Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Feszített, Interjú UEVCSICS MIKLOSS4L, a megyei pártbizottság titkárával Régi szokásunk, hogy az ev utolsó napjaiban számvetést készítünk az útról, amit megtettünk, a munkáról, amit elvégeztünk. S a tapasztalatok ismeretében megnatároz- zuk mindazokat a tennivalókat, amelyek elvégzése feltétlenül szükséges megyénk gazdaságának töretlet fejlődése, a lakosság élet- színvonalának növekedése érdekében. E gondolatok jegyében kerestük fel Devcsics Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát és arra kértük, válaszoljon kérdéseinkre. — Kérem, foglalja össze az 1916-os esztendő több j-Ucmzó ti — Egy évvel ezelőtt a megyei partbizottság cselekvési programban foglalta össze gazdaságpolitikai feladatainkat. Az ebben meghatározott célkitűzések alapvetően a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtását és az V. ötéves terv időarányos feladatainak megoldását szolgáltak. E követelmények minden tekintetben meghaladták az előző évekét és munkánkat bonyolult körülmények között kellett megszervezni. A megváltozott közgazdasági környezet a mi gazdasági egységeinkre is_ jelentős hatást gyakorolt. Számunkra is előnytelen helyzetet teremtettek a nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is jelentkező ellentmondások amelyekkel hosszabb távon ae.1 számolnunk. Ráadásul kedvezőtlenül alakult az időjárás is, megnehezítette mezőgazdasági üzemeink gazdálkodását. Az ismert és kevésbé ismert nehézségek leküzdésére nagy erőfeszítéseket tettek a dolgozók, a vezetők. Számos intézkedéssel segítették ezt párt- és állami szerveink. Megnőtt a társadalmi és tömegszer vezetek aktivitása, a gazdasági vezetők felelőssége. Mivel mind a dolgozók, mind a vezetők megértették, hogy csak hatékonyabb, munkával tudjuk céljainkat elérni, általában elmondhatom, hogy a gazdaság minden területén fokozódtak a kezdeményezések. Az utóbbi években megváltozott gazdasági szerkezet is mind kedvezőbben éreztette hatását és kiegyensúlyozottabb gazdálkodást tett lehetővé. Az összes körülményt figyelembe véve jó érzéssel mondhatom, hogy a gazdaság valamennyi jelentős területe fejlődött, a korábbi évekét — sok tekintetben az országos átlagot — meghaladó mértékben. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy--a lehetőségekhez képest jó évét •zártunk és a kitűzött céljaink- lényegében teljesültek. — Ezen belül miként Ítélhet ifik meg iparban a bekövetkezett fejlődést? — E.a visszatekintünk az előző ötéves tervekre, azt látjuk, hogy az ipar fejlődésének üteme 1976-ban volt a legkedvezőbb. Csaknem 6 százalékkal növekedett a termelés volumene, stabilizálódott a széntermelés. Jelentősége miatt megemlíteném, hogy az új ipari üzemek termelésnövekedése eléri a 20 —23 százalékot. Először fordult elő, hogy a termelésnövekedés kizárólag a termelékenység emelkedéséből származik. Kedvezően fejlődött a gyártmányszerkezet, javult a termékek minősége, s ez lehetővé tette, hogy a nehezebb feltételek ellenére a szocialista export 22 a tókésexport pedig 21 százalékkal növekedjen egy év alatt. Ez utóbbit különösen tigyelemre méltónak tartom. — Milyen sajátosságokat mutat megyénk n»rz., :t/ll >«áT»? — Már említettem, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott mezőgazdaságunkra. Ezért értékes számunkra, hogy ennek ellenére viszonylag jó gabonatermést értünk el — búzából például 35 mázsát termeltünk hektáronként. Gazdaságaink növelték a zöldségíé- •lék- vetésterületét, jelentős .területien került sor másodvetésre is. Az állattenyésztés is fejlődött, noha ezt csak kezdeti eredménynek foghatjuk fel. Megállt a szarvasmarha-állo- nrnr.y csökkenése. A felelősségteljesebb munka hatására a tehénlétszám 3 százalékkal, a tejtermelés 4 százalékkal emelkedett. Továbbra is megfelelő ütemben fejlődött a juhtenyésztés. Átmeneti visszaesés után 9 százalékkal nagyobb a sertésállományunk mint egy évvel korábban. Ha leieméit feladatunk végrehajtásában, a szarvasmarhatenyésztés fellendítésében alapvető fordulat nem is következett be, mégis a kialakulóban levő folyamatok biztatóak számunkra. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a viszonylag rossz időjárás okozta terméskiesések — a bogyós gyümölcsöknél a takarmánytermesztésben, a kukoricánál, a burgonyánál —, valamint a -kedvezőtlen körülmények között elvégzett őszi betakarítási munkából származó veszteségek jelentősen terhelik gazdaságainkat, és erőteljesen csökkentik a termelőszövetkezetek jövedelmét. — Ffoffvan értékelhetn I helyzetét és az építőipar tevékeny u-vét*^ — A beruházási tevékenység javítása 1976-ban is központi feladatunk volt. A fejlesztések összege elérte az 1.7 milliárd forintot. Különösen nagy figyelmet fordítottunk a lakosság életkörülményeit befolyásoló beruházások megvalósítására. Megépült 1350 lakás, 525 óvodai hely, 23 általános iskolai tanterem. Gazdagabbak lettek településeink. Balassagyarmaton, Salgótarjánban új áruházak, üzletek, új szakmunkásképző intézet. új kollégium, közlekedési objektumok, SZTK rendelőintézet, sportcsarnok és sok más új létesítmény bizonyítja mindezt. Folytatódott a termelőalapok bővítése. rekonstrukciója. Többek között átadásra került a Salgótarjáni Ruhagyár új telepe, új berendezésekkel gazdagodott a Salgótarjáni Kohászati Üzemiek, termel már az új Ka- ranes Húsüzem, elkészült a romhányi szakosított szarvasmarhatelep. Mégis azt kell mondanom, hogy a beruházási tevékenység munkánk egyik legproblematikusabb része, mert lehetőségeink nagyobbak voltak az elért eredményeknél. Több lakást tudtunk volna építeni, gyorsabban át tehetett volna adni bizonyos közintézményeket is. A beruházások egy része a tervszerűtlen munka miatt elhúzódik, a tervező és kivitelező vállalatok nem mindig teljesítik kötelezettségeiket. Kívánnivalót hagy maga után a beruházások előkészítése is. A legfontosabb építőipari szervezetek, a két állami építőipari vállalat nem teljesítette tervét. Ahhoz, hogy ötéves célkitűzéseink maradéktalanul megvalósulhassanak, earn a területen jelentős változást akarunk elérni. — A megyei pártbizottsá? legutóbbi ülésén ellogiuU-j az 1917. évi gazdaságpoliti- kai feladatokról szóló állásfoglalást. F.b- ben mii an főbb téridőt kre ir milia a figyelmet? — A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai feladattervében — melyet napjainkban kaptak kézhez az érdekelt szervek, szervezetek — legfontosabb feladatként az V. ötéves terv 1977. évre szóló célkitűzéseink teljesítését jelölte meg. Ez egyben azt jelenti, hogy pótolni kell az 1976-ban jelentkező elmaradásokat. Kiemelte a gazdasági ágazatok további dinamikus fejlődésének szükségességét. Ennek megfelelően az iparban 7—8 százalékkal, a mezőgazdaságban a növénytermesztésnél 8—10 százalékkal, az állattenyésztésben pedig 4—5 százalékkal kívánjuk növelni a termelést. Gyorsabb fejlődési ütemre van szükség az építőiparban — mindenekelőtt az állami építőipari vállalatoknál. A két állami vállalat együttesen 8—10 százalékkal kell, hogy növelje építési és szerelési tevékenységét. Áz iparban, a szénbányászatban a már elért egymillió tonnás évi szén- íermelés szinten tartását tűztük célul, nagyobb gépesítéssel, csökkenő létszámmal. A mezőgazdaságban a szarvasmarhaprogram megvalósítása jelent kiemelt feladatot. A termelés növelését a különböző ágazatokban csak a termelékenység gyors ütemű emelésével lehet biztosítani. Mivel a termelőalapok nagyobb arányú bővítésével nem számolhatunk, ezért a meglevő eszközök hatékonyabb kihasználását leáll minden ágazat tevékenységének középpontjába állítani. Az iparban a termelés növelésével együtt az export-árualapok bővítéséhez — elsősorban a tőkésexport fokozásához — szükséges feltételek megteremtése kívánatos. — A gazdálkodásban melyek a/nk a területek. ahol a korábbinál c u-’-i.'oh tiie- míí fejlődésre van szükség? — Melyek az 1977-es esztendő fontosabb fejlesztési feladatai? — Tennivalóink ezen a területen sem lesznek kisebbek 1977-ben. Programjaink összeállításánál továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a beruházási tevékenység javítására irányuló erőfeszítéseknek. Javítani kívánjuk a beruházások tervszerűségét mindenekelőtt a lakásépítés területén. Jó előkészítés, ütemes megvalósítás szükséges ahhoz, hogy 1400—1500 lakás, 400—430 óvodai hely kerülhessen átadásra. A beruházói munka hatékonyságától függ, hogy időben termel-e a kohászati üzemek süllyesztékes kovácsüzeme, az Ipoly Bútorgyár új telepe, a kívánt határidőre befejeződik-e a bánya- gépgyár rekonstrukciója, a Borsosberényi Állami Gazdaság tehenészeti telepének kivitelezése. Az építők sokat tehetnek azerr, hogy a lehetőségeknek megfelelően gyorsuljon a romhányi Építési Kerámiagyár, a síküveggyár új üzemeinek építése. A beruházásokban résztvevők együttműködése előfeltétele annak, hogy kellő időben és ütemben megkezdődjön a kohászati üzemek görgőspálya és csőgyártás fejlesztése, a Magyar- nándori Állami Gazdaság tehenészeti telepének és a pásztói gabonatárolónak a kivitelezése, a Nyugat-Nógród térségi vízmű kiépítése. Az V. ötéves terv sikere megkívánja, hogy már most, minden területen kellő körültekintéssel és alapossággal készítsük elő a következő években induló és megvalósuló fejlesztéseket. — Az emlitelt célkitűzések eléréséhez megvannak-e a fol'c'eiek? — Az 1977. évi program kétségtelenül feszített. Megvalósítása azonban a népgazdasági követelmények teljesítése, a megye gazdaságának dinamikus fejlődése, a lakosság élet- és munkakörülményeinek további javítása érdekében elengedhetetlen. Az iparban az elmúlt években létrehozott új és korszerűsített termelőalapok biztosítják a célok eléréséhez, a hatékonyság növeléséhez szükséges feltételeket. A mezőgazdaságban kedvezőnek’ítéljük meg az őszi vetéseket, a végrehajtott fejlesztéseket és a szarvasmarha-tenyésztés- oen meglevő adottságainkat. És, ha az elmúlt évinél egy kicsit is jobban kedvez az időjárás — ’ehetőnek látszik, a tervek teljesítése. Az építőipari vállalatoknál jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Ezek jobb irányítással, szervezéssel megfelelően hasznosíthatók. Ez biztosíthatja gyorsabb fejlődésüket. A felsorolt lehetőségek azonban csak akkor válnak valósággá — eredményt csak akkor hoznak —, ha feszesebb munkával, jobb munkaszervezéssel, körültekintő gazdálkodással párosulnak. A tervek csak így teljesíthetők. — Mint már említettem — mivel a termelőalapok gyorsabb ütemű bővülésivel, korszerűsítésével az év folyamán nem számolhatunk, ezért a meglevő, eszközök kihasználása az alapvető feladat. Ez megköveteli tőlünk a gazdálkodás javítását, a munka hatékonyságának növelését. Ennek érdekében különösen két területen szükséges gyorsabb ütemben előbbrelépnünk. Mindenekelőtt a rendelkezésre álló munkaerő ésszerűbb felhasználását kell megoldanunk, figyelembe véve, hogy a munkaerő-tartalékok megyénkben is kimerültek. Már 1976-ban csökkent az iparban foglalkoztatottak száma és ez a folyamat tartóinak mutatkozik. Ez fordulatot követel mind a felfogásban, mind a gyakorlatoan. A munkaerő-gazdálkodás javítására hozott határozataink szellemében elsősorban a vállalati létszámgazdálkodásban kell jelentős változásokat elérni. A tervszerű belső átcsoportosítások révén mindenekelőtt a nagy értékű termelőberendezések maximális kihasználását célszerű megoldani. Nem lehet számításon kívül hagyni az üzemek közötti munkaerő ésszerű átcsoportosítását sem. Ez a feladat nagy átgondoltságot, tervszerűséget követel meg. Nagyobb fejlődést akarunk elérni az anyag- és energiagazda'kodásban. Elsősorban nem az egyszeri megtakarításokra. hanem a fajlagos anyag- és energia- költségek csökkentésére, a termékek minőségének javítására, a selejt csökkentésére gondolok. A gazdálkodásban tehát ezekre a feladatokra akarjuk erőfeszítéseinket összpontosítani. — Miként értékelhet jük a párlszervek ói pátszervezetek 1976. évi tevékenységét? — A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy az elmúlt évben pártszerveink, pártszervezeteink nagy munkát végeztek. Cselekvési programiaikba foglalt — a gazdaság fejlesztésére, a gazdálkodás javítására irányuló — tennivalóik átfogtak szinte valamennyi fontos területet. Jelentős kezdeményezést tettek a hatékonyság növelésére. Jól mozgósították a dolgozókat a tervcélítítű- zések megvalósítására. Rendszeresen visszatértek a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. Feszesebb követe'menyeket állítottak a gazdasági vezetők elé, s folyamatosan elszámoltatták őket. Felléptek a lazaságok, a fegyelmezetlenség ellen. Számtalan akadályt hárítottak el az eredményes gazdálkodás útjábö’.. Mindez együtt járt azzal, hogy javult gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkájuk színvonala, tervszerűsége és munkastílusa. Nem kis mértékben ennek köszönhetőek az elmúlt év gazdasági eredményei. — Végül kérem marulel: a «■'rt«rer- vck. pari :7ervc7'*-lt nvlveu f,v.i> i,. • fokra ««szíton í >s.| levckcnysé iiket Szitanyomé gépen, automata gépek segítségével is készülnek már festett, színes poharak a salgótarjáni öblösüveggyárban. A nagyszériás megrendeléseket jóformán csak ezekkel a gépekkel elégítheti ki a gyár, mert a kézi munkás egyre kevesebb. Vagon Sándorné irányítása mellett szitanyomó gépen készül a festett kehely. Egy műszakban átlagban :í200 dai db «sail ki készen az ötletes masinából __ l-i __ 1 977-ben? — A megyei pártbizottság amikor elfogadta az 1977. évi cselekvési programját, egyben elemezte az exmúlt év tapasztalatait, e- szűríe tanulságait- Ennek alapján az 1977. évi feladatok meghatározásakor ai'ra törekedett, hogy a legfontosabb kérdésekre koncentráljon. Megyeileg is kiemelt néhány célkitűzést, amelyekről már szóltam. A feladatokat tehát rangsoroltuk, differenciáltan kezeltük. Ugyanezt kívánjuk a járási, városi, nagyüzemi pártbizottságoktól és a pártalapszerveze- tektől is. Különösen fontos, hogy a pártalap- szervezetek jól koncentráljanak tevékenységűk sorár a legfontosabb tennivalókra. A megyei pártbizottság ezeket a termelőkapacitások kihasználásában, a technológiai és munkafegyelem javításában, a minőségi követelmények növelésében, a racionálisabb gazdálkodás segítésében látja. Amennyiben az említett területeken a pártszei'vezetek előnyös változást tudnak elérni, nagymértékben hozzájárulnak az 1977. évi feladatok teljesít téséhez. Ezt viszont csak úgy érhetik el, ha a dolgozókkal megértetik, hogy az életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósítása; az élet- és munkakörülmények alakulása a termelés növekedésétől, a munka hatékonyságától függ. E célok eléi’ése érdekében kel! megnyerni a dolgozókat és a vezetőket. A/, elmúlt évben is meggyőződhettünk arról, hogy a párt áltál megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében a megye dolgozóiban megvan a szükséges tenniakax-ás. Ha jól élnek vele a különböző szinteken tevékenykedő vezetők, akkor ez biztos alapja lesz a megnövekedett követelmények teljesítésének és az eredményes munkának 1977-ben is. Az MSZMP Központi Bizottsága, az országgyűlés, á megyei pártbizottság, a megyei tanács világosan megfogalmazta az országos, megyei célokat. Mindez kedvező alapot teremtett ahhoz, hogy jól megszervezzük munkánkat, tevékenységünket. Ehhez kívánok sok sikert, egészséget a megye kommunistáinak, minden ügyünkért tenniakaró dolgozónak — fejezte be a beszélgetést Devcsics Miklós,
