Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

A Iss kongresszusra késs ülve fi.) Karancslapujtcm málnaazürethez hívják a fiatalokat Mit adnak a közös gazdaságok ? Jövőre 42 ezer építőt áhorosót rámák as iparka, a mezőgazdasá gha Harmadik országos kong­resszusukra készülnek a- me­zőgazdasági szövetkezetek és a halászati szövetkezetek. Ez év december 14-én és 15-én mintegy 500 küldött vitatja meg Budapesten a tsz-mozga- lom legfontosabb, időszerű kérdéseit A tapasztalatokat, a véleményeket, a különféle javaslatokat összegyűjtő és ér­tékelő munka hónapok óta fo­lyik. Valamennyi tsz-ben és szö­vetkezeti társulásban megvi­tatták a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által aján­lott kongresszusi beszámoló­tervezetet. sok ezren véle­ményt nyilvánítottak, észrevé­teleket fejtettek ki és javasla­tokat tettek. Magasabb szinten — többféle tapasztalat birto­kában — elvégezték ugyanezt a munkát a megyei, illetve a területi küldöttgyűlések is. A decemberi kongresszus nemcsak a tsz-ek működése, gazdálkodása, fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű. Egész társadalmunknak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek töretlenül, egészségesen fej­lődjenek. Ezek a szövetkezetek közvet­lenül hatással vannak 800 ezer család — mintegy 2 millió ember — életére. Tevékenysé­güktől, gazdálkodásuktól, ered­ményeiktől függ a közös mun­ka körülményeinek, a szemé- 1 vés jövedelmeknek az alaku­lása, a ta'gok emberi, közössé­gi fejlődése és művelődése. A tagok többnvire ismerik saját szövetkezetüket. Véle­~A NŐGRÁD december 2. számában megjelent „Lehet­ne átutalási betétszámlára?” fímű cikkükre hivatkozva a következő választ adjuk: Mint ismeretes az Országos Takarékpénztár sokirányú szolgáltatással és kiterjedt fiókhálózattal áll a lakosság rendelkezésére. Szolgáltatá­sainak egyike az átutalási be­tétszámla, amelyet Budapes­ten kívül eddig már számos vidéki városban bevezettek. A takarékpénztár a számlatulaj­donos által elhelyezett betét­ből egyenlíti ki a betéttulaj­donos közszolgáltatási díjait, valamint egyéb rendszeres át­Kohászvéradók ünnepe ményt formálnak azonban a közös gazdaságokról azok is, akik falun laknak, de már nem a mezőgazdaságban, eset­leg nem is falun dolgoznak. A városi emberek is értesül­nek a szövetkezetek munkájá­ról és sajnálatos, hogy nem mindig a válóságnak megfele­lően. Éppen ezért érdeke mind- annyiunknak, hogy a tsz-ek- ről nyert információink, érte­süléseink igazak, pontosak legyenek, hiszen csak így tu­dunk helyes véleményt for­málni. Az első és a legfonto­sabb: sohasem szabad bizo­nyos — elszigetelt — jelensé­gek alapján általánosítani. És sohasem csupán a felszínt, a tüneteket kell észrevenni, ha­nem a mélyebben fekvő oko­kat is. Így — a tények, az igazság erejével — vehetjük elejét a káros hangulatoknak. Így szolgálhatjuk a munkás­paraszt szövetség erősödését is. Hazánkban 1462 tsz, 123 szakszövetkezet, 19 halászati tsz, 266 szövetkezeti társulás működik. Tagjaik száma el­éri az egymilliót. E szövetke­zeti kereteken belül mintegy 640 ezer aktív dolgozó tevé­kenykedik: 6 millió hektár­nyi földterületen 110 milliárd forint értékű eszközökkel évente 130 milliárd értékű terméket állít elő. A közös gazdaságok szervezik és segí­tik 800 ezer háztáji gazdaság termelését is A mezőgazdasági szövetkeze­tek közös gazdaságai és tár­sulásaik állítják elő a mező­utalásait (lakbér, házbér, vil­lany-, gáz-, melegvíz-szolgál­tatás, tv-, rádió- telefondíj stb.) Az ÉMÁSZ gondjaival kap­csolatban a következőket sze­retnénk megjegyezni: Az átutalást betétszámla nyitása önkéntes, tehát meg­felelő számú díjbeszedőre a későbbiekben is szükség less. A cikk a lakosság félmilliós adósságéról ás arról tesz em­lítést, hogy egyesek különféle Indokokkal halaszt gatják a számla kifizetését. Vélemé­nyünk szerint ezen a takarék- pénztár sem tud lényegében változtatni, mivel a fedezetlen számlákat nem teljesíti és azokat visszaküldi a szolgál­tatóvállalatnak további intéz­kedés megtétele céljából. Salgótarjánban 1969-ben ve­zettük be ezt a szolgáltatásun­kat és ma már több mint 2500 gazdasági termékek 60 száza­lékát. Viszont jelentős szere­pük van abban is, hogy a tsz háztáji és a szakszövetkeze­tekbe tömörült parasztok gaz­daságai a mezőgazdasági ter­mékek 20 százalékát adják. Ezek az arányok meghatá­rozzák egyben azt a fontos sze­repet is, melyet a -mezőgazda- sági tsz-ek a lakosság ellátá­sában, az ipari nyersanyagok termelésében és az exportter­vek teljesítésében betöltenek. Ismeretes, hogy a magyar me­zőgazdaság a lényeges és a Legfontosabb élelmiszerekből nemcsak a lakosság ellátását biztosítja, hanem a népgazda­sági export 22—23 százalékát is adja. Sőt az export részesedé­se a fejlett tőkésországok vi­szonylatában általában megha­ladja a 40 százalékot. Az Olaszországba és a Nyugat- Németországba irányuló ex­portunknak pedig több mint 60 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből áll. Hazánk ma kétszer annyi élelmiszert exportál, mint tíz évvel ezelőtt. Mezőgazdaságunk ma keve­sebb emberrel, kisebb termő- területen 45—50 százalékkal több terméket ad, mint tíz— tizenkét évvel ezelőtt. Gazda­ságilag is kifizetődőnek bizo­nyult tehát falun a szocialis­ta nagyüzemek létrehozása, fejlesztése Jól szolgálják egész társadalmunk érdekét, előse­gítik életszínvonalunk emelke­dését és lehetővé tették az új paraszti életforma kialakulá­sát. , T. B. család veszi igénybe. Jelen­leg megyénk másik városá­ban — Balassagyarmaton — foglalkozunk az átutalási be­tétszámlák bevezetésével, amelyre a szükséges feltételek biztosítása utón előrelátható­lag 1977. második fél évében kerül sor. A takarékpénztár hálózati egységeinek — a lakosság igényeit és az adott lehetősé­geket figyelembe véve — egy-egy új feladat bevezeté­sére fel kell készülnie. Ezért a járási székhelyeken, kiemelt településeken — így Nagybá- tonyban is — az átutalási be­tétszámla bevezetésével csak a későbbiekben tudunk fog­lalkozni. X A szerkesztőség megjegyzé­se: A lakosság igényei szerint nem tudna az OTP hamarabb megoldást találni? Minden eddiginél többen, mintegy 31 ezren vették ki részüket ezen a nyáron a KISZ központi építőtáborai­nak munkáiból. Az ország kü­lönböző részéből érkezett jel­zések szerint jövőre legalább 42 ezer diákot várnak a me­zőgazdaságba, építőiparba, konzerviparba, a sürgető fel­adatok elvégzésének meggyor­sítására —. mondották el a KISZ kb építőtáborok bizott­ságán, ahol a napokban mér­ték fel a vállalatok és gazda­ságok jövő évi igényeit. — Jelenleg a megyei KISZ- bizottságokkal és az egyete­mek KISZ-szervezeteivel kö­zösen mérlegeljük: hogyan tudunk eleget tenni a megnö­vekedett kéréseknek. Az ön­kéntes építőmunka jövő évi tervének kidolgozásánál nagy súlyt helyezünk arra. hogy a népgazdaság különböző ága­zataiban olyan vállalatok és gazdaságok feladatainak ellá­tásához nyújtsunk segítséget, amelyeknél a legnagyobb szükség van ®z ifjúság lelkes munkájára. Ezúttal is ki­emelt helyet foglal el a me­zőgazdaság más forrásból meg nem oldható idénymunkáinaK elvégzése. Először futott be hozzánk termelőszövetkezettől kérés építőtábor szervezésére: a Nógrád megyei Karancstópuj- tő községben működő terme­lőszövetkezet 150 hektárra neveli a málnást, s mint el­mondták, a megnövekedett szüretelési feladatok ellátásá­hoz további segítő kezekre van szükség. Kiterjeszti a gyümölcs határait a dánszent- miklósi Micsurin Tsz is, s az idénymunkák végzéséhez ugyancsak több hétre igénylik a fiatalok támogatását. Elha­tároztuk, hogy jövőre nyári építőtáborokat szervezünk a KISZ-építkezéseken. illetve -védnökségeken. A Kazinc­barcikán épülő PVC 3-as szá­mú gyár KISZ-védnökség munkáiba szeretnénk bekap­csolni mintegy 1500 szakmun­kástanulót is. Számukra az ott végzett munka egyúttal szakmai gyakorlat lenne. A paksi atomerőmű KlSZ-épít- kezésére elképzeléseink sze­rint mintegy ezer vállalkozó kedvű fiatalt mozgósítunk a földmunkák végzésének meg­gyorsítására. Szakmunkásta­nulókat és gimnazistákat egy­aránt várunk Békés városába az ifjúsági üdülő építkezésére. Pécseit kollégium és iskola létesül, amelynek munkálatai­ba ugyancsak több száz fiatalt szeretnénk bevonni. Várható­an jövőre június 19-től au­gusztus 27-ig öt építőtábori turnust szervezünk, a „hiva­talos” táborozás után augusz­tus 27. szeptember 5. között segítene be a ,.0” évfolyamos egyetemisták körében meghir­detett hatodik építőtábori tur­nus. a sokasodó őszi munkák elvégzésébe. Elmondották még,- hogy a Semmelweis Or- vostudománvi Egyetem KIS7.- esei vállalták, hogy az építő­táborozó fizikai dolgozók kö­zépiskolás gyermekeinek egye­temi előkészítő tanfolyamét szerveznek. A Marx Károiv Közgazdaságtudományi Egye­tem hallgatói a Helvéciái Ál­lami Gazdaság egyik táborá­ban tartanak előadásokat a középiskolák politikai vitakö­reit szervezők és vezetők ré­szére. 7 árnyalások a felvásárlástól A Termelőszövetkezetek Nógrád megyei Területi Szö­vetsége a közeljövőben tár­gyalja a termelő és felvásár­ló vállalatok képviselőivel a jövő évi termékértékesítési feltételeket. A tárgyalások eredményéről tájékoztatót kül­denek valamennyi termelőszö­vetkezetnek. Korábban már megbeszélték a zöldség és gyümölcs, a tej, a tyúk, árucsibe, tojás, szarvas­marha. sertés és juh értékesí­tésének módiát .az érintettek­kel, s megkötötték a szerző­déseket. Új rendelő Salgótarjánban Átadták Salgótarjánban (Űttörők u. 3/a szám alatt, a volt fogászati szakrendelőben) az új gyermekfogászati és fogsza­bályozási rendelőt. A korszerűen felszerelt három -munkahe­lyes rendelőben a város iskolafogászaíi és gyermekfogásza­ti feladatokat — fog- és szájbetegségek korai felismerésé, megelőzése, és szakszerű kezelése — látnak cl. Itt kapóit helyet a megyei fogszabályozó-szakrendelés, melynek fel­adata a hibás fogazatú gyermekek fogainak szabályozása, a rágóképesség helyreállítása, ami nemcsak esztétikai, de egészségügyi szempontból is jelentős feladat, képünkön: Dr. Marton Mária fogszakorvos, fogszabályozást végez — sturm an — Cikkünk nyomán Nagybátonyiaknak válaszol az OTP Évente egy alkalommal ün­nepi asztalhoz ülnek a kohász­véradók. A napokban az idei mérleget vonták meg a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központjában. A vendégek között ott volt Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt titkára, dr. Csanaky György, a megyei kórház főigazgató­ságának képviselője, dr. Ha­lász József, a vérellátó köz­pont főorvosa. Salók Józsefné, a kohászati üzemek vöröskeresztes csúcs­titkára köszöntötte a vendé- • geket, s a véradók 800 fős táborának képviselőit, majd Szilágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság titkára szólott a véradásban élenjárókhoz. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára 68 kiváló vér­adónak kitüntetést nyújtott át. Az arany, ezüst, bronz foko­zatokhoz Antal Gyula, a vál­lalat vezérigazgatója 800, 600 és 400 forint pénzjutalmat adományozott. A Vöröskereszt- alapszervezetek közül ismét a kovácsoló „A” üzem nyerte el a vándorserleget, a vasön­töde és a karbantartó üzem kollektívája előtt. A véradó- ankéton hosszú évek munká­jáért kiváló szervezésért Ba­lázs Sándor, a központosított irodák, valamint Szomszéd Józsefné, a kisterenyei gyár­egység dolgozója kapott ki­tüntetést. A rendezők uzson­nával kedveskedtek az ankét résztvevőinek, a színjátszók vidám jelenettel köszöntötték a véradókat Szép családi házban lakik a Papp család Karancslapujtőn. Két szoba, konyha, veranda. Papp Józsefné mondja: — Nem nagy, de nekünk so­kat ér. A két kezünk munká­jával építettük, az uram, meg én. Amiért az ember megdol­gozik, megszenyéd, többre be­csüli. Igaza van. Dolgos, komoly asszony, aki el se tudná kép­zelni a hétköznapokat sereg­nyi tennivaló nélkül. A falusi asszonyoknak talán még nehezebb, mint aki váro­son él. A család, a gyerekek, a háztartás, meg a munka mellett ott a kert. Kapálni* gyomlálni, öntözni. — De milyen jó, ha kora nyártól kezdve csak kilépek a kertbe. Megterem a zöldség, krumpli, paradicsom, paprika. Legalább nincs rá kiadás. A dologtól meg nem félek. Külö­nösen fiatalabb koromban csak úgy égett a kezem alatt a munka. Papp Józsefné ma is fürge, gyors mozgású, Nagyon fiatal nagymama. Elmosolyodik, úgy mondja: — Két unokám van. Há­roméves a nagyobb, tízhóna­pos á kisebb. A nagyobb fiúra én vi vázok, az édesanyja szombatonként viszi haza Ka- rancsberénybe, merthogy ott. laknak. Mondom is: te az én fiam vagy. . örül neki, átfog­ja a nyakamat. Így van, segí­teni kell a fiataloknak. Pedig a nagymama is dolgo­Asszony falun Hétköznapok forgatagában zó asszony. Kilencedik éve va­salónő a Budapesti Kötő Htsz- ben. Törzsgárdatag, mióta ide települt a kötődé. Salgó­tarjánba. Olyan esztendő még nem múlt el, hogy jó munká­jáért jutalmat ne kapott vol­na. Szaporán mozog a keze, emelgeti a vasalót, Rajta is múlik, hogy milyenek a puló­verek, amik elhagyják a mun­kahelyet. — Pedig otthon nem szíve­sen vasalok. A mosást még inkább megcsinálom. Itt bent, meg nem cserélném föl más­sal. Mennyire szívéhez nőtt az üzem, bizonyítja, hogy a na­gyobbik lányát bevitte dolgoz­ni. — Jónak találtam a munka­helyet, a közösséget. A lányom is vonzódott. Sokat meséltem neki a benti dolgokról. Kötő­nő. Tizenhat éves volt, ami­kor dolgozni kezdett. Remé­lem ő is megmarad az üzem­ben. Három évig kivette a gyerekgondozási segélyt. Az ő fia a nagyobbik unokám. A másik lányom fodrásznak ta­nult. Ök Lapujtőn laknak. Papp Józsefné megtalálta a számítását. Sokat dolgozik az igaz, de a keresete havonta meghaladja a kétezerötszáz fo­rintot. — Igazán nem panaszkodha­tunk. Az urammal ketten meg­keressük a hatezret. A férjem a tűzhelygyárban dolgozik, csiszoló. Három műszakra jár. Emellett munkáskor, az is ad neki külön elfoglaltságot. Én két műszakban dolgozom, hol délelőtt, hol délután. Be kell osztanom a munkát, is, meg az időmet is. — Sikerül? — Evek alatt kialakult. Mindennap főzök, sokszor két- három napra előre. Lesütöfn a húst, pörköltet csinálok, gu­lyáslevest, ami a hűtőben megmarad. Csak elő kell ven­ni, megmelegíteni. Ez köny- nyebbség. Van gázunk mosógé­pünk. Csak a vízért kell ki­járni. Látja, ennyivel jobb a városi asszonyoknak. A két műszak nem rossz, mert ami­kor délutánra jövök, otthon sok mindent ellátok. Ha meg reggeles vagyok, már háromra hazaérek. Sok a busz, húsz perc a járás. — Vásárolni mikor szokott? — Általában itthon a bolt­ban. Zöldségfélét nem kell vennem. Ha meg olyasmire van szükség, ami nálunk nem kapható megveszem bent, Tar- jánban. — Van segítsége? — Mindannyian dolgozunk, otthon a legtöbb énrám há­rul. Édesanyám vesz le a vál­tómról. Ö a termelőszövetkezet nyugdíjasa. Ha kell, elhozza, vagy viszi a gyereket az óvo­dába. Közösen megdolgozzuk a háztáji földjét is. Külön lak­nak, de mindennap itt van ná­lunk. — Szívesebben élne város­ban? — Nem tudnám megszokni. Ha a kisujjamat se kellene hi­deg vízbe dugni. Énnekem a falumban jó. Itt nőttem fel, itt vannak a rokonok, ismerő­sök, a házunk. A várost lakni nekem szűkös lenne. Most a gyerekeket segítjük a házépí­téshez. Az egyik lányom épít a miénk mellé. Tavasszal kez­dik. De a másik is tervezi az építkezést. Mi az urammal se­gítjük őket. Hadd legyen szép otthonuk... Még elmondja, hogy nagyon jó brigádban dolgozik. Hámán Kató a közösség neve, és el­nyerték a kiváló címet. Búcsú­zóul újra visszakanyarodunk, az unokákhoz. Ügy látszik min­den nagymama egyforma. Az unokák a legfontosabbak. — Nagyon szeretem őket. Mikulásra vettem nekik ezt- azt, édességet, ruhafélét, most meg már törhetem a fejemet, mi legyen a karácsonyi aján­dék. .. Csalni Erzsébet NÓGRÁD - 1976. december 10., péntek 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom