Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

Mai kommenlárunlc Törvény készül a közérdekű bejelentésekről Legutóbbi ülésén a Minisztertanács meg­tárgyalta a közérdekű bejelentésekről ég ja­vaslatokról, valamint a panaszokról szóló törvény tervezetét. A döntés szerint a tör­vénytervezetet az országgyűlés elé terjesz­tik. Az utóbbi évek jól bevált gyakorlatának megfelelően, ezt az igen fontos dokumentu­mot, illetve annak főbb kérdéseit széles kö­rű vitára bocsátották. A Hazafias Népfront szervezésében szerte az országban elmond­ták az állampolgárok véleményüket a ter­vezetről, nem egy esetben ki is egészítettek, javaslatokat tettek. Indokolja ezt az is, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok, vala­mint a panaszok az állami és társadalmi élet, a gazdasági tevékenység legkülönbözőbb te­rületeit érintik. Az összegezések szerint éven­te 200—250 ezer bejelentést, javaslatot, pa­naszt juttatunk el a legkülönbözőbb szer­vekhez, intézményekhez, beleértve a napi el­lenőrzést és a hírközlő szerveket is. Figye­lemre méltó, s egyben az állampolgárok el­kötelezettségét is jelzi, hogy ebből 10—12 ezer a közérdekű. Ami még a statisztikához tartozik: a közérdekű bejelentések és javas­latok száma az utóbbi öt évben változatlan, a panaszok száma pedig kisebb mértékben csökken. Mi tette szükségessé az új törvény meg­alkotását? A közérdekű bejelentések, javas­latok, panaszok intézését jelenleg az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályozza. További eljárási szabályokat vezettek be a Miniszter- tanács 1959-ben és 1965-ben megjelent hatá­rozatai; az egyes minisztériumok pedig rész­letes szabályokat hoztak a panaszintézésre. A tapasztalatok szerint azonban a gyakorlat és a részletes szabályok sck esetben nincse­nek összhangban. Nem tükrözik kellőképpen a hatályos rendelkezések a feladatokat és a kötelezettségeket sem. A szabályozásnak ez­ért — a téma fontosságára tekintettel, — törvényi szinten kell megtörténnie. A társkdalmi vitára bocsátott törvényter­vezet az általános rendelkezések között a célt az egységes szabályozásban jelöli meg. Ennek keretében alapelvként határozza meg az állampolgár jogát közérdekű bejelentés, javaslat, panasz előterjesztésére, ugyanak­kor biztosítja a törvényes, gyors és haté­kony elbírálást. Fontos alapelvként szói a panaszjoggal való visszaélés kiküszöbölésé­ről, ugyanakkor tehermentesíti a szerveket attól, hogy alaptalan panaszokkal ismételten foglalkozzanak. Intézkedik a törvény az ál­lampolgár védelméről is: óvja a közérdekű bejelentőt, javaslattevőt, panaszost, ha vele. szemben indokolatlanul hátrányos intézke­déseket alkalmaznak. Ami a törvény hatályát illeti: e készülő jogszabály szerint kötelesek a közérdekű be­jelentéseket, javaslatokat, panaszokat intéz­ni az állami szervek, vállalatok, intézetek' és intézmények; a szövetkezetek és azok társu­lásai, szövetkezeti szervek; az egyesületek; valamint más, hatósági felügyeletet ellátó és érdekképviseleti szervek. Az pedig, hogy egy-egy észrevételt miként kell kezelni, a bejelentés témájától függ. A tartalom alap­ján határozzák meg, hogy közérdekű beje­lentésként, javaslatként avagy panaszként intézendő. A törvény tervezete meghatározza, hogy mely észrevétel minősül közérdekűnek, ja­vaslatnak, ugyanakkor