Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-04 / 2. szám
Legfelsőbb Bíróság A felelőtlen motorozás véne Egy tizenhat éves diákfiú bár tudta, hogy 23 éves barátja vezetői jogosítvánnyal nem rendelkezik, motorkerékpáron hosszabb kirándulásra ment vele. Az idősebbik vezetett. amikor az esti órákban nekiütköztek egy szabályosan kivilágított, lezárt sorompónak és mindketten megsérültek. A diák ötven százalékban véglegesen rokkant lett; az orvosszakértői vélemény szerint állapota a jövőben, csak rosszabbodhat. A fiatalember az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen a járásbíróságon baleseti kártérítés és havi járadék fizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a Legfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt- adva —, a következőképpen döntött: — Aki a közúti közlekedésben mint utas, annak ismeretében vesz részt, hogy a gép- járművezetőnek nincs jogosítványa, baleset esetén teljes kártérítésre nem tarthat-igényt. Ilyenkor ugyanis számolnia kell azzal, hogy a saját és a mások életét, testi épségét veszélynek teszi ki. Ebben az esetben tehát — gondatlanság miatt — kármegosztásnak van helye. A közrehatás aranyának megállapításánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a motorkerékpárt vezető és karambolt okozó fiatalember magatartása idézte elő a bajt, mert a tizenhat éves fiút a viszonylag hosszú útra, magával vitte. Egy huszonhárom éves fiatalembernek van annyi élettapasztalata, hogy elvárnató tőle a veszélyhelyzet felismerése és a motorkerékpár használatára vonatkozó jogszabályok megtartása. Mindezek mérlegelésével a Legfelsőbb Bíróság, a kármegosztás elvét alkalmazva, az Állami Biztosítót a kár nyolcvan százalékának megtérítésére Kötelezte. Egy marós viszontagságai Egy gépgyár marósa igen nagy értékű készülék elkészítésén dolgozott. , Munka közben a marótárcsa három milliméter mélyen belemart az egyik horonyfal lejtős felületébe. A vizsgálat során megállapították: az illető a technológiai előírásoktól eltérően, a marást a munkadarabon alátámasztás nélkül és a megengedettnél magasabb fordulatszámmal végezte. Ezért fegyelmi büntetésül alapórabéret csökkentettek és más gépre helyezték át. A határozat hatályon kívül helyezéséért a marós a munkaügyi bíróságon pert indított. Elismerte, hogy a technológiai utasításokat nem tartotta be, de azzal védekezett, hogy véleménye szerint a alátámasztás hiánya nem okozhat selejtet, a kár a marókés meglazulásának tudható be. A vállalat jogi képviselője a bíróságon kijelentette: a gyárnak egyelőre pénzben is kifejezhető kára nincs, de a megrendelővel szemben, az eredetileg másfél éves garancia helyett három évet kellett vállalnia. A munkaügyi bíróság a maróst a fegyelmi büntetés alól azzal az indoklással mentesítette, hogy a vétkeségét nem látta bizonyítottnak. Szerinte a hiba okát a tanúk, csak feltételezésre alapították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint a marós maga is elismerte, hogy a technológiai utasítást megszegte. Ezt annál kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni, mert a munkadarab alátámasztásának mellőzése a technológiai utasítás egyéb pontjainak megsértését is maga után vonhatta. — A bíróság nem tisztázta, — hangzik tovább a határozat, — hogy a marós a megmunkáláskor milyen fordulatszámmal dolgozott, a marókés megfelelő minőségű volt-e, a gyár rendelkezett-e a szükséges köszörülőberendezéssel. Nem vizsgálta a bíróság a helyszíni körülményeket sem, pedig a felek előadása erre vonatkozóan is ellentétes. A marós ugyanis arra hivatkozott, hogy tőle három és fél méternyire 300 tonnás présgép dolgozott, s nincs tisztázva, hogy ennek működése volt-e kihatással a marógépre. A tényállás tehát éppen a legfontosabb kérdésben nem világos, vagyis abban, hogy a marós követett-e el fegyelmi vétséget. Csak körültekintő vizsgálat után lehet eldönteni, hogy a gyárban helyesen értékelték-e a munkás magatartását, és hogy a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett vétséggel arányba óll-e. Hajdú Endre A balassagyarmati Ipoly Áruház gyermek-kötöttáru osztályán 1976-ban közel 16 millió forint értékű áru kelt él. Ilyen forgalom lebonyolításá hoz összeszokott kollektíva szükséges. Az osztályon dolgozó, kongresszusi oklevéllel kitüntetett ifjúsági szocialista brigád egyik alapító tagja Beke Józsefné elárusító. A szakmával 28 éve ismerkedett meg. így hozzáértésével nemcsak a vásárlóknak, de fiatal kollégáinak is segítséget tud nyújtani. Legfontosabb követelménynek a hozzáértés mellett az udvariasságot és a türelmet tartja, „Joli néni a mi reklámújságunk” — mondják kollégái, s valóban szinte minden vevőnek tud valami új, praktikus árut ajánlani- Munkája mellett ellátja osztálya szakszervezeti bizalmi tennivalóit, s ő az áruház szakszervezeti titkára is. Téli kertészkedés A jó méhész télen A méhek élete teljesen beilleszkedik a természet téli nyugalmába. Alig hallható zümmögésük jelzi, hogy élnek. A halk moraj a méhek nyugalmát jelzi és megnyugtatja a méhészt. Ha a zúgás — amit lehallgatócsővel, orvosi hallgatóval stb. hallhatunk — erősebb, hullámzó, síróha-ngű, valami bajt jelez a családban. Ha egy-egy siránkozó hang hallatszik, s emellett a csendes nyugalmat érző morajlás is jelentkezik, nincs veszély, mert egy-két méhecske elszé- ledt a telelőfürttől és keresi azt, fázik, rendszerint nem fa" Iái visza és elpusztul. A rendellenes zúgás okát keresni kell és bármennyire kellemetlen a téli kaptárbontás, a bajt el kell hárítani. Ezzel kapcsolatosan a következőket ajánlatos tenni. Mi okoz ti y a g la la n só go t ? A méhek nyugtalanságát többféle ok idézheti elő. Az élelem elfogy, a szélső kereteken ugyan van élelem, de a telelőfürt nem tud oda áthúzódni. Elromlik a méz és virágpor, lucskos, vizes a telelőfürt közepe, erős a légáramlat, hűti a szunnyadó méhe- ket, vagy melegük van és a szunnyadó méheket is ébren tartja, s az egész család z é'elmet fogyasztja. Legveszedelmesebb baj. ha a kaptárban káros rágcsáló van. égé-;, pocok, cickány. Az egér és a pocok a lépet rágja össze, a széleken levő mézből fogyasztanak. A cickány a telelő- csomót eszegeti. Rágcsáló ben.tléte miatt a kaptárt feltétlenül fel kell bontani. A többi rendellenesség a család különösebb zavarása nélkül e'hárítható. mint például az élelemhiány esetében kemény cukorlepényt helyezünk a telelőcsomó fölé, óvatos munkával a méhek ezt a műveletet észre sem veszik. Annál nagyobb baiial jár a rágcsáló eltávolítása a kaptárból. Ezt többféle módon végezhetjük. Ha a rágcsálót nem akarjuk megfogni, akkor a kijárót bővítjük, a „lakó” felébred, futkározik és kiugrik. De, ha el akarjuk fogni és ezzel a fészkét is eltávolítani, mivel az továbbra is benthagyva bűzt erjeszt — a kijárót teljesen elzárjuk és a kaptár bontása után, a kereteket a méhekkel meleg ládába kiszedjük, az egeret megsemmisítjük. a kaptárt lehetőleg kicseréljük, a cserekaptárt előzőleg meleg helyiségben jól átmelegítjük, s a családot ebbe helyezzük. Ha kinyitjuk a kaptárt A rágcsáló bentiétét a ki- járónyilásban levő morzsalék elárulja és azonnal dönthetünk a kaptárbontás felett. Ilyenkor a méhek füstölése szükségtelen, mert élelmüket féltve, a rendellenes időben erősebben mérgesek és jóval a fagypont alatt is röpülnek.- szúrnak. A méhcsalád ilyen esetekben szétmászik a kereteken. A kereteket az élelemkészlet helyes elhelyezésével rakjuk össze. Ügyeljünk arra, hogy az anyaméh középen legyen. A méheket levakarjuk, a széthúzódott család újra megalkotja a tele!őfü>-- töt. Ha a család 4—6 óra múlva sem nyugodna meg. zúgásukból következtetünk erre, egy-két melegített téglát helyezünk a kaptárba, de úgy, hogy a tégla a rostaszövetet ne nyomja rá a kéretek tetejébe. Alátét segítségével ez is megoldható. A meleg hatására a méhek éberebbek lesznek, s a tégla lassú lehűlésével a fészek is lehűl.' s a méhek helyreállítják rendjüket. A lehűlt téglát zajtalanul kiemel iük, rendbe hozzuk a takarást. I iszUi'ór épülés Derűs, meleg, fényes napokon a méhek tisztulóröo- ködést végeznek. A me.eg hatására a méhek a fákra, bokrokra, de a hideg hóra is letelepszenek. Utóbbi esetben í is figyel megfagynak, elpusztulnak. Ezért a kaptának elé szalmát, falevelet, nádat szórunk, amit szívesen vesznek használatoa, pihenés, sütkérezés céljából. A röpködés alatt a kijárókban összegyűlt morzsalékot kaparóvassal papírlapra kikotorjuk. A kihúzott anyagból a gyakorlott méhész sokféle következtetést vonhat le. A morzsalék valósággal árulkodik. Ha némelyik család nem röpködne, ne legyenek aggályaink. A család nyugodtan telel, nincs szüksége tisztuló röpülésre. Ilyen esetben a kaptárt ütögetik, a családot zavarják. Szükségtelen és káros. Vannak, akik a kaptártetőket leveszik, felnyitják, szabaddá teszik a telelőcsomót és a nap sugaraival melegítik azt. Nem tanácsos ígv sem kényszeríteni a családot röpködésre, bár jó érzés a havas télben a tavasz hangját hallani. Kovács István Kifejezetten kerti munkáról, ebben az időszakban nem beszélhetünk. Ne feledkezzünk meg azonban a lakásokban • levő cserepes növények gondozásáról. A fény, szinte minden növény számára nélkülözhetetlen és fontos. Igyekezzünk tehát világos helyet biztosítani számukra. A hő- és vízigényük azonban különböző. A nagyobb hőm éreék let ingadozásokra minden növény érzékeny. A huzattól és a közvetlen hideghatástól a növények könnyen elpusztulnak illetve leveleik megsárgulnak, lehullanak- A növények vízigénye igen eltérő. Általános szabály, hogy a nagyobb le-, vélű, nagy párologtatófelületű növények általában több nedvességet igényelnek, mint az apró levelűek. Meleg helyiségben gyakrabban kell öntözni, mint a hűvös és fényszegény helyiségekben. Öntözésre lehetőleg mindig állott, illetve ne túl hideg vizet használjunk. A legtöbb szobanövény télen nem fejlődik. Ez az időszak a pihenésé. Tápanyagra azonban ilyenkor is szüksége van. Ezért ajánlatos virágtápsó oldattal két- három hetente meglocsolni a növényeket. A kiskert munkái ilyenkor közvetett kerti munkák. A magvetés legáltalánosabb időpontja ugyanis a tél ideje- Célszerű szaporító'.ádába — ládánként 6—7 gramm magot elvetni. Az elkészített magot, nedves fűrészporba, vagy homokba, laposan fektessük el, majd lenyomkodjuk. Takarni nem szabad. Ebből a mennyiségből megközelítőleg 500—600 ültetésre alkalmas növény “fejlődik Amint a lomblevelek megjelennek, el kell kezdeni a tűzdelést. Legjobban bevált a 4—5 cm távolság. A satnya, fejletlen növényeket dobjuk ki. Nem érdemes velük vesződni. A palántákat 8—10 cm-es edényekbe cserepezzük, akkor ha már kezdik egymást beárnyékolniAmennyiben fűtött termesztőberendezésünk van. a salátát is most lehet vetni. Ha a karácsonyra vásárolt fenyőt, az ünnepek elmúltával ki akarjuk ültetni a szabadba, a fát, méretének megfelelő nagyságú ládába helyezzük és jól öntözzük meg. Az ünnepnapok elmúltával — lehetőleg minél hamarabb — ültessük ki! Fagymentes napokon locsoljuk. K- K. Apróhirdetések NORVÉG tímjsú. háromszintes. kertes lakás Salgótarjánban a Sebaj-telepen eladó. Cím: Kilián krt. 60. vásártérhez közei. aknás garázs, költözködés miatt *1- adó. Érdeklődni Salgótarján. Lőwv S. út 2. II. 19. Feketéné. OLAJKA LYH A és olajoshordók eladók. Érdeklődni Balassagyarmat, Luther utca 8. alatt. MEZŐKÖVESDEN Zsóriban. nyaraló félkész állapotban eladó. Érdeklődni lehet Dr. Póta István íigvvéd. Mezőkövesd. ügyvédi munkaközösség és Salgótarján 26-52-es telefonon. BAGLY AS ALJÁN Kakuk József út 6. számú ház eladó, azonnal beköltözhető. Érdeklődni Lovasinénál a fenti címne. A salgótarjáni fiúkollégium konyhaíá- nyokat felvesz. Jelentkezés a kollégium .gondnokságán. Megvélelze felajánljuk: MD—2 est Un vontató A isnwzdorty. 1210 ifin kisvasún vagány, 31 db valló, 1600 db talpfa, 671 vfm kisvasúti vágány. Érdeklődni lehet a PV. Csepeli Papírgyár anyagbeszerzési és -gazdálkodási osztályon, Buncsák Lászlóné anyaggazdálkodónál. Telefon: 278-644. — 6 NÓGRÁD — 1977. január 4., kedd — Igazad volt drágám, amikor azt mondtad, hogy egyórás csengetés után már mindenki kiabál!
