Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Bölcs mondások a hidegről, hóról, télről Hideg, ellen nincs vitéz — mondja a népi szólás, értve rajta, hogy, aki nem húzódik a vad hideg elöl a subába, kemencéhez, az bizony rosszul jár Egy régi mondás: Ki hi­deget ad, mentét is ad hozzá —. vagyis, ha bajba kerülünk, lesz erőnk is elviselni. Ha va­lami igen rossz. arra azt mondják: Rosszabb a har­madnapos hidegnél. Kilelte a hideg a fésűt — szokás iré- f:isan mondogatni, ha fésület­lenül jelenik meg valaki. Majd a hideg leli érte — ez annyit tesz. hogy nagyon kívánja, rettentően szeretné. Megve­szi a hideg = megfagy. Se hideg, se meleg — azaz sem­leges, közömbös. Rokona en­nek az „egy szájból hideget, meleget fúj”, vagy régiesen: „Hevet és hideget fú azon egy szájból.” Az argóban haszná­latos mondás: hidegre tesz valakit; azaz eltesz láb alól; a sportban pedig, hogy csa­patjátékban a játékból kikap­csolja. Ha hó lesz, fehér lesz — mondják, amikor valami na­gyon természetes, bizton vár­ható eset következik be. Hó hátán is kincset talál — jegy­zik meg a nagyon szerencsés emberről. Hol van már a tavalyi hó? — vagyis — túl vagyunk már azon a dolgon, idejét múlta. Ennek válto­zata: Nem bánom, ha úgy elmegy, mint a tavalyi hó, ami annyit, tesz, hogy ne is lássam többé. A télről szóló mondások gazdag tárából megemlíthet­jük, hogy „a tél tél, de a szél, az szél”, vagyis a szél teszi kellemetlenül hideggé a te­let. Ennek más változata: A tél hagyj án, de a szele az go­nosz. Hét tél. hét nyár próbálja meg őket; ezt úgy kell érteni, hogy hét év alatt derül ki a házasoknál, összeillenek-e? Télben csinál házat = késve, alkalmatlan időben fog va­lamihez. A télnek nincs sze­me — mondják egyes vidé­keken, értve alatta, hogy té­len nem illendő senkit meg­szólni ruhájáért. Kapós, mint télen a szal­makalap, ehhez a tréfás mon­dáshoz aligha kell magyará­zat. Félhet a téltől, ki tavasz­kor nem gyűjtött — ez a bölcs szólás tömören a tücsök és a hangya meséjét foglalja magába. Nincs a télnek rossz gyümölcse — tekintve, hogy télen a kevésbé finom gyü­mölcsöt is megbecsüljük. Nem eszi meg a kutya a telet — értsd: ha enyhén indul is, egyszer csak megjön a fagy. Tél, tavasz, ősz. nyár tarka lovon jár = minden évszak más és más, mindegyik vala­mi újat hoz. Sherlock Holmes élete” 1859-ben született szellemi atyja, Arthur Conan Doyle. A nagy detektív kalandjai óriási könyvsikert jelentet­tek.. Alkotója mégis elég ha­mar elhatározta, hogy elpusz­títja hősét, bár naplója ta­núsága szerint tudta, hogy a merterdetektiv halála bank­betétjének „temetését” is je­lenti majd. 1893. decemberében tehát Conan Doyle megöli Sher­lock Holmest és nagy ellensé­gét, a „gyilkosság Napóleon­ját”, Moriarty professzort — mindketten áldozatai lesz­nek a Reichenbachi vízesés­nek. Mi történt ezután? Az olvasóközönség nem várt tiltakozása és felháborodás arra kényszerűi a regényírót, több film készült róla (leg­újabban tv-sorozatfilm is!), számtalan színdarab, radio­es televíziójáték örökíti meg Sherlock Holmes „halhatatlan” alakját. Conan Doyle legkisebb fia Adrian, 1965-ben megvásárol­ta a svájci Lucens-kastélyt, amely ma Sherlock Holmes- múzeum. Legérdekesebb ré­sze Sherlock Holmes Baker Street 221 B alatti képzelet­beli lakásának hű mása. Minden tárgy korhű: a perzsa papucs, pipagyííjteménye, he­gedűje (egy valódi Stradíva- rius), kockás posztóból ké­szült csuklyás köpenye, va­dászkalapja, Watson doktor fotele. Így „él” napjainkban is egy hajdani detektívregény- sorozat hőse, Sherlock Hol­mes ... R. T. 7 r é f é k — Ha nem tévedek — mondja az apa kamasz fiá­nak —, az én nyakkendőmet viselj! — Nem tévedsz — vála­szolja a fiú. — Fs ez az ing véletlenül nem az enyém? — De igen. — Az ördögbe is, hiszen a. nadrágtartó is az enyém! Hogy képzeled ezt? — De, apa, csak nem aka­rod, hogy elveszítsem a nad­rágodat?! X — Képzeld, mi történt ve­lem! Meghívót kaptam egy estélyre és az volt ráírva: „Belépés csak'fehgr nyakken­dővel!" . — Na és? Talán nem volt fehér nyakkendőd? — Nyakkendőm éppen volt, de a többiek ruhában jöt­tek. hogy megírja d Baskervillei kutya című könyvét, de hang­Allaf tartók fi nyel m é be! súlyozza: ennek cselekménye a detektív halála előtt ját­szódik. Az olvasók nem elé­gedtek meg ennyivel, s Conan Doyle 1905-ben kénytelen feltámasztani hősét. Az író megalkudott a közönséggel, de nem nyugodott meg. Hősét nyugdíjas tenorhoz hasonlít­ja, aki állandóan búcsúelő­adásokat tart. Szerinte meg kell halnia, akármely más élő, vagy képzelt személynek. Conan Doyle tévedett! ö halt meg 1930-ban, de mesterdetektíve életben ma­radt. Kalandjainak történe­tét, szinte minden nyelvre le­fordították. Százharmincnál Uj rendelet: já 1977. január l-től a járlatlevél (marhalevél, pa'ksus) helyett az kállait ki sérő lap'’-ot vezettek be. Az űrlapnyomtatvány a közsé­gi tanácsoknál díjtalanul kaoha- tó, előzetes tulajdonjogi. vagy eeyéb igazolás nélkül. Az állat tulajdonosa, vasy annak megha­talmazottja az állatkísérő la do* köteles kitölteni: 1. Az allst he- Ivi forgalmazása: az állút tulaj­donának átruházása (adás-vétel, ajándékozás stb.); helvi vásárra, oiacra szállítása esetén. 2. Az állat más helységben történő ér­tékesítése; az állatvásáron. Dia- con. felvásárló helyen: az álla* más községbe (városba) történő eladása (egyéb átruházása) ese­tén. Az űrlapon a kitöltés után (tulajdonos tölti ki!) a forgal­mazási engedélyt ka helyi szak- igazgatási szerv adja illetékbé­lyeg levonása után. Nagyüzemnek egy áll&tkísérő rlatlevél helyett lapon, azonos rendeltetési hely­re. több azonos fajú — eev szál­lító járműre rakható — állat szállítása engedélyezhető. Egyéb tulajdonosnak minden állatról külön áliaitkísérő Lapot kell ki­töltenie. Az áliaitkísérő Lapon szereplő, s a községi tanács által . igazolt szállítási (forgalmazási) enge­dély a kiállítástól számított 6 naoig érvényes. Az érvényességi idő letelte után csak az enge­dély megújításával Lehet az ál­latot forgalomba hozni, illetőiéig szállítani. Az engeaélv megújítá­sának illetéke 5 forint. A külföldre irányuló (exoort) szállítás esetén nem kell állat­kísérő lapot kiállítani, azonban az előírt vizsgálaAokat el keli vetkeztetni, ennek megtörténtét az állatorvos az expartbizo- nvítványon igazolja. Egyéni állattartók a tulajdo­nukban levő tehén után éven­ként — éves tehéntartás után Nincs új a nap alatt... Múlt századi pesti-budai történetek Pest némely főbb utcái is oly’ rosszul vanriak kövezve, hogy egész kis tavakat látni min­den zápor után. Egy részeg targoncás egy ilyen pocsolyába zuhant, s társa azonnal kol­dulni kezdett számára. Egy rendőr elő akarta állítani, minthogy a koldulás Pesten meg van tiltva, de a targon­cás így menté magát: „Az nem koldulás, midőn a nagy árvíz által károsultak fölse- gélésére pénzt gyűjtöget az ember”. X A Nemzeti Színházban bi­zonyos eredeti színművek el­ső adatásakor egyik színész súgni akart szerepe szerint valamit a másiknak; ez azonban így szólt hozzá: „Bátran szólhatsz hangosan is, jó cimbora, hiszen egyet­len ember sem hallgat ránk”. X A budai Horváth-kertben sok ember vala, de egy sem akart a német színkörbe men­ni, ámbár az óra már hatot ütött. Ekkor a kétségbeesett igazgató , működésbe hozta mennydörgő gépét. „Hah, mennydörgés — kiáltá a gyü­lekezet —, menjünk be ha­mar a színkörbe, játék alatt- majdcsak elmúlik a vihar.” — E csel derekasan megtel­té a színkört. X Egy pesti német polgár már annyira meggazdagodott, hogy nem tudá hová tenni a pén­zét, felkereste Barabás Mik­lóst, a kor neves festőjét, és arcképet rendelt. „Milyen helyzetben fössem önt?” — kérdi a művész. „Hangosan, franciául olvasva” — vála­szolt a nyárspolgár. Henczi Arpádné állatkísérő lap visszamenőleg — állami támoga­tásban részesülnek. Annak érde­kében, hogy az éves tehéntartást, vaev az előhasi üsző leelléset a tulajdonos igazolni tudia, állatkí­sérő lapot kell kitölteni és a He­lyi szakigazgatási szervnek be­mutatni. Az állami támogatás cél- iából kitöltött áilafkísérő lapra Uieteke: nem kell ragasztani. Újszülött borjúra —, ha nem hoz­zak forgalomba — nem kell ál- latktsérő lapot kiállítani. Az egyedi megjelölést (krotália. fül­jelző) születés után lö napon be­lül el kell végeztetni. Az állatkísérő lapot a tulajdo­nosnak addig kell megőrizni, amíg az állat tulajdonában van. Tulaidon átruházása esetén az u1 tulajdonosnak kell ataöni. Ez­zel kapcsolatos minden más in­formációt a helyi tanácsok ad­nak. Nógrári megyei Állategészségügyi Állomás »*♦ ♦’* .*« «£» éj* «y» »** »*♦ »2* *i* *z* ♦♦♦ *•* *«♦ v v *.* *:♦ *:♦ ♦*« ♦*» **♦ »*. ♦;« ♦,. NEM AKAROK PANASZ­KODNI — mondta Luculius- né a barátnőjének —, a fér­jem szépen keres, a fizetését az utolsó fillérig hazaadja... Mégse jutunk semmire... Cso­dálkozol? Pedig így van... Tu­dod, az a baj, hogy sokat, túlságosan sokat költünk kosztra... Azok az örökös la­komák! És min lehet a leg­jobban spórolni? A koszton... De nem nálunk... Nálunk nem lehet. Ha megemlítem a fér­jemnek, Lucius Licinius Lu- cullusnak, hogy rengeteg pénz megy el nálunk kosztra, rög­tön a plafonon van. Pedig nem szemrehányóan, mondom, vagy mit tudom én, ingerül­ten, ó, nem, csak csöndesen, halkan közlöm vele a tényt... Ha te tudnád, mit kapok én ezért! Hogy sajnálom tőle az ennivalót, hogy irigylem azt, amit megeszik, hogy éhen akarom veszejteni... Én... Én! Hiába mondom neki kedve­sen: senki sem akar téged éhen veszejteni, Lucius Lici­nius Lucullus. Örülök, hogy jó étvágyad van, ha ízlik az LUCULLUSNÉ étel, váljék egészségedre és nagyra nőjj, én csak azt mon­dom, hogy rengeteget költünk a hasunkra. A lakomák sok pénzbe kerülnek. A pávatojá­sokat nem ingyen adják, syriai szilva se potyog az ég­ből és a hízott rigók is egyre többe kerülnek. Erre aztán dühösebb lesz. Odavágja magát a romhányi kerámiapadlóhoz és azt üvöl­ti: megkeresi rá a pénzt, mi­ért sajnálom tőle a zabálniva- lót, miért rajta akarok spó­rolni? Én sajnálom? Én, aki örülök, ha azt tudom főzni neki, amit szeret — legjob­ban a borsos tojássárgájába bújtatott fügemradarat szereti, örülök, ha eszik. És én saj­nálom! Amikor megismertem, olyan cingár volt, mint egy lándzsa, és nézd meg most... Pedig akkor az ányja főzött rá... Hidd el, drágám, sokszor sírni tudnék — pityergett Lucullusné. —"Meg vagyok én áldva ezzel az emberrel... 4 NÖGRÁD - 1977. január 8-, szombat Máskülönben jó férj, de a hasa a mindene. A hasa a házi istene. Pedig nem is egészséges ez a' sok evés, ivás az ő korában. Szegény­nek magas a vérnyomása, de nem hallgat rám. Azt hiszi, ellensége vagyok és rosszat akarok neki... Látnád1, hogy néz rám, amikor megemlítem előtte a lakomákat!... S ami a legdühítőbb, időn­ként, nagy ritkán, amikor eszébe jut, szememre veti, hogy nem tudok takarékos­kodni, s felelősségre von: ho­va teszem a pénzt? Hát most mondd, miből spóroljak? Te is nagyon jól tudod, hogy csak a koszton lehet spórol­ni... De nálunk minden ses­tertius kosztra megy. Bel^kell ebbe bolondulni — szipogta Lucullusné. — Mindig tele va­gyunk vendégekkel. A római­ak szeretik a potyát... Amíg egy csöpp falernusi bor van az amphorában addig nem mennek el... S nekem jóked­vűnek, szépnek és szellemes­nek kell lennem... Nem aka­rok panaszkodni, de nagyon unom már az egészet... Meg is mondtam Lucius Licinius Lucullüsnak, hogy gyűlölöm a lakomákat... Istenek, hol tar­tanánk már, mi mindenünk lehetne, ha kevesebbet költe­nénk az... ennivalóra! No, de ma elhatároztam, hogy a sarkamra állok. Majd én megmutatom Lucullus úr­nak, hogyan kell takarékos­kodni! Tudod, mit adok ma a vendégeknek? Teát és zsí­ros kenyeret! Egyszer azt is le­het adni. nem? Teám van ott­hon, zsírom is van. Aki akar, pirítóst is lakomázhat, fok­hagymával, mert fokhagymám is van otthon. Lucullus úr bi­zonyára csodálkozni fog, de nem érdekel! Ezt nem lehet tovább csinálni! Elég volt! ABBAN A PILLANATBAN, levegő után kapkodva, besur­rant a szobába egy izgatott, keszeg matróna és azt kiáltot­ta: , — Rohanjatok! Gyönyörű fenyőmadarakat lehet kapni a piacon! Lucullusné nagyot sikoltott és kosarat ragadva, jobbjá­ban bukszáját szorongatva, fu­tólépésben elhagyta a házat. Mikes György Biztonság és kényelem Téli készültség a MAV-nát A MÁV Salgótarján Külső pályaudvari állomásfőnöksé­ge felkészülten várta a tél. a hó és fagy rohamait. A rak­tárakban együtt vannak az utazás biztonságát és kényelmet szolgáin szerek és eszközök. A csúszós peronok jégteleníté- sére szorósó. a kocsik elromlott fűtővezetékeinck javításá­ra tömítőgyűrűk állnak rendelkezésre. Az időjárás szeszé­lyeinek kitett MAV-dolgozók a téli ruházat mellett melegí­tő italokat — forró teát és kávét — kapnak. Az alapos készültség ellenére is előfordulhat azonban, hogy késnek a vonatok, s mint minden télen, most is bí­ráljuk a MÁV dolgozóit. Legyünk azonban kicsit megér­tőbbek; a vasutasok mindent elkövetnek hogy időben úti­célunkhoz érjünk. Németh Gyula már 17 télen vezette mozdonyát, így alapo­san megismerte a havas, jeges pálya veszélyeit. Munkáját a korai sötétedés és a síkos pálya nehezíti a legjobban, de a fékvezeték elfagyásának veszélye is sok gondot okoz. A kocsik gőzfűtését továbbító vezeték a nagy igénybevé­teltől könnyen megsérülhet Tari József kocsivizsgáló ala­posan ellenőrzi a tömítéseket, hogy az utasok melegben utazhassanak. Gcczi János váltókezelő munkáját a leesett hó nehezíti a legjobban. Gyakran előfordul, hogy kaparóval, lapáttal, sep­rővel kell megtisztítani a váltót, lio^y újra üzemképes le­gyen. Inu)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom