Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

Dolgozni és művelődni Vita a szocialista brigádok kulturális válla'ássiról Képernyő előtt Nagy érdeklődéssel figyelem és tanulsá­gosnak tartom azt a vitát, amely megyei na­pilapunkban, a NÖGRÁD-ban bontakozott ki a szocialista brigádok kulturális és mű­velődési törekvéseiről, eredményeiről és gondjairól. Ehhez szeretnék csatlakozni, az ipari szövetkezetekben dolgozó szocialista brigádoknál szerzett tapasztalataim alapján. Elsőnek a munkahelyi vezetők, a terme­lésirányítók felelősségéről szeretnék szólni. A Központi Bizottság 1971. decemberi hatá­rozata hangsúlyozza, hogy a szocialista mun­kaverseny feltételeit a gazdasági vezetésnek kell biztosítania. A vezetők többsége, min­denekelőtt a közvetlen termelésirányító, ez­alatt a gazdaságpolitikai célok megvalósítá­sát szolgáló munkafeltételek biztosítását ér­ti. A - kulturális és művelődési vállalkozá­sokhoz már kevés helyen adnak megfelelő segítséget. Általában azt vallják, hogy a termelésen kívül eső kérdésekkel a brigád- patronálóknak, a munkaversemy-felelősök- nek, illetve a társadalmi szerveknek kell foglalkozniuk. Véleményem szerint a brigádtámogatók, a vállalati munkaverseny-felelősök nem he­lyettesíthetik a munkahelyi vezetőket- ök azok, akik naponta találkoznak a brigádok­kal, akik tanácsot, javaslatokat adhatnak a közösségeknek, a művelődési, a kulturális vállalásokra. Nyilvánvaló, hogv ezek a vál­lalások segítik a termelőmunkát, a brigádta­gok felkészültségét, képességeik kibontako­zását, egyre növekvő feladataik eredményes ellátását. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy évenként — még a brigádvállalások megté­tele előtt — minden szövetkezet, valameny- nyi üzem készítse el éves komplex közmű­velődési programját. A programok kialakí­tásánál a gázdasági egység előtt álló felada­tokat és a szocialista brigádok, a brigádta­gok érdeklődését, igényét kell figyelembe venni. Ez kell, hogy mérvadó legyen a kü­lönböző tanfolyamok megszervezésénél, a klubprogramok kialakításánál, a szakkörök szervezésénél és a könyvtárak kialakításá­nál. Különösen a községi középüzemeknél szükséges szorosabb kapcsolatot kialakítani a kulturházzal, a könyvtárakkal. Az anyagi, a technikai és a szellemi erők koncentrálá­sával a korábbinál eredményesebbé lehet tenni a kulturális, a művelődési munkát. Es ha már vitázunk, hadd vessem fel: nem tartom szükségesnek, hogy a szocia­lista brigádok saját könyvtárral rendelkez­zenek. Illetve, csak abban az esetben tar­tom hasznosnak, ha az a brigádok munká­jával kapcsolatos speciális könyveket, isme­reteket tartalmazza, és a brigád munkaterü­lete meglehetősen messze esik azoktól a településektől, ahol könyvtárak vannak. Ja­vaslom, hogy az önálló könyvtárak helyett a brigádok, de a szövetkezetek, az üzemek is lakóterületük könyvtárának állományát gyarapítsák, természetesen igényeiknek megfelelően. S a brigádtagok közül minél többen váljanak e könyvtárak rendszeres olvasójává­Manapság gyakran szó kerül az öntevé­keny művészeti csoportokról, mint a bri­gádtagok kulturális vállalásainak egyfajta lehetőségéről. Ugyanakkor sok szó esik ar­ról is, hogy az öntevékeny* művészeti csopor­tok munkáját anyagi és szubjektív feltéte­lek hiánya zavarja Pedig ha megvizsgáljuk a kérdést, sokszor nem is ezeken múlik te­vékenységük. A művészeti munka élmények sorát adja az egyénnek és a közösségnek, ám áldozatot is kíván. A fellépéseket meg­előző próbák, a szereplések nemcsak a sza­bad időt veszik igénybe. Gyakran a mű­szakcserét is szükségessé teszi Az ilyen dol­gozóra pedig ferde szemmel néz a mun­kahelyi vezető, és rendszerint a brigádtagok sem értik meg. Több olyan brigádtagga' is találkoztam, aki úgy érezte, nem előnye, ha­nem kifejezetten hátránya származik abból, hogy öntevékeny művészeti csoport tagja. Ugyanakkor úgy érzem, hogy a művészeti csoportok tagjainak erkölcsi és anyagi ösz­tönzése sem megoldott. Az üzemek nem használják ki azokat a lehetőségeket sem — kitüntetés, jutalom a kulturális munkáért, magasabb nyereségrészesedés a folyamato­san és jól végzett társadalmi tevékenységért — amelyek rendelkezésre állnak. Az ösztön­zési formák helyes alkalmazásával a mozga­lom fejlődése egyenletesebbé válhatna­A Budapesti Finomkötöttárugyár balassa­gyarmati telepének termelési osztályvezetője a termelési és kulturális vállalások egyenjo­gúsítását szolgáló pontrendszer bevezetéséről szólt vitacikkében. Én szeretném óva inteni a brigádokat, a brigádok munkáját értékelő szerveket mindenfajta pontrendszer kialakí­tásától. A kulturális vállalásoknál ugyanis a pontrendszer csak a mennyiségi és nem a minőségi munkát jutalmazhatja. Merevvé, mechanikussá teszi a vállalásokat, azok értékelését. Nem ad megfelelő lehetőséget arra, hogy fokozatosan nagyobb követel­ményeket támasszanak a brigádok önma­gukkal szemben, és nem lehet mérni így a tényleges fejlődést, változást sem, amely a brigád életében, tevékenységében bekövetke­zett. Végezetül az ifjúsági versenyformák meg­honosításáról szeretnék szólni, amelyek jól kapcsolhatók a szocialista brigádok tevé­kenységéhez, segíthetik a fiatalok munkahe­lyi beilleszkedését, munkássá válását, a szak­mai ismeretek gyors és pontos elsajátítását. Az ifjúsági munka versenyformák jól össze­egyeztethetők a közművelődési feladatokkal. Ezért véleményem szerint minél több helyen meg kellene hirdetni az Alkotó ifjúság pá­lyázatot. Ezen keresztül ugyanis biztosítani lehetne a Szakma ifjú mestere, Ki minek mestere, a Szakdolgoaat-pályáaat, a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa program­jában a fiatal brigádtagok aktív részvételét. Tóth Rudolf, az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége szövetkezetpolitikai osztályvezető­helyettese Dunajeci tutajozás A Lengyelországban meg­forduló turisták számára nagy élmény a Dunajecen va­ló tutajozás. Hogy ez a lát­ványos szórakozási lehető­ség megmarad-e a jövőben is, az még kérdés, a széles tö­megeket is érdeklő kérdés manapság. Egyetlenegy beruházás som váltott még ki ennyire élénk visszhangot, ilyen nagy vitát a Dunajec népgazdasági cé­lokra történő hasznosításá­nak hívei és a természetvé­delmi szakemberek között, mint a Felső-Dunajecen ter­vezett erőmű építése. A vita tulajdonképpen már 1919- ben elkezdődött. A vélemé­nyek mindig ütköztek. Vala­mennyi terv a Pienniny Nem­zeti Park területén célozta felépíteni a gátakat és a víz­gyűjtőket. Nemrég megszületett a döntés. A fő vízgyűjtőt Czorsztynban építik fel, a ki­sebb, kisegítő vízgyűjtőket pedig Sromowcében és Nied- zycában. Czorsztynban épül fel a 92 megawatt kapacitású vízi erőmű. Máris megkez­dődtek a földmunkák. A terv megvalósítása szükségessé te­szi Manowa és Czorsztyn la­kói egy részének átköltözte­tését. Debnót, a műemlékfa­lut egy külön földgáttal fog­ják megvédeni az esetleges vízkároktól. A czorsztyini-tó 1226 hektáron terül majd el. A gátépítési munkálatok befejezését 1981-re tervtezik. A beruházók és kivitelezők nagy gonddal ügyelnek a környe­zetvédelem érdekeire. Házimuzsika A házimuzsika szó már ségét, azonnal megtalálva a feltételezi a meleg, családias kontaktust, hangulatot, ha mindez kará- Műsoruk első részében re- csonyt köszöntve történik, neszánsz mesterek művei sze- átszövi az ünnep lebegő szép- repeltek, amelyek közül ki- ségét is. emelkedett Dowiand két da­lának érett, átélt előadása. A salgótarjáni József Atti- a. második rész a XX. szá­la megyei Művelődési Köz- 2Ad kórusműveiből szólalta- pont kiscsoportjai, noha tud- mit meg igényes, szép váló­nak egymásról, nem sokat gatással. Különösen meggyőző találkoznak az év során. Nem- eröve! adták elő Farkas Fe- rég egy művészeti csoport, a renc három kórusművét: a Guthi Éva által vezetett ka- Hajnal nótát, a Vallon szere- marakórus hívta találkozóra nádot és a Rózsa madrigált, az intézmény kiscsoportjait: . ... el6adását széDen klubokat, szakköröket, müve- gé it tt ki D k pálma szeti csoportokat. A meghí- ^^^iragado zonaoratate­ffP ^ ^S^rt-St adott hangulatos, magas szinvona- , ­lú műsort nyújtottak át. A títT6réuÉbm három la. A bemutató méltó repre- tin szövegű kórusmű hang- zentánsa volt a kórus sokévi Z°R eI: Kodály Horátii, Car- munkájának. Az együttest az men, Carl Orff: Odi et amo országban is jól ismerik. Fel- — részlet a Catulli Carminá- léptek Szolnokon, a családi kól. S Bárdos ritkán hallott és társadalmi ünnepek kó- kórusműve, az Adorno thala- rusainak országos találkozó- műm hangulatilag is tökéle- ján, bemutatkoztak a muzsi- tes befejezése lett a szép kon- káló kamarakórusok orszá- certnlek. gos fesztiválján Sopronban, hangversenyt adtak a Nem­Minden jó, ha jó a vége Szilveszter éjszakáján, ami­kor a tizenkettesen az óra két mutatója a randevú pillana­taira készült, a salgótarjáni televíziónézők azzal az elé­gedettséggel emelhették poha­rukat 1976. búcsúztatására, hogy: ez az év is jól végző­dött. Most kettős alapja volt en­nek az elégedettségnek Az egyik, hogy az óév utolsó napjaiban megkezdte műkö­dését a Pipisen az átjátszó állomás, amely a megyeszek- helyen és környékén a II-es csatorna műsorának vételét lehetővé teszi. A másik: tói sikerült a szilveszteri műsor. Az átjátszóállomás üzem­be helyezése, a második műsor vételének biztosítása a város nagy ajándéka a televíziózók- nak. Akkor értékelhetjük iga­zán. ha tudjuk, hogy a vételi feltételek jelenleg országosan alig haladják meg a negyven százalékot, s a tervidőszak végére is alig érik majd el a hatvanat. Salgótarján tehát máris a szerencsésebb tájegy­ségek körébe csatlakozott. Ami pedig a szilveszteri műsort illeti, úgy vélem, nem lehet különösebb okunk pa­naszra — megkockáztatva a tévénézők országos, bizonya-a nagyobb zömének véleményét. Sok esztendővel korábban egy-egy ilyen szilveszteri mű­sorvállalkozás valóságos nem­zeti üggyé dagadt. Éppoly be­szédtéma volt, akár a futball. S többnyire ez is negatív elő­jellel. Lényegesen közreját­szott ebben az egészségtelen­re duzzasztott hírverés, meiy e programokat megelőzte. Il­letve, az hogy a program többnyire mélyen alatta ma­radt az előzetesek támasztot­ta várakozásnak. Az „agyonhallgatás” takti­kája sem nagyon vált be az első esztendőkben. A tévéné­zők ..cselt”, szenzációs meg­lepetéseket sejtettek mögötte, s.mert ezek elmaradtak, újó­lag becsapottnak érezték ma­gukat. A tévészilveszterezés har­madik fázisa az volt. amikor a szerkesztők valóban megle­petésekkel szolgáltak, s olyan „nagyágyúkat” sorakoztattak csatasorba a siker reményé­ben. mint példuául a világ­sztár Lollobrigida. Ekkor vi­szont azt kértük számon a tévétől. hogyan merészeli ilyen felelőtlenül dobálni szű­kös valutáinkat. A tévészilveszterek láza azóta jócskán alábbhagyott. A szolgáltatás és az igény a jó­zan mérséklet medrébe ágya­zódott. A szilveszteri műsor egy lett az egész éves tévé­kabarék sorában — csak más. Nos, ezt a mást, kaptuk az idén óévbúcsúztatónak. Hi­ányzott az „előhencegés”. a várakozást csigázó sejtetés a készülődésről. A műsorjelzás sem többet, sem kevesebbet nem mondott annál. mint amenyire megfelelő tájékozó­dásunkhoz szükséges volt. így semmi csalódást nem kel­tett és végül is, immár az új év első két órája végén azzal zárhattuk el készülékeinket, hogy jól szórakoztunk, kelle­mesen töltöttük szilveszterün­ket a képernyő előtt. Az esti főműsoridő há­rom önálló műsoregységre ta­golódott. Az első negyven perc Hofi Gézáé volt, aki sajátos humorát ezúttal a korábbinál jóval összeszedettebben, egy­ségesebbre szerkesztetten ka­matoztatta sikerré egyéni és közéletünk témáiban. Azt a humort, amelyet Hofi képvi-' sei. nem szójátékok, hanem társadalmi valóságunk fonák­ságai, káros és kóros emberi gyarlóságaink táplálják, teszik aktuálissá. A második műsoregység nyolcvan percét Columbonak, azaz a kitűnő, nálunk is 102- gal népszerű Peter Fáiknak adták a műsorszerkesztők. A sorozat az utóbbi hónspok hanyatló tendenciája után ez­úttal újból méltó volt önma­gához e műfajban, s érde­kesen izgalmas történetM lepte meg a krimikedvelőket. Nem ismerünk lehetetlent'... — ez volt a címe az est két­ségkívül legjobban várt. é- félig tartó műsortömbjénclc, amely 140 perces, szellemesen nevettető-szórakoztató per- sziflázsát nyújtotta a televí­ziósmunka kamerák által máskor nem láttatott „ku­lisszavilágának”. Bemondók, riporterek, szerkesztők, sze­replők és műsorok ..neglizsé- ben” — Cyrano-módra: —■ ...mert magsmat kigúnyolom, ha kell, de, hogy más tegye" azt nem tűröm el. Ez a fesztelen, önfeledt ka­jánkodás talán még olyan hát­só célt is szolgálhatott, hogy feloldjon némely kedvezőtlen közönségvélekedést, hangu­latot egy, s más tévéműsorok­kal vagy közreműködőkkel szemben. A frappáns indítás­tól kezdve mondhatni a mű­sor zöme jól szolgálta szil­veszteri közérzetünket, kellő hangulati megalapozást adott az új esztendőbe való belé­pésünkhöz. A szerkesztők: Kállai István. Ágoston György és Buzáné Fábri Éva, a ren­dező Kalmár András elgon­dolásait a népes szereplőgár­da ötletesen valósította meg. (b. t.) Űj könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának Politikai Akadémiáján 1976. június 23- án elhangzott előadását, ame­lyet Kállai Gyula tartott, A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése címmel. Niederhauser Emil könyve a Nemzetek születése Kelet-Európábán. Marx, En­gels és Lenin időszerűségéről szólnak azok a cikkek, vita­írások, amelyeknek szerzője Vörös Gyula. Roman Karmen, a neves szovjet filmoperatőr visszaemlékezéseit tartalmaz­za —, sok érdekes képpel —, a Kamerával a világ körül című kötet. A Győzelem Könyvtára sorozat új kötete a Ketten a tűzvonalban, Gabit Muszrepov munkája. A Táncsics Könyvkiadó gondozásában látott napvilá­got A szakszervezetek a tej­lett szocializmusért című kö­tet, amely Gáspár Sándor tő­szódéit, cikkeit tartalmazza. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt említést ér­demel Bisztray Gyula tanul­mánykötete, a Könyvek között egy életen át. Az Olcsó könyv­tár új kötete Héliodórosz: Sorsüldözött szerelmesek cí­mű könyve, alcíme: Etiópiái történet. Kürti László regé­nye a Késésben, Vasadi Pé­zeti Múzeumban, szerepel­tek a rádió Kóruspódium adásában. Mindezek nem ma­radtak eredmény nélkül, hi­szen a III. budapes'i kama- rakórusnapokon „aranyko­szorú diplomával" minősí­tést értlek el. A műsor első pillanatainak, fellépők és hallgatóság együt­tes feszültségének merevsé­ge szinte azonnal megszűnt. A felcsendülő dal bensőséges hangulatot teremtett, a kó­rus szinte elbűvölte közön­NÓGRÁD — 1977, január 4., kedd Mai tévéajánlatunk 20.00: Miért? avagy A tévé- A film egy gyárigazgató he- sek elmentek. ti fogadónapjának felidézése. S bár e nap eseményei ön- Dömölky János írta és ren- magukban is érdekesek, cse- dezte ezt a sikeres tévéfii- lekményesek, a mű igazi je- met, amelyet a második prog- lentőségét attól kapja, hogy ramban már sugároztak, meg- az alkotók tágabb dokumen- lehetősen késői időpontban, tummá, az ábrázolt valóság és csekély nézőközönség szá- dokumentumává gazdagítot- mára. A mű közéleti monda- ták. niva'ója és visszhangja az A főszereplők: Horváth oka, hogy most az egyes csa- Sándor, Molnár Piroska, Szir- tornan újból műsorra tűzik, tes Ádám, Máthé Erzsi. tér verseskötete az Ének a szomjúságról. Galsai Pong­rác szellemes tanulmányait, karcolatait tartalmazza A be­surranó szerkesztő című válo­gatás. Dobai Péter novellás- kötete a Játék a szobákkal. Garai Gábor versfordításai­ból ad gazdag válogatást a Napkelte-nyugta című an­tológia. Zilahy Lajos kisregé­nyeit tartalmazza a Valamit visz a víz című kötet. Illyés Gyula: Ifjúság című költemé­nye Borsos Miklós illusztrá­cióival miniatűr kiadvány­ként látott napvilágot. Her­man István tanulmányait kri­tikáit tartalmazza az Évsza­kok tanúságai című kötet. Űjabb kiadásban látott nap­világot Passuth László híres regénye, A Bíborbanszületett. Megjelent —, sokadik kiadás­ban — Dallos Sándor Arany­ecset című regénye, a szerző Munkácsy Mihály életrajzá-' nak második kötete (Előzmé­nye: A nap szerelmese.) Az Akadémia Kiadó gondo­zásában jelent meg Ágh At­tila munkája, „A német ideológia” történetfelfogása címmel. A gazdasági reform büntetőjogi kérdéseit taglalja Erdősy Emil könyve. Egy ir­tásfalu földművelése a címe Takács Lajos érdekes gazda­ságtörténeti könyvének. Meg­jelent a Természettudományi lexikon hetedik kiegészítő kötete; a lexikon főszerkesz­tője Erdey-Gruz Tibor. A Neveléstudomány és társadal­mi gyakorlat című sorozat új kötete Sántha Pál munká­ja, Az iskola és a művelődé­si otthon együttműködése. A Műemlékek sorozatban látott napvilágot H. Gyürky Kata­lin monográfiája. Egy egyko­ri budai domonkos kolostor címmel. A Móra Kiadó Kozmosz szerkesztőségének gondozá­sában, a Fiatalok könyvtárá­ban jelent meg Heinrich Mann világhírű regénye Az alattvaló. Kozmosz-könyv Szapudi András munkája — A szél torkában — két kis­regénnyel. Ugyancsak meg­jelent Emile Zola: Germinal című regénye, amelyhez He­gedűs Géza írt utószót. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában adták ki az atommagkutatás történetet felelevenítő A Szörnyeteg című izgalmas dokumentum­regényt. Két szerző — P. Szabó József és Szalay Zsolt — közös munkája A Perzsa­öböltől a Csendes-óceánig. A korszerű légvédelem legfon­tosabb tudnivalóival ismer­tet meg egy érdekes összeál­lítás. Barátok, fegyvertársak a címe Serfőző László kis kö­tetének. Harmath Adám. Hartai Lajos és Záborv Sán­dor közös könyve a Korsze­rű oktatástechnikai eszkö­zök és módszerek a katonai kiképzésben. Megjelent A pártpolitikai munka időszerű kérdései a csehszlovák néo- hadseregben című kötete is. Nyikolaj Kuznyecov rendkí­vül érdekes visszaemlé'-evZ. seit tartalmazza a Haicl riadó a flottánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom