Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Ferii-összeesküvés a sportban? HA ANNA ANGOL királyi hercegnő, vagy Jelena Petus- kova, a moszkvai egyetem elegáns tanárnője a lovasver­senyeken maga mögé utasítja a merész férfi lovasokat, sen­kinek sem jut eszébe, hogy megvádolja őket — csak fér­fiaknak való sportot űznek. Senki sem lepődik meg azon, miért nincs és nem is lehet a művészitorna-verse- nyeken férfi részvevő, amikor a kijevi Irina Gyerjugina, vagy a bolgár Maria Gigova művészi torna-bemutatóját lát­juk, hiszen mozgásukban szinte egybeolvad a sport és a táncművészet Van férfi és női sportág és általában sport, olimpiai moz­galom, amely ma elképzelhe­tetlen a nők részvétele nél­kül. Mégis, bizonyos sporttal fog­lalkozó nyugati körökben ér­dekes és elég tipikus vélemé­nyeket is hallani, olyanokat, amiket Miss Dorothy Harris, a pennsylvaniai egyetem pro­fesszora a Sport a jelen tár­sadalomban címmel rendezett világkonferencián hangozta­tott. „A fizikai gyakorlatokról vallott hagyományos nézetek tulajdonképpen a férfiak ki­váltságává teszik a sportot. A jelenlegi sportágak és a tár^ sadalmi előítéletek megfoszt­ják a nőket attól, hogy e tár­sadalmi területen érvényesít­sék egyenjogúságukat. -«Férfi- sovinizmusnak»- nevezném, hogy a sportoló nők sokkal kevesebb sportágban szerepel­hetnek, mint a férfiak.” Meglehetősen kategorikus az amerikai professzomő. Nyil­ván egyetérthetünk vele ab­ban, hogy korunk jellegzetes­ségeként a női sport az egyen­jogoeítás eszköze. De nehéz el­fogadni Dorothy Harris másik következtetését a „férfi-össze­esküvésről”, amely mintegy monopolizál egy sor sportágat, s a szép nem számára csupán néhányat tesz hozzáférhetővé. Gondoljunk csak arra, hogy az első újkori olimpián a nők egyáltalán nem állhatták rajt­hoz, 1964-ben hat sportágban szerepelhettek, az idei olim­piai játékokon pedig már 11 sportágban mérhetik össze' tudásukat. Inkább másról van szó: a női sportot a férfiak részéről nem sújtja megkülönböztetés, 6 az mindenekelőtt ott fejlő­dik, ahol valóban tömeg­sporttá válik, ahol mind több nőt vonnak be a sportolásba. Így van ez például a Szovjet­unióban és a többi szocialista országban, s sportolólányaink ma világszerte ismertek. A Szovjetunióban jelenleg 17 millió lány sportol, számuk az élet- és munkakörülmények javulásával tovább növekszik. A fiatal nők nemcsak sportol­nak és ellátják a háztartást, hanem emellett másokhoz ha­sonlóan jól tanulnak a főis­kolákon, dolgoznak irodákban és a termelésben, a mezőkön és az állattenyésztő telepe­ken. S NAGT GONDDAL NÉVE­LIK gyermekeiket. Bár az ak­tív sportolók mintegy fele kü­lönböző iskolák tanulója és hallgatója, elég gyakori az is, hogy az anyai örömök elé né­ző sportolónő egy időre abba­hagyja a versenyzést, egy-két év múlva tér vissza a pályá­ra, s egymás után állít fel újabb rekordokat. Olyan baj­noknők beszélhetnének erről, mint a tornász Larisza Lati- nyina, vagy az úszó Galina Prozumenscsikova, a jelenlegi élsportolók közül például Nyi- na Szmolejeva, a szovjet röp­labdacsapat kapitánya. A nők általában a férfiak­nál jobban ragaszkodnak er­kölcsi normáikban, viselkedé­sükben a hagyományokhoz. A szovjet közép-ázsiai köztársa­ságokban, különösen falun egyáltalán nem egyszerű a női sportmozgalom fejlesztése. Évszázados szokások diktáltak olyan viselkedést, amely lehe­tetlenné tette, hogy mondjuk tornatrikóban jelenjen meg egy lány a sportpályán. A nemzeti szokásokat pedig nem könnyű átalakítani. A közép­ázsiai sportegye6ületek azon­ban nagy tapintattal és türe­lemmel, állhatatosan és rugal­masan mind több nőt vonnak be a rendszeresen sportolók táborába. Elősegíti ezt a már hagyományos közép-ázsiai és kazahsztáni női spartakiád. Ma már senki sem tekintheti kivételes jelenségnek, hogy a müncheni olimpián aranyér­met nyert szovjet női tornász­csapat tagja volt egy üzbég lány, Elvira Szaadi. Egy tad- zsik lány pedig, a dusanbéi egyetemista Zeninisszo Rusz- tainova 1975-ben az íjászat vi­lágbajnoknője lett. A szovjet testnevelési és sportmozgalom fő feladatának a tömegsport fejlesztését te­kinti. Ami pedig a női sport­ágak bővítését illeti, a Szov­jetunióban ezt higgadtan, szi­gorúan tudományos alapon oldják meg. Közismert például, hogy éppen a Szovjetunióban szüle­tett meg a művészi torna, amely a világ sok országában szerzett szenvedélyes követő­ket. Ez a kecses, szép sport igazán női sportágnak nevez­hető. Helyet a gólnak! (Herbst Rudolf felvétele) Lesz-e szerkezei! változás Szécsény sportéletében? Mint már arról hírt adtunk, Szécsény két jelentős sportegye­sülete a Vörös Meteor és az El- zett-gyáregység üzemi sportköre felvetette a fúzió gondolatát. Mindkét egyesület vezetői, a i'i- rási szakvezetés is úgy látják, hogy az egyesülés a nagyközség minőségi és tömegsport-színvo­nalának eredményességét segítené e!ö. A két sportkör egyesítését létrehozó bizottság a járási sport- felügyelőségsrel megállapodott, és a?. Elzett-gyáregység egyesületé­ben. a Vörös Meteornál is meg­tartották azt a közgyűlést, amely értékelte az év munkáját és dön­tött az egyesülésről. Ezt követő­en december 17-ére tervezik a közös értekezletet, amely véglege­sen kimondja az egyesülést. A tervek szerint az új egyesület n«*ve: Széesénvj Snortkör. Bázis­szervei a község területén műkö­dő gazdasági egységek lesznek. A tervek szerint ti bizottságot és lü szakosztályt kívánnak működtet­ni. Elkészült az új alapszabály, a jelölő bizottság megkezdte mun­káját. A község sportvezetői a járási sportfelügyelőséggel egyetértésben úgy határoztak, hogy amennyi­ben a két egyesület közgyűlésé kimondja az egyesülést, akkor a természetjárók Vörös Meteor Ter­mészetjáró Sportkör elnvezéssel új egyesületet alapítanak. Az új sportkör tevékenysége kiterjed az egész nagyközség területére, s az egyesített egyesület ilyen irányú sporttevékenvséggel nem fog fog­lalkozni. Természetesen a. fen': el­képzelésekre a soron köveiTcező közgyűlések mondják ki a végső igent — Szenográdi — A cselgáncsot, vagy a labda­rúgást viszont, amely több or­szágban a nők körében is el­terjedt, a Szovjetunióban, nem gyakorolják, bár itt-ott pró­bálkoztak vele. Az orvosok, fiziológusok, pszichológusok tudományos vizsgálatai azt bi­zonyítják, hogy korántsem minden, a fizikai erőnléttel összefüggő sport kedvez a női szervezetnek. Tehát a ’eghu- mánusabb megfontolások, a nők egészségéről való gondos­kodás szabott gátat a női csel­gáncs. labdarúgás és ökölví­vás elé. A SPORTÁGAK TÖBBSÉ­GÉBEN a szovjet nők nyu­godtan kifejthetik és fejleszt­hetik képességüket. Jellemző adat, hogy az olimpiai baj­nokságot nyert 86 szovjet nő között vannak tornászok és röplabdázók, lovasok és úszók, sízők és atléták, műkorcsolyá­zók és evezők. Gondolom bármelyikük ugyancsak jót nevetne, ha hallgatná a nők „megkülön­böztetéséről” és a férfiak „összeesküvéséről” szóló fejte­getéseket. Alekszej Szrebnyickij Már túlvan a hatvanon, mégis nagy ügybuzgalommal, lelkesedéssel dolgozik ma is Salgótarján sportjáért Csábi Imre. Több mint négy évtized­del ezelőtt kezdődött kapcso­lata a sporttal. Mint atléta öt-tízezer méteren indult, de a maratoni táv sem volt ide­gen számára. Zelenka István­nal, az akkori idők kitűnő fu­tójával is barátkozott, aztán, hogy, hogy nem szakított az atlétikával. A labdarúgópál, *\n eltöltött évekre ma is szívesen emlékszik az idős sportember. Büszkén, kissé meghatódva mondja emlékeit: —> Először a Törekvésben, majd az SBTC Ü. csapatában játsztottam centerhalfot, fe­dezetet. Utóbbi csapatban, 1933-től rúgtam a labdát. A felszabadulás után az egyik üzemi mérkőzésen, amikor mi öblösüveggyáriak, az acélgyár ellen játszottunk, megkérdeztek, elvállalnárn-e az edzői tisztséget. Vállaltam és egészen 1948-ig mint já­tékos edző sportoltam az öb­lösüveggyárnál. Bizony nehéz volt az újrakezdés a felszaba­dulás után. Az SBTC-től, Mát- ranovákról és más helyekről kunyeráltuk össze a szerelést. Még Pesten is jártunk Zsen- gelléV Gyulánál. Ö is össze­szedett Újpesten néhány ko­pott mezt, használt cipőt. így A megyei I. osztályban Lavaj (Karancslapiijtő) vezeti a góllövőlistát A megyei I. osztályú labda­rúgó-bajnokság őszi fordulói után Lavaj (Karancslapujtő) áll a góllövőlistá élén 13 gól­lal. Szorosan nyomában 10—10 góllal ott van Jancsó (Szőnyi SE) Oravecz J. (Bárna) és Szűcs (Palotás). A további sor­rend: 9 gólos Dolencz (Öblösüveg­gyár), Gajdár L. (Bárna), Ju­hász L. (Karancslapujtő), Kecskés (Rétság), Tóth S. (Ka­rancslapujtő). 8 gólos Rátóti (Kazár), Sze­les (Pásztó), Tari J. (Pásztó). 7 gólos: Csontos (Rétság), Oravecz J. (Bárna), Szabó O. (Somoskőújfalu.) 6 gólos: Kovács A. (Pásztó), Pusztai (Bányagépgyár), Zol- janszki (Bgy. Volán.) 5 gólos: Horváth (Karancs­lapujtő), Král I. (öblösüveg­gyár), Bakos (Mátranovák), Bernáth (Bgy. Volán, Szodak (Rétság), Nagy L. (ZIM). 4 gólos: Bozsik (Kazár), Ge­ese I. (Mátranovák), Győr (Pásztó), Kocsa (Szőnyi SE), Kovács (ZIM), Jenei (St. Bá­nyagépgyár), Lakatos B. (Mát­ranovák), Muzsik (St. Volán), Ónodi I. (Kisterenye), Somos­kői (Karancslapujtő), Sándor L. (Szőnyi SE), Szentgyörgyi (Romhány), Tőre (ZIM), Ver- bovszki (Romhány), Tóth L. (Mátranovák). 3 gólos: Balogh (Somoskőúj­falu), Berecz (St. Bányagép­gyár), Gál (ZIM), Győri (Pász­tó), Balázs E. (Somoskőújfalu), Híves T. (Karancslapujtő) Mo­só (St. Bányagépgyár), Takács P. (St. Bányagépgyár), Varga (Pásztó), Szpisják (Palotás). Huszonnyolcán 2—2 gólt, 63- an 1—1 gólt lőttek. (toriczky) Labdarúgó MNK Hal van perces SBTC-mezőnylöIény ellenére FTC-SBTC Salgótarján, 3000 néző, v.: Nagy B. FTC: Kollár — Mar­tos, Bálint, Rab, Megyesi — Hámori, Onhausz, Ebedli — Pusztai, Vad, Nérey. SBTC: Szűcs — Cséki, Kmetty, Ko­vács II„ Tóth — Varga, Hor­váth F- Básti — Kovács III., Mohácsi, Loch. Cserék: Hámori helyett Mé­szöly (46 p.), Básti helyett Angyal, Horváth F. helyett Földi (mindkettő a 67. perc­ben), Pusztai helyett Giron (a 75. percben). Az SBTC egykori „oroszlán- barlangjának” salakos talaja kedvezett a játéknak. Napos időben; tarján! támadásokkal kezdődött a küzdelem. A 13. percben veszélyeztetett elő­ször a Ferencváros. Ebedli 30 méteres szabadrúgása a bal oldali kapufia külső éléről pat­tant az alapvonalon túlra. A 16. percben nagy gólhelyzet maradt kihasználatlanul: Ko­vács az alapvonal és az ötös találkozásánál laposan . visz- szagurított, Mohácsa három méterről, fordulásból centi­méterekkel lőtt a hosszúsa­rok mellé. Hazai támadások közepette a 22. percben a Ferencváros ért el gólt. Ebed­li mozgó labdából szabad­rúgást ívelt az SBTC sorfa­lán túl lesen helyezkedő Pusztai elé. A szélső a meg­dermedt hazai védővonalon 3-0 (1—0) túl senkitől sem zavarva, la­posan a jobb sarokba lőtt. 1—0. Szünet «tán a 60. percben Ebedli szögletét Pusztai egy méterre a gólvonaltól a háló­ba pöckölte. 2—0. A (}2. perc­ben Vad ugrott ki a védők közül, óriási lövését Szűcs bravúrral mentette. A 72. percben Loch öt méterről a kapusba lőtt, nem sokkal ké­sőbb Tóth a kapufát találta el. A 80. percben Szűcs kiejtette a labdát, s a késlekedő kapus és Kovács II. között a szem­füles Mészöly a hálóba küld­te. 3—0. . A kezdetben jóáramú talál­kozón 60 percig nyílt volt a küzdelem., A mezőny fölényben játszó SBTC számtalan hely­zetet ' teremtett, de azokat rendre elhibázta. A játékve­zető második nagy tévedése Cséki kiállítása (40. perc) sem törte le a hazaiakat, és to­vábbra is egyenrangú ellen­félként harcoltak. A második gól döntött. Innen visszaesett az SBTC. A Ferencváros já­téka színvonalasabbá vált. Jő: Bálint, Megyesi, Pusztai, Ebedli, Nérey. Az SBTC-ből: egyenletesen, jól rombolt Ko­vács .II. és sokat volt játék­ban Kovács III. is. A többi­ektől — Kmetty, Varga, Básti és Mohácsi — csak félidős jó teljesítményt láthattunk. Mátyus László Lesik Iá» automatikus „edzővel” A sífutók a jövőben auten mata „edzőt” viselhetnek a testükön, amely lesikláskor ál­landóan jelzi, hogy optimális testhelyzetben vannak-e? Az ehhez szükséges szerkezetet az innsbrucki egyetemen dolgoz­ták ki. Az „edző” valójában az alsó és felső combhoz erő­sített műanyag szerkezet, amely követi a térd hajlását. Egy hozzákapcsolt érzékelő berendezés beállítható a szél­csatornából megállapított leg­jobb „lesikló-térdhajlásszög­re”. Amint a lesikló eltér az ideális helyzettől, a készülék zúgó hangot ad, amelyet a sí­ző fülhallgatón keresztül hall és amely csak akkor hallgat el Ismét, ha testtartását kijaví­totta. Diákokkal végzett elő­zetes kísérletek során kiderült, hogy a gyakorlásnak ez a módszere lényegesen hatéko­nyabb a hagyományosnál, amelyben az edző csak a le­siklás után tudja elmagyaráz­ni a síző hibáit. N. E. Birkózó­s*akoH»tály alakult Hátságon A Rétsági járási Testnevelési Sportfelügyelőség kezdeményezé­sére birkózószakosztály alakult Rétságon a Honvéd Vörös Csillag SE-nél. Jelentkezőkben nincs hi­ány I Az első megbeszélésen »0 fiatal volt jelen, jó részük 10—12 éves, de szép számmal vannak 14—20 évesek is. Az edzéseket Ho- molya Sándor segédedző vezeti hetenként két alkalommal, ked- ken és pénteken. A terv. hogy egy-két évig tömegsportjelleggel folyjon a tevékenység, majd ez­után megkezdődjön a minőségi munka. Szeretnék, egv 15—20 fős versenyzőgárda kialakítását él rendszeres versenyeztetését. ,]\Tcgy éflixcd a város sportjáért kezdtünk, aztán egyre erősö­dött csapatunk. Ma is büsz- lcék vagyunk mi idősebbek, hogy az öblösüveggyár labda­rúgó-szakosztálya olyan jó já­tékosokat adott a tarjáni fut- ballnak, mint Para Zoltán, He­gyi József, Szabó László, Olaj György, Czuder Zoltán —, hogy csak néhány nevet em­lítsek. Csábi Imre nemcsak az öb­lösüveggyárnál töltött be sport­vezetői, edzői tisztséget. A fel- szabadulástól a városi sportve­zetőségben, mint elnökhelyet­tes dolgozott sokáig. Ma is dolgozik a városért, hiszen a tömegsportbizottság elnöke. Frissen élnek emlékezetében azok az évek, amelyelcet mint edző töltött az üveggyári csa­patnál. Közben két évig Nagy­kanizsán dolgozott, mint az üveggyár igazgatója. Itthon, miközben, mint üvegfúvó, na­ponta keményen helytállt a munkában, és délután az ed­zésekre sietett. — Sokszor előfordult, hogy munkatársaim beugrottak he­lyettem, segítettek, én meg szombaton visszaadtam úgy, hogy „tizenhatoztam”. Hiába, az eözőséget nagyon szerettem — mondja Csábi Imre. A zöld kemencénél mint a szakszervezeti bizottság el­nöke dolgozott, majd az öb- lösüveggyári pártszervezet titkáraként tevékenykedett. A sporthoz soha nem maradt hűtlen. A mozgalmi munka mellett mindig szívesen sza­kított időt a sportra, és nem­csak az üveggyári egyesület­nél. Csábi Imrét szerte a me­gyében ismerik, szeretik. Több mint négy évtizedes sportpá­lyafutása során számos elis­merésben részesült, ám mégis a legemlékezetesebb a legutób­bi elismerés volt, amikor Bu­dapesten, Beckl Sándor ál­lamtitkártól átvette a Sport Érdemérem ezüst fokozata ki­tüntetést. Arra a kérdésre, mi a sportsikere titka, milyen feladatok vánnak a tömeg­sportban, tömören így fogal­maz: — Tudni kell az emberek nyelvén beszélni. A szervezés, az irányítás nehéz dolog, de szép szóval sok minden elér­hető. őszintén kell foglalkoz­ni a sportolók mindennapi gondjaival, szólni kell a hi­bákról, az elvárásokról is. A város tömegsportjában nagy előrelépés van, de még min­dig igen kevés a nők száma. Őket szeretnénk a jövőben megnyerni a testmozgásnak, a sportolásnak. Még valamit: a tömegsport kiszélesítése mind­annyiunk feladata! Csábi Imre ma is odaadás­sal dolgozik a város sportjá­ért. Amit csinál, közmegelége­désre és szívvel csinálja. Demény László NÓGRÁD - 1976. december 12., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom