Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

Olvasószolgálat Főiskolások és nyugdíjasok, Ifjú diáklányok és tanuló há­ziasszonyok egyaránt szívesen keresik fel a salgótarjáni Balassi Bálint megyei Könyv­tár olvasótermét. Főleg a fo­lyóiratok népszerűek, de egyes könyvritkaságok is —, melyek nem kölcsönözhetők — gya­korta a kívánságlistára kerül­nek. Félezer féle újság, folyó­irat, képeslap várja az olva­dókat, mely kiadványok egy- harmad része rendszeresen kézen forog. Az ötven férő­helyes olvasóteremben álta­lában egy nap alatt százan is megfordulnak, a folyóirato­kon túl alkalmanként száz kötet könyvnél is több kerül ki a raktárakból és a szabad­polcokról. Egyre többen érdeklődnek a régi újságok és . könyvek iránt, melyeket az olvasószol­gálat munkatársai percek alatt az érdeklődők rendelke­zésére bocsátanak. Annál is egyszerűbb ez, mivel nemré­giben úgynevezett tömörrak- tárat avattak, amelynek saját­sága, hogy elmozdítható, síneken gördülő polcokon tá­rolhatók a kötetek. Itt vár­ják az olvasókat például az 1880-ból származó Losonc és Vidéke napilapok összegyűj­tött példányai, a Nyugat című folyóirat összefűzött kötetei, vagy éppen a Pásztói Hírlap egykori számai. Jellemző az olvasószolgálatra, hogy a könyvtárban, nem található köteteket is megszerzik. így fordult elő, hogy egy alka­lommal napok alatt Lenin- grádból hozattak orosz nyelvű könyvritkaságot. Képünkön Kádár Imréné, az olvasószol gálát csoportvezetője és Hi­dasi Józsefné raktárkezelő keresi a kért műveket. <kj) Képernyő elölt Elsőbbség az irodalomnak Most, hogy már ingajáratot rongató volt az élmény, me- szést — a házasélet diszharmo- végezhetünk két műsorcsator- lyet e lezárult pályájú mű- nikus mozzanatait megcéloz­na között, jelentősen megnőtt vész, egy nálánál csaknem va. A nem túlságosan nagy a választéki lehetőségünk is a kétannyi idős ember alakja- igényű irodalmi skiccek három műsorkínálatból. örvendezve ban, külső és benső jellemé- remek fiatal színészünknek tapasztalhatjuk eközben azt nek megformálásában nyúj- kínáltak nagy lehetőséget ko- is, hogy a programegyeztetés tott. Szinte csak most dob- médiázó kedvük teljes kiélé- a lehetőségek határai között bentünk rá teljességében, mit sére. Almási Éva A paróka kedvez a kalandozásunknak, vesztett színjátszásunk és című monodrámában, Schütz Az elmúlt hét talán egyetlen filmművészetünk Latinovits- Ila és Szacsvay László pedig a napja a keddi volt, amely ban. Párbeszéd című dialógban re­nehezebb válaszút ele allitot- ^ műsorhét egyebekben is mekelt, élve a játszóeszközök ta a tévénézőt: maradjon-e az többnyire az igényes irodai- teljes tárával, anélkül, hogy a egyes műsor kínálatánál, azaz vállalkozások jegyében' túlrajzolás csábításának en­Sarkadi Imre: Szeptember ci- pergett ’ gedtek volna. így vérbő me­mű drámája mellett —, mely diterrán komédiát, vagy, ha a debreceni Csokonai Színház Szívesen emlékeztünk pél- úgy tetszi, tragikomédiát kap- produkciójában került képér- úául csütörtökön az „Én, egy tunk. nyőre _, vagy a második ember” című válogatást néz- a hét irodalmi sorozatát m űsor induló, háromrészes ve> hallgatva a következetes olyan név zárta szombaton, olasz tévéfilmsorozata, Az el- forradalmár török költőre, mint Móricz Zsigmondé, és tűnt hollandi, majd ugyanitt Nazim Hikmetre. akit az öt- Karinthy Frigyesé. Móricznak az -1975-ös gyártású magyar venes években ismertünk, sze- a Café Hungaria-sorozatban, film Az öreg javára dönt- rettünk meg verseiben, s az MTV és a kölni WWF son’ ' egyetlen színpadi művében, az mind népszerűbbé váló közös Feltételezem, hogy legtöbben “f1mintha vällalk™ban A lecke című “"»2“ »4« xürssr äs na, holott Hikmet költészete a költészet játékai című so­ma is teljes fényű és értékű, rozatban „így írtok, ti” című Erre volt, jó bizonyság a szü- irodalmi karikatúráit élvez- letése 75. évfordulójára váló- hettük. gatott emlékműsor. Szót érdemel a műsorhétből A tévéhét irodalmi vonu- az f.lsŐ fS, 3 ,máS0dÍk pr°8' latéban örömmel köszöntőt- ramban kalandozva az Ezer- tűk csütörtökön. Gustave egyejszaka címmel, a K°r" Flaubert: Érzelmek iskolája ,.5L°£™C1°J3kí"‘ című regényének film vári to­Újdonság — sikerrel bad utat, hiszen tragikusan elhunyt kitűnő írónk drámája —, mely az ötvenes évek kö­zepén izgalmasan időszerű problémák megválaszolását vállalta —, valljuk meg, ha már kissé anakronisztikusnak hat. Igaz, a háromrészes olasz sorozat. Az eltűnt hollandi, a hét kultur nap MOZGALMAS NAP VOLT január 20 a Balassi Bálint Gimnáziumban. Az iskola ve­zetősége és a KISZ-vezet ség ezen a napon rendezte újsze­rű formában a hagyományos Balassi-napot. Az intézmény' vezetősége a tantestület éves munkate.- vébe bedolgozta a közműve­lődési párhatározatból adódó iskolai feladatokat. Az iskola nemcsak a város és a környék egyik oktatási centruma kíván lenni, hanem fontos feladatá­nak tartja, hogy bizonyos szempontból közművelődési és kulturális központ is le­gyen. Célul tűzte, hogy az is­kola legyen a szó nemes ér­telmében művelődési 'központ és segítsen abban, hogy a művelődési ház legyen — a szó jó értelmében — iskola. Méhes András KISZ-titkár elmondta, amikor megtudták az új rendtartásból, hogy a KISZ igényelhet egy tánítás nélküli munkanapot és saját elképzelése szerint használ­hatja fel, mindjárt arra gon­doltak, leghelyesebb a napot egy „Balassi kulturális sereg­szemlévé” alakítani. A KISZ- vezetőség határozata megszü­letett. Azután megindult a tanári karral karöltve a lel­kes szervezőmunka, amelynek eredménye a kulturális nap gazdag és változatos művelő­dési programja. A rendezvény szervezési és pedagógiai szempontból is nagyon előnyös. Számos olyan megyei és magasabb szintű verseny és vetélkedő van elő­készületben, amelyeken indul az iskola: például SZU-vetél- kedő, Ady szavalóverseny, szép magyar beszéd verseny, nem is szólva az országos di­áknapokról. Ezeknek a verse­nyeknek az .iskolai döntőit mind erre a napra tudtuk össz­pontosítani. Ez előny volt szervezési szempontból. Ugyanakkor pedagógiai szem­pontból az a haszna, hogy az egész iskola megismeri azokat a tanulói teljesítményeket, amelyekkel magasabb szintű vetélkedőkön indulhat az in­tézmény. A RENDKÍVÜL GAZDAG ,.uk napjaim nem bizonyult ttt is Az ötrészes francia többnek tudományoskodó SQrozat e]s6 jelentkezése biz. ügyes kriminél. Azzal a jó szándékú többlettel, hogy a bűnügyi cselekménnyel pár­huzamosan gondolatokat éb­tató kezdet, s a következők­ben kínálkozó lehetőség, hogy a modern francia polgári re­gényirodalom egyik legkima­vetített kétrészes színpadi já­ték, a Lopott csókok című francia, és az Otthon, édes otthon című, elbűvölően ked­ves belga film. <b. I.) dett a megtiszteltetésért, hogy az iskolát képviselhesse a me­gyei és a területi viadalon. Megint a nagy versenytapasz­talatokkal rendelkező III. b. csapat lett a nyertes, amely már tavaly és tavaly előtt is bejutott az országon döntőbe. Tizenegy óra felé elindult az egész iskola a városi sport- csarnok felé: következett a kulturális seregszemle máso­dik felvonása, amelynek ezt a címet adták: Sportol az egész iskola! Nagyon egyetér­tünk a KISZ-szel és az isko- levezetéssel, hogy a kulturális seregszemle műsorában helyet, méghozzá előkelő helyet ka­pott a sport és 1 estnevelés. Ez volt talán a nap legforróbb hangulatú szakasza. Minden évfolyam kiállított egy-egy tíz fős csapatot fiúkból és lányok­ból külön-külön. Fokozta a hangulatot, hogy mind a lá­nyok, mind a fiúk csapatában szerepelt, egy-egy tanár, illet­ve tanárnő, akik aktív szerep­lői voltak az együtteseknek. Délután két órától az egész iskola, közel fél ezer diák, ta­nár, szülő szorongott a műve­lődési otthonban. Kezdődött a program három fő fejezetre oszlott. Reggel 8 órától tudo­mányos diákköri foglalkozá­sok és vetélkedők indultak. Ér­demes volt behallgatni egy-két terembe. Az iskola klubtermé­ben közel száz tanuló szoron­gott, hogy részt vegyen az Édes anyanyelvűnk című ma­gyar nyelvi vetélkedőn. Húsz páros csapat indult és közel hatvan szurkoló drukkolt ne­kik. Alig lehetett véget vetni a jó hangulatú vetélkedőnek és máris következett a Hall­gassuk a zenét! című zenei vetélkedő, nem kisebb számú résztvevővel és nem kevésbé forró hangulatban. Mindkét vetélkedő végén határozat szü­letett a tanárok és diákok kö­zött: folytatni kell ezeket a vetélkedőket, talán az iskola­rádióban rendszeresen, heten­ként vagy kéthetenként. Bi­zottságok alakultak az ötlet kivitelezésére és a rádiósve­télkedők megszervezésére. Jó példa ez arra, hogy egyik öt­let szüli a másikat, és ha sor kerül rá. milyen nagyszerűen tud tanár és diák együttmű­ködni, együtt tervezni és kö­zösen megvalósítani. Ugyanebben az időben tudo­mányosabb szintű kérdések is szóba kerültek a matematikai szakosztályban, a csillagászati érdeklődési körben és az or­vosszakkörben. Meglepően szé­les körű ismeretekkel rendel­keznek ezek a diákok, intelli­gensen. szépen fejtegetik a nem könnyű témákat. Közben a művelődési központban folyt a SZU-vetélkedő iskolai dön­tője. Az előző napi selejtező után 6 négyes csapat vetélke­resszen bennünk a környe- ^'bb”niséga Maupas­zetvédelem napjainkra való­ban világméretűvé nőtt prob sant irodalmi tanítómesterét, szellemi és stíluselődjét egyik kap" legkiválóbb és legnépszerűbb lémáival, jelenségeivel csolatosan. Az igazi, nagy, mQVgn at; újabb generációink emberi művészi élményt is megismerhessék. mégis ■ Latinovits Zoltán te­remtette meg számunkra ezen Jól csatlakozott mindezek- az esten Az öreg című film- hez csütörtökön .Festetten ar- ben. Azoknak, akik látták an- cok címmel Natalia Ginzburg nak idején a moziban, s akik két kis jelenete —, melyek csak most találkoztak vele e mindenekelőtt csúfondáros produkcióban, egyaránt szó- hangvételűkkel arattak tet­NÓGRÁD — 1977. január 25., kedd Mai tévéajánlatunk 20.00: Kisfilmek a nagyvilágbál. Három kisfilm szerepel a mű­sorban. Az Ember és föld soro­zatból A nap ostora című spa­nyol ismeretterjesztő film, a Szá­zadok és bútorok című magyar rövidfilm, amely a? egyetlen ma­gyar bútortörténeti gvű.jtemény, a Nagytétényi Kastélymúzeum legértékesebb darabjait mutat­ja be. 20.35-től pedig egy angol film kerül bemutatásra: Nofre­tete és komputer Ray Smith ku­tató az egyiptomi karnaki temp­lom rekonstruálásához komputert használt Az első hallásra elkép­zelhetetlennek tűnő módszer se­gítségével nemcsak építészetileg tudta meghatározni a templom jelegzetességeit. hanem a számító­gép hozzásegítette ahhoz is, hogy valós képet kapjon a kor­szakra, Ehnatop fáraó és fele­sége, a szépséges Nofrelete éle­tere, kilétére vonatkozóan. seregszemle harmadik felvoná­sa: a művészeti vetélkedő. A szereplők bemutatták az egész iskola előtt, hogy ki mit tud. Jóleső érzéssel állapítottuk meg: az iskolában nagyon sok diák tud olyat, amit nem ta­nítanak az iskolában. Sok az öntevékeny amatőr zenész, szavaló, énekes, prózamondó. a háromórás műsor alatt a közönség mintaszerű­en viselkedett, és nem kis szerepe volt a színvonalas mű­sor sikerében. A gazdag ze­nei program a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolával, a Balas­si testvériskolájávpl kopro­dukcióban készült. Köszönet illeti a zeneiskola tanárait, akik oroszlánrészt vállaltak a nívós zenei program előkészí­téséből. A Balassi kulturális seregszemle lelkes hangulat­ban ért véget, ünnepélyes díjkiosztással, amelynek anya­gi fedezetét az iskola szülői munkaközössége biztosította. Versényi György iskolaigazgató Szülőknek a pályaválasztásról Miért bukott meg B. K. középiskolai tanuló? HA EGY KÖZÉPISKOLÁ­BAN félévkor, vagy a tanév végén néhány tanuló egy-két tárgyból elégtelent kap, nem különös esemény. Közöttük rendszerint vannak olyanon, akik hosszú ideig betegek voltak, ebből eredően nem tudták elérni .az elégséges szintet. Ezek sajnálatos ese­mények, de szorgalommal, akarással — és nem utolsó­sorban segítséggel — javítani lehet az eredményt. Néhány bukott tanulónál képesség­beli probléma is jelentkezik, de ezeknél már első osztály­ban nyilvánvaló, hogy a kö­zépiskolai tanulmányi köve­telményeket nem tudják telje­síteni — így iskolát kell vál­toztatni. B. K.-nál — megyénk egyik harmadikos gimnáziumi tanu­lójánál — más a helyzet. Az általános iskolában példás szorgalommal tanult, tehetsé­ges gyermeknek tartották a tanárok. Jó volt az előzetes pályaválasztása — az üzemlá­togatások hatására — először- szakmunkásképzőbe jelentke­zett, elektrolakatos akart len­ni. Később a szülők határozott kérésére megváltoztatta szán­dékát, s gimnáziumba jelent­kezett. Tanulmányi eredmé­nye, szorgalma és példás ma­gatartása alapján fel is vették. A volt osztályfőnök is úgy látta, hogy tanítványa jó eszű, a gimnáziumba is megaiija a heiyét. Az első osztályban gyenge lett a tanulmányi eredménye, a szorgalma sem volt a régi. Új osztályfőnöké­nek elmondta, hogy csak szü­lei kérésének tett eleget, ami­kor gimnáziumba jelentke­zett. B. K. tanulmányi ered­ménye a második osztályban tovább romlott, s ha csak te­hette,- valamilyen indokkal otthon maradt. Az év végén, már alig akadt olyan tárgy, amiből kettesnél jobb volt az osztályzata, de még nem bu­kott meg. A harmadik osz­tályban félévkor bekövetke­zett a bukás, három tárgy­ból elégtelent kapott. A szülőket — az iparban dolgozó édesapát, és a tsz-tag édesanyát — nagyon bántotta a rossz eredmény, még most sem tudnak napirendre térni fiúk bukása felett. Ok jót akartak, úgy gondolkodtak, hogy járjon a fiú gimnázium­ba, legyen jobb sorsa, mint nekik volt. B. K. a harmadik osztály­ban már úgy gondolkodott, hogy a gimnázium elsősorban egyetemi, főiskolai tanulmá­nyokra készíti fel. - Ebben nem is tévedett, mert ez valóban, így van. Az előtte levő ta­pasztalatok azt is igazolták, hogy az egyetemi, főiskolai felvételért meg kell dolgoz­ni. Az alig jórendű tanuló is csökkent reményekkel néz­het a cél felé, így az eselye nagyon kicsi, s az alig képzel­hető el, hogy egyetemista, vagy főiskolás lesz. Ezek után abbahagyta a tanulást, harmadikban fél­évkor háromból megbukott, s kijelentette, hogy kimarad a gimnáziumból. Ha késve is, szakmunkásképző intézetbe jélentkezik, és elektrolakatos lesz. Volt általános iskolájá­ban már ki is töltötte a je­lentkezési lapot. Első helyen a régen elképzelt elektrolaka­tos szakmát jelölte meg. Van B. K. esetének sok sok tanulsága. A pedagógusok, a nevelés szakemberei szám­talanszor elmondták, hogy a szülők is mérjék fel gyerme­keik képességeit, érdeklődé­sét, hajlamát. Talán nincs is olyan szülői tanácskozás, ahol erről a fontos kérdésről ne esne szó. A helyes pályavá­lasztásban a tehetségnek, ké­pességnek, a hajlamnak alap­vető szerepe van. Ha a fiatal olyan szakmát választ élet­hivatásul, amihez a képességei adottak, felnőtt korában a társadalomban is jól megta­lálja a helyét, mert a válasz­tott hivatásának gyakorlása örömmel tölti el. B. K. már tizennégy éves korában meg tudta mondani, hogy mi akar lenni. Szerette a fizikát, a gyakorlati foglalko­zásokon pedig kiemelkedő eredményeket ért el. Elektro- lakatosnak készült, csak szülői kérésre ment középiskolába, de ott „nem állta meg a he­lyét”. Közel három évig járt olyan iskolába, ahol nem jól érezte magát, ha csak tehette, mással foglalkozott a tanulás helyett. Most — nagy vargabetű után — eredeti elképzelése szerint tanulhat, s bizonyára jó eredményt ér el a szak­munkásképző intézetben. A gyermeknek is, szülőknek is nagy tanulság B. K. esete. Bizonyítja, hogy a legérdekel- tebb, a gyermek véleménye fontos a pályaválasztásnál. Kár a szülőknek olyan isko­lába küldeni, ahová nem szí­vesen megy, még akkor is, ha a jó anyagi helyzet ezt le­hetővé tenné. B. K. három évet veszített, így nem he­lyeselhető. hogy kimaradt a középiskolából, mert az érett­ségi után is mehetett volna szakmunkásképzőbe. A KÖZELI HETEKBEN a* általános iskolákban kitöltik a továbbtanuláshoz szükséges jelentkezési lapokat. M.előtt a szülők aláírják, gondoljanak B. K. volt középiskolai tanu­ló nagy és körülményesen megoldható vargabetűiére. SJ. U j I

Next

/
Oldalképek
Tartalom