Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
Gépüzemi tervek Az elmúl' évben exportmegrendeléseiket már november 19-én teljesítették a Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében. A jó eredmények ösztönözték a vállalat vezetését, így eboen az évben 13 millió forintra növelték ez irányú termelésüket. Az üzem éves termelési tervének ez 12 százaléka. A bányászati igények kielégítésére az elkövetkező időszakban a termékeket háromszoros mennyiségben gyártják az üzemben. Az iparági szolgáltatáson belül csehszlovák exportra készülnek a hidraulikus működésű csillebetoló berendezések. A Nagybaiázs István által vezetett vállalat kiváló ifjúsági szociálissá brigád a múlt évben négy darabot készített ezekből a szerkezetekből. Nagybaiázs István brigád- vezető és Babcsány' József a végső összeszerelést végzik. A hódmezővásárhelyi mérleggyár megrendelésére 90 darab Metripond-gerendát gyártottak, amelyeket hídszerkezetek építéséhez használnak fel. Ebben az évben ezekből a termékekből a korábbi négyszeresét gyártják. Lengyel László és Tóth Tibor az utolsó darabokat készíti. A meghibásodott bányaszivattyúk javításával is foglalkoznak az üzemben. A főjavítással kapcsolatos munkák a for- gáeSolóműhelyben zajlanak. 23 éve dolgozik ezen a területen Bodó József esztergályos. Évente több mint száz elromlott, javításra szoruló bányaszivattyút helyez üzembe. (Fodor Tamás felvételei) Az állami gazdaságok eddigi legnagyobb tejliozama Növekszik a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tejtermelése. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának összesítése szerint az üzemek tavaly eleget tettek a szarvasmarha-tényésztés fejlesztése érdekében vállait kötelezettségeiknek. Amellett, hogy növelték a tehénlétszámot, emelték az egy tehénre jutó hozamot is. A tehénállomány 1976. december végén 103 ezer volt, az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés pedig 3674 literre emelkedett. ami azt jelenti, hogy 1975-höz képest 348 literrel nőtt a tehenenkénti „teljesítmény." Az állami gazdaságokban ez az eddigi legmagasabb éves tejhozam. A gazdasagok tehenészelei tavaly az előző évinél 17 szá- szalékkal több tejet adtak a feldolgozóiparnak és a fogyasztóknak. 19?7-ben az állami gazdaságok, a téeszek és a kistermelők. országosán összesen 4 százalékkal fokozzák a tejtermelést. Ennél nagyobb mértékben, kereken 7 százalékkal növelik a tejtermelést az állami gazdaságok. Egyebek között a tejértéke- sítési prémium teszi az eddiginél érdekeltebbé a gazdaságokat a tehenészet eredményeinek fokozásában, s a többi támogatási forma is ösztönzi a hozamok emelését. Az állami gazdaságok a terv szerint 1977-ben tovább növelik a tejelő tehénállományt. Vá/árképzés Mén he sen A ménkesi aknaüzemben sikerrel folyik az a tanfolyam, amely a múlt év októberében kezdődött, s célja, hogy második szakmaként a résztvevők a vájárszakmát is megszerezhessék. A hatszáz órás tanfolyam hallgatói —, akik már a megfelelő képzettséggel rendelkeznek — hetenként három alkalommal vesznek részt foglalkozásokon. Elsajátítják a korszerű bányagépek kezelését, a szükséges bányászati ismereteket, hogy a jövő nagy termelésű frontfejtései mindegyikén nagymértékben segíteni tudják a korszerű technológiák megvalósítását. Á jó kezdés féS siker A Nógrádi Szénbányák igazgatója december Síén — a tröszttel való egyeztetés utána — jóváhagyta a vállalat 1977-es tervét. A szakszervezeti tanács előzőleg véleményezte a terveket. Tehát a bányászok mar január első felében megtutí- ták, hogy mi az idei feladat. Idejében, tudatosan és tervszerűen hozzáláthatnak a munka megszervezéséhez. Ilyen még nem volt, -ilyen zökkenőmentes átmenetre még a legrégebbi dolgozók sem emlékeznek. Vajon kivétel a bányászok határozottsága? Nem, több példát is említhetünk. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben január 14-én kibővített pártbizottsági ülést tartottak, ahol a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a párt- alapszervezetek titkárai, a szakszervezeti tanács tagjai, a KISZ-, a munkásküldöttek és több gazdasági veaetö. Ismertették és megvitatták az 1976-os év legfőbb tanulságait es főleg az 1977-es feladatokat. A gyáregységek, az üzemek és a brigádok napok óta azt vizsgálják, hogy rájuk milyen feladat hárul és azt hogyan oldják meg. Az előző évekkel összehasonlítva a jobb tájékozódást az tetté lehetővé, hogy az MSZMP Központi Bizottsága decemberi ülésén megvitatta az 1976. évi terv várható telhelynek tűnik. Természetesen nem arra van szükség, hogy minél több ember előtt minél több adatot ismertessenek, speciális mérnöki tudást igénylő technológiai, vagy fejlesztési kérdésekben férjenek megfontolt véleményt. Nem formaságból, nem azért kell a műszaki tanácskozás után termelési tanácskozást is tartani, hogy eleget tegyenek az előírásnak és ezt is kipipálhassák. A vezetőknek és a mumusoknak szót kell érteni abban, hogy ha összességében kedvezőek is az eredmények, de a termelés és a gazdálkodás hol nem alakult a terveknek megfelelően? Hol és miért nem volt ütemes a termelés? Melyik termék és vajon miért nem gazdaságos? Szót kell érteni, hogy gyorsítani kell a gazdasági fejlesztés ütemét. De hol, melyik üzemben milyen tartalékok adottak, iiogv lehet azokkal élni a vállalat és a népgazdaság javára? Sokszor elhangzott már, hogy takarékoskodni kell a munkaerővel, az anyaggal és az energiával. .Jelentős vállalásokat teljesítettek a brigádok. Százezrekkel és milliókkal lehet mérni a takarékosság eredményeit megyénk iparában, mezőgazdaságában, a közlekedésben, a különböző vállalatoknál és intézményeknél. De a pazarlásra is sok példát lehetne sorolni. Alapmékben növelték az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben az eredményeket. De elmondhatjuk-e, hogy mindenütt megfelelően használják kí a drága és nagy terrnelőbe- rendezéseket? A termelés növelését csaknem kizárólag a termelékenység fokozásával értük el. Tavaly sem volt és az idén sem lesz több munkaerő, mégis mennyi munkaidő megy veszendőbe rossz szervezés, indokolatlan hiányzás, lógás és különböző fegyelme-, zetlenség miatt. Több helyen elmondják a szocialista brigádvezetők és a fegyelmezett, becsületes munkások, hogy szigorúbb rendelkezésekre lenne szükség, mert 'elég sok ember akad, akinek mit sem ér a szép szó, nem használ a nevelés. Vonják le az ellógott időt. ellenőrizzék, hogy kik kezdik később és kik hagyják aboa előbb a munkát. Kétségtelen, határozottabb intézkedésedre van szükség, fent a központban es lent az üzemben. De arra is szükség van, hogy az intézkedések szükségességét megértsék a munkások, példát mutassanak a szocialista brigádok. A fegyelmezetlenségért szóljon az igazgató, az üzem- és a művezető, de társának szóljon az a munkás is, aki becsületesen dolgozik. Tegyék ezt meg, hiszen joguk van rá és ők vannak többségben. jesítését és jóváhagyta az 1977-es népgazdasági terv és az állami költségvetés fő mutatóit. A Minisztertanács ennek megfelelően véglegesítette a tervet, majd az országgyűlés decemberi ülésén törvénybe iktatta. Az elmúlt gazdasági ev értékelése és az idei feladatok meghatározása, a végrehajtás helyes módszereinek kiválasztása nem csak néhány vezetőre, hanem az egész kollektívára tartozik. Szeretnénk ezt hangoztatni, még akkor is, ha egyesek számára közvető érdekünk, hogy az ésszerű takarékosság társadalmi méretekben kibontakozzon. Nem elegendő ehhez a miniszteri és igazgatói rendelet. Szót kell érteni a műhelyekben, a csarnokokban dolgozó munkásokkal, a karbantartókkal és szállítókkal is. Megyénk ipara 1966-ban körülbelül 6 százalékkal termelt többet mint egy évvel korábban. Az utóbbi öt-nat év közül az ipari fejlődés 1976-ban volt a legkedvezőbb- Különösen az új ipari vállalatoknál és a jelentős rekonstrukciót megvalósító üzeA termelés, a gazdálkodás legfontosabb összefüggéseit egyre jobban értjük. Tudjuk, hogy gazdasági fejlődésünk fő tendenciái megfelelnek gazdaságpolitikai céljainknak. Ötödik ötéves tervünk második évét kezdjük. Soha nem ismerttik január közepén az éves lei- adatokat. Arra van szükség, hogy mindenki -késedelem nélkül munkához lásson, egy kicsit többet és jobban dolgozzunk mint tavaly. Érdemes, a jó kezdés fél siker. F. U hasai földgá stermelés Fejlődik a 1987-ben kezelte meg a szénhidrogén-kutatást Kiskunhalas térségében a dunántúli kutatö- és feltáróüzem. Az egy évtizedes munka meghozta ' gyümölcsét, jelentős mennyiségű kőolajat és földgázt tártak fel a zalai kutatók. Az Országos Kőolaj- cs Gázipari Tröszt a Gellénlvázán székelő Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatot hízta meg a Kiskunhalas térségében feltárt szénhidrogénvagyon kitermelésével. A népgazdaságunk számára oly fontos energiahordozók, mint a kőolaj és a földgáz hazai termelésének növelését szolgáló beruházásra, a termelő- és szállítóberendezések és -rendszerek kialakítására hozzávetőleg cgymilliárd forintot fordítanak. A földgáztermelés előkészítését még ebben az évben elvégzik, s megnyitják a gáztermelő kutakat. Kőolajtermelésre — a termelés műszaki és technikai feliételeinek folyamatos megteremtése után — várhatóan 1978. végén kerül sor. „A fiatal műszaki értelmiség helyzetével kapcsolatban sok még a tennivaló. Nem minden esetben használják ki szellemi kapacitásukat, s képzettségük alatti szintű rutin- feladatok megoldásával bízzák meg őket. Sok esetben az országos nagyvállalatoknál is tapasztalható az egyetemről kikerültek iránti bizalmatlanság.” (Idézet a Kritika című lap egyik tanulmányából.) — Tény, magam is beismerem —, mondja Géczi Imre, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárának igazgatója. hogy egy-két évvel ezelőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szellemi kapacitásának még az ötven százalékát sem használtuk ki. — Miért? — Nézze! Azt tartják, hogy távollevőről vagy jót, vagy semmit... — Ismerem a gyárat. A volt főmérnökre gondol... — Igen. Ellenezte a fiatalok felelős pozícióba állítását. Gondolom, szakmai féltékenységből, mert ő nem végzett egyetemet. — Akkor is ön volt az igazgató. — Együtt dolgoztunk, hallgattam ra, bíztam benne. — Ha, még most is itt lenne. az egyetemet végzettek csak a statisztikát javítanák? — Nem! Elöbb-utóbb ezt senki, magam sem néztem volna tétlenül. A múlt év közepe táján volt a nagy váltás a balassagyarmati kábelgyárban, minek eredményeként jelenleg harminckét harminc év alatti szakember tölt be felelős pozíciót. Magyarán: fiatalok irányítják a gyárat. Mégpedig olyan eredménnyel, hogy az Mondja, ott dolgozik? (ii.) 1976-os akadozó anyagellátás, a rendszertelen rendelés okozta ütemtelenség ellenére tervüket jelentősen túlteljesítették, nőtt az export, javult a minőség. Illetve nem csak javult, hanem hibátlan lett valamennyi termék, ami einagyta a gyár kapuját. Nem hiába szóltak a legnagyobb elismerés hangján a dán, a kínai, svéd, norvég és egyéb nemzetiségű átvevők. — Ez annak is bizonyítéka, hogy mindenki a helyén van? Képzettségüknek megfelelő beosztást kaptak a fiatal műszakiak? — Igen, — mondja Géczi Imre Igazgató. Zérczi Imre, a műszaki ellenőrzési osztály vezetője huszonnégy éves. 1973-ban végzett erősáramú villamosmérnök. A gyárba kerülésekor a tmk-ban és a gyártáselőké- szítésen dolgozott, mostani pozícióját 1976. áprilisától tölti be. Férfiasán bevallja, hogy az egyetem elvégzésekor nem ilyen beosztásra vágyott. Ám, amikor közölték vele, hogy ezen a területen nagyobb szükség van rá. mint bárhol, vállalta a munkát. — És azóta? — Ügy érzem, természetesen munkatársaim segítségével, most már a helyemen vagyok. Azon még nem gondolkodtam. esküszöm, ném volt rá időm. annyi a munka, hogy szeretem-e, amit csinálok, de tény: jól érzem magam. Tudom, bíznak bennem, számítanak rám. — Nem „skatulya” * meó? — Szósincs róla! Nagyon szép munkaterület. Kísérletezhetünk, segíthetjük eredményeinkkel a gyártmányfejlesztést, ami egyben hozzájárul a minőség javításához is. Nekünk pedig ez fontos célunk. Elégedett vagy? — Igen. Van két fiam, a feleségem is itt dolgozik, megkeresem a három és fél ezer forintot. Több fiatal műszakival beszélgetve; nagyjából teljes képet alkothat az ember a kábelgyári felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelenlegi helyzetéről. Legtöbbjük — miként az igazgató és a párttitkár is hangoztatta — becsületesen megállja a helyét munkaterületén. Persze volt már olyan mérnök is, aki főművezetői beosztásának is csak igen-igen nehezen tudott eleget tenni... Bár igaz, aztán más területre kerülve, megcsillogtatta erényeit. Mert nem törvényszerű, hogy mindenki élete első beosztásában nyújt legtöbbet, legjobbat. Meg kell találni,. néha més( buktatók, elkeseredések árán is azt a munkahelyet, ahol tudása legjavát' kamatoztathatja. A flarmincadik életévét éppen, hogy csak betöltött Bab- lena László azt mondja, neki sokkal több sikerült eddig, az életben, mint amennyire számított. 1972-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, villamosmérnök. — Amikor idekerültem a gyárba, azonnal „beledobtak a mélyvízbe”: fejlesztőmérnöki beosztást kaptam. Aztán, ugyanezt a pozíciót megtartva lettem a műszaki osztály vezető helyettese. 1976, áprilisától az üzemfenntartási osztály vezetője vagyok, száztíz ember tartozik hozzám. Mondom, ilyen gyors felfutásra még álmomban sem számítottam. — Mondhatnák: fiatalon lettél nagy ember... — Nem lettem nagy ember! De el tudom látni, úgy gondolom nagyobb hibák nélkül ezt a munkakört. — Ilyen munkát gondoltál magadnak? — Igen. Bár bevallom, eleinte gondot okozott megtalálni az emberekkel való bánásmódot, s elég sok idő eltelt, arpíg a rengeteg munka között ki tudtam választani, amivel személyesen nekem kell foglalkoznom. Persze, mondom, ehhez segítséget kaptam a munkatársaktól, és az is enyhített gondjaimon, hogy KISZ-titkár vagyok, így szinte valamennyi fiatalt jól ismerem, hamar megtaláltam a hozzájuk vezető utat. — Mint osztályvezetőnek mi a véleményed: adottságuknak, felkészültségüknek megfelelő helyen dolgoznak a gyár fiatal műszaki értelmiségiéi? — Minden bizonnyal. Nem mondom, van aki még keresi a helyét, s ez természetes. Karácsony György NÓGRÁD — 1977. január 18., kedd
