Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
Mondlia'unk-p még újat Madáckról? (I.) Milliomoslány ból bankrabló f3 ) A szegénylegények egylete .Tinuár 21-én lesz 154 éve, hog$ Alsósztregován meg- Bziileiell Madách Imre. Ez a korántsem kerek évforduló nem arra ad alkalmat, hogy a költő személye és életműve körüli kutatások mérlegét megvonjuk. mint legutóbb 1964-ben és 1973-ban tettük, liánén^ a Mudáeh-filolőgia mindennapjaira hívja fel a figyelmet. Azokra az adatfeltáró kutatásokra. amelyek önmagukban nem változtatják meg a költőről alkotott nézeteinket, de elvégzésük és közzétételük nélkül nem lenne tudományos aranyfedezete a nagy összegezéseknek. Ma és a következő két alkalommal új dokumentumokat tárunk a NOGRÁD olvasói elé. amelyek érdekességét két tény növelheti: valamennyi szorosan kötődik a -megyéhez, mostani közreadásuk pedig megelőzi tudományos feldolgozásukat, tehát itt kerülnek először az irodalom és a helytörténet iránt érdeklődők nyilvánossága elé. \ X A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára érdekes dokumentumot őriz: a kétlapos kézirat három verset tartalmaz. Egy Cseszt- vén, 1847 január 28-án lezajlott költői verseny emlékét Madách Imre Szontágh Pál és Matolcsy György között. A poétaí vetélkedés nem ' szült olyan maradandó értékű alkotásokat. mint amikor két évvel korábban Eperjesen Petőfi Sándor Tompa Mihály és Kerényi Frigyes írtak verseket az erdei lak témájára. A verseny tárgya és a költetaltársaságkén» működött. s nem volt jegyzőkönyveket vezető. rendszeresen ülésező testület. Eddig mindössze két forrásunk szolgált róluk adatokkal. Az egyik a Pesti Hírlap 1847. szeptember 2-i megyei tudósítása amely arról (Számolt be, hogy Repeczky Ferenc vezetésével körülbelül 140 főnyi társulat alakult, a tagok azonban augusztus 1- én nem tudtak megegyezni a küszöbönálló országgyűlési követvá'asztásokon követendő taktikáról. Feltűnően sok itt a kérdőjel: mikor alakult a szeménvekben megfogalmazott Sénjrlegényegylet, milyen élgondolatok azonban vallomás értékűek Madách Imrének és elvbarátainak eszmevilágáról, egy esztendővel 1848. márciusának forradalma előtt. 1848. november 12-én párttá szerveződtek a magyarországi konzervatívok és nógrádi összefogásuk sem Késett. Helyi vezérük gróf Forgách Antal volt, a megyei közélet mindennapjaiban pedig Huszár Károly és Kacskovics Károly képviselte leghango- sabban nézeteiket. A velük szembenálló reformel'enzék sem országosan, sem a megyében nem rendelkezett még hasonló szervezettel — noha Nógrádiján az ellenzék erősebb volt, mint a vármegyék zömében. Hiszen olyan nagynevű és tehetséges politikusokat vonultathatott fel, mint témájuk a Szontágh Pál, Pulszky Fe- hitvallásának renc, Kubinyi Ferenc és Madách Imre, aki 1846-tól mint főbiztos tagja volt a megvei tisztikarnak. Bár az ellenzék vegyes csoportjai a politizálás néhány gyakorlati kérdésében nem értettek egyet, s ez nehezítette összefogásukat. 1846—47-ben egész sor, hagyományosan szabad elvű megyében (Zemplénben, Honiban, Biharban és másutt), úgynevezett „szegénylegény- társulatok” jöttek létre, megelőzve az egységes ellenzéki párt megalakulása*, amelyre csak 1847. júniusában került sor. A nógrádi szegénylegényekről keveset tudunk. E laza szervezet inkább afféle aszvek rokonítják őket, közéjük tartozott-e Madách Imre? Másik dokumentumunk az. a Nógrádi Képcsarnok rímén számon tartott, de tévesen 1884-re keltezett epigrammagyűjtemény, amely görbe tükröt rajzol 43 hógrádi közéleti alakról. A csattanós, szellemes versek, amelyek közül néhány darab bizonyíthatóan Madách Imi*e műve, rajta kívül pedig Szontágh Pál és Pulszky Ferenc szellemét dicséri, ott olvashatók Madách műveinek 1942-es, mindmáig legteljesebb kiadásában de szintén nem adnak választ a fenti kérdésekre. Megteszik viszont ezt az 1847. január 28-i, csesztvei költői versenyen íródott költemények, minthogy közös szegénylegények megírása. Szontágh Pált, Madách legjobb barátját aligha Kell bemutatnunk. Ekkor a szé- csényi járás főszolgabírója. Hivatalos teendői gyakorlása közben gyakran megfordul Csesztvén, hogy úgy látszik, rnihnmari válasz lehetett ez a konzervatívok zászlóbontására. Matolcsy verse (Szerény szózata egy szegény legénynek) már keveset mond azonkívül, hogy ő is leszögezi Repeczky Ferenci vezérségét és a mozgalom iránti rokonszenvét. Szontágh költeménye (A mi szegénvlegénvdalunk) főzépp refrénjével beszédes: .Szabadság és egyenlőség”! Madách „versenyműve”, ** a Szegény dal kiadatlan. A vers — valljuk meg — nem tartozik a lírai költőnek amúgy is középszerű Madácn sikerültebb alkotásai köze. Egy-egy strófájában mintha Petőfi hatása csillanna meg: S nem szegény legény-e hát? Hazánk is, az árva, Melytől a dús, szív és markát Fukarul elzárja? A Petőfivel való eszmei egyidejűség teszi érdekessé számunkra a Madách-versen végigvonuló hasonlatot is, amely a szegénylegények bibliai előképéinek az igehirde*ő 12 apostolt tekinti. Az idézendő versszak költői képe nemcsak Madáchnak. de a reformkori magyar politikai költészetnek is közkeletű allegóriája: Mert a dúsnak gondja más Mint honát segítni. Arany borjúja felett Istenét felejti. Petőfi ugyanekkor, 1847 januárjában írja hitvallását, a XIX. század költői című is mert versében a prófétákhoz hasonlítva a poétákat. Madách ismét idézett négy sora nemcsak Petőfire rímel vissza, hanem — szép következetességgel — szinte szó szerint ismétlődik majd évtizedek múlva Mózes című, 1861-es drámájában. S ha a csesztvei költői verseny darabjaihoz hozzávesszük, együtt olvassuk Madách Szontághnak írott egyik levelét 1847-ből, a forradalmi erőszak jogosságául — akkor elmondhatjuk: javában készülődött a forradalom nógrádi főbiztosának, a nemzeti szabadság lelkes hl vének világlátása. A nevezetes sorok pedig így hangzanak: „...mindinkább erősödöm régi hitemben, hogy csak véres út vezetne a bolhosszú beszélgetéseket, vitá- dogsághoz, és a francia for- kat folytasson a nála két év- radalom alatt is azok voitan vei fiatalabb költővel. A bar- a legbecsületesebb emberek madik verselőtárs, Matolcsy kik legtöbb vért ontottak”. Ez György, a csesztvei oirtok a levélbeli mondat is ismetiszttartója, de korántsem Madách alkalmazottja a szó Korabeli értelmében, hanem inkább asztaltárs, eszmecserélő partner ő is. A költői verseny időpont- sában. ja lényegesen előbbre hozza Kerényi Ferenc a szegénylegények nógrádi (Következik: Az osztdlyletársulatának megalakulását; vél.) rős — majdnem változatlan formában hangzik el Az cm bei tragédiája IX., párizsi színében, a soha meg nem tagadott forradalom látomáCl l'clliomáli hnn szony. ön. aki rendőrt keresni félt, attól nem fél, hogy géppisztollyal söpörjön végig a fcrgílmos Los Angeles-i utcán. Addig nyomta a ravaszt, amig a tír ki nem ürült. Isteni csoda, hogy nem történt katasztrófa. És mindezt állítólag azért, mert meg volt félemlítve ...” A DÖNTÉS Ezek után az esküdtszéknek nem volt nehéz dolga. A testület 1 elnöke, egy nyugállományú repülőezredes, ünnepélyesen bejelentette, hogy „Patricia Campbell Hearstöt az esküdtszék bűnösnek találta.” Az újságírók a telefonhoz rohantak és Amerikát, a világot' beszáguldottá a hír, hogy az elrabolt milliomoslányból bankrablóvá lett vádlottat jaz Esküdtszék elvi Bailey, a szupervédő újabb sodszor hallja a per 'olya- döntése alapján hamarosan nagy vereséget szenvedett, mán a „játszott” kifejezést. efftéli a bíróság. A bíróság amikor kiderült, hogy véden- Ha valamivel játszott elnöke záróbeszédében küce a bankrablás során nagyon mondta —, legföljebb az éle- hangsúlyozta: „Az esküdt- is aktívan viselkedett. Ami- tével ... Az ügyész így vá- döntése után többé nem kor az ügyész emlékeztette laszolt: _ lehet helyt adni a védelem arra, hogy az automata ka- — Nem, uram, egyszerűen ama kérésének, hogy a vód- mera tanúsága szerint a vád- játszott, mint egy unatkozó j0^ állapotát neves pszichiá- lott kezében a rablás során gyerek. Az életével? Igen, az- terek tanulmányozzák.” fegyver voll, a védő indula- zal is. De mindenekelőtt és m^gjs ez történt. Hosszú hó- tosan közbeszólt: sokkal inkább mások életé- nap0k múltak el ítélet nél— Fegyver volt, fegyver vei, ártatlan emberekével, j^ül és az ítélet — hét év börvolt! Mert kínzói a kezébe Az ön védence Amerika ^ön nyomták: mert hozzá tartó- egyik leggazdagabb családiázott a rákényszerített szerep- nak tagja és úgy nőtt fel, A sajtócézár, felesége, ég a „tékozló leány.” kihirdetése után a milliomoslányt egymillió dollár óvadék ellenében szahadhez. aminek eljátszásától az hogy minden pillanatban tud- iatjra helyezték. élete függött. ta ezt. Puha pártiák vették Browing ügyész: „Töltve ktrfül, nem volt számára igavolt az a fegyver, Mr. Bai- zi tét. mert szinte minden __ ^__ l ey?” szándéka megvalósulásra "pE*rt °De az Bailey: „Nem tudom és ítéltetett. Az ilyen ember ^ ^___ n em is tudhatom, mert Miss éppúgy csömört érez, mint ahhoz már ^elegendőnek Hearst sem tudja. És ami sok- az, akinek semmi sem sike- kal fontosabb, akkor sem tud- rül, ráadásul még unatkozik A szupersztár ahhoz, nem volt elég erős, hogy a tényekkel szemben mégnyerje a ő összeköttetései és apuka pénze együttesen bizonyult, hogy a kulisszák mögött hatalmas gépezet hattal Annyit értett a fegy- is- bnatkozik, Mr. Bailey, po- induljon meg és megszülessék verekhez, mint tyúk az ábé céhez.” Ez nagy hibának bizonyult. Az ügyész ugyanis kérte a bíróságot, egy Berzins nevű szemtanú kihallgatására, aki elmondta: látta a vádlottat, amint nagyon is szakszerűen biztosította ki a géppisztolyt. „Ehhez én aztán értek, tisztelt bíróság — jelentette ki. . . . ^ , .. „- Három évet töltöttem Viet- ®f>Soru °nzet, alatt volt es kolian, elviselhetetlenül unatkozik. Az elrablás lényét nem vitatom, de ez és az unalom együtthatása vezette el a vádlottat a Hibernia bankba. A NAGYAGYÉ Browing ügyész ezután bevetette legnagyobb fegyverét. Utalt arra, hogy a védelem szerint a vádlott állandóan namban. Állíthatom, hogy a vádlott szakértő kézzel bánt az M—1 típusú fegyverrel.” Az ügyész, ismét kijelentette, hogy a vád most már többszörösen is bizonyítottnak érzi az ügy lényegét. Miss Hearstöt —, mondta, — ugyan valóban elrabolták, és az azt követő rövid időszakban megfélemlítették. De tizenegy héttel később, a rablás napján, a vádlott már önkéntesen, sőt, önfeledten játszott. A VÉDŐ TILTAKOZIK Bailey azonnal tiltakozott, kijelentette, hogy már ma^\\\\\\\Vv\V\V\\\v\.W€vvvy.> Az Oktatási Minisztérium idei fejlesztési terveiből életveszélyes fenyegetés nyomása alatt élt. Ezután így folytatta: — Miss Hearst, úgy tűnik, ön a Harris házaspártól rettegett a legjobban. Patricia Hearst: „így igaz.” Browing ügyész: „1974. május 29-én Harrisék loptak a Los Angeles-i Mel sportáruházból. ön egyedül várt rájuk a kocsiban, fényes náp- pal, a zsúfolt utcán. Miért nem ment be az első őrszobára?” Vádlott: „Meg voltam felemlítve.” Az ügyész: „Értem, ön félt. De amikor az áruházban felfedezték a lopást, Harrisék kirohantak, a személyzet pedig utánuk vetette magát. Mit tett ön akkor? ön, aki "félt...” Vádlott: „Hát... Fedeztem a visszavonulásukat.” Az ügyész: „Igen,, kisasza már említett fordított szenzáció: vagyis az. hogy az úrilány ismét a saját ágyában alszik. Amikor a San Francisco-! rádió tudósítója megkérdezte a per egyik megfigyelőjét, Alan Dershowitz jogászprofesszort, a Harvard egyetem tanárát, mi a véleménye a történtekről, a professzor így felelt: — Ez a per döbbenetes kórkép a hetvenes évek Amerikájáról. Az újságkirály bankrabló lányát nem lehetett egyszerűen felmenteni — a teljesen ártatlan Angela Davis felmentéséhez is öt kontinens egyetemes tiltakozására is és sok időre volt szükség —, de úgy kellett elmarasztalni, hogy végül is ne töltsön túl sok időt a rács mögött. Azt hiszem, ennek megfelelő volt a forgatókönyv is. Amerika legjobb védőügyvédje elveszítette a pert és ezzel rivaldafényben bebizonyították, hogy törvényeink a milliomosokra is vonatkoznak. De aztán kihunytak a reflektor- fények és a jótékony félhomályban megkezdődött a következő felvonás. Amelynek már az elején saját ágyában aludt a vádlott. Harmat F.ndre Jelentős intézményekkel gazdagodik az oktatásügy az V. ötéves tervidőszakban. Új iskolák, kollégiumok, egyetemi épületek, gyermekvédő intézetek szolgáljak a naié- konyabb. magasabb színvonalú oktatást, tovább javulnak az oktató-nevelő munka feltételei. Az Oktatási Minisztérium az idén — az előző évinél’ jóval nagyobb összeget — lóbb mint 750 millió forintot fordít beruházásokra. Ennek megközelítően az egyharmadát az idén befejeződő, másik harmadát pedig a már folyamatban levő, és a későbbi években befeje rklő beruházásokra használják fel. Több mint 110 millió forintot költenek az 1977-ben kezdődő beruházásokra, és a később indulók előkészítésére. Gépek, műszerek, és egyéb oktatási eszközök beszerzésére 145 millió forint áll rendelkezésre. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb felsőoktatási beruházásaként már tavaly átadták a Budapesti Műszaki Egyetem Kruspér utcai 832 személyes kollégiumát, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola kollégiumát és menzáját valamint a Kecskeméti Óvónőképző Intézet 300 személyes kollégiumát. Részbfen már ugyancsak birtokukba vehették az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatói a Budaörsi úti 500 személyes kollégiumot. Ebben az évben elkészül Veszprémben • a vegyipari egyetem és az országos oktatástechnikai központ mintegy 200 millió forint költséggel épülő tömbje. A tervek szerint ugyancsak az idén fejeződik be a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú tanulmányi épületének építésé. Az idén befejeződő beruházások közül a pedagógus- képzés fejlesztését szolgálja Szegeden a József Attila Tudományegyetem 300 személyes kollégiuma és menzája, valamint a bajai nyolc a debreceni huszonnégy és a pécsi tizenhat tantermes gyakorlóiskola. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium egyedi nagyberuházásaként befejeződik Győrött a közlene- dési és távközlési műszaki főiskola építése. Az 1980 végéig tervezett egyetemi, főiskolai, kollégiumi helyek mintegy kétötödét a tervidőszak első két évében átadják rendeltetésének. Az ötéves tervidőszakra tervezett gyermekvédelmi intézeti helyeknek mintegy egyharmada készül, el 1977. végéig. Befejezik az idén az aszódi, a balatonberényi, a gyularemetei, a kaposvári, a kisterenyei, a tatabányai és a tiszadobi gyermekvédelmi intézmények építését s ezzel az intézeti helyek száma 900-zal nő. Három intézet építését kezdik meg az idén és öt intézet beruházását műszakilag előkészítik. A gyógypedagóiai intézetek befogadóképessége az 1977. végéig befejeződő öt beruházással 730 hellyel. 38 osztályteremmel növekszik. A 240 személyes. 12 tantermes győri gyógypedagógiai intézetet a tervek az idén kellett volna átadni, a műszaki átadás már az elmúlt év decemberében megtörtént Az év végéig átadják rendeltetésének a Mohácson, a Nyír4 NÓGRÁD — 1977. január 20., csütörtök bátorban és a Velencén épülő gyógypedagógiai intézményeket, s ezzel az V. ötéves fejlesztési terv kétötöde megvalósul. • A tanácsok a gazdái — az Oktatási Miniszlérium ágazati irányítása mellett — az óvodai, az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai fejlesztéseknek, beruházásoknak. A tanácsok 6ajat ötéves terveikben 1976-ra és 1977-re mintegy 4 milliárd forintot terveztek erre a célra. Az előzetes információk szerint a teljesítésben bizonyos lemaradás lesz. Az előzetes adatok szerint így is elkészült a múlt év végéig mintegy 18 ezer óvodai hely. mintegy 600 általános iskolai tanterem. 1200 általános iskolai diákotthoni hely, valamint körülbelül 2500 középiskolai kollégiumi férőhely. Már az ötéves terv első esztendejében valóra vált az általános és középiskolai kollégiumi fejlesztési tervek mintegy 30 százaléka. Az idén — a tanácsok xelőzetes információi szerint — a tavalyinál valamivel kevesebb óvodai hely i és általános iskolai tanterem I fölépítésével lehet számolni. Mai tévéajánlatunk SD.IWl: ERZELMEK ISKOLÁJA. y ■ / Gustave Flaubert, a roueni kórház főorvosának fia párizsi diákéveiben kerül ismeretségbe írókkal és művészekkel, ekkor alakul ki benne az írói pálya iránti vonzalom Reménytelenül szerelmes les> egy zeneműkereskedő feleségébe. Ez az asszony lesz ihletője az Élelmek iskolája Ar- noúx-né alakjának. Az ötrészes francia filmsoro-. zat hőse, Frédéric Moreau ha?ón ismerkedik meg a harsány és élveteg Arnoux-val és sze’íd feleségével Arnoux nem mindig tiszta üzleteket bonyolít az „Ioar- művészet” kiadó cégielzése alatt. Fiatal új ismerősét szívesen vezeti be a társaságba. Később barátai köréből kizárólag ő. Frederic marad hűséges hozzá a szfikebb napokban is. t A múlt század első felének utolsó tizedében már a francia ifjúság ismét a forradalmat emlegeti. Érlelődik az 1848-as forradalom. Frédcricnek Is választania kell. Ennek az időszaknak állít emléket a filmsorozat, Marie és Frederic immár halhatatlan szerelmének felidézésével.