Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

Hol tort az ÉNRU második üteme ? Zöld út a beruházásnak i • A hidegre fordult időjárás gít nekik az üzemeltető és a tokát irányító Ipolyvidéki Er- sem akadályozza, csupán a beruházó, akikkel szoros, jó dő- és Fafeldolgozó Gazda­tempó mérséklésre kényszeri- együttműködést tartanak fenn. sággal együtt. Az Országos ti az Észak-nógrádi Regioná- — Kérem, soroljon fel né- Vízügyi Beruházó Vállalat lis Vízmű (ÉNRV) II. ütemé- hány olyan fontosabb léte- (OVIBÉR) és a MÉLYÉP- nek építőit, akiknek munka- sitményt, amelyek már a víz- TÉRV. a szükséges tervmódo- területe Salgótarján hala- ellátást szolgálják! sításokat a folyamatos mun­rától a rárósi vízkiviteli mű — Elkészült az Ipoly víz- ka érdekében soron kívül el­építéséig terjed. A kivitelezést kiviteli műtől a komravölgyi végzi. A beruházási munkát végző Közmű- és Mélyépítő tározóig húzódó 600 midimé- összefogó operatív bizottság Vállalat 61. számú építésve- teres átmérőjű nyers vízveze- pedig rendszeresen beszámol- zetőségéhez . tartozó munka- ték, a 4,2 millió köbméteres tatja az érintetteket a kapott sok, műszakiak jó munkája- víztározó élőlevegőztetőjével feladatok végrehajtásáról, a tói függ, hogy a tervezett lé- és vízkiviteli tornyával. A tett intézkedések hatásáról, tesitmény mikorra készül eL. tározó feltöltése 1975. novem- Itt olyan szakemberek tévé- A megtett útról és a tenniva- bérében megkezdődött. Je- kenykednek. akiknek van dön­tőkről beszélgettünk Reguly lenleg 1,7 millió köbméter tési jogkörük, akik intézked- Lajossal, a beruházó OVIBER- víz van benne. Ez azért je- ni tudnak. kirendeltség műszaki ellen- lent előnyt, mert elősegíti a — Milyen célokat tűztek ki tározóban a biológiai egyen- 1977-ben? súly kialakítását, ugyanakkor — Építésben és szerelésben mennyiségben és minőségben 70 millió forintot kell teljesí- megfelelő víztartalékot ga- teni. Elérése érdekében foiy- rantál Salgótarjánnak. tatódik a múlt évben elkez­■ Az üzerpeltetés biztonsá- dett és az őszi rendkívüli ár- A módosított engedélyok- fát növelte a^Salgótarján ha- víz miatt hátráltatott vízki- ^teaí+minvt Varaban epulo 1000 kobmete- viteli mu építésé, továbbá a rés víztároló medence és a dobszűrő és gépház kivitele- folyamatosan üzembe helye- zése.'Hozzákezdünk az előbb zeft, tiszta vizet szállító veze- említett létesítmények tech­iui ceiui luzieiv, nugy i»íö. . v , . . . ., . . vegére elkészítik mindazokat tet; Utobbl . uto so n1e^k'l°- n°lo*iai szerelesehez is. Ja­meteres szakaszat 1977-ben lenleg a mihalygergi viztisz- adják át. A lefektetett na- tító telepen a dobszűrő és veze- vegyszer gépházak technoló- hogy giai szerelése folyik. Ugyan- 1976 nyarán, a rendkívüliszá- ilyen feladatot oldanak mega KÍSZ-védnökségpel — szocialista szerződéssel őrével. — Meddig jutottak a beru­házásban? — A módosított program szerint 560 millióba kerül a második ütem megvalósítása. mány, szerint a létesítményt 1979. december 10-re kell be­fejezni. A beruházás irányí­tói célul tűzték, hogy 1978. a létesítményeket, amelyek lehetővé' teszik az I-es és II- , , . . es ütem teljes kapacitásúnak kihasználását, ami naponta teKek lehetője tettek, 12 ezer köbméter víz terme­Jobb folyíaíásra lesz szükség lését, tisztítását és szállítását Faz idójáras mellett ami; szurőhazban , . .................. knr* az pppsz erszaffhan snt munkát p vp biztosítja Salgótarjánnak. Az előbbi kor az egész országban, sőt munkák elvégzése az év vé­A múlt év végéig a pénz- Európában is vízhiánnyal gere varhato. A víz szallítása­ügyi teljesítés 298 millió, kuszk.odtelF ~ a regionális nal tovább csökkenti az alias­mpivhnl a/ 1Q7K **vi pIvpo vízmű a korábbi kapacitáson időt a karancsaljai átemelő yptt municát «..fpizp K felül csaknem 1000 köbméter- telepen üzembe helyezésre lió. A műszaki megvalósítás rel adu0tt tobb vizet Salgotar- kerülő 2xo00 köbméteres viz­az előbbiríél jóval kedvezőbb, Janna£, . , . ta™ ° medence es a külső ve­— Mondana néhány szót a zetek. Az egesz vízmű vonat­KlSZ-védnökségröl és a szó- hozásában hozzákezdenek a cialista szerződésben foglal- villamos automatikai be­forintból íak teljesítéséről? rendezések szereléséhez is. A értékű álló- — ^ feladatok eredménye- későbbi ( tennivalók közé tar- viztermele^t sebb végrehajtása érdekében tozik az Ipoly szabályozása, a 1972-ben kötöttük meg a duzzasztómű megépítése, a KISZ-védnökségi és szociális- vízkiviteli műnél, a mihályger­ta szerződéseket. Ezek segít- gi telepen a derítő átalakítása, ségével minden tekintetben ugyanitt az ózonizáló bővíté­zöld utat kapott a beruházás, se. A beruházás sikeres foly­kivitelezés- Az itt folyó munkát figye- tatása és határidőre történő közös, jó lemmel kísérik és segítik az befejezése érdekében sze­mivei csaknem 10 millió fo rinttal haladja meg az 1976. évi pénzügyi teljesítést. A jelzett 298 millió 210 millió forint értékű álló­eszköz már a segíti. — Miként ítéli meg a kivi telezők tevékenységet? — Az ’elért eredmények i beruházásban és ben résztvevők együttműködésének köszön- Országos Vízügyi Hivatal ve- retnénk bekapcsolni a KISZ- hetök. Közülük is kitűnik a zetői, a megyei párt- és ta- védnöksegi szerződésbe- a generál kivitelező, a Közmű- nacsi szervek. Vízgépészeti Vállalatot és a es Mélyépítő Vállalat egyen- A KISZ Nógrád megyei Bi-‘Villamos Állomás Szerelő letes, jó minőségű munkájú- zottsága a tarozó területének Vállalatot — fejezte be nyi- val, többszöri határidő előtti fásítására jól sikerült építő- latkozatát Reguly Lajos, teljesítésével. Ebben sokat se- tábort szervezett, a munkála- Venesz Károly Nyíltságra, őszinteségre és önállóságra nevelés A növekvő gyermek életé­ben a szexualitás egészséges fejlődéséhez fontos környe­zeti feltétel a kellő nyíltság es az őszinte nemi felvilágo­sítás. A gyermek csakhamar számos kérdést vet fel, érdek­lődik a születés körülményei iránt, mélyebben belelát a ne-' mek kapcsolatába, apró jelek­ből sokszor megdöbbentően bonyolult összefüggéseket is­mer fel. Mindezeket az észle­léseit szavakba foglalja. Kér­déseire válaszolni kell: a gyermek életkorához, értelmi fejlettségéhez és érdeklődésé­nek komolyságához mérten lehetőleg a legőszintébb . és legtermeszetesebb módon. A „kegyes” hazugságok,, mellé­beszélések károsak. Már több adat, megfigyelés mutat arra, hogy az iskolában is korán célszerű információkat adni a gyermekeknek a szexualitás­ról, és megkezdeni nemi ne­velésüket. A növekvő, a nemiség iránt érdeklődő gyermekben a szülőknek tiszteletben kell tartaniuk a gyermeki szemé­lyiség fokozódó önállóságát. Ekkor már a szülőknek nem szabad állandó ellenőrzést gyakorolniuk a gyermek teste es érzelemvilága felett. A mosdásnak, az öltözködésnek, mindinkább önállóvá kell vál­nia, és nem szabad a gyer­meknek előírni, hogy minden gondolatáról, érzéséről beszá­moljon. Ekkor már a szülőnek tudnia kell „nem észrevenni” egyes jelenségeket, amelyek a tudomására jutnak, vagy ame­lyeket megfigyel. A túlzottan erős szülői gondoskodás ugyanis mintegy „konzervál­ja” a gyermeki lelkiállapotot, a gyermek elveszítheti kezde­ményezőkedvét, bátorságát. Ha pedig' tovább marad gye­rek, akkor kortársainak a cso­portjában kirekesztett lesz, sérelmek, meghiúsulások érik, s ez a serdülőkorban visszahat szexualitására is. Általában a szexualitás tér-, mészetes fejlődéséhez a gyer­meki személyiség megfelelő érése,/ különösen az én (önbi­zalom, önértékelés) kellő fej­lődése is szükséges. Éneikül ugyanis a nemiség fejlődése is megreked. A gyermek önálló­sulási kísérleteinek túlzottan erős letörése büntetésekkel, fiúk és lányok esetében . egy­aránt oda vezethet, hogy ser­dülőkorukra nemiségük gátolt, zavart, diszharmonikus lesz. A gyakorlatban — sajnos — az figyelhető meg, hogy ezen a téren a szülők és a neve­lők hosszú éveken át a hibák többféle változatát is elkö­vetik. Többnyire kicsi kortól büntetik a nemi szervek iránti érdeklődést, ijesztgetik a gyer­mekeket és túlzottan aggód­nak értük, gyámolítják, önál- lótlanná teszik őket. Ilyen esetekben adódnak a serdülő­korban vagy felnőttkorban szexuális problémák. A gyermek fejlődésének nem tesz jót a szexualitás tiltott, •titokzatos területként való ke­zelése. Természetes, ésszerűen felszabadult, őszinte szülői és nevelői viszonyulás kell, és ez eredményesen készíti elő a gyermeki szexualitást a nagy próbatételre, a lsgnehezebo időszakra, a serdülés korára. HOGYAN SIKERÜLT AZ ŰJ év kezdése? Mennyire is­mertek a feladatok hosszabb távra? Milyenek a termelési feltételek? Ezekre a kérdések­re kerestük a választ a nagy- bátonyi , gépüzemben. Szocia­lista brigádvezetőkkel, műve­zetőkkel beszélgettünk. Rövid idő alatt élénk vita alakult ki az üzem 1-es számú me­chanikai részlegénél. — Tavaly nehéz volt a kez­det, az idén sem jobb. Igaz, februárban még tűlmüszakoz- ni is kellett, márciusban meg alig volt munka — mondja az egyik. — Most sincs elegendő? — Nekünk az első negyed­évre megvan a munkaellátott- ságunk — mondja Nagybalázs István, a 24 tagú lakatosori- gád vezetője. — A Metripond — (mérleggyár) — részére gyártunk acélszerkezeti geren­dákat. Ebből a 10 méteres ge­rendából kétszáz készül az el­ső negyedévben. Felét a kiste- renyei részleg készíti, a többit mi. Hiányzik hozzá a tízes- durvalemez. Ha nem érkérik meg a hónap végéig, baj lesz. Más munkát kell kezdem. " — Nagybátonyban negyven metripond-gerendához biztosí­tott teljes egészében az anyag, a kisterqnyei részlegnél pe­dig hatvan darabhoz. Remél­jük, a többi is beérkezik. Nek­tek. Pista, viszont még négy hidraulikus csillebetoló Ké szüléket is el kell készíteni ebben a negyedévben — szól közbe Kiss Tibor diszpécser. — Csak legyen hozzá anyag — ■válaszol Nagybalázs 1st' ván. — Algíri munkán dolgO' zunk. KIPSZER-megrendelés- re gyártunk vasszerkezeteket. Eddig még nem álltunk. Ez a munka, számításom szerint január 20-ra „kifut”. Addig sem jelent a brigádnak teljes foglalkoztatottságot — szól közbe Burján Antal, a másik lakatos szocialista brigád ve­zetője, majd még hozzáfűzi: — Ez az év sem kezdődött jól. Bár igaz, hogy eddig volt munkáink, de hosszabb idő­szakra kellene előrelátnunk. — A BUDAPESTI Finom- kötöttárugyár részére csarnok építéséhez acélszerkezeteket gyártunk. A jászberényi Ap­rítógépgyárnak viszont nyolc köbméteres acélputtonyok ké­szülnek. Ebből 63 darabra volt megrendelés. Tavaly már 48 elkészült, a többit szállítani kell február 20-ra. Hiányzik az anyag. Ami van, három na­pi munkához elegendő — mondja Gordo6 Béla brigád­vezető. — Nemcsak az anyagellátás akadozik. A technikai feltéte­lek sem megfelelőek. Sok az elavult berendezés, kevés a szerszámpótlás — szól közbe az egyik. — Kaptunk egy prést, de rossz, nincs aki megjavítsa, így pedig semmit sem er — egészíti ki a másik. — Már kérik az idei fel­ajánlásokat. Ehhez azt tudjuk, hogy az üzemnek az idén 170' milliós tervet kell teljesíteni. Az egyes mechanikai részleg­nek az első negyedévben 7,75 milliót. Erre nehéz felajánlást tenni. Mondják meg hosszabb távra, mit kell legyártani, és legyen folyamatos az anyag- ellátás. Ügy könnyebb 'esz versenyfelajánlást készíteni — mondják szinte egymás sza­vába vágva. — Sajnos, nincs könnyű helyzetünk — ezzel kezdi Tóth István, az üzemrész ve­zetője. — A gyártási progra­munk ugyan ismert, de nincs lefedve kellően anyaggal. A közvetlen munkaprogram kialakítása is nehéz. Tavaly is többször átcsoportosítások­ra kényszerültünk, ami köz­tudottan időkieséssel jár. Ha így megy, ettől az idén sem leszünk mentesek. A gépüzem hosszú éveken keresztül élüzemszinten tel­jesítette tervét. A profiltisztí­tás is eredményes volt. Ki­alakult a megfelelő megren­delői kör.. Köztudott az is, hogy mindinkább az ipara (, a bányászat szolgálatába kell állítani az üzem kapacitását. Ezt valahogy — zökkenőmen­Mi erről vé­ts ő 'bi­tesen kellene, leménye? / — Tavaly már gyártottunk páncélpajzselemeket. 197?-re nincs megrendelés. Az egyik munkából már nincs elvan mértékben mint kellene. a másikból meg még nincs, Gazsi Zoltán főmérnököt megkérdeztük. Sok biztatót sem tudott mandani. — Szénbányászati sokkal nyolcvan százalékos a kapacitás-lekötés eddig. Egyéb árbevételei munkánknál nem éri el az 50 százalékot sem a lekötöttség. JOBB FOLYTATÁSRA lesz szükség a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzaméoen. Nagyobb előrelátással javít­hatják csak a tervszerűséget. Epéikül aligha válhat haté­konyabbá a munka. A ver­senyhez is megfelelő teltéte­lekre, elsősorban folyamatos munka- és anyagellátásra van szükség. Sajnos, ma még sok a bizonytalanság és ezen kell sürgősen változtatni. K. .1 Tanácstagi beszámolók A községi tanács és a Ha­zafias Népfront bizottság kö­zös rendezésében került sor Bercelen a tanácstagi beszá­molókra. Ezek során a vá­lasztók találkozhattak körze­tük tanácstagjával, aki rész­ben . saját tevékenységéről, részben a község életéről, terveiről számolt be. A be­számolókat kérdések, hozzá­szólások követték, melyek közül igen sok a községen áthaladó KPM utak állapotá- kifogásolta. Ugyanacsak köz­érdekű problémaként a2 egészséges ivóvíz-ellátás is napirendre került. A lakosság többsége örömmel fogadta a törpe vízmű építésére irá­nyuló törekvéseket, melyek egy régi gondot oldanak majd meg. Ezzel kapcsolatban né­hány idősebb választó kérte, hogy a magas költségterhet a méltányosság elvén mérsé­kelje jelük szemben a taiüics. A Epiil a telefonközpont & ­A megyeszék­helyen, a Salgó étterem mö­gött jó ütem­ben halad a CROSBAR te­lefonközpont építése. A víz­betörés okozta késést az épí­tők már be­hozták, és a fél épület tető­szintjét is elér­ték. . Az AGROFIL a lehetőségek­hez mérten a tervezett ha­táridő előtt szeretné átad­ni a létesít­ményt. (ít) Éjjjjs m ■||| íí'M Ifc ■tmt IB» j|, ^ 'áfljjfi a V! l í..!!,:; jwlíiCí- J* Szépek és okosak Ha beérnénk pusztán a formák létével, panaszra aligha akadna okunk. A forma azonban nem biztosítéka, hanem csupán lehetősége az eredménynek, annak, hogy aki okos — azaz nem mechanikus végrehajtója feladatainak, hanem gondolkodva cselekszik, keresi az újat*, a joobat, az egy-egy teendőnél célravezetőt — az valóban okos lehessen a mun­kahelyén. A formák sokfélék, közéjük tartozik a munkás- gyűlés éppúgy, mint a brigádvezetők, vagy éppen a szak­szervezeti bizalmiak tanácskozása, a hagyományos termelé­si értekezlet a vezetők fogadónapja, s így tovább. Mégis, mintha a sokfajta fogaskerék közé olykor homok jutna, csi­korogva forognak, meg-megakadnak, s ilyenkor könnyen fel­röppen az újabb kori népi bölcsesség szava: itt szép lehetsz, de okos nem! Miért nem? Ennek a miértnek a boncolgatása elkerülhetetlenül ah* hoz az ellentmondáshoz vezet, amit a munkahelyi demokrá­cia általános érvényű követelménye és gyakorlati megvaló­sítása összevetésekor tapasztalunk. A követelménnyel for­mailag mindenki egyetért, politikai, gazdasági hasznát nem vitatják. Amikor azonban a munkahelyen napról- napra — de ha szerényebbek, reálisabbak vagyunk, akkor alkalomról alkalomra — szembe kell nézni a vélemények hadával, kö­zöttük a többséget alkotó kritikai észrevételekkel, könnyen elillan az addig sűrűn hangoztatott egyetértés. Helyébe tü­relmetlenség, lekezelés tolakszik, kimondva vagy kimondat­lanul annak kifejezése, hogy „pont ő akar tanácsot adni?” Az a ..pont ő” lehet főosztályvezető és segédmunkás, szam- larevizor és konstruktőr, mert' a legyintés nem beosztások­nak szól, hanem helyzeteknek, attól függően, kiket kapcsol éppen össze a vállalati hierarchia, avagy a demokratizmus fórumainak működése. Az.előbbi mondat befejező része érzékelteti, korántsem csak arról van szó, hogy a műhelyfőnök türelmetlen fö­lényével leinti a termelési tanácskozáson a segédmunkást, aki valamit javasolni „mer”, s esetleg ugyanezt teszi a mű­szaki igazgató a brigádvezetök megbeszélésén valakivel. Ez nem ritka eset. Ám sűrű az is, hogy a hivatalos teendők szolgálati útjait járva koppintanak az orrára valakinek. Így adják tudtára, nyughasson már, ne legyen olyan okos, hogy főnökeinek ő adjon tanácsot! Van, aki hamar megérzi, mer­ről fúj a szél, van, aki szembefordul vele. Önáltatás lenne azt hinni, hogy utóbbiak alkotják a többséget. A többség gyorsan beietö;ődik abba, hogy szava csak beszéd, következ­mények nélkül, hatás híján, s már nem is akar okos lenni. Pedig tudna, mert hiszen lát, tapasztal, rálel a jobbra, a cél­szerűbbre, gondolkodik, miközben dolgozik. Az így elhall­gatok nagy értékű erkölcsi, anyagi forrásoktól fosztják meg a társadalmat. S az elhallgattatok hibája, vétke ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet. Túl egyszerű lenne persze mindössze a főnöki vaskala- possággal magyarázni, indokolni a „szép lehetsz, de okos nem” típusú helyzetek kialakulását. Közrejátszanak ezek létrejöttében objektív okok is. Egyebek között az, hogy a vállalatok többségének szervezete — amint ezt tudományos vizsgálatok feltárták — egészségtelenül centralizált, túlsza­bályozott. Azaz a különböző vezetők önállósága csekély, ezerféle, közöttük sok fölös kötelék rak béklyót mozgásuara. S mivel a szervezet túlzottan centralizált, a vezetési, irányí­tási stílus is ehhez igazodik. Ilyen helyeken leegyszerűsödik — leegyszerűsödni látszik — az élet, parancskiadókra és vég­rehajtókra tagolódik a közösség, s aki szól, az engedetlen­nek, fegyelmezetlennek, már-már parancsmegtagadónak tű­nik. Csakhogy az élet a maga sokféle színével nem hagyja fekete-fehérré silányítani változatosságát, azaz a felszín alatt megőrzi sokarcúságát. Emiatt azután parancskiadók és vég­rehajtók között egyre inkább növekszik a távolság, előbbi­ekben türelmetlenség és bizalmatlanság, utóbbiakban kese­rűség majd közömbösség halmozódik fel. A mindenütt sokasodó feladatok könnyen azt a képzetet keltik, hogy nincs idő és erő, sem szükség a „kívülállók” megkérdezésére. A szakmunkás okossága többnyire valóban kisebb a tervezőmérnökénél, ha a gyártmány megszerkesz­téséről van szó, ám az elkészítés módjának meghatározásá­ban már egyenrangú partnerek lehetnek. Nincs olyan em­ber, aki munkája minden részletéhez másoknál jobban ért, aki ne kaphatna hasznos tanácsot. Sokan azonban röstellni való dolognak tartják ezt. Azt hiszik: őket kisebbíti a ta­nács, az ő bírálatuk az észrevétel. Objektív és szubjektív okok keveredése következtében a munkahelyek némelyikén zöldfülű lesz minden pályakezdő, értetlen az akadályokat so­roló főművezető, hangoskodó a balfogásokat szóvá tevő mun­kás. Van azután úgy is, hogy hagyják, zavartalanul beszél­jen bárki bármiről, csak éppen az érintettek nem figyelnek az elhangzottakra. E munkahelyeken dolgozó „szépek” só­várgással gondolnak azokra az üzemekre, vállalatokra — ilyenek már-szép számmal akadnak —, ahol az emberek /.okosak” is lehetnek. Joggal hiszik, hogy ez a törvényszerű, s előbb vagy utóbb ez érvényesül majd mindenütt. L. J. NÖGRÁD — 1977. január 26,, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom