Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

Három szovjet páros a (lobogón Az új második műsort sugárzó adó műsorának, o 7 központi antennarendszerbe történő bekötését, valamint az első és a poprádi tv-programok központi antennarendszeré­nek szerelését, bővítését új típusú automatikás, tranziszto­ros erősítővel, Salgótarján területén vállalja: UNIVERSAL I. SZ. 3300 EGER, CSÁKÁNY UTCA A/13 TEL.: 14-55 ff rii r ríÍRrp” »■ » 1! 1 UDLK a „FUTOBEI nagybátonyi gyáregysége felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — gazdasági mérnök, tervező, elemző —- fizum- és munkaszervező — gyártás programozó — vegyész (korrózióvédelemben jártas) — utókalkulációs csoportvezető, továbbá határozott időre szóló munkaszerződéssel felvesz: — gvors- és gépírókat • — üzemi bérelszámolókat. , Jelentkezni lehet: Kecskés János személyzeti vezetőnél. Európa-bajnokot avattak a helsinki műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokságon. Párosban, csak szovjet ver­senyzők kerültek a dobogó­ra: Rodnyina—Zajcev (arany), Vorobjeva—Vlaszov (ezüst) és Cserkaszova—Sahraj (bronz). (MTI) M üllert meg operálták Gerd Müllert, a' nyugatné­met Bayern München labda­rúgócsapatának középcsa­tárát. Münchenben Sneg- operálták. A kórház egyik orvosától nyert értesülés sze­rint a gerincsérvműtét egy óra hosszat tartott és rend­ben zajlott le. A 31 éves vi­lághírű. játékost két hét múl­va engedik ki a kórházból, ezt követően tíz hétig tart a lábadozás, s ennek egy részét Olaszországban tölti. Egy biztos: legalább négy hónapig nem léphet pályára, így ter­mészetesen nem szerepelhet a Dinamo Kijev ellen már­ciusban sorra kerülő BEK- negyeddöntő mérkőzésen sem. Mit mond Tományi Pál? Alapoznak a Balassagyarmati SE labdarúgói A Balassagyarmati SE lab­darúgói már az edzés végé­hez közeledtek, mikor a váro­si sportcsarnokban megláto­gattuk őket. Miközben a já­tékosok a gyakorlatok fára­dalmait kétkapus játékkal ve­zették le, megkérdeztük To­mányi Pál edzőt, mi újság a csapat háza táján. — Január 3-án 25 fős ke­rettel kezdtük az alapozást — kezdte az edző. — Heti hat edzéssel készülünk a tavaszi idényre itt, a sportcsarnokban. A 120—150 perc időtartamú edzésekből mintegy 3o—40 percet töltünk rendszeresen a szabadban. — Kik a keret tagjai? — Az őszi idényben szere­pelt játékosokon kívül új ne­vek is találhatók a keretben. A tartalék- és ificsapatból hoz­zánk került Fábri, Nagy Lász­ló, Nemszilaj, Nagy Pál, va­lamint a Makóról igazolt Schaffer, a fűzfői Ondrik és a volt pásztói labdarúgó, Be- dő is velünk készül. Elkezdte a felkészülést Csordás is. akit ősszel porcra műtötték. Két erősségünk viszont hiányzik: Pribeli hosszabb időre harc- képtelen — egy rosszul össze­forrt csontját márciusban ope­rálják —, Szedlák pedig kato­nai szolgálatát tölti. — Mit végeznek az edzése­ken? — Természetesen az MLSZ által előírt követelményrend­szert teljesítjük, ezenkívül speciális erősítő gyakorlato­kat. A labda is előkerül min­den alkalommal. — Kik a legjobbak a felké­szülésben? — Nem kívánok neveket említeni, hiszen a fiúk 85—90 százaléka teljesíti az előírt szinteket Remélem, a formá­ba hozás időszakában a többi­ekkel sem lesz probléma. — Az elkövetkező időszak feladatai? — Mint már említettem, a formába hozás időszaka követ­kezik. Február 1-től heti nyolc edzéssel — kedden és' csütör­tökön délelőtt és délután is ■ ' ^ ' 0 » „ , ,««(»► t d « # * w, *' fl i f , S I « * «. « | g jf . V.ww.vaV;V Mr i#"iÜ ír * * * t * * . yí í ( un, * i * iinVíViV.’,*• - “ VnV)7/,v,\y »V it'iit i iY*V. V» V.\A inni , U r i r ***•' VVVWi lesz edzés — folytatjuk to­vább a felkészülést, de már a szabadban. Több edzömérkő- zést játszunk, így a Bp. Pos­tás, a KELTEX, a Központi Sportiskola csapatai ellen, va­lamint két alkalommal talál­kozunk az Egri SE csapatával. Február 12-én a Felszabadulá­si Kupa keretében a Ferenc­város csapatát fogadjuk. Az edzőmérkőzések fő cél­ja, hogy két-három új játékos bekerüljön a csapatba, s ja­vítsuk a támadójátékot, hiszen ősszel a támadósor jelentette Achilles-sarkunkat. — Ha már az őszről esik szó, hogyan értékeli szerep lé­süket? — A csapat az őszre terve­zett pontminimumot hozta, gólarányunk pozitív. Rajtunk nagyon jól sikerült, győzel­mek sorozatával kezdtünk. A jó kezdés után azonban ki­állítások és sérülések tizedel­ték meg a csapatot. Ebben az időszakban torpantunk meg. Volt olyan mérkőzésünk is, ahol öt állandó kezdőembe­rünk hiányzott. S ráadásul olyan mérkőzéseken, ahol egv- golos vereséget szenvedtünk, még a- szerencse sem állt mellénk. Több mérkőzésen maradtunk gólképtelenek, sorra maradtak ki a jobbnál jobb gólhelyzetek... Az ősz végén könnyűnek látszó mér­kőzések következtek, ■kienged­tünk és ez megbosszulta ma­gát. Fontos pontok úsztak el... — Szalai eltávozott. Meg-’ érzi-e a csapat a szélső hiá­nyát? — Szalai kétségtelenül a csapat játékának egyik meg­határozója volt, de megpró­báljuk helyettesíteni. — A tavaszi sorsolás isme­retében mit vár a csapattól? — Sorsolásunk kedvező, hiszen két hazai mérkőzéssel kezdtünk, s összesen tíz mér­kőzést játszunk itthon, csak hetet idegenben. Ezek esélye­inket növelik. A tavaszra 20—22 pontot tervezünk. En­nek elegendőinek kell lennie a célba vett 7—9. hely valame­lyikének megszerzésére, ami a bentmaradást jelentené. Minden csapat teljes erőbe­dobással küzd majd a bajnoki pontokért, így a lelkes és nagyszámú balassagyarmati nézősereg biztosan jó iramú, harcos mérkőzéseket láthat "A csapat jó játékkal szeretné meghálálni közönségünk bi­zalmát és buzdítását — fejez­te be a beszélgetést Tományi Pál. Vaskor István Hét év— 18 aranyérem Péhl József Csepelre szerződött Granek István, a magyar kajak kenu sport nemzetközi­leg is elismert szaktekintélye már súlyos beteg volt 1970. nyarán, amikor ideiglenesen segítőtársát, Péhl Józsefet bíz­ták meg a válogatott vezető edzői teendők ellátásával. A koppenhágai VB-n már Péhl József vezette a magyar csapa­tot, amelynek dirigálását — Granek 1971-ben bekövetkezett halála után — véglegesen rá­bízták. Péhl József vezető edzősége 1976 végén lejárt — 1977. Ja­nuár 1-től a Csepel SC kajak­kenu szakosztályához szerző­dött négy évre. A válogatott­beli tevékenysége idején a magyar versenyzők 18 arany­érmet nyertek, s mellette még nagyon sok ezüst- és bronzérmet. A dunavarsányi felkészülé­seknek, a rengeteg nemzetkö­zi versenynek, a látványos si­kereknek — legalábbis Péhl Jó­zsef számára — jó ideig vé­ge. Csepelen ugyan jó körül­mények között, de meglehe­tősen 7 szerény emberanyaggal kezdte meg a munkát. — Bizonyára már kevesen emlékeznek rá, de én Csepe­len kezdtem versenyezni, még 1950-ben. Két évvel ké­sőbb innen vonultam be. s a három év katonaság után is csak azért nem jöttem vissza, mert a klub semmiféle ál­lást nem tudott biztosítani. — Versenyzőként melyek voltak a legjobb eredményei, és mikor vonult vissza? — Ma is örömmel tölt el, hogy a magyar kajak-kenu sport első, igazán kiugró si­kersorozatát meghozó 1954-es maconi VB-n ott lehettem. Pedig az akkor szerzett hat magyar aranyérem mellett az én negyedik és ötödik he­lyemmel szinte szégyenkez­nem kellptt. Négy évvel ké­sőbb, a prágai világbajnok­ságon a Szente, Mészáros, Petróczy, Péhl összeállítású kajaknégyes tagjaként ezüst­érmes lettem. Utoljára a poz- nani EB-n, 1961-ben indul­tam a magyar színek képvi­seletében. 1962-től edzőskö- döm. — Milyen úton keresztül jutott el a válogatottig? — Előbb az FTC elődjénél, a Bp. Kinizsinél dolgoztam, az 1968-as mexikói olimpián már Granek István segítője vol­tam. 1970-ben az ismert okok miatt kerültem előtérbe. Elő­dömet, Granek Istvánt ma is nagyra tartom — ő egyébként előbb versenyzőtársam, majd edzőm volt. <— A válogatott vezető edző­jeként fényes karriert fu­tott be. A magyar kajakosok sorozatos világbajnoki sike­reiben mennyiben érzi magát meghatározó tényezőnek? — Az edző szerepét senki nem vitathatja el. Az más kérdés — és ennek bevallá­sához erősnek kell lenni! —, hogy a sikerekhez jókora szerencse is kell. Csak egy példa: a magyar versenyzők egész sora esélyes volt arra, hogy az 1960-as római olim­piáról aranyéremmel térhes­sen haza. S végül a sok je­lölt mind" elmaradt a várako­zástól, helyettük a már ve­teránnak számító Parti nyer­te a sportág egyetlen arany­érmét. .. — Félretéve az eredmé­nyeket, vannak-e olyanok a sportágban, akiket elsősor­ban, mint sportembereket tart nagyra ? — Magyar vonatkozásban Giczy Csaba neve kívánkozik az élre. ö igazán eszményi versenyző, akit minden vo­natkozásban nyugodtan me­rek" bárki elé példaként állí­tani. A külföldiek közül a szovjet Saporenkót említe­ném, elsősorban a szovjet ed­zőktől kapott információkra alapozva. J. íí. Hét végi sportműsor SZOMBAT VÍVÁS Országos vidéki junior­bajnokság. Salgótarján* vá­rosi sportcsarnok, 9 óra. (Női és férfi tőr). VASÁRNAP « KÉZILABDA A IV. nemzetközi Palóc Kupa mérkőzései. Balassa­gyarmat, városi sportcsarnok. Esze. Tamás SE—Diósjenő, 8 óra, v.: Komoróczy—Patter- mann, Váci Fonó—St. Épí­tők, 9 óra, v.: Csillag—Juhász. Egri SE—Váci Penoman. !() óra. v.: Kombróczy—Patter- mann, Esze Tamás SE—Ve­rőcemaros, 11 óra, v.: Kasu- , ba—Zorbán, Váci Fonó— Diósjenő, 12 óra, v.: Csillag— Juhász, Váci Penomah— SBTC, 13 óra, v.: Babják— Csengődi- Verőcemaros—St. Építők, 14 óra. v.: Kasuba— Zorbán, SBTC—Egri SE, 15 óra, v.: Babják—Csengődi. SAKK SKSE—Szentesi Spartacus, OB II. Keleti csoport. Salgó­tarján, kohászati üzemek ebédlőhelyisége, 8 óra. A KISZÖV Kupa megyei döntője. Karancskeszi—Építő Szövetkzeet, 9 óra. VÍVÁS Országos vidéki juniorbaj­nokság. Salgótarján. városi sportcsarnok, 9 óra. (Párbajtőr és kard.) NóGRÁD — 1977. január 29., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom