Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
/ Dolgozni és Vita a ezociali-ta brigádok kulturális vállalásairól Felkelteni az igényeket „Munkáscentrikus művelődést!” Szép jelszava közművelődési céljainknak. Érdeklődéssel figyelem a NÖGRÁD „Dolgozni es művelődni” című vitasorozatat a szocialista brigádok kulturális vállalásairól. Nagyon tanulságos, a közművelődésben dolgozók számára mélyen elgondolkoztató ez a találkozás a művelődési lehetőségeket kereső, de ehhez kevés, vagy nem kielégítő segítség rt kapó szocialista brigád vezetők, brigádtagok soraival. A vita sokszínűén tárja fel a problémákat. A szocialista brigádmozgalom munka- és művelődési céljainak összhangjáról, a kuN turális vállalások sablonos, vagy valós tartalmáról, a teljesítés minőségéről szóló vita a népművelők számára is új oldalról veti fel a munkánk „hogyan”-ját érintő kérdést. A vita során megszólalók sablonosnak tartották saját kulturális vállalásaikat. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy ki kell törniük a vállalásoknak csak a mérhetőséget szem előtt tartó gyakorlatából. A termelési feladatuk mellett létükhöz, munkájukhoz tartozónak érzik a nagyobb műveltség megszerzésének és gyarapításának igényét. Munkám során módom .nyílott több szocialista brigáddal megismerkedni. Mint közösséggel is, és a vállalásaikkal is. Tapasztaltam — amit a vita résztvevői is problémaként vetettek fel —, hogy szinte minden évben azonos a kulturális vállalások megfogalmazása, köre. Jellemző a rendezvényeken kimutatható részvételre törekvés. Ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy a brigádtagok maguk is szükségesnek érzik a folyamatos művelődést. A formalitások kiküszöbölésére irányuló törekvést jelzi a brigádkapcsolatok szélesítése, a kulturális tevékenységek rendszeressé, folyamatossá tételét feltételező, rendezvényen túli felkészülést, előkészítést, értékelést, személyes élmények átadását célzó vállalások sora. Az -útkeresés jellemezte az általam megismert közösségeket, ahol a lehetőségek ismeretének hiánya jelenti a problémát. A megyei művelődési központ munkásművelődési programját természetszerűleg meghatározta az a törekvés, hogy miután az egész város igényeit nem elégítheti ki megfelelően és egyidejűleg — már objektív lehetőségeiből adódóan sem —, olyan formákat és módszereket keressen, amivel segítséget nyújthat a szocialista brigádoknak vállalásaik teljesítéséhez. Több irányban indultunk el. A ZIM salgótarjáni gyárának brigádvezetőire alapozva megszerveztük a szocialista brigád vezetők klubját, melynek programja a brigádvezetők politikai, társadalmi, gazdasági, művészeti érdeklődésének, ismereteinek növelését célozta. Ugyanakkor a ZIM salgótarjáni gyárának művelődési házában több alkalommal rendeztünk vitafórumot; ahol összekapcsoltuk a témák irodalmi művészeti és dokumentális megjelenítését a kollektív beszélgetéssel. A ZIM szakszervezeti bizottságával együttműködve a gyár szocialista brigádjai számára vetélkedőt hirdettünk, mellyel egységes keretbe kívántuk fog’alni azokat az ismeretnyújtó rendezvényeket, programokat, amelyeket az-üzem dolgozóinak rendeztünk. A szocialista brigádmozgalom céljában a munka, az életmód és a művelődés szerves egységet alkot A művelt munkásosztály korunk es társadalmunk követelménye. Ezért elsőrendűen fontos feladat az iskolázottsági szint emelése. A szomorú tény — a 16—4U év «közötti korosztály körülbelül egynegyede nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel — szükségessé teszi, hogy a közművelődési intézmények erőteljesen vállaljanak részt a felnőttoktatás munkájában. Erre szolgálnak az iskolán kívüli felnőttoktatás' különböző formái, a 160 órás, 80 órás magán» vizsgára előkészítő tanfolyamok, s az MRT Mindenki iskolája című sorozatára . épülő konzultációs központok a megyei művelődési központban, üzemekben, s a megye más járási központjaiban és községi művelődési intézményekben. A tanfolyamokkal a közművelődési intézmények annak a lehetőségét kívánták megteremteni, hogy a szocialista brigádok nyolc osztálynál kevesebbet végzett tagjai tömegesen elsajátíthassák az általános iskolai ismeretanyagot és vizsgázhassanak is belőle. A megyei művelődési központban szervezet: — .Mindenki iskolája című sorozatra épülő — konzultációs központot azonban az érdeklődők, résztvevők alacsony száma miatt fel kellett számolnunk! Ugyanakkor a vita során olyan — művelődni kívánó — brigádokkal találkoztunk, akiknek 50 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt A vita is meggyőzött — de eddigi munkánk során szerzett tapasztalataink is azt mutatják —, hogyjiagyon fontos megerősítenünk tájékoztató^ munkánkat. A művelődési igények felkeltésére és azok kielégítésére hivatott intézmények felelőssége rendkívüli módon megnövekedett a munkásokat érdeklő formák, programok kidolgozásában, a szerzett jó tapasztalatok népszerűsítésében. Minél több olyan lehetőséget kell keresnünk és kínálnunk, ami a szocialista brigádok művelődését sokoldalúan, kezdeményezően támogatja. Meg kell találnunk a módszerét, hogy az a szocialista brigád se legyen hátrányban, melynek 85 tagja 45 községből jár munkába, olyan községekből, ahol még művelődési intézmény sincs. Érezzük a felelősségét, s arra törekszünk, hogy munkánk gerincét a reáljs igényekhez közeli, körültekintően differenciált programok sokasága az igazán tartalmas munkáscentrikus művelődés szolgálata, a lehetőségek feltárása, ajánlása és mej teremtése képezze. Szoboszlai Béláné, József Attila megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettes — Szakmunkásnak lenni ma azt jelenti, hogy a társadalom -megbecsült tagjaként, jelentős elméleti és gyakorlati felkészültség birtokában középfokú szinten részt venni a népgazdaság előtt álló feladatok maradéktalan teljesítésében. A szakmunkás-bizonyítvány társadalmi értéke jelentősen megnőtt, s a megszerezhető képesítések közül a legnagyobb arányt képviseli. Ezt mi sem bizonyítja jobban — mofidta Vanya Emilné, a nagybátonyi harisnyagyár személyzeti osztályvezetője —, mint hogy a felnőtt dolgozók közül egyre többen tűzik célként a szakmunkás-képesítés megszerzését. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában 1969. augusztus elsején kezdődött-a termelés, s néhány hét múlva jelentős szállítmány hagyta el a gyár kapuját. Akkor még a Nógrád megyei Textilipari Vállalattól átvett munkásnők és a Budapestről érkezett szakemberek igyekeztek köny- nyűipari bázist teremteni a bányásztelepülésen, s most már a szakma egyik országos vonatkozású . helyeként jelölik Nagybátonvt. Űj, korszerű gyárban nyolc- százán dolgoznak, közülük sokan olyanok, akik tegnap még csak a pörkölt és a húsleves főzéséhez értettek. Ezért a gyár vezetőségének alapvető feladata az volt — a termelés szervezése és irányítása mellett, mondja Vanya Emilné —, hogy a modern gépekhez A nagybátonyi liarisnyagyárban Ssah m un kásképs J tanfolyam szakembereket neveljenek. Az elmúlt években ez sikerrel járt, a hat év alatt a Budapesti Harisnyagyár öt gyáregysége közül kétszer lettek élüzemek. — A szakmunkásképzést úgy kell megszervezni a gyáregységen belül — magyarázza —, hogy a szakma ágazati szerkezetének megfelelő szakmunkásszükségletet biztosítsuk. Ezért az 1976/77-es tanévben gyáron belül — a nagybátonyi 209. sz. Zsinkó Vilmos Szakmunkásképző Intézet és a vállalat központjának közreműködésével — két tanulócsoportban 35 nőnek tettük lehetővé a bizonyítvány megszerzését. A tanfolyamon különböző korú nők tanulnak. Az eddigi eredmények biztatóak. Az ott tanító tanárok, szakoktatók elismeréssel beszélnek a „tanulók” szorgalmáról, lelkiismeretességéről. Vanya Emilné elmondta azt is, hogy a gyár vezetősége nem ígért semmit egyetlen hallgatónak sem a tanfolyam elvégzésére, csupán természetesnek tartja, hogy a munkáját szerető dolgozók megszerzik a képesítést. A hallgatók a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után nem kerülnek új beoszt ás ba, NÓGRÁD - 1977. január 8., szombat nem emelkedik a fizetésük sem, mivel tejjesítménybér- ben dolgoznak Oláh Józsefné Nemtiből, Virányi Jánosné Sámsonházáról — két-két gyermek mellől jár a tanfolyamra. • Polareczki Jánosné Nagybátonyból jelentkezett a gyáron belül indított szakmunkásképző tanfolyamra. Mi hajtja ezeket az embereket, ha nem emelkedik a fizetésük, a tanulás időt vesz igénybe, a család mellett Is kevesebbet lehetnek. Űrre a választ Gömöri Ferencné nagybátonyi asszony adta meg. A gyárban dolgozóknak megalapozottabb szakmai-műszaki ismerettel kell rendelkezniük, mert enélkül a feladatok ellátására egy-két éven beiül nem lesznek alkalmasak. Egyre több új gép jön a gyárba, a kezelésükhöz nagy szakmai felkészültségre lesz szükség. A hallgatók is egyetértenek Vanya Emilné személyzeti osztályvezetővel abban, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után nem kapnak béremelést. Ez érthető egy olyan üzemben, ahol teljesítménybérben dolgoznak. Azt viszont a hallgatók fogalmazták meg, hogy a bizonyítvány megszerzése révén jobb szakmai felkészültséggel rendelkeznek, így nyilvánvaló, hogy teljesítményük is’ növekszik. D» ezenkívül a bér-; Terényi kórus a % Egy évvel ezelőtt — amikor befejezték Budán a királyi vár restaurálásának egy részét — régi helyéről, a Kossuth térről felköltözött a Nemzeti Galéria ebbe az impozáns környezetbe. A hatalmas termekben, széles folyosókon és csarnokokban ma különböző kiállítások foglalnak helyet. Az egyre láto- gatottabb budai vár nemcsak hatalmassága, hanem belső tartalma miatt is vonzza, csalogatja hazai és külföldi látogatóit. Ma a közművelődésnek egyik legfontosabb, mondhatjuk úgy is, királyi vára lett. Februárban lesz egy éve annak, hogy a Kórusok Országos Tanácsa élt azzal a lehetőséggel, hogy a várban, annak legszebb csarnokában, a kupolateremben adjanak koncertet, hangversenyt különböző kórusok. így került sor a terényiekre is. Ez év első vasárnapján ők szerepeltek a vasszobrok koszorújában, kül- és belföldi látogatók előtt. Nem is lenne különös e fellépés, ha a terényiek nem tették volna azzá. Már akkor körülfogták őket a fotósok. amikor még télikabát takarta a szép szlovák népviseletet. Nem beszélve arról a sikerről, amikor az öltözőből rövid sétára indultak fiatalok, iskolások és felnőttek, az asszonykórus tagjai. Azt vettem észre, hogy a képtárakat látogató külföldiek is abbahagyták a prospektusok olvasását és a kupolacsarnokban gyülekeztek, miután megtudták, hogy a szlovák népviseletbe öltözött kicsik és nagyok nemcsak látogatók, nemcsak külsőleg tartoznak egy nemzetiség művészetéhez, gazdag hagyományához, háti ebi népdalaikkal, játékukkal is. Nem kellett sokáig várni. Percek alatt tudták a .erényiek, hogy színpad beemelésnél a képesítést — a jövőben — bizonyara figyelembe veszik. , A munkások között a szakmunkások felkészültségüknél fogva a nagybátonyi harisnyagyárban is vezető szerepet töltenek be. Sok esetben segédmunkásokat irányítanak, brigádvezetői feladatokat latnak el. A 35 hallgató közül, ezt a feladatot többen — a szakmai gyakorlatuk alapján — megelőlegezett bizalomként látják el. így most a bizonyítvány megszerzése lelki- ismereti köteiezetteég. Vanya Emilné elmondta még azt is, hogy a gyárban a tanulás magától értetődik. Ezt bizonyltja, hogy a 35 szak- munkáshallgalo mellett haszonkénén általános iskolában szereznek bizonyítványt, huszonhármán középiskolába, főiskolai előkészítőre, könyvelői tanfolyamra járnák. Közel harminc fiatal a nappali tagozatos szakmunkásképzőbe szerez oklevelet, tíz pedig a marxista—leninista esti középiskolában, illetve az egyetemen tanúi. A nagybátonyi harisnyagyárban látottak alapján elmondhatjuk, hogy a felnőtt dolgozók szakmunkásvizsgára történő felkészítésének legmegfelelőbb formája a szakmunkásképző tanfolyam. A termelés érdekei, a gazdaságossági tényezők mellett itt figyelembe vették a tanulási szándékot, azt. hogy a tegnapi háziasszonyok szakmai fel- készültség vonatkozásában is egyenrangú partnerek kívánnak lenni minden vonatkozásban. —s. —ó. lyett most a márvány oszlopok között kell elhelyezkedni, énekelni és táncolni. Az asszonykórus magyar népdalcsokorral mutatkozott be, majd Mihalik Mihály szólója után folytatta szereplését. Ezután ai úttörők szlovák farsangi tánc- és dalbetéttel tették igazán színessé a vár, a Nemzeti Galéria vasárnap délelőtti . hangulatát. A . kritika ezúttal is a hosszantartó taps volt és a sok-sok fényképfelvétel. Természetesen nemcsak a közönség volt jó véleménnyel a szereplésről. Tóth Mihály, a Kórusok Országos Tanácsa képviselője —, aki meghívta a teré- nyieket —, elmondta, hogy nagyon kellemesen csalódott a 800 lakosú nógrádi kisközség dalosaiban, táncosaiban. Sokan — több mint száz kórus — szerepeitek már egy A vidékről városba bejáró ipari munkások szociális és kulturális helyzete huszonöt éve szerepel a napirenden. Élet- és munkakörülményeik vizsgálata szigorú szociológiai felmérések, nekikeseredett újságriportok témája volt, és művelődési, szórakozási lehetőségeik megteremtésére, politikai aktivitásuk növelésére számo6 jó szándékú, de gyakran nem elég realista terv született. Ma már — elsősorban a munkásosztály helyzetével foglalkozó, párthatározat végrehajtásának tapasztalatai alapján — túl vagyunk a lemondás és a túlzott lelkesedés szélsőségein. És most már tudjuk, lehetőségeink nem korlátlanok a bejáró munkások élet- és munkakörülményeinek megváltoztatásában, ezért kell a lehetőségedet minden módon kihasználnunk, hogy eredményt érhessünk el. Elsősorban az objektív körülményekre kell tekintettel lennünk. A reggeli műszakot hat órákor valamelyik 30—40 kilométerre levő város üzemében kezdő munkás hajnali 4—5 órakor kel és délután 4—5 órára ér haza — falura. És ez a „falu” a legtöbb családban azt jelenti: a nyolc órát ledolgozó, 3—4 órát utazó asszonyra, férfira még az állatok, a kert gondozása, a ház körüli apró munkák serege vár. így aztán a fejcsóválás —, hogy tudniillik m'ért nem olvas még az ember egy-két órát — mondjuk klasszikus szép- irodalmat, vagy műszaki szakkönyvet —, gyakran indokolatlan. Hiszen alig marad erő a vacsorára, televízióra, mert aludni kell. Ez az időbeosztás, ez az életmód — tény.» És mindaddig, míg a munkaidő mellett az utazásra, háztartási munkára fordított idő nem csökken, addig a tanulásra, művelődésre a mostaninál több energiát fordító munkások számának csak lassú emelkedésére számíthatunk. 30.S0: SOLARIS. Andre.) Tarkovszkij rendező a régi sikerek — az Iván gyermekkora és Rubliov fűződik nevéhez — után sci-fi, tudományos-fantasztikus témát választott. Stanislav Lem regénye a Solaris bolygőn játszódik, ez a helyszíne a kétrészes szovjet filmnek is. amelyet ezen az estén egyszerre láthatnak. Különös dolgok törvárban ív alatt a vár kupolájában. A terényi csoport mégis különös volt. Akik népviseletükről nem ismerték fel őket —. külföldieknek vélték, hisz többen szlovákul szóltak egymáshoz. Egyszóval, sikerük volt! A Kórusok Országos 'Tanácsa, tovább folytatja a mozgalom ápolását, mert bizonyosak abban, hogy ennek kettős haszna is ven. Nem lehet egységgel mérni, mit •elent egv ilven csooorinak. énekkarnak, ilyen környezetben fellépni, szerepelni. Az =em mérhető, hogy mit jelem fgy együtt megtekinteni Munkácsy. Székely Bertalan, vagy Ruzicskav festményeit. A tájékoztatás szerint ez év júliusáig, minden vasárnap foglalt. Ha tehát, egy csoport mégis fel szeretne lépni a nyári nagy munkák előtt, akkor különös esetnek sell történnie. Csak szerencsével lehet szabadnaphoz jutni, úgy és akkor, ha egy csupor* valami ok miatt lemondaná a fellépést. A terényiek élményekkel gazdag vasárnapot nyújtottak a fővárosiaknak, a külföldi látogatóknak és maguk is életre- szóló emléket szereztek ezzel a kirándulással. Szereplésük után boldogan sétáltak végig a különböző termeken, fellépcsőztek a kupolába, ahonnan szép kilátásban volt részük a Dunára, s mivel ezen a napon ők külön vendégei voltak a Galériának, megismételtek egyet-kettőt legszebb dalaikból, fent a kupolában. A látogatók ismét megálltak, hallgattak és tapsoltak. Zelman Ferenc Mai tévéajánlatunk Ezeken az időkön belül kell tehát gondolkodnunk, amikor a bejáró munkások helyzetén javítani akarunk. A közlekedés gyorsabbá, kényelmesebbé. pontosabbá tétele alighanem kulcskérdés. Jelenleg a munkásvonatok kevés kivétellel legfeljebb alvásra. vagy kártyázásra alkalmasak, olvasásra aligha, zsúfoltak, ridegek, zajosak, sötétek. A gyárak közelében levő ital- boltak nyitvatartási ideje minden rendelkezés ellenére még mindig rugalmasabban alkalmazkodik a munkaidő kezdetéhez és végéhez, mint az élelmiszerboltoké, ahol egyébként is annyit kell sorban állni, hogy gyakran lekésik miatta a vonatot, autóbuszt az asszonyok. Olcsón dolgozó és kevés sorban állást, várakozást igéhylő szolgáltatóiparra lenne szükség falun is, városon is. Mert csak az így felszabaduló pénzről és időről remélhetjük. hogy majd művelődésre fordítódik. Persze, nem magától: a kulturált szórakozási lehetőségek megteremtésétől a könyvtárakban, mozikban. művelődési házakban. De ez már a második lépés és mi sok helyen még az elsőnél, viagy még ott sem tartunk. Abban már többé-kevésbé egyetértünk, hogy a tanulást a munkahelynek, a szórakozást a lakóhelynek kell megszerveznie: a bejáró munkás ne vesszen el a falu és a város között a tudományok és a művészetek, á köziművelődés számára. Hivatásos népművelők, szakszervezeti és pártmunkások egész serege, a Hazafias Népfront aktívái dolgoznak ezen. És erőfeszítéseik nyomán, ha lassan is, de növekszik a napi vonatozás, kerékpározás fárasztó egy- hangsúságából kilépő, a tanulás, vagy éppen a közéleti szereplés fáradságát vállaló falun élő, de városi munkások száma. G. B. térnek a Solarison. A?. egvtk kutató öngyilkossága arra készteti a központot, hog" elküdje a rejtélyek kiderítésére Kris Kelvin ftsziho-biológust. Kelvin már odaérkezésekor szokatlan dolgo- kat tapasztal: ide nem illő tárgyakkal, lényekkel, idegen emberekkel találkozik. Első éjjel elhunyt felesége ielenik meg álmában, és az asszonv nem el az álom elmúltával.., ( \ 4
