Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

• • • •

Összetartó Összetartás

Pásztón

A reggeli kezdés előtt rövid megbeszélést tart az összetar tás brigád.

A Rákóczi Nyomda pásztói telepének dolgozói szinte va- i lamennyien ifjúsági szocialista brigádtagok. Mint kiderült, az átlagéletkor nem több mint huszonnégy év. Az üzemben főleg fiatal lányok és asszonyok dolgoznak. Mikor a brigádlétszám felől érdeklődtem, Szivák Katalin, az Összetartás ifjúsági szocialista brigád vezetője így válaszolt:

— összesen huszonegyen vagyunk, de jelenleg csak tizenhármán. Akik hiányoznak, gyermekgondozási segélyen vannak. Számuk nemigen csökken, mert ha visszajönnek, helyettük elmennek újak. Természetesen, a kapcsolat nem szakad meg ilyenkor, mert hűen a brigád választott nevéhez összetartunk, méglátogatjuk a kismamákat. Üres kézzel sosem megyünk. Mindig viszünk valamilyen ajándékot a gyerekeknek, vagy a mamáknak. Nem ritka az sem, amikor ők látogatnak meg bennünket. Benézegetnek' az üzembe, és olykor-olykor segítenek is.

— A brigádvéllaláson kívül a KISZ-ben is egyik felajánlásunkként a gyermekgondozási segélyen levő kismamák támogatása szerepel. A mozgalmi élet eseményeire, KISZ-taggyűlésekre rendszeresen meghívjuk őket: A csoportos névadó ünnepségek szinte felejthetetlenek. A téli Mikulás- és karácsonyfaestek minőig nagy élményt jelentenek a gyermekek számára. de nekünk felnőtteknek is. Irodalmi színpadunk kis műsorral köszöntötte az apróságokat — mondta a brigád vezetője örömtől sugárzó arccal.

— Mi a helyzet a mindennapi munkában?

— Könyvkötő brigád vagyunk. Feladatunk elég szerteágazó. Az ívek összehordásától, a fűzés, enyvezés, méretre vágás, perforálás és számozás tartozik hozzánk.

— Mi végezhető ezekből géppel, és mennyi a kézi munka?

— Több gépünk is van.

Így: fűző, vágó, összehordó és perforáló. De egyes munkáknál ezek nem használhatók, a méret vagy esetleg a mennyiség miatt. Ezért átlagosan 50—50 százalék a kézi és gépi munka aránya — válaszolt a brigádvezető, s így folytatta. — A csoportunkból tavaly. május 1-én ketten nyerték el a Kiváló Dolgozó címet és a brigád zölökoszo- rús lett. Idén szeretnénk előbbrelépni a szocialista brigádverseny-mozgalomban. Igaz, tavaly is mindig száz százalék fölött teljesítettünk, de ez már nem elég.

Társadalmi munkában a telep KISZ-esei sokat tettek az üzem környékének rend- ben tartásáért. Mint mondták, annak idején a kukorica még virágzott néhol az udva-» ron. Most már ennek nyoma sincs. A fiatalok parkosítottak, fákat ültettek, átrendezték a telep környékét. Ugyancsak társadalmi munkában készült el a sportpálya, mely jó lehetőséget biz-fi tosít a rendszeres sportoláshoz.

— Mit csinál a brigád szabad idejében?

— Annak egy részét is együtt töltjük — folytatta Szivük Katalin. Közösen járunk színházba, koncertekre és tárlatlátogatásra. Hét végén gyakran kirándulunk. Van, mikor a családdal együtt jönnek a fiatalok.

Az aktivisták köre és ifjúsági vitafórum eddig megtartott nyolc-tíz előadásán a brigádtagok, KISZ-esek és szervezeten kívüliek egyaránt nagy számban vettek részt. Mert nemcsak a brigádmunkában, hanem a KlSZ-szerve- zetben, a -mozgalomban is együtt van az összetartás.

— békési —

Orvos

as orvosi

un #|t I« \ időben gyakran esik szó M egyes orvosok anyagiasságáról. Ezzel foglalkozott dr. Fazekas Lászlónak a NÓGRÁD-ban „Szorongó betegek — ideges orvosok’’ címmel megjelent cikke is, ami vei az orvosok egy része általában egyetért. Többen azonban már a téma felvetését is helytelenítik. Attól félnek, mindez károsan befolyásolja a betegek és az orvosok kapcsolatát, bizalmatlanságot teremthet, s még egész sor körülményre hivatkoznak.

Rendellenes jelenség, hogy hazánkban az állami orvosi ellátás ingyenessége mellett a iakosság egy része indítékot érez, hogy fizessen is az orvosoknak. Budapest néhány kerületében végzelt szociológiai felmérés szerint a megfelelő orvossal kapcsolatban levő családok közül a rendelőintézeti orvosoknak minden tizedik, a körzeti orvosnak minden ötödik, a kórházban minden második család nyújt valamilyen anyagi ellenszolgáltatást. A salgótarjáni kórház betegei körében végzett felmérések jóval kedvezőbb képet mutattak^ de nálunk is előfordulnak visszaélések. Az egészségügyi dolgozók hitelére tehát nem a sajtó, a rádió és a televízió jelenti a veszélyt, hanem a szocialista egészségügy alapelveinek megsértése. S bizalomnak nevez- hetjük-e azt, amit pénzért kell megvásárolni?

Ugyanakkor hiba lenne megmaradnunk az általánosítás szintjén.

Nem minden fizető beteg kényszerből, kiszolgáltatottságból, megvesztegetés céljából fizet az orvosnak. Áz emberek érzelmileg nem egyformák. Vannak, akik fejlett hála- érzettel rendelkeznek, méltányolva az orvos értük végzett munkáját, semmiféle előnyre nem tartva igényt. Elmarasztalást nem érdemelnek sem ók. sem általában az ilyen hálát elfogadó orvosok. Ennek nyomós lélektani okai is vannak. Nincs olyan szocialista ország, amelyben a tisztességes hala kifejezését tiltanák az egészségügyben.

A fizefő betegeknek talán valóban a legnagyobb részét -azok képezik, akik azt hiszik, csak így kapnak állapotuknak megfelelő ellátást. Ez azonban tévhit. Már csak az egészségügyre') jellemző csoportmunka és munka- megosztás is kizárja annak lehetőségét, hogy valaki ne kapja meg az állapotának megfelelő ellátást, akár fizet, akár nem. Mégis, az orvosok egy része itt már hibáztatható, mivel haszonélvezője a betegek említett tévhitének, nem oszlatva el, hanem még táplálva is azt.

S vannak, akik azért fizetnek, hogy olyan szolgáltatásban részesüljenek, ami állapotuk alapján nem illetné meg őket. Jelentős hányaduk nem is beteg! Az ilyen visszaélésekkel szemben határozottan fel kell lépni.

A beteg és az orvos közötti rendellenes kapcsolatok nem közömbösek magára az egészségügyre sem. Így például régóta megfigyelhető az orvosok áramlása a jól kereső szakmák felé, ami más területeken orvoshiányra vezetett. A beteg nem minden orvosnak fizet, hanem túlnyomórészt annak, akivel személyes kapcsolata van, s akiről úgy véli, döntő befolyással van kezelésére, s az esetleges előnyök biztosítására. Az orvosok jelentős része tehát nem részesül semmiféle külön anyagi ellenszolgáltatásban. Mindez 4 különbségeket teremt az orvosok anyagi helyzetében, s egyben feszültségeket is. Az orvosok egy része pénzt vesz fel olyan munkáért, aminek esetleg a zömét más orvosok végzik el.

Az egészségügyben sűrűn hivatkoznak arra, hogy különösen a kezdő orvosok fizetése

alacsony: 1900—^600 forint havonta. Az erre való. hivatkozással mégsem nyithatunk kaput annak, hogy más orvosok etikátlanul tízszer ennyit keressenek. De ettől az alacsony fizetés még megmarad bajnak, mert ebből nehéz családot alapítani. A fiatal orvosok kényszert érezhetnek keresetük kiegészítésére, ami később megszokássá rögzülhet.

A helyzeten javítani akaró orvosvezetők szintén nehéz helyzetben voltak és vannak. Nehéz bizonyítani az orvos és a beteg közötti intim kapcsolat mellett az anyagi visz- szaéléseket. Azok a személyek, akik környezetükben sűrűn hangoztatják, hogy ennek vagy annak az orvosnak mennyit fizettek, jegyzőkönyvbe ezt már nem hajlandók mondani. Nem is csoda: a borítékot az orvos nem tanúk jelenlétében szokta elfogadni. Aztán: ki tudja azt könnyen megállapítani, mi a hála és mi a megvesztegetés? Gyakran még maga az orvos is csak a beteg későbbi igénv- támasztása során tapasztalja, hogy az előző anyagi ellenszolgáltatás nem puszta hála volt. S erkölcsösnek nevezhető-e az orvos, aki — akár a rendeletek adta lehetőségek mellett — hála fejében elfogadja a kis keresetű, (nyugdíjas emberek havi jövedelmének felét, egészét, vagy esetleg annál is többet?

Másrészt, a legnagyobb anyagi kísértésnek éppen a betegekkel közvetlenül foglalkozó orvosvezetők vannak kitéve. S még a magas orvosi szakismeret sem garantálja a magas erkölcsiséget. Ha felmerült etikai probléma, nagyon nehezen lehetett megoldani. A körzetekben, pedig gyakran jutottak arra a következtetésre, hogy még mindig jobb az anyagias orvos, mint ha nem lenne orvos a faluban. Ennek kapcsán bírálatok hangzanak el a nem egészségügyi vezetők felé is Az Egészségügyi Minisztérium szakmapolitikai folyóiratának egyik cikkírója szerint ..nem csupán és nem is elsősorban az egészségügyi dolgozók tudatának fogyatékosságaiban van az etikai probléma gyökere, hanem a vezetők megválasztására jogosult nem egészség- ügyi vezetők szemléletébenA helyzetet súlyosbítja az itt-ott fellelhető protekcionizmus, s a szakszerűtlen közbeavatkozás.

Mindenképpen látnunk kell, hogy a beteg- orvos kapcsolatában jelentkező olyan torzulásokat, amik az orvosnak nyújtott anyagi ellenszolgáltatásban nyernek kifejezést, nem lehet kizárólag az utóbbiak erkölcsi fogyatékosságaira visszavezetni. De helytelen lenne figyelmen kívül hagyni is, vagy lebecsülni azokat.

A Bt 4» I« 'W í megjavítására a leg- utóbbi időben az egészségügyben fontos intézkedések történtek. Az egészségügyi hálózat szervezeti korszerűsítésével kedvezőbbek lesznek a feltételek a visszaélések megszüntetésére. Az orvosceze- töknek határozott időre szóló kinevezése fontos garancia, hogy ne maradjanak passzívak a rendellenességekkel szemben, még inkább, hogy ők maguk ne sértsék' meg a szocialista egészségügy alapelveit. Szabályozták, hogy milyen esetekben tilos az orvosoknak anyagi ellenszolgáltatást elfogadni. Előkészületben van az orvosetikai kódex. Az egészségügyi intézetek etikai akcióprogramot dolgoztak ki. Helyes és időszerű intézkedésekről van szó, amitől gyökeres fordulat várható. A célkitűzések megvalósítása során biztosan lehet számítani orvosaink áldozatkész, becsületes többségére.

Nem nélkülözhető azonban a társadalom támogatása sem, s számítunk a sajtó további segítőkész közreműködésére is.

Varga János dr.

Brifiádkapcsolatok

A salgótarjáni öblösüveggyár Dobó Katica export- csomagoló szocialista brigádja a Baglyasa’ji Általános Iskola ötödik osztályosait támogatja. Nemcsak a gyáriak látogatnak el az iskolába, évenként a gyerekeket is hívják gyárlátogatásra. Az iskolások közül többen megbarátkoztak már az üvegesszakmával és elhatározták, hogy az általános iskola elvégzése után ezt a pályát választják. A brigád tagjai kapcsolatot teremtettek az orosházi üveggyár József Attila Szocialista Brigádjával. Kölcsönösen meglátogatták egymást, kicserélték munkamódszereiket, -tapasztalataikat.

ÍGY VÉLEKEDIK Kelemen Gyula, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat 61-es számú építésvezetőségének dolgozója, az észak regionális vízmű II. mihálygergei építkezésén.

— Vezetőink gondoskodnak arról, hogy legyen min-' dig mit tenni. Munka van, os,ak végezni kell. Én és társam, Vanya László kőműves, két segítővel ebben az épületben — mutat körbe — az egészségügyi helyiségek és a kézmosó csempézését végezzük. Szerdára, de legkésőbb csütörtökre befejezzük. Utána átmegyünk a kazánházba, ahol vakolunk, de csak akkor, ha az időjárás közbe nem szól, mivel az épületben nincs fűtés.

— Mikorra végeznek ott?

— Nem tudnám megmondani. A vakolásra váró felület nem nagy. Mivel sok a pillér, a szokásosnál nagyobb figye'emmel kell dolgoznunk — válaszol.

Három évvel ezelőtt választották meg brigádvezetőnek. amikor elődje nyugdíjba ment. Most harmincéves Nemrég nyerte el a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A kőművesszakmát Salgótarjánban a magasoknál tanulta, utána Pesten dolgozott. Megnősült, s a felesége kérésére néhány évi pesti munka után visszajött a megyébe, Kozárdról jár

Munka van, csak végezni kell

be mindennap busszal, s viszi haza is. Jelentős része van abban, hogy az általa vezetett kollektíva elnyerte a szocialista brigád zászlót.

— A kőművesek között van, amely már négyszer, kettő, pedig kétszer kapta meg a szocialista brigád oklevelet — veszi vissza a szót Kelemen Gyula, majd így folytatja: — Az eredmény azzal magyarázható, hogy összetartó kollektíva a miénk, főleg a szakmunkások. Közösen oldjuk meg a bonyolult, nagy felelősséget követelő feladatokat. A segítők — segédmunkások — között akadnak, akik 10—15 éve dolgoznak a szakmában. A kisujjukban van a munka. Rájuk mindig lehet számítani . . .

— Van akire nem lehet7

— Sajnos igen. Ma is leszámol egyikük. Azt mondja, a tűzhelygyárba megy dolgozni. ott elvégzi a nyolc osztályt. Ezt nálunk is megteheti — így a brigádvezető.

— Nagy a vándorlás?

— Az egyik jön, a másik megy. Jó, ha egy évet lehúznak, A segítők között most

is van kettő, aki korábban elment, de visszajött, mert csalódott. Ezek között található az, akiről az előbb beszéltem. De most már akármit csinál, nem vesszük visz- sza. Nincs szükség olyanokra, akik megmelegszenek, aztán továbbállnak.

Nehezíti a kollektíva munkáját. hogy egyesek bejelentés nélkül, néha otthonfelejtik magukat. Indok persze mindig van, csak nem lehet mindegyiket elfogadni.

— Ilyenkor felborul az előző napon megbeszélt program, át kell csoportosítani a brigádot —, mondja kicsit bosszúsan Kelemen Gyula.

Meg lehet őt érteni, mert minden napnak, minden órának megvan a maga követelménye. Ha valamilyen ok miatt nem tudják elvégezni az előírt programot, akkor azt nehezen, vagy egyáltalán nem tudják pótolni. Pedig jó munkájuktól is függ. hogy a megyeszékhely vízellátása mikorra lesz zavartalan a nyári időkben.

A brigád egy hétre előre ismeri feladatait.

— Ez változhat, attól függően, hogy mélyik munka a sürgősebb. Ha kell, akkor kint, a hidegben, a csőfektetésnél aknát építünk, máskor meg a vízátemelőknél dolgozunk. Nem tagadom, mindannyian jobban szeretjük a nyarat. Akkor kellemesebb dolgozni, nagyobb tempót tudunk diktálni.

Arra a kérdésre, hogy esé- lyesek-e a szocialista címre. Kelemen Gyula a következőket mondja; — A tavalyi első háromnegyed évi munkánk alapján igen.

— A KAPOTT FELADATOKAT jól végrehajtják. Ez összefügg azzal, hogy jó a szellem a brigádban, jól szervezi a munkát. Esélyesek a szocialista brigád címre. Szüksége^ még elmondanom, hogy a szocialista munkaverseny keretében szervezett minőségi versenyt is ők nyerték meg az elmúlt esztendőben — folytatja és zárja le az előbbi gondolatot Csider János építésvezető.

Reméljük, 'a véleményét erősítik meg idén is a brigád tagjai.

V.—K.

Gáztű/, helv gázlángok nélkül

A hagyományos, nyílt lángot adó gázégők helyett üvegkerámiából készült sugárzó- felületekkel felszerelt gáztűzhely kifejlesztésén dolgozlak legújabban nyugatnémet mérnökök. A nyílt lángé gázégők helyett az újfajta gáztűzhelyen négy, önműködő szabályozású főzőzóna van, amelyek a villanytűzhelyek főzőlapjaival hasonlíthatók össze. A pontosan bejelölt főzőzónák alatt újfajta infravörös sugárzó égők he- lyezKednek el, továbbá Különböző szabályozóelemek, valamint a gyújtó- és a gyúj- tásbiztosító. Először ennek a gáztűzhelynek az esetében oldották meg az égésgázok összegyűjtését és a kéménybe, vagy kívülre vezetését. Ezenkívül az égésgázok fel- használhatók a tűzhely melegen tartó rekeszének fűtésére is. Külsőre az újfajta tűzhely alig különböztethető meg az üvegkerómia főzőlapos, korszerű villanytűzhelyektől. A „Ceran” márkanevű üvegkerámia sima felületét könnyű tisztítani és a különböző méretű edények ráhelyezése a tűzhely teljes sima lapjára többé nem okoz semmiféle nehézséget.

NÓGRÁD — 1977. január 18., kedd