Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

Mai jegyzetünk lHouuau vegyük, ami triucs? fisak 'egy nyírógép • • • A megye egyik legnagyobb juhtenyésztő társulása létesült a Szandától Drégelypalánk- ig terjedő termelőszövetkezetek juhászatainak egyesüléséből. Közel tízezer anyajuhot szám­lálnak. Ennek szaporulata az állatok létszá­mát megduplázza. Az igazi jó juhászat meg­teremtésének minden teltétele adott. Jók a legelők, a szakemberek száma is kedvezően alakul, kiválóak a piaci kapcsolatok, zavarta­lan a társulásban tömörült tsz-ek együttmű­ködése. Ám gonddal is küzdenek a tái'sulás vezetői: közeledik a tavaszi nyírás és nincs gyapjúnyíró gép. Azaz pontosabban a rendel­kezésre állót, munkavédelmi okok miatt nem használhatják. Kézzel megnyírni ennyi jószá­got teljes képtelenség, hiszen a tízezer anya­juh mellett már a bárányok egy része is nyírásra Vár. Ha ezt a munkát időben és jó minőségben nem végzik el, jelentős veszteség érheti a társulást, amely gazdasági helyzetének alaku­lására érzékenyen kihat. A munkáját mosta­nában kezdő társulás nem bír el, már a kez­det-kezdetén ilyen veszteséget. Mindössze egy SZA—12/200 típusú nyírógépre lenne szüksé­gük. Azért erre, mert a jelenlegi állomány nyírásához e gépet szerkesztették, ehhez a géphez képezték ki az embereket és nem utol­sósorban kaphatók hozzá alkatrészek is. A kereskedelem a tái'sulásnak semmi jót nem ígér. Mit tehettek, felhívással fordultak az ország juhtenyésztéseihez, hogy ha tudnak, nyújtsanak segítséget a szükséges gép köl­csönzésével. A felhívást. megszövegezték és a rádió hullámhosszán kívánják közreadni. Va­lószínű sikerrel jár a törekvésük, hiszen nem. egy állami gazdásági, vagy szövetkezeti juhá­szaiban ezt a típusú gépet raktárban tart­ják, mert az állomány csak más típusú gép­pel való nyírásra alkalmas. A feltételek sokasága szükségeltetik ahhoz, hogy egy juhtenyészet zavartalanul működ­jön. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése viszont nem egyértelműen biztosított, mert nincs meg a munka megfelelő kooperációja. Egy ilyen nagy fejlődésnek induló juhtenyé­szet, mint a megyében is van, azt igényelné, hogy — többek között — a kereskedelem sem maradjon érzéketlen iránta, hanem fel­kutatva a szükségletet, készüljön az igények ellátására. Gondoljuk meg, egyetlen nyírógép hiánya miatt több százezer forint értékű gyap­jú kerül veszélybe! Lenyírják biztos, barnás­képpen nem kézzel, de ehhez egy nyírósereg­re van szükség, amely a tenyésztési költsége­det nagyon emeli. Bízunk abban, hogy a gazdaságok egymás iránti szolidaritása, valamint a juhászatokért felelősséggel tartozó szervek tudatos közre­működése nyomán a szandai juhtenyésztő társulás a szükséges gyápjúnyíró gépet meg­kapja és áprilisban megkezdhetik a nvírást. — B. ­Új rendelet az építési engedélyezési eljárásról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete az építési engedé­lyezési eljárásról. Az új jog­szabályokról Gálosba .lenő, az ÉVM építésügyi igazgatási fő­osztályának helyettes vezetője tartott sajtótájékoztatót. Hang­súlyozta, hogy az új rendelet elsősorban az állampolgárok építkezéseinek engedélyezési eljárását könnyíti, egyszerű­síti. Ennek érdekében meg­határozta azoknak a létesít­ményeknek a körét, amelyre korábban építési engedélyt keLlett beszerezni számos mel ­léklettel, hosszadalmas eljá­rással, de most már elegen­dő az is, hogy bejelentsék az építésügyi hatóságoknak,. s a bejelentéshez mindössze — akár saját kezűleg elkészített — vázlatrajzot csatoljanak helyszínről. E szabályszerű be­jelentést az építésügyi hatóság határozattal veszi tudomásul, de megtagadhatja, ha a ter­vezett munka nem felel meg az általános hatósági előírá­soknak. Az építési engedély helyett tehat a bejelentés tudomásul vétele is elegendő ahhoz, hogy a lakó- és üdülőtelken az or­szágos építésügyi szabályzat szerint elhelyezhető mellék- épületet és melléképítményt hozzanak létre — többek kö­zött nyári konyhát, -barkács- helyiséget, tüzelőtárolót, fé­szert, növényházat, pincét, is­tállót, derítőt, ólakat, ásott kutat — stb. —, valamint bő­vítsék, helyreállítsák. átala­kítsák ezeket a létesítménye­ket, feltéve, hogy a munkák következtében nem jön létre lakás, üdülőegység vagy ,a tu­lajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség. A közsé­gekben — kivéve az üdülő- területeket —. a rendelet to­vább egyszerűsíti az állam­polgárok építkezéseit azzal, hogy az egyébként csak be­jelentés alapján végezhető munkálatokat §em kell beje­lenteni, s természetesen ezek­hez építési engedélyre sincs szükség. Az országos építés­ügyi szabályzatban előírt műszaki és egyéb feltételeket azonban mindenképpen tel­jesíteniük kell. s ezeknek a létesítményeknek meg kell felelniök a rendezési tervek­nek. az általános érvényű ém'tésügyi, közegészségügyi, tűzvédelmi stb. hatósági elő­írásoknak, műemléki kör­nyezetben pedig a műemléki hatóság előzetes hozzájárulá­sát kell kérni. A műemlékvédelmi, a vá­rosképi és idégenforgalmi ér­dekek érvényesítését szolgál­ja az új rendeletnek az az előírása, amely szerint a ta­nácsok a városokban, a nagy­községekben és a községek üdülőterületén külön rendel­kezésükben építési engedély­hez köthetik az egyébként be­jelentés alapján végezhető építési munkákat, s szigorít­hatják a követelményeket az­zal is, hogy a községben meghatározott közutak, te­rek mentén bejelentési kö­telezettség alá vonhatják az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítását is, amit más helyeken bejelentés vagy építési engedély nélkül elvé­gezhetnek. fagyon fontos, hogy az érdekelt tanácsok az EVM-rendelet hatályba lépé­séig, tehát április 1-ig e jog­szabályok keretén belül sza­bályozzák a helyi tennivaló­kat, az építési engedélyhez és a bejelentéshez kötött építési munkák körét. Az új rendelet szerint. az állampolgároknak továbbra is építési engedélyt 'kell kér­niük a lakó- és üdülőépület, a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség — tehat a különböző kiskereskedel­mi, kisipari és .szolgáltatóüz­let, műhely, elárusítóhelyiség stb., orvosi, fogorvosi rende­lő, műterem, személygépko­csi és matorkerékpár-tároló — építésére, átalakítására, bő­vítésére, emeletráépítésre, tol­daléképítésre, tetőtér-beépí­tésre, műszaki megosztásra, szerkezeti változtatással já­ró felújításra, helyreállításra és lebontásra. A szomszédok közötti polgári peres ügyeit keletkezésének megelőzésé­re építési engedélyhez kötik a terep szintjének a telekhatá­roktól három méteren belüli bármely, a telek belsejében pedig 1,5 métert meghaladó megváltoztatását, leásását, fel­töltését, kiegyenlítését. A rendelet sok fáradságtól kíméli meg az építtető lako­sokat azzal, hogy kérelem- nyomtatványt rendszeresített, ami részletes tájékoztatást ad az engedély-kérelemhez csatolandó mellékletekről, tehát nem a kérelem benyúj­tásakor derül ki. hogy még milyen újabb melléklet be­szerzése után kell szaladgál­nia. Ugyancsak az építtető lakosság érdekeit szolgálja az is, hogy a rendelet szerint, most már nem az állampol­gárnak. az engedélykérelme­zőnek, hanerp a tanácsnak kell beszereznie a különböző szakhatóságok véleményét. A közművek nyilatkozatának beszerzése azonban továbbra is a tervező feladata. Köny- nyebb lesz az építési jogosult­ság indokolása is. mert ezen­túl az építésügyi hatóság az ingatlannyilvántartási tulaj­doni lap hiteles másolata — a telekkönyvi szemle — mel­lett elfogadja a jogerős ha­gyatékátadó végzést vagy azt a szerződést, amely alkalmas arra, hogy a tulajdonjogot be­jegyezzék az íngatlannyilvan- tartásba. Az új előírások szerint az építésügyi hatóságok csak az éoítési engedély jogerőre eme­lése után adja ki az építtető­nek az engedélyezési zára- iékkal ellátott /helyszínrajzot és műszaki terveket. Ezzel csökkentik az engedély nél­küli építkezések lehetőségeit, hiszen amikor az építtető kézhez kapja a záradékolt ter­veket, bizonyos lehet abban, hogy építési engedélye jog­erős. s így nyugodtan meg­kezdheti a munkálatokat. Az engedélyezési eljárásról szóló új jogszabályokkal egy- időben jelent meg az épüle­tek és egyes építmények hasz­nálatba vételének engedélye­zésével kapcsolatos eljáráso­kat szabályozó rendelet is. Eszerint a bejelentésre köte­lezett munkálatok után nem kell kérni használatbavételi engedélyt,, csak a befejezési kell bejelenteni az építés­ügy hatóságoknak. Mindkét új rendelet április 1-én lép hatályba. Nyugdíjasok több műszakban NOGRAD MEGYÉBEN az egyik legnagyobb gond most a munkaerő-hiány. Előrelát­hatólag még sokáig az is ma­rad, A termelés évről évre nagyobb igénnyel lép fel. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben például ez évben a termelés mennyisége 1G ezer 350 tonnával, az értéke pedig 290 millió forinttal haladja meg az elmúlt évi szintet. A feladatok ismeretében az üzemek ezúttal Is időben el­küldték igényüket a munka­ügyi főosztályra. Eszerint a huzalműben a rúdvashegve- zéshez, a szegkészítéshez, a DEMAG-macska-kezeléshez és egyéb feladatokhoz össze­sen 21 főre lenne szükség. Az energiarészleg 15 főt kér­ne a védőgázkezeléshez. a szivattyú, a pácvíz és a neut- ralizáló kezeléséhez. A Henger­mű 4 főt kér a sasszeg dara­bolásához, míg a kováesoió- gyár 8 főt különböző felada­tok elvégzéséhez. De minek a további részletezés. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek­ben a munkaügyi vezetők sze­rint 150 fős létszámhiány van, s ebből január 25-ig új felvé­telesként 46 jelentkezett. Munkáskézre lenne tehát szük­ség, de hötinan vegyék azt, ami nincs? Boldvai László, a kohászati üzemek munkaügyi főosztá­lyának dolgozója egy sajátos ügy szakreferense. Tulajdon­képpen ő az, aki azokkal a nyugdíjas dolgozókkal tart személyes kapcsolatot, akik munkaszeretetből, emberi el­kötelezettségből már 30—40 éven keresztül is kitűnőre vizsgáztak, s most is szemé­lyesen keresik meg a munka­ügyet, hogy segítségüket lel­ajánlva közreműködjenek a létszámgondokkal küszködő vállalat célkitűzéseinek meg­valósításában. Eddig 86 nyugdíjas dolgo­zóval kötötték meg a szerző­dést az 1977-es évre. Ezek nagyrészt közvetlenül a ter­melőmunkában éreztetik se­gítőkészségüket. Közülük so­kan a három műszakot, te­hát a délutános és éjjeli mű­szakot is vállalva szorgoskod­nak a gyár különböző mun­katerületein. Rigó Dezső, Ungvári Lász­ló, Adorján Béla, Liska An­dor és még több nyugdíjastár- suk a kovácsológyárban több műszakban kemencekezelő­ként dolgozik. Baksa István, aki egy évvel ezelőtt ment nyugdíjba, mindössze négy hónapot pihent és több műsza­kos feladatot vállalva nyugdí­jasként visszaállt a szegverő gép mellé. Bozó Sánor. aki kiválóan értette a kovácsmes­terséget, a rúdvashegyezőben nyugdíjasként ismét kovács­ként dolgozik. A munkaügyi osztályon nagyra értékelik a nyugdíja­sok áldozatkészségét es mun­kaszeretetét. Tudják, hogy az 1977. évre visszaszerződöttek jó szakmai felkészültségüket kiválóan ' tudják gyümölcsöz- tetni szerződött nyugdíjasként Is. FRIDRICH István tekinté­lyes művezetője volt a gyár kovácsainak! Olyan, aki gya­korló kovácsként emelkedett a vezetők soraiba. Most, nyug­díjasként szerszámokat készít a standbeli munkások számá­ra, mert jó szerszámmal tei- mékenyebb a munka is. Da­rázs Sándor nyugdíjasként ar­ra- vállalkozott, hogy a kiste- renyei gyáregységben beta­nítja a dolgozókat egy szá­mukra teljesen új munkára, a drótfonatgyártásra. A nyugdíjasok számára az elvégzendő munka minősegé­től függően órabérrendszert dolgoztak ki. Tolnai Sándor, quartó-hengerészként ment nyugdíjba, s a múlt évi két­hónapos pihenő után újból megjelent régi üzemében. Ma is készen áll, hogy bár­milyen más munkaterületen, munkaszeretetével, megszo­kott fegyelmezettségével és jó szakértelmével - szolgálatot te­gyen üzemének. Az aktív nyugdíjasok kö­zött akadnak, akik 11, 14. sőt akik 17 forintos órabér mel­lett végzik a rájuk bízott Fel­adatot, de olyanok is, akik maguk kérték, hogy normá­ban dolgozhassanak, vagy olyan munkaterületen fejthes­sék ki tevékenységüket, ahol a végzett munka arányában premizálhatók is. Ezúttal a teljesítménybért ben dolgozó, egy-két kiemel­kedő munkát végző nyugdíjas bérét nem azért említjük, hogy a magas keresetüket iga­zoljuk. Inkább azt szeretnénk érzékeltetni, hogy teljesítmé­nyük arányában, vagy premi­zálható teljesítményükért mi­lyen nagyszerű, dicséretre ér­demes és értékes munkát vál­laltak. ' Például a drótfonatgyártás betanításánál a megállapított órabér ' szerint 3840 forint lett volna Darázs Sándor havi bére, de az általa betanirott dolgozók teljesítményszáza­léka jól jelezte a betanítás gondosságát és minőséget, ezért a premizált, munkával több mint 5 ezer forintos anyagi elismerésben részesült. De ugyanúgy nagyra értékelik Nógrád Vilmos villahengerész munkáját is, aki egykori be­osztásában villahengerész­ként tevékenykedett, de a ja­vítható selejtek javításánál is elismeréssel beszélnek munká­járól. A SALGÓTARJÁNI Kohá-F szati Üzemekben a régi törzsgárdatagok munkaszere­tete, jó szakismerete. fárad­ságot nem ismerő áldozatkész­sége valamiféle belső indíték­ból ma is több nyugdíjast csa­tasorba állít. Nem tagadjuk, ebbe a belső igénybe itt-ott belevegyük a saját környezet, a gyermek, vagy unoka, irán­ti szíves és meleg elkötelezett­ség is, de ez a belső meleg indíték nagyon jól megjár a népgazdasági, a vállalati és közösségi igényekkel. O. B. ,W\VVV\\\\WN«V\\\\\\\\\\VV,\\VV(WW.-\T,\V.\'W\\),V\\V\V\,TWW, NYITOTT HITO, Szügyben Ha valaki kétségbe vonná, hogy egy községi tanácsel­nök hivatali szobájának ajta­ja állandóan nyitva van, menjen el Szügybe, s meggyő­ződik arról, hogy a nap min­den órájában nyitott ajtó fo­gadja a választópolgárokat. Szügyben azt is tapasztalhatja az ember, hogy a lakók leg­több gondjukkal, bajukkal, de sokszor örömeikkel is Rados Józsefet, a közös községi ta­nács elnökét keresik feT. Ma­gam .arra vállalkoztam, hogy végigkísérjem a tanácselnök egy napját, feljegyezzem el­foglaltságát. * — Mivel nálunk mindig nyitva van a tanácsháza ajta­ja, ezért én a munkát már reggel fél1 nyolckor kezdem. Jegyzetet készítek arról, hogy mit kell elintézni ezen a na­pon. Nemcsak az elnöknek, hanem az apparátusnak is. Nyolc orakor kisebb, néhány perces munkamegbeszélés van a végrehajtó bizottság tit­kárával, az apparátus dolgo­zóival, s azután kezdődhet a munka.... Ügy látszott, csendes lesz a nap Rados József szamára. Aztán nem sokáig böngész­hette a közlönyöket. Idős em­ber, a nyolcvanéves Kovács János (sárga csizmás) kopogtat bizonytalanul az ajtón. — Mar elnézést a zavará­sért elnök elvtárs. Te tudod, hogy ketten vagyunk az asz- szonnyal. ö is idős már, ne­hezére esik a mozgás. Szóval, hogy juthatnánk mi is ahhoz az ingyenes ebédhez? De jó lenne! Kovács Jánosék kettes­ben élnek., Rados József sem gondolkodik sokáig. Úgy mint a többi tíz idős, egyedül élő, vagy gyermektelen em­ber, úgy Kovácsék is jogosul-: lak a szociális segítségre. A kábelgyárból szállítják a tsz segítségével az ebédet. A költséget a tanács vállalja ma­gára. Nem egynek az úttörők házhoz viszik a meleg ételt... A válasz határozott igen! Még az idős ember meleg szava cseng vissza a szoba fa­lairól, amikor ismét nyílik az elnöki ajtó. Hegedűs István­ná vezető óvónő lép a szobá­ba. — Szóval, majdnem készen vagyunk az új ötven szemé­lyes óvodával. A költsége há­rommillió forint. Indítani kel­lene. Az olajkazánhoz viszont szakképzett fütő kell. Az áp­rilis negyediki kezdés csak így biztosítható. Tegyünk va­lamit! Az elnök sokáig gondolko­dik. Ehhez először szakem­ber szükséges. Azután a bér­alapot kell biztosítani. Végül is kimondja a döntést : — Meglesz! Ez nem lehet akadálya az új óvoda átadá­sának. Szinte egymásnak adják a kilincset az emberek. Mintha tudnák — vagy, tudják is? —, hogy a tanácselnöknek foga­dónapja van. Tornyos Mihály a társközségből, Nógrádmar- calból fáradt át Szügybe. Pa­nasza: birtokháborítás! A szomszéd háza tetejéről az ő portájára hull a hó. Rados József megnyugtatja panaszo­sát, rendeződik a dolog. Sípos Sándor pincér, régi ismerős­ként lép a szobába. — Hát elmegyek elnök elv­társ. Mivql más anyakönyvi kerületbe nősülök, úgy tudom a házasságkötéshez tanácsi igazolás szükséges. — Ügy bizony, az — hang­zik a válasz, s máris útbaiga­zítja a jövendő férjet. A község evangélikus lel­késze, Závorszky Csaba is a vendégek között vari. Közössé­gi ügyben kéri az ,elnök se­gítségét. Lényege: közös ösz- szefogássai építsenek rava­talozót a községben. Az egész­ségügyi intézkedések is meg­követelik. hogy a halott em­bert minél előbb elszállítsák otthonról. Sokáig gondol­kodik a. tanácselnök. Beszél­nek, érvelnek. — Rajtam nem múlik. Ha a testület is úgy dönt, akkor terven kívül még ebben az évben kezdjük az építkezést... Már-már úgy látszik nem lesz több vendége az elnök­nek, amikor egy sokgyermekes anya, Baranyi Györgyné ront az irodába. Ideges, kapkodva mondja: — Elnök elvtárs! Kidőlt a ház fala! Tél van, segítsen, la­kás kell! Ez valóban váratlanul jött. Rados József sokáig gondol­kodik, mit tegyen ebben a sürgős esetben. Aztán meg­szólal. — Bakópusztán van egy kétszobás, konyhás lakas. Megfelelne? — Meg! — No, akkor elkészítjük a kiutalást, s lehel költözködni. (Azóta Baranyiék elfoglalták új otthonukat.) Hosszúnak tűnik egy nap. De, ha eseményekben gazdag, gyorsan repül az idő. Arra már . alig jut idő, hogy a feb­ruár 11—i* tanácsülés anyagát még egyszer átnézze az elnök. Közben magáról vall Rados József. — ötvenöt éves vagyok. Hat éves koromtól élek Szügyben. Ismerem a község csínját-bín- ját. Szinte azok élnek itt. akikkel felnőttem, meg azok leszármazottai. Ez sokat je­lent a munkámban. Hogy a hivatali idő után mit csinálok? A társadalmi rendezvényeket rendszerint munkaidőn túl rendezzük, akár a népfrontnál, vagy a termelőszövetkezet­nél... Ütban hazafelé szeretek betérni az eszpresszóba is. Ott sok emberrel lehet talál­kozni. véleményt cserélni, szót érteni... Aztán jön a család, az otthon. Üjságolvasás, tévéné­zés, ami leköti az embert. Már sötét van a szügyi ut­cákon. Rados József hazafelé ballag. Még egyszer átgondol­ja az eltelt napot, s azt. hogy mit tesz másnap. Mert az ajtó holnap is nyitva lesz a Szügyi közös községi. Tanácson. Somogyvári László NÓGRÁD — 1977. január 29., szombat )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom