Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
1 A tsz-JíonQrpftHzmra hészülve (4 ) leruszerliseg, färssidalmi A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tömeges megalakulása óta másfél évtized telt el. Az alapítótagok közül még sokan részt vesznek a közös munkában és ők tudják legjobban, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen nagymértékben megváltozott a szövetkezetek élete, gazdálkodása. Megszilárdultak, megerősödtek a közös gazdaságok, nagy részük olyan korszerűen termelő szocialista nagyüzemmé fejlődött, mely nemzetközileg is számottevő eredménnyel büszkélkedhet. Jól kamatoznak azok a szövetkezeti beruházások, melyekhez államunk is rendszeres, számottevő segítséget nyújtott. Évszázados álmok váltak valóra. Rugalmas gazdálkodásukkal a tsz-ek újabb és újabb táji adottságokat, helyi lehetőségeket aknáztak ki. És nemcsak másképp aratnak, másképp „törik”, takarítják be a kukoricát, hanem az emberek is másképp gondolkoznak és másképp tekintenek egymásra. Igazi tekintélyt a szövetkezetekben ma a végzett munka, a megfelelő magatartás, a közösségi célok jó szolgálata ad. Maga az élet, a mező- gazdasági technika fejlődése, a korszerű termelési módszerek terjedése megköveteli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés növekedését. A gyakorlat által igazolt szövetkezeti alapelveinkhez tartjuk magunkat a jövőben is. A gazdálkodás eredményei bizonyítják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek, mint gazdálkodási egységek és társadalmi szervezetek alkalmasak a nagyüzemi iparszerű termelés megvalósítására és a közösségi élet kibontakoztatására. A tsz-ek képesek a korszerű és hagyományos termelési eljárások és eszközök együttes alkalmazására. Szoros termelési együttműködést tudnak kialakítani a háztáji gazdaságokkal és segítik a falu többi kistermelőit is. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi tételt, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik formája. Kimondotta, hogy feladatunk a tsz-ek céltudatos fejlesztése, szocialista vonásaik erősítése. Következetesen érvényesíteni kell a tsz-ekben a munka szerinti elosztás elvét, a kollektív tulajdonosi szemléletet és a demokratizmust. Gyarapítani kell az oszthatatlan, közös szövetkezeti tulajdont, növelni kell a szövetkezeti föld- tulajdon arányát. Fokozni kell a gazdálkodós hatékonyságát és színvonalát. Ki kell használni a társulásokban levő lehetőségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista életmódjának, közösségi öntudatának kialakulásához, fejlesztéséhez. Joggal állapítja meg tehát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kongresz- szusi beszámoló tervezete a következőket: „Pártunk bevált lenini szövetkezeti politikája az elért eredmények alapján nagy távlatokat nyit a mezőgazdasági szövetkezetek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építésében. a népgazdasági feladatok megoldásában, a munkásparaszt szövetség erősítésében a továbbiakban is jelentős lesz”. Másfél évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy a termelő- szövetkezetek jól éltek fokozódó önállóságukkal, eligazodtak a gazdasági szabályozók között és alkalmazkodtak is hozzájuk. Az önkéntesen megkötött szerződések termelési és éi’tékesítési biztonságot teremtettek a tsz-ekben, ugyanakkor elősegítették a központi célkitűzések megvalósulását. Ez a rugalmas — a gazdasági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredményeket hozott: a termelőszövetkezetek soha nem tettek eleget oly mértékben, olyan tervszerűen a központi célkitűzéseknek, mint épp a IV. ötéves terv időszakában. Mindez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy bizonyos ágazatokban sok még a megoldandó feladat. Kétségtelen azonban, hogy például a zöldség-, gyümölcs-, szőlő- termelés feltételeinek a javítását célzó legutóbbi kormány- határozatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat. Remélhető. hogy növekszik a tsz-ek kezdeményezőkészsége, és még nagyobb erőfeszítéseket tesznek az ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítéséért. Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt kap a termelőszövetkezetek érdekvédelme, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és az újjászervezett területi szövetségek működése is. A ma kezdődő kongresszus lehetővé teszi a sokféle tapasztalat, észrevétel, javaslat összegezését és nagymértékben hozzájárulhat szövetkezeti mozgalmunk további sikeres, egészséges fejlődéséhez. Bányász szocialista brigádvezetők tanácskoztak Sikeres év után, nagyobb követelmények előtt (Vége) T, B. Nemzetközi Szemle A folyóirat decemberi számában a Szovjetunió 1980-ig terjedő népgazdaság-fejlesztési törvényéről, a következő számában pedig a többi európai szocialista ország nép- gazdasági tervéről közöl adatokat. A tőkésországok munkásmozgalma rovatában a Dán Kommunista Párt kongresszusán a párt elnökének, K. Jespersennek elhangzott beszédéből közöl részleteket. Ugyancsak ebben a rovatban „A nyugat-európai szociáldemokrácia és a modern kapitalizmus válsága” címmel a kapitalista országok szociáldemokráciájának helyzetéről, majd' egy másik cikkben a sztrájkmozgalmakról és a nyugati hadseregekben tapasztalható ko'lektív megmozdulásokról olvashatunk érdekes írásokat. Az amerikai választásokkal kapcsolatban J. E. Carter életrajzát, s a választások utáni rövid statisztikát ismerteti. a folyóirat. Dokumentumok és kronológiai adatok alapján kis terjedelmű cikkeket közöl a Nemzetközi Szemle decemberi száma: a Kínai Népköztársaságban végbemenő bel- és külpolitikai folyamatokról és azokról a kezdeményezésekről, amelyeket a Szovjetunió folytat a KNK-hoz való kapcsolatok megjavításáért. MEGTARTOTTAK a Nógrádi Szénbányáknál a szocialista brigádvezetők vállalati j tanácskozását. A dolgozók 70 százalékát soraikban tömörítő szocialista brigádok küldötteit és a vendégeket Farkas József, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, Zsuffa Miklós, a vállalat igazgatója tartott beszámolót. A cselekvési programban meghatározott feladatok döntő többsége megvalósult — állapította meg elöljáróban az igazgató. Hosszabb idő után az első év, amikor a vállalati felajánlásokat túlteljesítik. A bányák korszerűsítésében, a teljesítmények növelésében, a gazdaságosság fokozásában azonban még csak a kezdetnél tartanak. Több területen lassú a fejlődés üteme. A kutatás, vágathajtás például elmaradt a tervezettől. Jóllehet, ennek több objektív oka van, de ez nem nyugtathat meg senkit — mondotta —, mert az indokolásból nem lesz több feltárt szénvagyon, több termelés. Bőven vannak szubjektív okok is. A gondok jelentős része a vezetés, a termelésszervezés hibáiból fakad. Közösen kell vezetőknek és kollektíváknak keresni az utat, hogyan lehet úrrá lenni e gondokon. Tovább kell javítani a tervező- és a szervező munkát. Részletesen foglalkozott az igazgató ezekkel a kérdésekkel, és a vita során szinte valamennyi felszólaló észrevételt, javaslatot tett. A szocialista brigádok élenjáró szerepet töltenek be a vállalat életében. Példamutatásukra nagy szükség van. Nemcsak a végzett munkájukkal, hanem az észrevételeikkel is sokat segítettek abban, hogy megfelelő intézkedések szülessenek. Dicsérte a mén- kesi Szabó Endre önjárós frontbrigádját, akik országosan is jelentős teljesítményeket értek el. Tóth G. László kányási, Lőrincz András tiri- besi és Kazinczi Gábor szorospataki szocialista frontbrigádját állította példaképül. Rajtuk kívül Paulik József szorospataki, F—6-os géppel dolgozó szocialista brigádját, akik már az idei 1200 méteres vágathajtási tervüket teljesítették. A termelési, gazdasági kérdések részletezése mellett a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának megfelelően foglalkozott a beszámoló a szocialista együttélés, a politikai és szakmai képzettség, a gondolkodásmód, a közösségi magatartás területén elért jelentős fejlődéssel. Mind nagyobbak a követelmények, amelyet a szocialista brigádokkal szemben támasztanak. Ehhez igyekeznek megteremteni a feltételeket. NAGYOBB FIGYELMET kell fordítani a tanuláson belül az alapképzettséget jelentő általános műveltség megszerzésére. Több mint ezer olyan negyven évnél fiatalabb dolgozó van a vállalatnál, akinél hiányzik. Az új technika, a korszerűsítés szakmailag nagyobb felkészültséget kíván. A tanulás pedig vezetőnek és beosztottnak egyaránt kötelessége. A vitában tizennégyen kértek szót. Tóth G. László kányási brigádvezető arról számolt be, hogy már teljesítették éves tervüket, és mintegy 8 ezer tonnával túlszárnyalják. Hangsúlyozta annak, fontosságát, hogy az iizpmve- zetőség és a szocialista brigádok között állandó, rendszeres kapcsolatra van szükség. Náluk ez gyakorlat, s nem véletlen a siker. Végül a jövő évi versenyre szólította fel valamennyi szocialista brigádot. Bakos László ménkesi elővájó brigádvezető többek között arról szólt, hogy az idén 1400—1500 méter vágathajtást tűztek ki célul, vagyis az országos eredmények elérését. Ez szívós munkát kíván egész évben, rendszeres alkatrész- ellátást és karbantartást. Az anyag beszállítása és a szén elszállítása sem mindig megoldott. Nagyobb teljesítményekre lennének képesek, jobb feltételek mellett. Farkas Ferenc, a szorospataki szocialista brigádok erőfeszítéseiről számolt be. Lons- ták Endre, az ifjúsági brigádok helytállásáról adott számot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok különböző termelést segítő mozgalmaira a jövőben nagyobb gondot fordítsanak. Sándor Gáspár Tiribes-akna vezetője többek között arról szólt, hogy a szocialista brigádok nemcsak a termelésben mutatnak példát, hanem aktív közreműködők a tartalékok feltárásában, hasznosításában is. Bodor József, a gépüzem szb-titkára 55 szocialista brigád eredményes munkájáról számolt be. Szo- mora János, a kisterenyei építési üzemtől, ugyancsak a KISZ-brigádok sikeres eredményeiről adott számot. Klemencsics István, a tröszt főosztályvezetője a szénbányászat, ezen belül a Nógrádi Szénbányák feladatairól szólt. Gyenes Miklós gépüzemi műszaki szocialista brigádvezető a termelést segítő munkájukról, az üzem társadalmi, gazdasági életében betöltött szerepükről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Forgács István kányási brigádvezető a nehéz munkahelyi körülményekről, a feltárás, elő- vájás fokozásának fontosságáról szólt. Csatlakozott a Tóth brigád felhívásához és a jövő évre tízszázalékos tervtúl- jesítésre tett ígéretet. Molnár Vendel ménkesi brigádvezető újságolta, hogy Ménkes-aknán jelentősen gépesítették a munkát. Ez megkívánja, hogy még több fiatal szakembert telepítsenek a munkahelyre. Ezután emelkedett szólásra Kovács László, az SZMT vezető titkára. Elismeréssel beszélt a bányász szocialista brigádok elért eredményeiről, a megnövekedett feladatokkal kapcsolatban a jobb feltételek biztosítását hangsúlyozta. Az idei év megyei eredményeiről is tájékoztatót adott. KAZINCZI GABOR szorospataki és Merlák Ottó nagybátonyi szocialista brigádvezető felszólalása után Zsuffa Miklós válaszolt a kérdésekre. Ezután emlékplakettel tüntették ki a szocialista brigádmozgalomban régóta résztvevő dolgozókat. Végül tíz küldöttet választottak a szocialista brigádvezetők tröszti tanácskozására. B. J. Űj szovjet gépek Űj univerzális numerikus programvezérlésű esztergagépek szériagyártását kezdték meg Odesszában, az első sorozat már el is készült. A bonyolult szerszámgépek tulajdonképpen kombinált berendezések, melyek tíz különböző művelet elvégzésére alkalmasak. A műveleteket és elvégzésük sorrendjét a gépbe lyukszalag segítségével betáplálható program határozza meg. Az új. berendezés megbízhatósága jóval meghaladja a hagyományos konstrukMiegszámoltam: hét szál gyönyörű, tenyérnyire nyílt piros szekfű állt a vázában, az igazgató asztalán. Rácsodálkoztam, ő észrevette. Mindenkinek, minden egyes dolgozónknak kellene csokorra- valót adni belőle. Mert amit eddig cselekedtek, azzal kiérdemelnék — mondta meg nem fogalmazott kérdésem válaszaként. A .Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában 1969. augusztus elsején kezdődött a termelés, s két hét múlva az első jelentős szállítmány elhagyta a gyár területét. Ötvennégy, a Nógrád megyei Textilipari Vállalattól átvett munkásnő és öt Pestről érkezett szakember próbálkozott akkor a szinte lehetetlennel: könnyűipari bázist teremteni ott, abban a megyében, ahol — a mostani Salgótarjáni Ruhagyártól eltekintve — sie múltja, se jelene nem volt a szakmának. Az öt, Pestről érkezett között volt Gyökér Sándor, a gyár mostani, néhány . nap múlva nyugdíjba menő igazgatója. Munkaügyi főosztály-, majd szervezési osztályvezetőként dolgozott a központban, s ide sem igazgatóként jött. Szó sem volt róla, hogy egyszer e pozíciót tölti be: az új gyár megszervezésére, termelésének beindítására kérte fel a vezérigazgató. Es ő jött, látott — s most már el lehet mondani — győzött. Piros szekfíí! mindenkinek Igen, győzött! Kétszeri át- költözködés után 1975. novemberében már a jelenlegi helyén, a FÜTŐBER tőszomszédságában látott munkához az azóta már nyolcszáznegyven munkást foglalkoztató harisnyagyár. — Nehéz idők voltak —emlékezik. — Sok, szinte lehetetlennek tűnő dolgot kellett megoldani. De, látja — teszi hozzá felszabadult könnyedséggel: — mindent sikerült elérnünk, amit magunk elé tűzetünk célul. Észreveszem: csak többes számban beszél, szón kívül hagyva önmagát. S amikor rákérdezek — visszakérdez: — Mondja! Lehetett volna ezt a dolgozók nélkül elérni? Nem, tényleg nem. Hiszen' mi mindenen ment keresztül az a száznál iS kevesebb munkás. .. Hétszer költöztek — mint már említettük — ide- oda, s aki elviselte, hogy mondjuk Istenmezejéről. Derecskéről, vagy Pétervásárá- ról még Katalin-bányatelepre is kijárjon, Nagybátony helyett, két hosszú időszak alatt is, hát azok megmaradtak. S magját képezik most a harís- nyagyár szakmunkásgárdájának. — Igen keményen dolgoztunk akkoriban — mondja az igazgató. Hiszen a betanulás, a munkássá válás, a vállalaton belüli, sok esetben éles viták, sok erőnket kivette. De megérte. Igen, meg: hat év alatt a Buuapesti Harisnyagyár öt gyára között kétszer lettek éi- üzemek. s úgy tűnik, erre az elismerésre az idén is számíthatnak. No, és a termelés is úgy alakult, hogy jelenleg már a hazai harisnyák túlnyomó hányada kerül ki a nagybátonyi gyárból. Érdekesek az erre jellemző számok. Az indulás négy hónapja alatt egymillió 200 ezer, 1971-ben 17 millió, 1974-ben 31 millió, ez évben pedig 39 millió pár harisnyát szállítanak a megrendelőknek. Hatalmas számok, bár könnyebben érzékelhetők, ha leírjuk: naponta 85 ezer pár zokniféleség és 45 ezer pár finom női harisnyanadrág kerül ki készen a dolgozók kezei közül. S mindez mit jelentett, jelent pénzben? Termelésük értéke a múlt évben meghaladta a 110. idén — várhatóan — a 142 millió forintot. 1977- re pedig még ennél az összegnél is lényeges :n többet, 178 milliós árbevételt terveznek. Sorolja Gyökér Sándor az adatokat, aztán megáll a beszéddel, s rövid szünet után mondja: — Csak akkor én már nem itt leszek... — Fiatal igazgatónőt kap a gyár, akinek bizony még elkél a segítség. Ezért is kérték fel a nyugdíjba vonuló igazgatót: műszaki-gazdasági tanácsadóként segítse továbbra is a munkát. Persze, hogy vállalta. Hiszen most, amikor már majdnem sínre jutott az a törekvése, hogy a nagybátonyi gyárban ne csak részmunkák follyanak — az alapanyag beérkezésétől a csomagolásig mindent ők végezzenek —, s hogy végrehajtsák a profiltisztítást, minek eredményeként csak finom női harisnyanadrágot gyártanak —, szóval, mindezek után nem mondhatott ivemet a felkérésnek. Szíve szerint is maradt volna, csak hát az egészsége... Olyan dolgozókat hagy majd itt, mint a gyár két aia- pítótagja: Nagy Józsefné műhelyvezető és Márton Ferenc- né csoportvezető. No, meg a fiatalokat, akik négyszáznál is többen dolgoznak már itt... — Tudja, megfáradtam. Nem a nagy feladatok megoldása feletti töpn;ngés, ve- sződség, felelősségvállalás, hanem az érszűkület, meg a szív okozza... — mondja. Hétszer költöztek, de ma már végleges helyen, korszerű üzemben dolgoznak az asszonyok a nagybátonyi harisnyagyárban. Ismét hallgatunk egy sort. s aztán arról beszél: az V. ötéves terv végére megháromszorozódik a mostani termelési érték. Friss szél csap be a résnyire nyitott ablakon, s a fuvallatban fejüket hajtva bólogatnak a piros szekfűk. .. Karácsony György ciókét, súlya pedig mintegy 10 százalékkal kevesebb. A numerikus programvezérlésű szerszámgépek gyártása egyike a szovjet gépipar kiemelt feladatainak. Á X. ötéves tervben mintegy 60 százalékban fel fogják újítani a programvezérlésű berendezések gyártási nomenklatúráját. ★ Szovjet szakemberek kifejlesztettek egy olyan univerzális gépet, melynek segítségével bármilyen féltonnánál kisebb súlyú darabáru tehergépkocsiba emelhető. A szerkezetet közvetlenül a karosszériára kell fe'erősiteni. s segítségével a teljes rakodófelületen több szint magasságban fel lehet rakni az árüt. Az új típusú emelővel ellátott gépkocsik alkalmazása 20 százalékkal csökkenti a szállítás önköltségét. Munkásszál lílás A közlekedés V. ötéves tervének egyik fő feladata a személyszállítás kulturáltságának javítása Az autóközlekedés mind a helyi, mind a távolsági forgalomban korszerű Ikarus-buszok üzembe állításával megkezdte a terv végrehajtását. A Volán a munkásszállítást legjobban igénylő Útépítő Tröszt vezetőivel nemrégiben közösen vitatta meg a teendőket az útépítő munkások utazásának javításáért. Miután általában kisebb csoportok, brigádok szállítása a feladat, kisebb járművek, például Skoda k'sbuszok is megfelelnek a célnak. A Volán Tröszt vállá'ta, hogy 1977- ben saját forrásból 65 mikro- buszt vásárol. Ily módon jövőre Pest, Heves. Somogy és Fejér megyében megoldják az útépítő munkások korszerűbb szállítását. NÓGRÁD — 1976. december 14., kedd