kimondja: „a panasz az egyéni jog- vagy érdeksérelem megszün­tetésére irányuló kérelem”. Szól az eljárási szabályokról, az intézkedésekről, rendelke­zik a bejelentő védelméről. A törvényterve­zet társadalmi vitájában tett észrevételek közé tartozik a névtelen bejelentések ügye. A kialakult álláspont szerint ezeket sem le­het azonnal papírkosárba dobni. Tapasztala­taik alapján főként népi ellenőrök bizonyí­tották: jogos bejelentést tevők gyakran a retorziótól való félelmükben maradnak a homályban. Minderre — a bejelentő védel­mére — hatásos rendelkezéseket tartalmaz most az új törvény tervezete. A közérdekű bejelentések, javaslatok — valamint a panaszok többsége is — nagy segítséget nyújtanak nemzeti vagyonunk vé­delméhez. a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztéséhez, a közéleti tisztaság megtar­tásához. Ezt hivatott szolgálni az állampol­gárok aktív közreműködésével megszülető, legmagasabb szintű jogszabály is. • — kele — I ca, sajt, tej, gyümölcs a dolgozóknak A Salgótarjáni Kohászati üzemekben gondosan felmért és összeállított szociális és munkavédelmi program segí­ti a dolgozók egészségvédel­mét. A hideg idő beálltával különösen, nagy gondot fordí­tanak azokra, akik hideg munkahelyen dolgoznak. A külszíni munkásokat ellátták meleg ruhával, de egészségük megvédésére napról napra nagy mennyiségű védőételt és védőitalt is biztosítanak ré­szükre. A gyárban a hideg, válto­zékony januári > napokban mintegy 1700—1B00 fő részé­re készítenek olyan italokat és ételeket a gyár védőkony­háján. amelyek a dolgozók ellenállóképességét fokozzák. Naponta 900 liter teát, 280 adag tejet és 200 adag sajtot osztanak ki azokon a munka­helyeken, amelyekre a kol­lektív szerződés is biztosítja a védőétkezést. A tejterméke­ket, a tejet és sajtot különö­sen a üélutános és éjszakai műszakban kapják. A vita­minszükséglet pótlására az igények szerint 120 dolgozó kap gyümölcsöt. A huzalmű, a szegverő és a GYGO dolgozói részére a Kol­lektív szerződés nem , törvé­nyesíti a védőitalt, miután azonban ezekben az üzemek­ben rossz a fűtés és eseten­ként nincs megfelelő hőfok, így teát adnak. Decemberben 70 ezer adag védőételt adtak ki a védő­konyha dolgozói. Várhatóan januárban ez a szám fokozó­dik. A dolgozók egészségének ilyen értelmű megóvására a téli hónapokban 40 ezer fo­rintot fordítanák a gyárban. Számadás és számvetés a termelőszövetkezetekben MEZŐGAZDASÁGI TER­MELŐSZÖVETKEZETEINK­BEN az idén első ízben a számadást és számvetést egy közgyűlésen tárgyalják meg. Látszatra valamiféle „forma­bontásról” van szó. A való­ságban azonban egy nagyon időszerűvé vált gyakorlatról. Néhány szövetkezetben már korábban is voltak ilyen kez­deményezések, s ott elérték céljukat. Most. amikor 'fő­hatósági rendelkezés rögzíti a feladatot, különösen fontos gazdasági jelentősége mellett politikai jelentőségét kiemel­nünk: egyrészt a népgazdaság időben kap jelzést a szövet­kezetek céljairól, annak anya­gi-műszaki megalapozásáról; az egyes ütközőpontok Koráb­ban felismerhetők, így meg­felelő központi döntésekkel, intézkedésekkel kijavíthatok; másrészt az üzem időt nyer saját tervcéljaik végrehajtá­sára. A tervkészítés eddig is meg­előzte az éves mérleg elké­szítését, hiszen a gazdasági év és a naptári év a mezőgazda­ságban sohasem esik egybe. Az 1977. évi új esztendő szin­te a gabonaaratással egyidő- ben, az őszi vetések anyagi­műszaki megalapozásával el­kezdődött. A kérdés mégis felvetődik: mi biztosítja, hogy a 43 ter­melőszövetkezet és a 13 szö­vetkezeti közös vállalkozás, illetve vállalat, legkésőbb feb­ruár 15-ig közgyűlésen meg­vitatott és jóváhagyott éves mérleggel, termelési és pénz­ügyi tervvel rendelkezzen? Az első és alapvető tényező, hogy valamennyi közös gazdaság­ban cselekvési programok rögzítették a súlyponti ágaza­ti feladatokat. Ezek teljesíté­sét év közben figyé'emmel kísérték, elemezték. Huszon­hét kedvezőtlen adottságú tsz az év közepéig elkészítette kö­zéptávra szóló üzemfejleszté­si tervét, amely folyamatos karbantartással az éves terv alapját képezi. Minden üzem számára ismertté vált a sza­bályozók hatása, mellyel lé­nyegében változatlanul lehet 1977-ben is számolni. A leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladatok egyeztetése üzemi mélységig — növényterme-' lésben és állattenyésztésben egyaránt — megtörtént, me­lyeket az éves tervekben kell „visszaigazolni”. Az objektív tényezők mellett egy döntő belső üzemi tényező, a javuló szakember-ellátottság, a ve­zetők nagyobb felelősségér­zete. Az 1976—77-es évek külö­nösen nagy jelentőségűek az ötödik ötéves terv céljai vég­rehajtása szempontjából. Bár az elmúlt év viszonylag jó alapon indult — legsikeresebb középtávú tervidőszakát zár­ta a megye mezőgazdasága — a rendkívüli időjárás okoz­ta nehézségeket mégsem le­hetett áthidalni. Különösen igaz ez a mostoha adottságok mellett gazdálkodó szövet­kezeteknél, amelyeknél ki­sebb a kockázatvállalási kész­ség és ’ehetőség, a nagyobb, bevételkiesés, vagy költség- növekedés pedig pénzügyi egyensúlyzavarokat idézhet elő. Ugyanakkor nagy tanul­sággal is szolgált az év: a mezőgazdaságban számolni kell a természeti tényezők váratlan hatásával. EZÉRT IS VAN ME­GYÉNKBEN OLYAN nagy jelentősége az állattenyésztés fejlesztésének, az időjárásra kevésbé érzékeny gabonater­mesztésnek, és a jól működő, bizonyos tekintetben kiegyen­lítő szerepet betö'tő ipari­melléküzemági tevékenysé­geknek. összességében pozitív kép alakul ki mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményeiről. Előbbrelépés történt az 1 állat- tenyésztés és a növényterme­lés több ágazatában. A tehén­létszám a termelőszövetkeze­ti szektorban 6.1 százalékkal nőtt, és több mint 8 százalék­kal emelkedett a tejtermelés. A tsz-ek kocaállománya több mint 11 százalékkal'gyarapo­dott. Az. adottságoknak meg­felelően tovább nőtt az anya- juh'.étszám 7,5 százalékkal, a gyapjúértékesítés 12,2 száza­lékkal. A növénytermesztésben a búza 35 mázsa hektáronkénti hozama jó eredménynek szá­mít megyénkben. Nagy kiesé­sek vannak viszont az Or­szágoshoz hasonlóan bogyó­sokból, burgonyából, cukor­répából, kukoricából, tömeg- takarmápyokból Az előzetes adatok szerint a tsz-ek 23 százalékában nőtt, vagy szinten maradt az egyik legfontosabb mutató, a szö­vetkezeti bruttó jövedelem. A kedvezőtlen adottságú tsz- ekben a csökkenés 11 száza­lék, míg a nem kedvezőtle­neknél 3—i százalékos. Az üzemi eredményromlás a tsz- ek 74 százalékát érinti, amely a következő évi önfinanszí­rozás beszűkülésében érezteti hatását. Ez nem azt ielenti, hogy a tsz-ek nem fognak beruházni; ésszerű sorolásra és időbeni előkészítésre van szükség. Továbbra is domi­nálni kell a gépesítés fejlesz­tésének, emellett a népgaz­dasági igények teljesítését cél­zó állatállomány-fejlesztés fé- rőhelyszükfiég'.etei megterem­tésének. Az idei közgyűléseken kü­lönösen fontos a megfelelő konstruktivitás, a különböző érdekek összhangba hozása. Nem jelent ez mást, mint a társadalmi érdekek elsődle­gességét, melyet most különö­sen fontos biztosítani. Ez vi­szont csak úgy érhető el, ha a szövetkezeti demokrácia fó­rumai minden ts^-ben ér­demben működnek, a munka­helyi kiscsoportok áttekintik az eredményeket és gondo­kat. « nem kisebb felada­tot KELL megoldani, mint megyei szinten változatlan áron a növénytermelés 110— 120 millió forintos, az állatte­nyésztés 38—40 millió forin­tos termelésiérték-növelését a gazdasági hatékonyság továb­bi növelése mellett. Ez feszí­tett, de megvalósítható terv. A búza 3 százalékos, a bur­gonya 21—22 százalékos ho­zamnövekedésével, a zöldség mintegy 100 hektáros' terület- fejlesztésével, illetve a te­henenként tejtermelés 100 literrel történő emelésével a tervezett növekedés jórészt teljesíthető. Ennek anyagi­műszaki megalapozottsága — műtrágya, növényvédő szer, gép, takarmány — biztosított. A végrehajtás a szervezett­ségen múlik, a feladatok kel­lő tudatosításában. Ennek le­hetnek az idén jelentős fóru­mai a termelőszövetkezeti közgyűlések. Dr. Gyöngyösi István Salgótarján a változások vá­rosa. Házak, utcák, sok éve.l keresztül megszokott középü­letek tűnnek el. Hogy helyet adjanak az újnak, a gomba módra szaporodó sok enieletes házaknak, alakuló tereknek, iskoláknak, üzleteknek... Jó ez a változás. Azt je­lenti, hogy épül, alakul Nóg- rád „fővárosa". A már készü­lőben levő, vagy elkészült lé­tesítményeket nap, mint nap látjuk az utcán. Előfordul, hogy a gyanútlan szemlélők vitába keverednek, mi is épül, itt, vagy ott, milyen ren­deltetéssel magaslik ez, vagv amaz épület. Ezért jelentett külön él­ményt az autóbuszos „kirán­dulás”, amelyet a salgótarjá­ni városi népfront rendezett a városkörzeti titkároknak és elnököknek. Az „idegenveze­tő” szerepét Morvái Ernő, a városi tanács általános elnök- helyettese vállalta, aki min­den bizonnyal az egyik leg­jobb ismerője Salgótarján épí­téseinek. X Az autóbusz a városi tanács előtt várt bennünket. A terv az volt, hogy ezen a szomba­ti, havas délelőttön a népfront helyi vezetői megismerkedje­nek a városban levő • legfon­tosabb építkezésekkel, a nem­régiben átadott létesítmények­kel és képet kapjanak az el­következő öt-tíz év Salgótar­jánjáról is. A tájékoztató az első perc-, ben megkezdődött. — a tanács épületével Mennyire ismeri Salgótarjánt ? Város fórum autóbuszon szemben levő parkoló lénye- Első megálló a szakmunkás­gében nem is az — mondta az képző intézet. Kojnok József elnökhelyettes. — Csak ideig- igazgatóhelyettes várja a ka- lenesen. Az út szélesítésére púban a népfrontos „küldött­hagyták. Mert erre is négy- séget”. Rövid tájékoztató jsö- sávos lesz a Rákóczi út. A vetkezik. főtér sem befejezett. Fehér Elhaladunk a benzinkút műkő burkolatot kap, rendbe- mellett .„Leszaladunk” az új hozzák a szökőkút medencé- húsüzemig, amelyet oly nagy jét is. Azért van. letakarva. várakpzás előzött meg Sal­— És a Tanácsköztársaság gótarjánban. tér? A Gorkij-lakótelep is egyre — A művelődési központ inkább, -^árosiasodik. Már előtt is kellene az ismételt négyszázötven új lakás épült, burkolás. Nincs rá „keret”... összesen kétezerötszáz új ott­Megyünk tovább. honba költöznek itt a csaía­— A litkei út elágazójánál dók az évek folyamán. Az új, épül az új múzeum, amelyet tizenkét' tantermes iskolát Sza- jövőre fejezneki be. Oda kerül -bó Miklós igazgató mutatja a városi tanácsháza is. A be. A huszonkétmillió forin- nagyállomás felé szintén foly- tos épületben hétszázötven tatódik az út szélesítése. A^gyerek ismerkedik a tudás megyei tanács székházétól !e- alapjaival. felé már nehezebben megy. Irány az új 21-es út. Mellet- Sok az apró ház, amelyeket te a domboldal „megszaladt”, bontani kell. Már felmérték a A geológiai felépítése kedve- területet. Van olyan lakóház, zőtlen, ezért okozott ennyi amelynek .bontásáért négy-öt gondot. Autóbuszunk legkö- lakást is kell adni. Az ÉMÁ3Z zelebb már a Sebaj-telepen mögötti területen az öblös- áll meg. Morvái Ernő mondja: üveggyárnak épül két lakó- — A város legegészségesebb Fjáz. Ott kap helyet egy orvo- lakótelepe. A városépítés egyik sí rendelő is. centruma. Kilenc darab tíz­Az autóbusz már a Patyo- szintes épületet terveztek ide lat előtt robog. Közben meg- a kisebbek mellé. Lesz iskola, tudjuk, hogy az üzem rekonst- óvoda, művelődési ház. még- rukciója a jövő esztendőben hozzá egy épületben'. A xöt- befejeződik. Bővült az AFIT- művek már elkészültek. Re­szerviz, a minőségi munkán méljük, az építők ezt az- a sor!..«, előbbretartást kihasználják. Ebben az ötéves tervben Sal­gótarjánban itt épül a leg­több lakás. Hogy a strand kedvelőit is „megvigasztal­jam", az elképzelések meg­vannak a korszerűsítésre. A sportcsarnokban Tollár Lajos várja a népfrontosokat, A városi tanács testnevelési és sportfelügyelője kitűnő is­merője a verseny- és tömeg­sportnak. Amíg végigvezet a folyosókon, nagycsarnokon és edzőtermeken, külön figyel­meztet, hogy havonta egy al­kalommal „nyílt napot” tart a sportcsarnok. Szívesen látnak mindenkit. Csak tornacipő szükséges! Következő városnéző-állo­más a Kemerovo-lakótelep. Amint elhaladunk a régi SBTC-pálya melett, az elnök- helyettes megjegyzi, hogy „nég ebben az évben hozzákezde­nek a bontásához. Kibontakozik a platón a Kemerovo-lakótelep. Építése hamarosan befejeződik. Az utolsó két darab négyemele­tes házon dolgoznak. Ezt kö­vetően csak kisebb épületek kerülnek a felfeléí vezető ka­nyar mellé. Az orvosi rende­lő, óvoda, üzl,et. teázó, már .«javában „üzemel”,' mindenki megelégedésére. x X Az autóbuszos várósfóru- mot rövid beszélgetés követ­te a körzeti párthelyiségben Az elnökhelyettes választ adott a még felmerülj kérdé­sekre. Szó esett közlekedésről, lakásépítésről, orvosi rende­lőről, , utakról... Csatai Erzsébet Kényelmes körülmények kő zott. otthonosan cinek a sal­gótarjáni megyei kórház nővérszállásának lakói. Nagy Er­zsébet, aki a kórház belgyógyászati osztályán ápolónő, fő­leg a képzőművészet iránt érdeklődik. Szabad idejében gyakran készít rajzokat, modelljei munkatársai, barátnői közül verbuválódnak. __ kulcsár _ NÓ GRÁD - 1977. január 19., szerda Ő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom