Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Ferii-összeesküvés a sportban?

HA ANNA ANGOL királyi hercegnő, vagy Jelena Petus- kova, a moszkvai egyetem elegáns tanárnője a lovasversenyeken maga mögé utasítja a merész férfi lovasokat, senkinek sem jut eszébe, hogy megvádolja őket — csak férfiaknak való sportot űznek.

Senki sem lepődik meg azon, miért nincs és nem is lehet a művészitorna-verse- nyeken férfi részvevő, amikor a kijevi Irina Gyerjugina, vagy a bolgár Maria Gigova művészi torna-bemutatóját látjuk, hiszen mozgásukban szinte egybeolvad a sport és a táncművészet

Van férfi és női sportág és

általában sport, olimpiai mozgalom, amely ma elképzelhetetlen a nők részvétele nélkül.

Mégis, bizonyos sporttal foglalkozó nyugati körökben érdekes és elég tipikus véleményeket is hallani, olyanokat, amiket Miss Dorothy Harris, a pennsylvaniai egyetem professzora a Sport a jelen társadalomban címmel rendezett világkonferencián hangoztatott.

„A fizikai gyakorlatokról vallott hagyományos nézetek tulajdonképpen a férfiak kiváltságává teszik a sportot. A jelenlegi sportágak és a tár^ sadalmi előítéletek megfosztják a nőket attól, hogy e társadalmi területen érvényesítsék egyenjogúságukat. -«Férfi- sovinizmusnak»- nevezném, hogy a sportoló nők sokkal kevesebb sportágban szerepelhetnek, mint a férfiak.”

Meglehetősen kategorikus az amerikai professzomő. Nyilván egyetérthetünk vele abban, hogy korunk jellegzetességeként a női sport az egyenjogoeítás eszköze. De nehéz elfogadni Dorothy Harris másik következtetését a „férfi-összeesküvésről”, amely mintegy monopolizál egy sor sportágat, s a szép nem számára csupán néhányat tesz hozzáférhetővé. Gondoljunk csak arra, hogy az első újkori olimpián a nők egyáltalán nem állhatták rajthoz, 1964-ben hat sportágban szerepelhettek, az idei olimpiai játékokon pedig már 11 sportágban mérhetik össze' tudásukat.

Inkább másról van szó: a női sportot a férfiak részéről nem sújtja megkülönböztetés, 6 az mindenekelőtt ott fejlődik, ahol valóban tömegsporttá válik, ahol mind több nőt vonnak be a sportolásba. Így van ez például a Szovjetunióban és a többi szocialista országban, s sportolólányaink ma világszerte ismertek.

A Szovjetunióban jelenleg 17 millió lány sportol, számuk az élet- és munkakörülmények javulásával tovább növekszik. A fiatal nők nemcsak sportolnak és ellátják a háztartást, hanem emellett másokhoz hasonlóan jól tanulnak a főiskolákon, dolgoznak irodákban és a termelésben, a mezőkön és az állattenyésztő telepeken.

S NAGT GONDDAL NÉVELIK gyermekeiket. Bár az aktív sportolók mintegy fele különböző iskolák tanulója és hallgatója, elég gyakori az is, hogy az anyai örömök elé néző sportolónő egy időre abbahagyja a versenyzést, egy-két év múlva tér vissza a pályára, s egymás után állít fel újabb rekordokat. Olyan bajnoknők beszélhetnének erről, mint a tornász Larisza Lati- nyina, vagy az úszó Galina

Prozumenscsikova, a jelenlegi élsportolók közül például Nyi- na Szmolejeva, a szovjet röplabdacsapat kapitánya.

A nők általában a férfiaknál jobban ragaszkodnak erkölcsi normáikban, viselkedésükben a hagyományokhoz. A szovjet közép-ázsiai köztársaságokban, különösen falun egyáltalán nem egyszerű a női sportmozgalom fejlesztése. Évszázados szokások diktáltak olyan viselkedést, amely lehetetlenné tette, hogy mondjuk tornatrikóban jelenjen meg egy lány a sportpályán. A nemzeti szokásokat pedig nem könnyű átalakítani. A középázsiai sportegye6ületek azonban nagy tapintattal és türelemmel, állhatatosan és rugalmasan mind több nőt vonnak be a rendszeresen sportolók táborába. Elősegíti ezt a már hagyományos közép-ázsiai és kazahsztáni női spartakiád. Ma már senki sem tekintheti kivételes jelenségnek, hogy a müncheni olimpián aranyérmet nyert szovjet női tornászcsapat tagja volt egy üzbég lány, Elvira Szaadi. Egy tad- zsik lány pedig, a dusanbéi egyetemista Zeninisszo Rusz- tainova 1975-ben az íjászat világbajnoknője lett.

A szovjet testnevelési és sportmozgalom fő feladatának a tömegsport fejlesztését tekinti. Ami pedig a női sportágak bővítését illeti, a Szovjetunióban ezt higgadtan, szigorúan tudományos alapon oldják meg.

Közismert például, hogy éppen a Szovjetunióban született meg a művészi torna, amely a világ sok országában szerzett szenvedélyes követőket. Ez a kecses, szép sport igazán női sportágnak nevezhető.

Helyet a gólnak!

(Herbst Rudolf felvétele)

Lesz-e szerkezei! változás Szécsény sportéletében?

Mint már arról hírt adtunk, Szécsény két jelentős sportegyesülete a Vörös Meteor és az El- zett-gyáregység üzemi sportköre felvetette a fúzió gondolatát. Mindkét egyesület vezetői, a i'i- rási szakvezetés is úgy látják, hogy az egyesülés a nagyközség minőségi és tömegsport-színvonalának eredményességét segítené e!ö. A két sportkör egyesítését létrehozó bizottság a járási sport- felügyelőségsrel megállapodott, és a?. Elzett-gyáregység egyesületében. a Vörös Meteornál is megtartották azt a közgyűlést, amely értékelte az év munkáját és döntött az egyesülésről. Ezt követően december 17-ére tervezik a közös értekezletet, amely véglegesen kimondja az egyesülést. A tervek szerint az új egyesület n«*ve: Széesénvj Snortkör. Bázisszervei a község területén működő gazdasági egységek lesznek. A tervek szerint ti bizottságot és lü szakosztályt kívánnak működtetni. Elkészült az új alapszabály, a jelölő bizottság megkezdte munkáját.

A község sportvezetői a járási sportfelügyelőséggel egyetértésben úgy határoztak, hogy amennyiben a két egyesület közgyűlésé kimondja az egyesülést, akkor a természetjárók Vörös Meteor Természetjáró Sportkör elnvezéssel új egyesületet alapítanak. Az új sportkör tevékenysége kiterjed az egész nagyközség területére, s az egyesített egyesület ilyen irányú sporttevékenvséggel nem fog foglalkozni. Természetesen a. fen': elképzelésekre a soron köveiTcező közgyűlések mondják ki a végső igent

— Szenográdi —

A cselgáncsot, vagy a labdarúgást viszont, amely több országban a nők körében is elterjedt, a Szovjetunióban, nem gyakorolják, bár itt-ott próbálkoztak vele. Az orvosok, fiziológusok, pszichológusok tudományos vizsgálatai azt bizonyítják, hogy korántsem minden, a fizikai erőnléttel összefüggő sport kedvez a női szervezetnek. Tehát a ’eghu- mánusabb megfontolások, a nők egészségéről való gondoskodás szabott gátat a női cselgáncs. labdarúgás és ökölvívás elé.

A SPORTÁGAK TÖBBSÉGÉBEN a szovjet nők nyugodtan kifejthetik és fejleszthetik képességüket. Jellemző adat, hogy az olimpiai bajnokságot nyert 86 szovjet nő között vannak tornászok és röplabdázók, lovasok és úszók, sízők és atléták, műkorcsolyázók és evezők.

Gondolom bármelyikük

ugyancsak jót nevetne, ha hallgatná a nők „megkülönböztetéséről” és a férfiak „összeesküvéséről” szóló fejtegetéseket.

Alekszej Szrebnyickij

Már túlvan a hatvanon, mégis nagy ügybuzgalommal, lelkesedéssel dolgozik ma is Salgótarján sportjáért Csábi Imre. Több mint négy évtizeddel ezelőtt kezdődött kapcsolata a sporttal. Mint atléta öt-tízezer méteren indult, de a maratoni táv sem volt idegen számára. Zelenka Istvánnal, az akkori idők kitűnő futójával is barátkozott, aztán, hogy, hogy nem szakított az atlétikával. A labdarúgópál, *\n eltöltött évekre ma is szívesen emlékszik az idős sportember. Büszkén, kissé meghatódva mondja emlékeit:

—> Először a Törekvésben, majd az SBTC Ü. csapatában játsztottam centerhalfot, fedezetet. Utóbbi csapatban, 1933-től rúgtam a labdát. A felszabadulás után az egyik üzemi mérkőzésen, amikor mi öblösüveggyáriak, az acélgyár ellen játszottunk, megkérdeztek, elvállalnárn-e az edzői tisztséget. Vállaltam és egészen 1948-ig mint játékos edző sportoltam az öblösüveggyárnál. Bizony nehéz volt az újrakezdés a felszabadulás után. Az SBTC-től, Mát- ranovákról és más helyekről kunyeráltuk össze a szerelést. Még Pesten is jártunk Zsen- gelléV Gyulánál. Ö is összeszedett Újpesten néhány kopott mezt, használt cipőt. így

A megyei I. osztályban

Lavaj (Karancslapiijtő) vezeti a góllövőlistát

A megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság őszi fordulói után Lavaj (Karancslapujtő) áll a góllövőlistá élén 13 góllal. Szorosan nyomában 10—10 góllal ott van Jancsó (Szőnyi SE) Oravecz J. (Bárna) és Szűcs (Palotás). A további sorrend:

9 gólos Dolencz (Öblösüveggyár), Gajdár L. (Bárna), Juhász L. (Karancslapujtő), Kecskés (Rétság), Tóth S. (Karancslapujtő).

8 gólos Rátóti (Kazár), Szeles (Pásztó), Tari J. (Pásztó).

7 gólos: Csontos (Rétság),

Oravecz J. (Bárna), Szabó O. (Somoskőújfalu.)

6 gólos: Kovács A. (Pásztó), Pusztai (Bányagépgyár), Zol- janszki (Bgy. Volán.)

5 gólos: Horváth (Karancslapujtő), Král I. (öblösüveggyár), Bakos (Mátranovák), Bernáth (Bgy. Volán, Szodak (Rétság), Nagy L. (ZIM).

4 gólos: Bozsik (Kazár), Geese I. (Mátranovák), Győr (Pásztó), Kocsa (Szőnyi SE), Kovács (ZIM), Jenei (St. Bányagépgyár), Lakatos B. (Mátranovák), Muzsik (St. Volán), Ónodi I. (Kisterenye), Somoskői (Karancslapujtő), Sándor

L. (Szőnyi SE), Szentgyörgyi (Romhány), Tőre (ZIM), Ver- bovszki (Romhány), Tóth L. (Mátranovák).

3 gólos: Balogh (Somoskőújfalu), Berecz (St. Bányagépgyár), Gál (ZIM), Győri (Pásztó), Balázs E. (Somoskőújfalu), Híves T. (Karancslapujtő) Mosó (St. Bányagépgyár), Takács P. (St. Bányagépgyár), Varga (Pásztó), Szpisják (Palotás).

Huszonnyolcán 2—2 gólt, 63- an 1—1 gólt lőttek.

(toriczky)

Labdarúgó MNK

Hal van perces SBTC-mezőnylöIény ellenére

FTC-SBTC

Salgótarján, 3000 néző, v.: Nagy B. FTC: Kollár — Martos, Bálint, Rab, Megyesi — Hámori, Onhausz, Ebedli — Pusztai, Vad, Nérey. SBTC: Szűcs — Cséki, Kmetty, Kovács II„ Tóth — Varga, Horváth F- Básti — Kovács III., Mohácsi, Loch.

Cserék: Hámori helyett Mészöly (46 p.), Básti helyett Angyal, Horváth F. helyett Földi (mindkettő a 67. percben), Pusztai helyett Giron (a 75. percben).

Az SBTC egykori „oroszlán- barlangjának” salakos talaja kedvezett a játéknak. Napos időben; tarján! támadásokkal kezdődött a küzdelem. A 13. percben veszélyeztetett először a Ferencváros. Ebedli 30 méteres szabadrúgása a bal oldali kapufia külső éléről pattant az alapvonalon túlra. A 16. percben nagy gólhelyzet maradt kihasználatlanul: Kovács az alapvonal és az ötös találkozásánál laposan . visz- szagurított, Mohácsa három méterről, fordulásból centiméterekkel lőtt a hosszúsarok mellé. Hazai támadások közepette a 22. percben a Ferencváros ért el gólt. Ebedli mozgó labdából szabadrúgást ívelt az SBTC sorfalán túl lesen helyezkedő Pusztai elé. A szélső a megdermedt hazai védővonalon

3-0 (1—0)

túl senkitől sem zavarva, laposan a jobb sarokba lőtt. 1—0.

Szünet «tán a 60. percben Ebedli szögletét Pusztai egy méterre a gólvonaltól a hálóba pöckölte. 2—0. A (}2. percben Vad ugrott ki a védők közül, óriási lövését Szűcs bravúrral mentette. A 72. percben Loch öt méterről a kapusba lőtt, nem sokkal később Tóth a kapufát találta el. A 80. percben Szűcs kiejtette a labdát, s a késlekedő kapus és Kovács II. között a szemfüles Mészöly a hálóba küldte. 3—0.

. A kezdetben jóáramú találkozón 60 percig nyílt volt a küzdelem., A mezőny fölényben játszó SBTC számtalan helyzetet ' teremtett, de azokat rendre elhibázta. A játékvezető második nagy tévedése Cséki kiállítása (40. perc) sem törte le a hazaiakat, és továbbra is egyenrangú ellenfélként harcoltak. A második gól döntött. Innen visszaesett az SBTC. A Ferencváros játéka színvonalasabbá vált. Jő: Bálint, Megyesi, Pusztai, Ebedli, Nérey. Az SBTC-ből: egyenletesen, jól rombolt Kovács .II. és sokat volt játékban Kovács III. is. A többiektől — Kmetty, Varga, Básti és Mohácsi — csak félidős jó teljesítményt láthattunk.

Mátyus László

Lesik Iá» automatikus

„edzővel”

A sífutók a jövőben auten mata „edzőt” viselhetnek a testükön, amely lesikláskor állandóan jelzi, hogy optimális testhelyzetben vannak-e? Az ehhez szükséges szerkezetet az innsbrucki egyetemen dolgozták ki. Az „edző” valójában az alsó és felső combhoz erősített műanyag szerkezet, amely követi a térd hajlását.

Egy hozzákapcsolt érzékelő berendezés beállítható a szélcsatornából megállapított legjobb „lesikló-térdhajlásszögre”. Amint a lesikló eltér az ideális helyzettől, a készülék zúgó hangot ad, amelyet a síző fülhallgatón keresztül hall és amely csak akkor hallgat el Ismét, ha testtartását kijavította. Diákokkal végzett előzetes kísérletek során kiderült, hogy a gyakorlásnak ez a módszere lényegesen hatékonyabb a hagyományosnál, amelyben az edző csak a lesiklás után tudja elmagyarázni a síző hibáit. N. E.

Birkózós*akoH»tály alakult Hátságon

A Rétsági járási Testnevelési Sportfelügyelőség kezdeményezésére birkózószakosztály alakult Rétságon a Honvéd Vörös Csillag SE-nél. Jelentkezőkben nincs hiány I Az első megbeszélésen »0 fiatal volt jelen, jó részük 10—12 éves, de szép számmal vannak 14—20 évesek is. Az edzéseket Ho- molya Sándor segédedző vezeti hetenként két alkalommal, ked- ken és pénteken. A terv. hogy egy-két évig tömegsportjelleggel folyjon a tevékenység, majd ezután megkezdődjön a minőségi munka. Szeretnék, egv 15—20 fős versenyzőgárda kialakítását él rendszeres versenyeztetését.

,]\Tcgy éflixcd a város sportjáért

kezdtünk, aztán egyre erősödött csapatunk. Ma is büsz- lcék vagyunk mi idősebbek, hogy az öblösüveggyár labdarúgó-szakosztálya olyan jó játékosokat adott a tarjáni fut- ballnak, mint Para Zoltán, Hegyi József, Szabó László, Olaj György, Czuder Zoltán —, hogy csak néhány nevet említsek.

Csábi Imre nemcsak az öblösüveggyárnál töltött be sportvezetői, edzői tisztséget. A fel- szabadulástól a városi sportvezetőségben, mint elnökhelyettes dolgozott sokáig. Ma is dolgozik a városért, hiszen a tömegsportbizottság elnöke. Frissen élnek emlékezetében azok az évek, amelyelcet mint edző töltött az üveggyári csapatnál. Közben két évig Nagykanizsán dolgozott, mint az üveggyár igazgatója. Itthon, miközben, mint üvegfúvó, naponta keményen helytállt a munkában, és délután az edzésekre sietett.

— Sokszor előfordult, hogy munkatársaim beugrottak helyettem, segítettek, én meg szombaton visszaadtam úgy,

hogy „tizenhatoztam”. Hiába, az eözőséget nagyon szerettem — mondja Csábi Imre.

A zöld kemencénél mint a szakszervezeti bizottság elnöke dolgozott, majd az öb- lösüveggyári pártszervezet titkáraként tevékenykedett. A sporthoz soha nem maradt hűtlen. A mozgalmi munka mellett mindig szívesen szakított időt a sportra, és nemcsak az üveggyári egyesületnél. Csábi Imrét szerte a megyében ismerik, szeretik. Több mint négy évtizedes sportpályafutása során számos elismerésben részesült, ám mégis a legemlékezetesebb a legutóbbi elismerés volt, amikor Budapesten, Beckl Sándor államtitkártól átvette a Sport Érdemérem ezüst fokozata kitüntetést. Arra a kérdésre, mi a sportsikere titka, milyen feladatok vánnak a tömegsportban, tömören így fogalmaz:

— Tudni kell az emberek

nyelvén beszélni. A szervezés,

az irányítás nehéz dolog, de szép szóval sok minden elérhető. őszintén kell foglalkozni a sportolók mindennapi gondjaival, szólni kell a hibákról, az elvárásokról is. A város tömegsportjában nagy előrelépés van, de még mindig igen kevés a nők száma. Őket szeretnénk a jövőben megnyerni a testmozgásnak, a sportolásnak. Még valamit: a tömegsport kiszélesítése mindannyiunk feladata!

Csábi Imre ma is odaadással dolgozik a város sportjáért. Amit csinál, közmegelégedésre és szívvel csinálja.

Demény László

NÓGRÁD - 1976. december 12., vasárnap 7