztán igyekezetből vagy véletlenül erősebben kíván a szuvas fog­ba hatolni. A rendelőintézetben ezen túl olyan kisgépek, műszerek is szolgál iák az orvost, illetve az asszisztenciát, melyekkel munkájuk könnyebb és minőségileg jobb iesz. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság februárban nyolc megyében és a fővárosban el­lenőrzést végez a fogászati el­látás helyzetével kapcsolat­ban. A kérdés iránti foko­zott figyelmet és a széles kö­rű vizsgálatot elsősorban a fog- és szájbetegségek ala­kulása indokolja. A fog­szuvasodás — főleg az is­kolás korúaknái — igen jelen­tős mértékű, csaknem 100 szá­zalékos gyakoriságú, s cgy- egy gyermeknek már 6—7 hi­ányzó, vagy tömött foga van. A fogszuvasodás együtt jár az úgynevezett következmé­nyes megbetegedések — gyul­ladások, ciszták, gócfertőzé­sek, állkapocsizületi pana­szok stb. — fokozódásával is. A felnőtt korosztályokban ilyen szempontból legveszé­lyeztetettebbek a terhes nők, a vegyipari és az élelmiszer­ipari dolgozók, a falusi és a városi lakosság, egyes rétege- A fogászati megbetegedések egyik sajátossága, hogy ' az életszínvonal emelkedésével nem csökkennek, mint más betegségek, hanem no /eked­nek. Ezt mutatják a -nemzet­közi tapasztalatok is. Az ellenőrzés időszerűségét indokolja az a körűimé.ly is. hogy a feladatok megoldásá­nak megértek a feltételei. így például korszerűsödtek a fo­gászati ellátásban hasznait gépek, műszerek, eszközök és anyagok. Ezek túlnyomj több­sége szocialista országodból es hazai termelésből beszerezhe ■ tő, sok helyen már használják is őket. Az elmúlt másfél év­tizedben jelentősen szeiese- dett. fejlődött a fogászaii el­látás kapacitása, javultak az ellátás lehetőségei. A fogásza­ti szakrendelői, szakorvosi munkahelyek száma jelentő­sen, csaknem háromszorosára növekedett az elmúlt másfél évtizedben. Ezt azonban nem követte megfelelően a fogor­vosok száma; alig több mint kétszerese az 1960. évinek Ez az alapvető oka annak, hogy a létrehozott új kapacitások átlagos napi kihasználása nyolc óra, vagy még key .seofc, a reálisan lehetséges 12 órá­val szemben. Figyelemre méltó a teljesen kihaszna'aí- lan — körzeti és üzemi fogá­szati — kapacitások aránya is. Nem tekinthetők elfogadható­nak a vidéki-budapesti ará­nyok sem, valamint az, hogv az iskolafogászat napi óra­száma 1970-től stagnál. A jelentős fejlődés eben érő sem az igényekhez mértén, sem nemzetközi viszonylat­ban nem tekinthető megfele­lőnek az ellátás színvonala. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy mely te­rületeken és miben mutat­koznak meg az ellátás jelen­tősebb feszültségei, milyen in­tézkedések szükségesek javí­tására., Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy vidéki bányavállalat fejtési üzemhelyén fúrást és robbantást végeztek, amely csak részben sikerült, mert három vagy négy töltet nem robbant fel. Másnap a főas- nász egy vájárt és egy csil­lést erre a munkahelyre kül­dött. A két dolgozó ütközően találkozott egy vájártársuií- kal, aki figyelmeztette őket. hogy ott, ahová mennek, tel nem robbant, úgynevezett el­állt töltetek vannak. A felrobbant kőzetanyag eltávolítása közben, a vájár és a csillés három lyukat talált és azokban a robbantást el­végezte. Abban a meggyőző- . désben, hogy több elállt töl­tet nincs, megkezdték a kő­zet fúrását. Eközben egy újabb töltet felrobbant, ami- hek következtében a vájár oly súlyos sérüléseket szen­vedett, hogy másnap meghalt, míg a csillés sérülései miatt hosszabb ideig betegállo­mányban volt. A SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tósága helyi kirendeltsége megállapította: a kettős bal­esetet a vállalat alkalmazott­jának óvórendszabály-mu­lasztása okozta, ezért az fű- hunyt özvegyét és árváját megillető járadék nyolcévi összege fejében 366 ezer fo­rint, a sérültnek nyújtott se­gélyezési költségek miatt pe­dig további 47 ezer forint megtérítéséért a vállalat el­len fizetési meghagyást bo­csátott ki. Ennek hatályon kí­vül helyezéséért a bányavál­lalat a társadalombiztosítási szerv ellen pert indított.1 Megszegjék a biztonsági szabályzatot Az alsófokú bíróságok ellen­tétes ítéletei után törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasítva, a fizetési meghagyást hatályá­ban fenntartotta. A határozat indokolása szerint a körletaK- nász-robbantómestert a Bá- nyamúszaki Felügyelőség munkavédelmi szabálysértés miatt pénzbüntetéssel sújtot­ta, mert bár a munkahely el­lenőrzésekor tudomást szer­zett a fel nem robbant tölte­tekről, biztonsági intézkedést nem tett. A műszakvezető ak­nász a robbanásveszélyes munkahelyet és az ott dolgo­zó két ember munkáját nem ellenőrizte. Az Oszágos Bá- nyamúszaki Felügyelőség a robbantómester igazolvá­nyát bevonta, mert több sú­lyos mulasztás terhelte: sem a fel nem robbant töltetek ha­tástalanításáról, sem azok őr­zéséről nem gondoskodott, a robbantási munkával kapcso­latos rendellenességről fe­lettesének jelentést nem tett. a munkahelyi naplóban az állva hagyott töltetek számát, telepítési helyét és nagyságát nem tüntette fel. Végül arról sem gondoskodott, hogy meg­határozott körzetben — a ve­szélyhelyzet miatt — senki se tartózkodjék. Ezzel az általá­nos robbantási biztonsági szabályzat előírásait megszeg­te. A rokkant vallomásából ki­derült, hogy bár egy társuk­tól véletlenül tudták meg, hogy a munkahelyen fel nem robbant töltetek vannak, azok számát és elhelyezkedésük pontos helyét nem ismerték. Ez volt az oka annak, hogy az általuk végzett robbantá­sok után — abban a téves feltevésben, hogy több elállt töltet már nincs — hozzá­kezdtek a kőzet fúrásához és ráfúrtak a még ottlevő, fe! nem robbant töltetre. Megbí­zottjának óvórendszabály­szegése következtében a válla­lat a társadalombiztosítási szervvel szemben felelősség­gel tartozik, és így mindkét fizetési meghagyást hatályá­ban fenn kellett tartani. Buszkék az aranykoszorúra „Milliomos95 brigád Napi tízezer lakat. Ugyan­ennyi mozdulat, ennél sokkal több alkatrész. Biztos kéz, begyakorlott mozdulatok szükségesek. Meg az, hogy a figyelem ne kalandozzon szer­teszét. Még akkor sem, ha né­ha unalmasnak, megszokott­nak tűnik a szerelés. Mert a „kulcsolásnál” egykettőre ki­tűnik a hiba... X A Martos Flóra aranykoszo­rús szocialista brigád szék­helye hosszú asztal az ablak mellett. Ott ülnek és egymás­nak adogatják a lakatokat. Tizenketten vannak. Mond­hatjuk nyugodtan ifjúsági brigádnak is őket, .mert az át­lagéletkor úgy húsz esztendő körül mozog. Az ELZETT szé- csényi gyárában szerelik tüne­ményes gyorsasággal a ki- sebb-nagyobb lakatokat. Liptai Ildikó: „Megválogatjuk ki jöhet közénk.. egy kicsit. jobban... Most mi­attad állunk... Mozogjon sza­porábban a kezed...” Ilye­neket mondunk egymás­nak. Ez jogos. Komoly harag még soha nem származott be­lőle. A tanulási kedv is jó. Pél­da erre Beszkid Tériké. Ko­moly, barna1 hajú kislány. A tizenkilenc évével ugyancsak törzsgárdatag. — Rimóeon végeztem az ál­talános iskolát. A barátnőim mindannyian ide jöttek dol­gozni. Én is velük. — Megbánta? — Nem. Tudajdonképpen, valamikor eladó szerettem volna lenni. Nem sikerült. Itt, a gyárban úgy megszerettem, hogy/már el se mennék. Meg­egyezem a lányokkal, havon­, . ta kétezer—kétezerkétszáz fo­Dinka Józsefné: „Amikor a kulccsal kipróbálom a lakatot, rintot keresek. Tanulok is. egyúttal ez a meózás.— Hol? A brigádvezető, Liptai Il­dikó mosolyog: — Tulajdonképpen az a hosszú asztal, ami mellett ülünk, olyan mind mondjuk a varrodákban a mozgósza­lag. Csak a szalag helyett mi „mozgunk”. Ügy van az, hogy mindenki egy alkatrészt tesz bele a készülő lakatba, és mire a tizenkettedik ember­hez elér, addigra zárható; nyitható, kipróbált, csomago­lásra alkalmas termék válik belőle. Dobozba teszik, az­tán mehet szerte a világba. Mondják, sokat küldünk Af­rikába. .. Dinka Józsefné helyesel: — Általában mindenki egy megszokott műveletet végez. De az évek, során megtanul­tuk a szerelés valamennyi fortélyát. Ez annyiból jó, hogy ha kell, tudjuk egymást helyettesíteni. Vagy ha úgy látjuk, hogy egyikünknek mar nehezen megy, amit hosszú időn keresztül csinált, akkor helyet változtat. Fizikailag a legnehezebb talán a rúgó berakása. Ildikó az egyetlen „gépesí­tett” ember a brigádban. Sze­gezi a darabokból összeállí­tott lakatokat. Lényegében így válik egyetlen darabbá: Ildikó, Dinkáné már törzs­Beszkid Teréz: „Eljutottam az érettségiig. gárdatag. Hét esztendeje dol­goznak az ELZETT-ben. Azóta, hogy az üzem ide települt, a régi múltú nagyközségbe. Il­dikó Benczúrfalváról utazik naponta. Az évek során akadt volna másutt is munkája. — Mi tartotta (itt? — A közösség, összeszokott, jó kollektíva. Nem mondom, néha összezördülünk, de min­dig csak a munkán. „Siess, Rövidülő sorok — Ez azért mégis csak hal­latlan — fordul ki egy kipi­rult arcú ember a gyógyszer- tár ajtaján. — Mire kiálltam a sort kétszer, egy fél óra telt bele. • Többen nyugtatgatják, hi­szen volt már ilyen máskor is. Persze, igaz, ami igaz, amióta életbe lépett a gyógy­szerekkel kapcsolatos új ren­delet, szinté állandó jelleggel tumultus van a patikapullok előtt. E’nézem a pulton túl a gyógyszerészek munkáját. Ha mindegyik olyan lenne, mint a hatkezú Siva, a/ indiai templomokban. akkor sem győzné a munkát. Minden gyógyszerhez három-négy se­gédletet kell fellapozni. Gyor­san dolgozik, mégis lassan fogy a sor. És akkor mgg nem is számítottam az érdeklődő. 1 :lr letve reklamáló ügyieteket. Nem egy megkérdezi, miért így, miért úgy? Miért annyi­ba kerül, amennyit ráírtak? Akad, aki megkapja a blok­kot, otthagyja a receptet, sza­lad a pénztárhoz. Ügy kell utána kiabálni. * Salgótarján legnagyobb gyógyszertárának, a Pécskő Üzletház földszintjén levőnek helyettes vezetőjét, Tamássy Istvánnét kérdeztem, mik az első hét tanulságai? — Ugrásszerűen növekedett meg a munkánk. Az új ára­kat. szabályokat még askor sem tudtuk volna egyik nap­ról a másikra megtanulni, ha idejében megfelelő .mennyi­ségben megkapjuk a szükséges nyomtatványokat. Sajnos, nem így történt. Csak november végén jöttek az első pé'da- nyok, a többi folyamatosan később; Ugyanakkor decem­berben óriási gyógyszerforgal­munk volt, feltehetően a be­tegek egy része áremeléstől tartva, huzamosabb időre tar­talékolt. Ráadásul ott volt még az év végi leltár, melyet az új év első hetében, árusítás közben kellett befejeznünk. — Nem lehetne több em­bert a pultok mögé á'lítani, hogy gyorsabban menjen a kiszolgálás? — Nincs több emberünk, de ha lenne is, nincs több mun­kahely. Sajnos, a tömeg csak akkor csökken, ha dolgozóink már megszerezték a kellő gyakorlatot. Ez elég lassú fo­lyamat, de összehasonlítva az év első két napjával, már észlelhető javulás, rövideboek a sorok. — Az átállás milyen hatást gyakorol a pult mögött állók­ra? — Embere válogatja. Volt aki az első napokon marok­szám szedte a nyugtatót, nap­jában kétszer-háromszor rosz- szul lett, vagy sírógörcsöt ka­pott. De ezen, szerencsére, legtöbben már túlvagyunk. Kétségtelen, megfeszített ti- gyelmet igényel jelenleg a munka, többszörös ellenőrzést, nehogy akár a vevő, akár a gyógyszertár rosszul 'árjon, és ehhez hozzá jön a pulton tú­li tömeg lélektani hatása. — Hogyan „vizsgázott” a közönség? — Jól. Egy-két okvetetlen- kedőtől eltekintve az em Derek nyugodtan veszik tudomásul a helyzetet. Ha kevesebbet be­szélgetnének egymással a sor­ban, azzal még inkább segíte­ni tudnák a munkánkat, és a maguk helyzetén is könnyíte- nének. — Az árváltozással kapcso­latban voltak-e kirívó esetek? — Előfordult olyan ügyfél, nem is egy, aki úgy gondolta: szabad a vásár, és tízesével vitte volna a gyógyszereKet. Ilyesmiket, mint Algopyrin. Billagit és a többiek. Ezek először értetlenül álltak, ami­kor nem teljesítették a kéré­süket, ugyanis rendelet van rá, hogy egyszerre csak tíz— tizennégy napi „adagot” ad­hatunk ki. A recepteket író orvosokkal különben állandó te'efonkapcsolatot tartunk, ha valami nem egyértélmú, azon­nal tisztázzuk. Bár a gyógyszertárak belső 'adminisztrációja a rendelke­zés révén csökkent, a pultok mögött még kialakításra vár a megfelelő, hatékony és fennakadásmentes rendszer. ___1.. — B — — A gimnáziumot végzem esti tagozaton. A vége felé tartok, most a nyáron érett­ségizem. Mivel két műszak­ban dolgozunk, hétfői napo­kon, amikor iskola van, le­hetővé teszik szanvmra, hogy elmenjek. — Érettségi után? — Tudom, mire céloz. Nem vágyom Íróasztal mellé. Itt maradok a szalagon. Ebbe a brigádba nehéz be­kerülni. Megválogatják, hogy kit fogadnak maguk Közé. Először csak próbaidőre. Liptai Ildikó a brigádveze­tő: — Hallgatólagosan ügye­lemmel kísérjük az új embert. Jól megnézzük, hogyan áll a munkához, milyen a maga­tartása. Ha úgy látjuk, hogy szorgalmas, , igyekvő, akkor szólunk a* főművezetőnek: „János bácsi, befogadjuk.. ” — Előfordult, hogy a bri­gád elutasított valakit? — Igen. Őszintén meg­mondtuk, ez a lány nem kö­zénk való. X Ilyen ez a „milliomos” la­katszerelő női brigád. Mert a hét év alatt több mint tíz­millió lakatot készítettek. Mi­lyen minőségben? Erre Le- deczky János főművezető ad­ja a legjobb választ: — A szereidében legössze­szokottabb a kollektíva. Rá­juk mindig számítani lehet, bármilyen többletmunKát vállalnak. De azt is elisme­rik, ha valamit rósszul csi­náltak. A teljesítményük évek óta meghaladja a száz száza­lékot. Ennek is köszönhetik az aranykoszorút... Csata! Erzsébet t s !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom