Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

/. Búza- és kukoricanemesité: Martonvásáron Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében különleges klímakamerakban ne­velik a nemesítésre szánt búzát és kukoricát. Az időjárástól függetlenül évente három-négy generációt is érlelnek. Üjabb eredmény: a ku­korica virágporát, a potent mélyhűtőé is tud­ják tárolni, akár évekig is. Közzétették az egyetemeken a megpályázható állások jegyzékét Honnan vegyük, ami nincs? Munkaerő-átirányítás fél sikerrel Mint ismeretes, az idén első ízben csak pályázat útján he­A nappali tagozaton 1300 hallgató közül végző leszá­lyezkedhetnek el felsőfokú mítva a társadalmi ösztöndí­végzettséget igénylő munka­körben a pályakezdő fiatalok. A vállalatoknak, intézmények­nek — a rendelkezés értel­mében — az egyetemek több­ségéhez december 31-ig kel­lett eljuttatniuk a pályázato­kat, amelyeket az egyetemek­nek január 15-ig kellett nyil­vánosságra hozniuk. Milyen ta­pasztalatokat hozott a pályá­zati rendszer első szakasza és milyen lehetőségek várják az idén a nappali tagozaton vég­ző szakembereket? A Budapesti Műszaki Egye­temre még a napokban is ér­keztek a vállalatoktól pályá­zati kiírások. A hallgatók feb­ruár 28-ig adhatják be a meg­alakult egyetemi elhelyező bi­zottságokhoz a pályázatokat. jasokat és külföldieket — 983 diák jogosult a meghirdetett állások betöltésére. Több mint 3200 munkahely várja őket, igaz, az állások egy részét a vállalatok más felsőoktatási Az általános orvosoknak — figyelembe véve tanulmányaik befejezésének időpontját — április 1-ig hirdetik meg az állásokat. A Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen né­hány napja váltak ismertté a leendő fogorvosok elhelyezke­dési lehetőségei. Eddig 147 ál­intézményekben is meghirdet- láskiírás érkezett be az egy^- ték. Nem rosszabbak az elhe­lyezkedési lehetőségek a Mars Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen sem. Az idén vég­ző 420 hallgató 1534 állás kö­zül választhat, s az állások­nak körülbelül a fele a fővá­rosban van. A végzős' orvostanhallga­tóknak a miniszíérium keret­számának megfelelően a me­gyék és a főhatóságok által megküldött, illetve megkülden­dő pályázatokat Írhatják ki. terme a 106 végzős hallgató­nak. A keretszámok megálla­pításánál figyelembe vették az ország fogorvoshiánnyat küzdő megyéinek a helyzetét, s így a legtöbben, 31-en Bor­sod megyébe, 17-en Békés me­gyébe, 10-en pedig Veszprém megyébe pályázhatnak. A fő­városban hét állás vár betöl­tésre. Figyelemre méltó, hogy a 147 állásból 115-nél valami­lyen lakáslehetőséget is kínál­nak. A hallgatók február 20- ig nyújthatják be pályázatu­kat. Nagyüzemek segítik a kisgazdaságokat Ezekben a napokban £rté- azért, hogy dolgozóik i}let- point. Ezért a tanácsi szervek kelik a tsz-ek, az állami gaz- ményföldjei minéi jobban is sokat tehetnek. Célszerű daságok az ÁFÉSZ-ek és hasznosuljanak és emellett megegyezni abban, hogy me­más érintett vállalatok múlt tavaly őszig 42 ezer hízónak- lyik körzetben, melyik tsz, évi munkájukat. Nem hiár^y- való süldőt, 7,5 millió napos- állami gazdaság, ÁFÉSZ, zik —, nem hiányozhat — a baromfit, 748 ezer szőlő- és vagy más vállalat milyen számvetésükből az sem, hogy gyümölcs-facsemetét adtak jellegű feladatokat vállal ma­mit tettek tavaly az 1.7 mil- el a kistermelőknek. gára a kistermelés segítésé­lió kisgazdaság, — háztáji és ^ termelési biztonság foko- ben- és a tervcéloknak meg- kisegíto gazdaság — termeié- zódását tükrözi hogy októ- felelő összefogásában, A za- sének segítéséért, fejlesztésé- ^er elejéig a kistermelők 335 vartálan takarmányellátás, a ért. korszerűsítéséért. millió forint kölcsönt vettek meghízott, leszerződött álla­Megállapíthatjuk, hogy ta- fej gazdálkodásuk fejlesztésé- tok határidőre történő átvé­valy ,előnyösen változott a re korszerűsítésére. Növeke- tele> a vetőmag; anyag- és háztáji és kisegítő gazdasá- dett a kisgazdaságok terme- eszközellátás, a kis tételek gok megítélésével kapcsola- ^ési céljait szolgáló kisgépek, felvásárlása a zöldségtermesz- tos szemlélet. Ez igaz akkor eszközök, anyagok mennyi- tésben, az arányos, igazságos is, ha sok helyen mintha még sége is- ’bár ezekből az ellá- adóztatás mind-mind olyan továbbra is megfeledkeznének t^s még mindig nem kielégí- fényező, amely hozzájárul az a kisegítő gazdaságokról. A tő —;‘"í '* — Tények ésyaz adatok egyre in- Módosította a kormány a kább mindenkit meggyőzne/; kisgazdaságok adózási rend- arról, hogy a mezőgazdasági szerét is. Az új szabályozás termelés egyharmadát adó világos, könnyen érthető és a kisgazdaságok tevékenysége kistermelőknek előnyös: min- nélkülözhetetlen a népgazda- den bizonnyal véget vet az ság, egész társadalmunk eddigi panaszoknak és ösz­erőfeszítések sikeréhez. T. B. A SALGÓTARJÁNI sík­üveggyár az ötödik öteves tervben az új üvegfeldolgozó beruházás miatt a létszámu­kat növelő vállalatok közé -tartozik. Vagyis, külső fel­vétellel is növelheti létszá­mát. Megyénkben alig pölelhe­tő a termelésbe bevonható munkaerő száma. Korábban a Zagyva II. húzóüzem, il­letve a síküvegedző telepí­tésénél még előzetes betanu­lással biztosítottuk a szük­séges munkaerőt. Nem volt erre mód a Zagyva III. üzembe helyezésekor (1975. július), pedig a cél elérése érdekében szakmai átkép­zésre és továbbképzésre ösz­tönöztük a gyáron beiül a dolgozókat. Kedvező mun­kaidő-beosztást, költségtérí­tést, tanszersegélyt, juta­lomszabadságot, jutalmat adtunk — mégis munkaerő­gondokkal küzdünk. Miben látjuk az előbbi je­lenség okát? A nagyarányú létszámfluktuációban ? Elemzéseink mutatják, hogy leggyakrabban azért lépnek ki a dolgozók, mert folya- . matosan kell dolgozni, ugyanakkor a környező vál­lalatoknál magasabb kere­setet tudnak elérni. Tetézte gondjainkat, hogy a begya­korlottság hiánya mellett nem jelentkezett betanító, de betanuló dolgozó sem a beruházás során szüirseges uj munkahelyekre. Ráadá­sul az elmúlt évben nagy­számú, a munkában min­denkor megbízható lörzsgár- datag vonult nyugdíjba. A nagy mozgás ellensú­lyozására magasabj) anyagi ösztönzést vézettünk be a folyamatos termelőüzemek­ben. Másfélszeresen emel­tük a műszaki pótlékot, a hiányszakmáknál pedig na­gyobb arányú béremelést es pótlékot adtunk. A na­gyobb anyagi áldozat sem hozta meg a kívánt ered­ményt: a mai napig gond az üzemeltetéshez szükséges munkaerő biztosítása. Honnan vegyük, ami nincs? Ha kint nincs, néz­zük meg mi van benn a gyárban? Hozzákezdjünk a belső tartalékok feltárásához. A Zagyva III. üzemben az in­dulástól kezdve a mai na­pig 40,9 százalékról 52,1 százalékra növeltük a telje­sítménybérben dolgozok arányát. Meggyőződtünk arról, hogy ez a módszer a legelfogadhatóbb a dolgozok részére, mivel magasabb ke­resethez juttatja őket, de Jó nekünk is, mert növek­szik a munkaidőalap ki­használása. Alkalmaztuk a munkaerő­kiváltás módszerét. Először 40 főt irányítottunk át a présüzemből más munkate­rületekre. Ez az akció kü­lönösebb gond nélkül zaj­lott le. Ennek ellenkezője történt a későbbiekben. így a Zagyva III. húzóüzembe történő átirányításnál. Elő­ször is a kijelölt 55 főből 22 leszámolt. Az ezt követő újabb átirányításnál 17 főből 2 fogadta el új beosz­tását, 10 fő leszámolt, 5-en pedig orvosi igazolást hoz­tak, hogy ők az új munka­helyen nem dolgozhatnak. ÜJABB módszerekkel próbálkoztunk. • A gépeset vittük az átirányított dolgo­zók munkahelyére. Az ak­ció csak fél sikert hozott, mi­vel az átirányított dolgozók 50 százaléka ismét leszá­molt. Pedig az érintett mun­kahelyi vezetők a társadal­mi szervekkel együtt jelöl­ték ki az átirányításra ke­rülő dolgozókat, igyekeztek meggyőzni őket ennek fon­toságáról, szükségességéről, ismertetve a várható anyagi lehetőségeket.. Az előbbi pél­dák mutatják, hogy egy ki­vételével az akció csak rész­ben járt sikerrel. Emiatt a létszámot igénylő nagy tel­jesítményű termelőberende­zéseket működtető új üzem­részek, csak részben kaptak meg a szükséges létszámot. Ebben közrejátszott továb­bá, hogy az átadó munka­helyek vezetői sohasem a jól, vagy a jobban dolgo­zóktól váltak meg. Mindezek miatt az új, több százmillió forintos tei- melőberendezés jó kihasz­nálásához szükséges • lét­szám a kapcitásnöve.tedés alatt ugyan összeverbuváló­dott, de nagyon lassan. Nálunk a munkaidőalap kihasználását nagymérték­ben zavarja a munkafe­gyelem lazulása. 1970'ben az egy főre jutó igazolatlan munkanapok száma 0.26 napról a tervidőszak végé­re 1,28 napra, azaz ötszörö­sére emelkedett! Ennek kö­vetkeztében a folyamatos termelő gépeknél többször kényszerleállás' történt, mi­vel hiányzott a szükséges munkaerő. Úgy látjuk, hogy gyárunkban a munkahelyü­ket jogszabályellenesen vál­toztatókra vonatkozó köz­ponti rendelkezés nem he* zott sikert — a munkaerő- mozgás továbbra is magas. Ilyen körülmények között, ilyen helyzetben, hol keres­sük ! a szabad munkaerőt, a meglevők kihasználásának lehetőségeit, módjait? Abból indulunk ki, hogy a dolgozók nagy töbosége azért megy be k munkahe­lyére, hogy munkaidejét maximálisan kihasználja. Ha nem teremtik meg szá* mukra a szükséges feltéte­leket, ha minduntalan kény­szerpihenőre kényszerül­nek, akkor ezt szokják meg, így tartják természetesnek. Hogy ne így legyen, ezert az üzem- és munkaszervezést olyan szintre kell emelni, hogy a dolgozónak ne le­gyen lehetősége kényszerpi­henőre, a munkaidő alatt azzal foglalkozzon, amire vállalkozott, ami neki Is hasznos, ami nem kelri a feleslegesség érzését: ter­melőmunkával ! Ezt kell se­gíteni minden vezetőnek a rábíztott munkaterületen, mert nemcsak vezető, ha­nem szervező is. Amennyi­ben saját hatáskörében nem tudja biztosítani a meg­felelő munkakörülménye­ket, a munkavégzés feltéte­leit, akkor kerül előtérbe a szervező apparátus tevé­kenysége a vezetés koordi­náló, irányító, szervező funkciója. A MUNKAFELTÉTELEK biztosításán kívül a munka- fegyelmet, a munkaidő ki­használását megfelelő anya­gi ösztönzéssel, tudatformá­lással, esetenként szankciók alkalmazásával szükséges segíteni. Bérezés Fercne salgótarjáni síküveggyár szempontjából. AGR .4 RPOLITIK ANK LÉNYEGES ELEME Agrárpolitikánk eleme volt és az ma is, hogy a nagyüzemi gazdaságok . el­sődleges fejlesztése mellett a háztáji és egyéb kistermelés lehetőségeit is hasznosítsuk az élelmiszét'termelés növelése, a gazdasági fejlődés érdekében. A háztáji és kisegítő gaz­daságokkal /kapcsolatos Etfüiti- kánk hosszú távra szól* és népgazdaságunk valóságos helyzetének számbavételén alapszik. Nem új nálunk ez a ."“‘‘J".“1 __, . . .. p olitika, hisz lenyegeben mint- ...............J s J e gy két évtizede érvényesül tönzőleg hat a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­re. Tehát jó úton járunk. Kia- ... lakúltak, ismertek a kisgaz­L hn«« daságok segítésének, termelé­sük szervezésének és korsze­rűsítésének módszerei. Száz és száz tsz-ben már a háztáji kukoricaíöldeket is a közös gazdaság gépeivel művelik, vegyszerezik és a kiváló hib­rid fajták ezeken a földeken is növelik a hozamokat. A nagyüzemek nem csu­pán megkötik a hizlalási szerződést a kisgazdaságokkal, hanem hízónakValóval, ta­számtalan értékes tapasztalat­tal gazdagodva. A múlt év eleji pártállástőglalás és kor­mányhatározat jelentőségét az adja meg, hogy egyértel­mű helyzetet teremtett a kis­termelés jellegének megítélé­sében és véget vetett a jövő­jüket fillető bizonytalanság­nak. ellátással, közös értékesítés­sel — kölcsönösen előnyöd alapon — igen jelentős, össz- tönző segítséget is képesek nyújtani. A PAN KOT AJAK KEZDEMÉNYEZÉSE A NAGYÜZEM SZERVEZŐ EREJÉVEL Nagy visszhangot váltott ki a Pankotai Állami Gazdasag kezdeményezése, amely si­keresen közreműködött ab­ban, hogy dolgozói az illet­ményföldjeiken mezőgazda- Nagy és sikeres munkát súgunk exportjában is fontos fejtett ki a legtöbb ÁFÉSZ, szerepet játszó értékes fű- Ösztönözték különféle szak- szerpaprikát termeljenek, csoportok létrehozását. Je- Sok ÁFÉSZ a kisállatte- lentős mennyiségű zöldség, nyésztéshez, a kertekben fo- tojás, baromfi, hús felvásárló- lyó zöldségtermesztéshez, a sára kötöttek szerződést. gyümölcsfák gondozásához, a A tavalyi év volt az első, termények értékesítéséhez amikor már az állami gazda- nyújt nélkülözhetetlen segít­ségük is törekedtek a kistér- séget. melés rendszeres ösztönzésére, Ezeket az erőfeszítéseket szervezésére. Sokat tettek azonban szükséges összehan­Abosy a kalauz, látja Érteni az JHf »1 A kalauz még egyszer meg­igazítja vállán a táskát, órá­jára néz. Jelzésére hosszú út­ra indul a, távolsági autóbusz. „Jó reggelt, Jancsi bácsi!", „Szervusz, Jancsi!” — az uta­sok jobbára így köszöntik. Két okból. Egyrészt néhány nap múlva pontosan tizenhét esz­tendeje lesz, hogy ezen a távolsági járaton és a környé­ken teljesít szolgálatot. Más­részt, az utasok zöme is mindennapos, a Cserhát köz­ségeibe, munkába igyekvők és az éjszakai műszakból pihen­ni férők szállnak Pásztón Molnár János kocsijába. A kalauz így kezdte a közelebbi bemutatkozást:, — Az FMSZ-nél voltam1 fel­vásárló és termelfetési felelős 1960-ig. Az egyeni gazdálko­dás megszűnése után új mun­kahely után kellett néznem, akkor akasztottam nyakamba a kalauztáskát. Nem akartam hetekre elszakadni a család­tól, ezért választottam a helyi lehetőséget, az akkori MÁVA- UT-at. Molnár János életének má­sodik felét szinte az ország­úton tölti. Munkarendje ezek­ben a napokban így néz ki: reggel öt óra 35 perckor in­dul Csecséről egy járattal — :tt lakik —, a távolsági autó­busz pedig Pásztóról indul Ecseg. Alsótold, Szécsény út­irányon Salgótarjánba. Visz­szafelé ugyanez az útvonal, este hét óra 15 perckor ér Csécsére. — Salgótarjánban a vissza- indulásig úgynevezett kiálló vagyok — mondja. — Ebből persze sokszor beugrás van, gyakran helyettesíteni kell az ottani járatokon. — Tizenhét esztendő nagy idő. Elegendő már valamiféle mérleg készítésére is.« — Csak annyit mondhatok, elégedett ember vagyok. A fizetésemmel, a 2-es számú Volánnal, a kollégákkal. A hivatásommal. Mert mi más lenne ez a munka, ennyi év után? Felsőtoldon tizenegy néhány asszony várja az autóbuszt. Kölcsönös üdvözlések. Molnár János valamennyit felsegíti a lépcsőn. Gyakorlott mozdula­tokkal adja a jegyeket, kezeli a bérleteket. (Vajon hányszor lyukasztott a másfél évtizednél & hosszabb idő alatt?) > 1 — Legfontosabb a mi mun­kánkban az utasok megisme­rése — folytatja, amint vég­zett. — A törzsutasokkal, munkába, vagy iskolába me­nőkkel nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Jólesik ha érdeklődnek irántam, csalá­domról, munkámról kérdez­nek. Én is megteszem ugyan­ezt. és nemcsak udvariasság- Dól. Határozott, de jó modorú ember kell kalauznak — én ezt vallom. A pontos tájékoz­tatással, udvariassággal elejet lehet venni a nézeteltérések­nek is. Nincs az az utas, aki például a késést is meg ne ér­tené, ha pontosan tudja az okokat, a csatlakozás miatti várakozást, a műszaki hibát, más egyebet. Még egy, ami nem nélkülözhető: az agresz- szív utasokkal való bánni tu­dás. Ilyen típus is előfordul és érteni kell' nyelvükön. A durvaságra semmi esetre sem lehet durvasággal válaszolni. Szécsény előtt járunk, ami­kor a piacozás jut eszembe erről kérdezem. — Olyankor igen sok a munkám, de ezt az időszakot szeretem a legjobban. Megte­lik a kocsi zajos, kofáskodó asszonnyal, sokszor azt hiszem, hogy a fejem tetejére is kosár kerül. De így van ez rendjén, kell a városban a friss gyü­mölcs. Molnár János a Volán 2-es számú salgótarjáni üzemegy­ségének az Ady Endre Szocia­lista Brigád vezetője. A hat kalauz mind törzsgárdatag, hárman közülük — a brigád­vezetővel együtt — kiváló dol­gozók. i — A szocialista versenyben az ezüstkoszorús brigád cí­met nyertük él. Ezzel. termé­szetesen nem elégszünk meg. Idei vállalásaink legfonto­sabbika, hogy nem érheti vi­selkedésünket, magatartásun­kat panasz. A segítségnyújtás­sal hozzájárulunk a balesetek elkerüléséhez. Vállaltuk azt - is,' hogy a lehetőség szerint utasok nem maradhatnak le a Járatokról. Természetesen pontos, precíz munkát kell végezni az elszámolásoknál is. A beszélgetés Salgótarján­ban ér véget. Molnár János elköszön az utasoktól, megy a menetirányítókhoz. Talán az jár a fejében, a „kiállási időre” milyen programot csi­náljon magának. Mint már annyiszor előfordult, lehet, hogy a terv most is csak tei!v marad. Talán kap egy új me­netlevelet, s a visszaindulásig „vihet" egy másik járatot. K. Kelemen Gábor NÓGRÁD — 1977. január 28., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom