Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

Mondlia'unk-p még újat Madáckról? (I.) Milliomoslány ból bankrabló f3 ) A szegénylegények egylete .Tinuár 21-én lesz 154 éve, hog$ Alsósztregován meg- Bziileiell Madách Imre. Ez a korántsem kerek évforduló nem arra ad alkalmat, hogy a költő személye és életmű­ve körüli kutatások mérlegét megvonjuk. mint legutóbb 1964-ben és 1973-ban tettük, liánén^ a Mudáeh-filolőgia mindennapjaira hívja fel a figyelmet. Azokra az adatfel­táró kutatásokra. amelyek önmagukban nem változtatják meg a költőről alkotott nézeteinket, de elvégzésük és köz­zétételük nélkül nem lenne tudományos aranyfedezete a nagy összegezéseknek. Ma és a következő két alkalommal új dokumentumokat tárunk a NOGRÁD olvasói elé. ame­lyek érdekességét két tény növelheti: valamennyi szorosan kötődik a -megyéhez, mostani közreadásuk pedig megelőzi tudományos feldolgozásukat, tehát itt kerülnek először az irodalom és a helytörténet iránt érdeklődők nyilvánossága elé. \ X A budapesti Petőfi Irodal­mi Múzeum kézirattára ér­dekes dokumentumot őriz: a kétlapos kézirat három ver­set tartalmaz. Egy Cseszt- vén, 1847 január 28-án le­zajlott költői verseny emlékét Madách Imre Szontágh Pál és Matolcsy György között. A poétaí vetélkedés nem ' szült olyan maradandó értékű al­kotásokat. mint amikor két évvel korábban Eperjesen Pe­tőfi Sándor Tompa Mihály és Kerényi Frigyes írtak ver­seket az erdei lak témájára. A verseny tárgya és a költe­taltársaságkén» működött. s nem volt jegyzőkönyveket ve­zető. rendszeresen ülésező tes­tület. Eddig mindössze két forrásunk szolgált róluk ada­tokkal. Az egyik a Pesti Hír­lap 1847. szeptember 2-i me­gyei tudósítása amely arról (Számolt be, hogy Repeczky Ferenc vezetésével körülbe­lül 140 főnyi társulat alakult, a tagok azonban augusztus 1- én nem tudtak megegyezni a küszöbönálló országgyűlési követvá'asztásokon követendő taktikáról. Feltűnően sok itt a kérdőjel: mikor alakult a sze­ménvekben megfogalmazott Sénjrlegényegylet, milyen él­gondolatok azonban vallomás értékűek Madách Imrének és elvbarátainak eszmevilágáról, egy esztendővel 1848. márciu­sának forradalma előtt. 1848. november 12-én párt­tá szerveződtek a magyaror­szági konzervatívok és nóg­rádi összefogásuk sem Késett. Helyi vezérük gróf Forgách Antal volt, a megyei közélet mindennapjaiban pedig Hu­szár Károly és Kacskovics Károly képviselte leghango- sabban nézeteiket. A velük szembenálló reformel'enzék sem országosan, sem a me­gyében nem rendelkezett még hasonló szervezettel — noha Nógrádiján az ellenzék erő­sebb volt, mint a vármegyék zömében. Hiszen olyan nagy­nevű és tehetséges politiku­sokat vonultathatott fel, mint témájuk a Szontágh Pál, Pulszky Fe- hitvallásának renc, Kubinyi Ferenc és Ma­dách Imre, aki 1846-tól mint főbiztos tagja volt a megvei tisztikarnak. Bár az ellenzék vegyes csoportjai a politizálás néhány gyakorlati kérdésé­ben nem értettek egyet, s ez nehezítette összefogásukat. 1846—47-ben egész sor, ha­gyományosan szabad elvű me­gyében (Zemplénben, Honi­ban, Biharban és másutt), úgynevezett „szegénylegény- társulatok” jöttek létre, meg­előzve az egységes ellenzé­ki párt megalakulása*, amely­re csak 1847. júniusában ke­rült sor. A nógrádi szegénylegények­ről keveset tudunk. E laza szervezet inkább afféle asz­vek rokonítják őket, közéjük tartozott-e Madách Imre? Másik dokumentumunk az. a Nógrádi Képcsarnok rímén számon tartott, de tévesen 1884-re keltezett epigramma­gyűjtemény, amely görbe tük­röt rajzol 43 hógrádi közéleti alakról. A csattanós, szelle­mes versek, amelyek közül néhány darab bizonyíthatóan Madách Imi*e műve, rajta kí­vül pedig Szontágh Pál és Pulszky Ferenc szellemét di­cséri, ott olvashatók Ma­dách műveinek 1942-es, mind­máig legteljesebb kiadásában de szintén nem adnak választ a fenti kérdésekre. Megteszik viszont ezt az 1847. január 28-i, csesztvei költői versenyen íródott köl­temények, minthogy közös szegénylegények megírása. Szontágh Pált, Madách leg­jobb barátját aligha Kell bemutatnunk. Ekkor a szé- csényi járás főszolgabírója. Hivatalos teendői gya­korlása közben gyakran megfordul Csesztvén, hogy úgy látszik, rnihnmari válasz lehetett ez a konzervatívok zászlóbontására. Matolcsy verse (Szerény szózata egy szegény legénynek) már ke­veset mond azonkívül, hogy ő is leszögezi Repeczky Fe­renci vezérségét és a mozga­lom iránti rokonszenvét. Szontágh költeménye (A mi szegénvlegénvdalunk) főzépp refrénjével beszédes: .Sza­badság és egyenlőség”! Madách „versenyműve”, ** a Szegény dal kiadatlan. A vers — valljuk meg — nem tartozik a lírai költőnek amúgy is középszerű Madácn sikerültebb alkotásai köze. Egy-egy strófájában mintha Petőfi hatása csillanna meg: S nem szegény legény-e hát? Hazánk is, az árva, Melytől a dús, szív és markát Fukarul elzárja? A Petőfivel való eszmei egyidejűség teszi érdekessé számunkra a Madách-versen végigvonuló hasonlatot is, amely a szegénylegények bib­liai előképéinek az igehirde*ő 12 apostolt tekinti. Az idé­zendő versszak költői képe nemcsak Madáchnak. de a reformkori magyar politikai költészetnek is közkeletű allegóriája: Mert a dúsnak gondja más Mint honát segítni. Arany borjúja felett Istenét felejti. Petőfi ugyanekkor, 1847 januárjában írja hitvallását, a XIX. század költői című is mert versében a prófétákhoz hasonlítva a poétákat. Madách ismét idézett négy sora nem­csak Petőfire rímel vissza, hanem — szép következetes­séggel — szinte szó szerint ismétlődik majd évtizedek múlva Mózes című, 1861-es drámájában. S ha a csesztvei költői verseny darabjaihoz hozzávesszük, együtt olvassuk Madách Szontághnak írott egyik levelét 1847-ből, a for­radalmi erőszak jogosságául — akkor elmondhatjuk: ja­vában készülődött a forrada­lom nógrádi főbiztosának, a nemzeti szabadság lelkes hl vének világlátása. A nevezetes sorok pedig így hangzanak: „...mindinkább erősödöm régi hitemben, hogy csak véres út vezetne a bol­hosszú beszélgetéseket, vitá- dogsághoz, és a francia for- kat folytasson a nála két év- radalom alatt is azok voitan vei fiatalabb költővel. A bar- a legbecsületesebb emberek madik verselőtárs, Matolcsy kik legtöbb vért ontottak”. Ez György, a csesztvei oirtok a levélbeli mondat is isme­tiszttartója, de korántsem Ma­dách alkalmazottja a szó Ko­rabeli értelmében, hanem inkább asztaltárs, eszme­cserélő partner ő is. A költői verseny időpont- sában. ja lényegesen előbbre hozza Kerényi Ferenc a szegénylegények nógrádi (Következik: Az osztdlyle­társulatának megalakulását; vél.) rős — majdnem változatlan formában hangzik el Az cm bei tragédiája IX., párizsi színében, a soha meg nem tagadott forradalom látomá­Cl l'clliomáli hnn szony. ön. aki rendőrt ke­resni félt, attól nem fél, hogy géppisztollyal söpörjön vé­gig a fcrgílmos Los Angeles-i utcán. Addig nyomta a ra­vaszt, amig a tír ki nem ürült. Isteni csoda, hogy nem történt katasztrófa. És mind­ezt állítólag azért, mert meg volt félemlítve ...” A DÖNTÉS Ezek után az esküdtszék­nek nem volt nehéz dolga. A testület 1 elnöke, egy nyugál­lományú repülőezredes, ün­nepélyesen bejelentette, hogy „Patricia Campbell Hearstöt az esküdtszék bűnösnek talál­ta.” Az újságírók a telefon­hoz rohantak és Amerikát, a világot' beszáguldottá a hír, hogy az elrabolt milliomos­lányból bankrablóvá lett vádlottat jaz Esküdtszék elvi Bailey, a szupervédő újabb sodszor hallja a per 'olya- döntése alapján hamarosan nagy vereséget szenvedett, mán a „játszott” kifejezést. efftéli a bíróság. A bíróság amikor kiderült, hogy véden- Ha valamivel játszott elnöke záróbeszédében kü­ce a bankrablás során nagyon mondta —, legföljebb az éle- hangsúlyozta: „Az esküdt- is aktívan viselkedett. Ami- tével ... Az ügyész így vá- döntése után többé nem kor az ügyész emlékeztette laszolt: _ lehet helyt adni a védelem arra, hogy az automata ka- — Nem, uram, egyszerűen ama kérésének, hogy a vód- mera tanúsága szerint a vád- játszott, mint egy unatkozó j0^ állapotát neves pszichiá- lott kezében a rablás során gyerek. Az életével? Igen, az- terek tanulmányozzák.” fegyver voll, a védő indula- zal is. De mindenekelőtt és m^gjs ez történt. Hosszú hó- tosan közbeszólt: sokkal inkább mások életé- nap0k múltak el ítélet nél­— Fegyver volt, fegyver vei, ártatlan emberekével, j^ül és az ítélet — hét év bör­volt! Mert kínzói a kezébe Az ön védence Amerika ^ön nyomták: mert hozzá tartó- egyik leggazdagabb családiá­zott a rákényszerített szerep- nak tagja és úgy nőtt fel, A sajtócézár, felesége, ég a „tékozló leány.” kihirdetése után a milliomoslányt egymillió dol­lár óvadék ellenében szahad­hez. aminek eljátszásától az hogy minden pillanatban tud- iatjra helyezték. élete függött. ta ezt. Puha pártiák vették Browing ügyész: „Töltve ktrfül, nem volt számára iga­volt az a fegyver, Mr. Bai- zi tét. mert szinte minden __ ^__ l ey?” szándéka megvalósulásra "pE*rt °De az Bailey: „Nem tudom és ítéltetett. Az ilyen ember ^ ^___ n em is tudhatom, mert Miss éppúgy csömört érez, mint ahhoz már ^elegendőnek Hearst sem tudja. És ami sok- az, akinek semmi sem sike- kal fontosabb, akkor sem tud- rül, ráadásul még unatkozik A szupersztár ahhoz, nem volt elég erős, hogy a tények­kel szemben mégnyerje a ő összeköttetései és apuka pénze együttesen bi­zonyult, hogy a kulisszák mögött hatalmas gépezet hattal Annyit értett a fegy- is- bnatkozik, Mr. Bailey, po- induljon meg és megszülessék verekhez, mint tyúk az ábé céhez.” Ez nagy hibának bizonyult. Az ügyész ugyanis kérte a bí­róságot, egy Berzins nevű szemtanú kihallgatására, aki elmondta: látta a vádlottat, amint nagyon is szakszerűen biztosította ki a géppisztolyt. „Ehhez én aztán értek, tisz­telt bíróság — jelentette ki. . . . ^ , .. „- Három évet töltöttem Viet- ®f>Soru °nzet, alatt volt es kolian, elviselhetetlenül unat­kozik. Az elrablás lényét nem vitatom, de ez és az unalom együtthatása vezette el a vád­lottat a Hibernia bankba. A NAGYAGYÉ Browing ügyész ezután be­vetette legnagyobb fegyverét. Utalt arra, hogy a védelem szerint a vádlott állandóan namban. Állíthatom, hogy a vádlott szakértő kézzel bánt az M—1 típusú fegyverrel.” Az ügyész, ismét kijelentet­te, hogy a vád most már többszörösen is bizonyítottnak érzi az ügy lényegét. Miss Hearstöt —, mondta, — ugyan valóban elrabolták, és az azt követő rövid időszak­ban megfélemlítették. De ti­zenegy héttel később, a rab­lás napján, a vádlott már ön­kéntesen, sőt, önfeledten ját­szott. A VÉDŐ TILTAKOZIK Bailey azonnal tiltakozott, kijelentette, hogy már ma­^\\\\\\\Vv\V\V\\\v\.W€vvvy.> Az Oktatási Minisztérium idei fejlesztési terveiből életveszélyes fenyegetés nyo­mása alatt élt. Ezután így folytatta: — Miss Hearst, úgy tűnik, ön a Harris házaspártól ret­tegett a legjobban. Patricia Hearst: „így igaz.” Browing ügyész: „1974. má­jus 29-én Harrisék loptak a Los Angeles-i Mel sportáru­házból. ön egyedül várt rá­juk a kocsiban, fényes náp- pal, a zsúfolt utcán. Miért nem ment be az első őrszobá­ra?” Vádlott: „Meg voltam fe­lemlítve.” Az ügyész: „Értem, ön félt. De amikor az áruházban fel­fedezték a lopást, Harrisék kirohantak, a személyzet pe­dig utánuk vetette magát. Mit tett ön akkor? ön, aki "félt...” Vádlott: „Hát... Fedeztem a visszavonulásukat.” Az ügyész: „Igen,, kisasz­a már említett fordított szen­záció: vagyis az. hogy az úri­lány ismét a saját ágyában alszik. Amikor a San Francisco-! rádió tudósítója megkérdez­te a per egyik megfigyelőjét, Alan Dershowitz jogászpro­fesszort, a Harvard egyetem tanárát, mi a véleménye a történtekről, a professzor így felelt: — Ez a per döbbenetes kór­kép a hetvenes évek Ameri­kájáról. Az újságkirály bank­rabló lányát nem lehetett egyszerűen felmenteni — a teljesen ártatlan Angela Davis felmentéséhez is öt kontinens egyetemes tiltakozására is és sok időre volt szükség —, de úgy kellett elmarasztalni, hogy végül is ne töltsön túl sok időt a rács mögött. Azt hiszem, ennek megfelelő volt a forgatókönyv is. Amerika legjobb védőügyvédje elve­szítette a pert és ezzel rival­dafényben bebizonyították, hogy törvényeink a milliomo­sokra is vonatkoznak. De aztán kihunytak a reflektor- fények és a jótékony félho­mályban megkezdődött a kö­vetkező felvonás. Amelynek már az elején saját ágyában aludt a vádlott. Harmat F.ndre Jelentős intézményekkel gazdagodik az oktatásügy az V. ötéves tervidőszakban. Új iskolák, kollégiumok, egye­temi épületek, gyermekvédő intézetek szolgáljak a naié- konyabb. magasabb színvo­nalú oktatást, tovább javul­nak az oktató-nevelő munka feltételei. Az Oktatási Minisz­térium az idén — az előző évinél’ jóval nagyobb össze­get — lóbb mint 750 millió forintot fordít beruházások­ra. Ennek megközelítően az egyharmadát az idén befeje­ződő, másik harmadát pedig a már folyamatban levő, és a későbbi években befeje rklő beruházásokra használják fel. Több mint 110 millió forintot költenek az 1977-ben kezdő­dő beruházásokra, és a később indulók előkészítésére. Gé­pek, műszerek, és egyéb ok­tatási eszközök beszerzésére 145 millió forint áll rendelke­zésre. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb felsőoktatási be­ruházásaként már tavaly át­adták a Budapesti Műszaki Egyetem Kruspér utcai 832 személyes kollégiumát, a Kandó Kálmán Műszaki Főis­kola kollégiumát és menzáját valamint a Kecskeméti Óvó­nőképző Intézet 300 személyes kollégiumát. Részbfen már ugyancsak birtokukba vehet­ték az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem hallgatói a Budaörsi úti 500 személyes kollégiumot. Ebben az évben elkészül Veszprémben • a vegyipari egyetem és az országos ok­tatástechnikai központ mintegy 200 millió forint költséggel épülő tömbje. A tervek sze­rint ugyancsak az idén feje­ződik be a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú tanulmányi épületének építé­sé. Az idén befejeződő beru­házások közül a pedagógus- képzés fejlesztését szolgálja Szegeden a József Attila Tudományegyetem 300 szemé­lyes kollégiuma és menzája, valamint a bajai nyolc a debreceni huszonnégy és a pécsi tizenhat tantermes gya­korlóiskola. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium egye­di nagyberuházásaként be­fejeződik Győrött a közlene- dési és távközlési műszaki főiskola építése. Az 1980 vé­géig tervezett egyetemi, főis­kolai, kollégiumi helyek mint­egy kétötödét a tervidőszak első két évében átadják ren­deltetésének. Az ötéves tervidőszakra tervezett gyermekvédelmi intézeti helyeknek mintegy egyharmada készül, el 1977. végéig. Befejezik az idén az aszódi, a balatonberényi, a gyularemetei, a kaposvári, a kisterenyei, a tatabányai és a tiszadobi gyermekvédelmi in­tézmények építését s ezzel az intézeti helyek száma 900-zal nő. Három intézet építését kezdik meg az idén és öt in­tézet beruházását műszakilag előkészítik. A gyógypedagóiai intéze­tek befogadóképessége az 1977. végéig befejeződő öt beruházással 730 hellyel. 38 osztályteremmel növekszik. A 240 személyes. 12 tantermes győri gyógypedagógiai inté­zetet a tervek az idén kellett volna átadni, a műsza­ki átadás már az elmúlt év decemberében megtörtént Az év végéig átadják rendelte­tésének a Mohácson, a Nyír­4 NÓGRÁD — 1977. január 20., csütörtök bátorban és a Velencén épülő gyógypedagógiai intézmé­nyeket, s ezzel az V. ötéves fejlesztési terv kétötöde meg­valósul. • A tanácsok a gazdái — az Oktatási Miniszlérium ágaza­ti irányítása mellett — az óvodai, az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépis­kolai fejlesztéseknek, beruhá­zásoknak. A tanácsok 6ajat ötéves terveikben 1976-ra és 1977-re mintegy 4 milliárd fo­rintot terveztek erre a célra. Az előzetes információk sze­rint a teljesítésben bizonyos lemaradás lesz. Az előzetes adatok szerint így is elkészült a múlt év végéig mintegy 18 ezer óvodai hely. mintegy 600 általános iskolai tanterem. 1200 általános iskolai diákott­honi hely, valamint körülbe­lül 2500 középiskolai kollé­giumi férőhely. Már az ötéves terv első esz­tendejében valóra vált az ál­talános és középiskolai kollé­giumi fejlesztési tervek mint­egy 30 százaléka. Az idén — a tanácsok xelőzetes informá­ciói szerint — a tavalyinál va­lamivel kevesebb óvodai hely i és általános iskolai tanterem I fölépítésével lehet számolni. Mai tévéajánlatunk SD.IWl: ERZELMEK ISKOLÁJA. y ■ / Gustave Flaubert, a roueni kór­ház főorvosának fia párizsi diák­éveiben kerül ismeretségbe írók­kal és művészekkel, ekkor ala­kul ki benne az írói pálya irán­ti vonzalom Reménytelenül sze­relmes les> egy zeneműkereske­dő feleségébe. Ez az asszony lesz ihletője az Élelmek iskolája Ar- noúx-né alakjának. Az ötrészes francia filmsoro-. zat hőse, Frédéric Moreau ha?ón ismerkedik meg a harsány és élveteg Arnoux-val és sze’íd fe­leségével Arnoux nem mindig tiszta üzleteket bonyolít az „Ioar- művészet” kiadó cégielzése alatt. Fiatal új ismerősét szívesen veze­ti be a társaságba. Később ba­rátai köréből kizárólag ő. Fre­deric marad hűséges hozzá a szfikebb napokban is. t A múlt század első felének utol­só tizedében már a francia ifjú­ság ismét a forradalmat emlege­ti. Érlelődik az 1848-as forrada­lom. Frédcricnek Is választania kell. Ennek az időszaknak állít em­léket a filmsorozat, Marie és Fre­deric immár halhatatlan szerel­mének felidézésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom