Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
Népi elIpriorok vizsgáltak A társadalmi tulajdon védelme a térmelössö tel kezetekben Pásztón, a járási Népi Ellenőrzési Bizottságon egy megállapítással kezdődik beszélgetésünk. Nevezetesen: a járás termelőszövetkezeteiben egyre alaposabb, gondosabb a társadalmi tulajdon védelme. Mindezt egy széles körű NEB-vizsgálat is alátámasztotta. A járási NEB elnöke, Molnár István elöljáróban így vélekedik: — A számszerű adatokat vizsgálva megállapítható az a folyamatos javulás, amely a termelőszövetkezetek partes gazdasági vezetése, a társadalmi szervezetek — nem utolsósorban a NEB — erőfeszítései nyomán megindult. A vizsgálatot végző ellenőrök csoportja az elmúlt évi eseteket az 1973. éviekkel hasonlította össze. A megállapítások szerint 1973-ban a társadalmi tulajdon elleni ügyek száma 62, a munka- legyelmi vétségeké pedig 54 volt. Ami a felelősségre vont személyek megoszlását illeti : 34 termelőszövetkezeti tag, 15 alkalmazott és 10 idegen személy. Ebben az évben fegyelmi eljárást egy, polgári peres eljárást egy, szabálysértési eljárást kilenc, kártérítési eljárást pedig 43 személy ellen indítottak. A fenti adatokhoz képest 1975-ben javulás észlelhető: a társadalmi tulajdon elleni ügyek száma 62-ről 31-re csökkent, igaz, hogy a munkafegyelmi vétségeké 54-ről 68-ra emelkedett. Utóbbi szám növekedése mögött — állapították meg a népi ellenőrök — a szigorúbb vezetés, az egyes bizottságok, továbbá a szakvezetők határozottabb fellépése áll. Abban, hogy e kedvező tendenciáról beszámolhatunk, nagy szerepe van az ellenőrző bizottságoknak. Erről így tájékoztat Molnár István: — A termelőszövetkezetek belső ellenőrzése a negyedik ötéves terv ideje alatt erősödött, tervszerűbbé vált az ellenőrző bizottságok munkája. Örömmel állapítottuk meg, hogy az alaposabb munka érdekében mind gyakrabban kérnek ellenőrzéseikhez külső szakértőket. A belső ellenőrzés helyzetének javulását mutatja az a körülmény is, liogy az ellenőrző bizottságok szinte kivétel nélkül ügyrend- és munkaterv alapján tevékenykednek. A nagyobb termelőszövetkezetekben munkába állított belső ellenőrök — Pásztón, Palotáson — jelentősen szolgálták á társadalmi és szövetkezeti tulajdon védelmét, a bizonylati fegyelem megszilárdulását. Mindezek ellenére kifogásolható még a belső ellenőrzés tartalmi munkájának színvonala, továbbá a vezetőségek, a szakvezetők, jogtanácsosok részéről nyújtott nem kellő segítség. A témával kapcsolatban a népi ellenőrök vizsgálták a közgyűlés és a vezetőség bizottságainak tevékenységét is. A számottevő eredmények ellenére akad, még hiányosság munkájukban. Így előfordul, hogy a vezetőségek a félévenként esedékes tájékoztatást nem adják meg az ellenőrző bizottságnak, ugyanakkor a jogtanácsosok, a téeszek első számú vezetői, szakemberei nem segítik kellőképpen a bizottságokat. A népi ellenőrök vizsgálatának tanúsága szerint a pásztói járásban a szurdokpüspöki Béke, a káliói Vörös Csillag és a pásztói Béke Termelőszövetkezet bizottságai végeztek jó munkát. — A gazdálkodási fegyelem megszilárdításával párhuzamosan termelőszövetkezeteink megszigorították ügyviteli rendjüket, s a bizonylati fegyelemnek egyre inkább érvényt szereznek. Belső és külső ellenőrzések bizonyítják, hogy — néhány kirívó esettől eltekintve — a bizonylati fegyelem megfelelően szolgaija a szövetkezeti vagyon védelmét — folytatta a vizsgálat megállapításainak ismertetését Molnár István. — Mindenütt arra törekedtek, hogy a szövetkezeti vagyont a lehetőségekhez képest a legtökéletesebben megvédjék. Tekintettel azonban a szétszórt és bekerítetten telepekre, ezt nem mindig sikerült elérni. Megfigyelhető azonban, hogy a különböző intézkedések — mezőőrök, portások, kapuőrök, éjjeliőrök alkalmazása, telephelyek bekerítése — meghozzák a várt eredményt. A NEB-vizsgálatot összegező jelentés végezetül megállapítja, hogy a területi téesz- szövetség revizori irodája, a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága, továbbá a járási hivatal mezőgazdasági és kereskedelmi osztálya által végzett komplex • és cél- vizsgálatok eredményesen segítik a termelőszövetkezetek vezetőségeit a vagyonvédelemben. — A vizsgált esztendőben az egyesült termelőszövetkezetek vezetési színvonala, az ügyvitel tervezése, valamint az üzem- és munkaszervezés jelentősen javult — mondotta végezetül Molnár István, járási NEB-elnök. — Kialakulóban vannak a pontosabb, fegyelmezettebb irányítás szervezeti, gazdasági feltételei is. Kidolgozták a korszerűbb vezetés üzemi módszereit. Az ügyvitel szervezésével, naprakész adatokkal, a belső és külső ellenőrzés fokozásával még körültekintőbben kívánják biztosítani a szövetkezeti és társadalmi tulajdon védelmét. k. g. MunkáselJátási alap építőipari dolgozóknak Részleteiben es pontosan A Salgótarjáni Kohászati üzemek rúd vasüzemé ben nagy gondot fordítanak mind a termelékenységre, mind a gazdaságosságra, A termelékenység feladatainak 103,6 százalékban tettek eleget. Igyekeztek szervezettebbé tenni a munkát és fegyelmezettebben végrehajtani a napi feladatokat. Mindemellett jó eredményeket értek el a kénsav, a hidraulikaolaj, a nitrófesték és hígító gazdaságos felhasználásában. Az év utolsó hónapját azzal az elhatározással kezdték, hogv a mennyiségi és tételes feladatok előírásainak pontosan megfeleljenek. Az üzem vezetői nem titkolják: minden dolgozótól a legteljesebb fegyelmet és lelkiismeretességet követelik meg, hogy a negyedik negyedév >434 tonnás igényeinek maradéktalanul megfeleljenek. Mindenki tudja, hogy a húzott rúdacélnak fontos rendeltetése van a munkában, és a dolgozók kulturáltabb körülményeinek alakításában. A rúdacélnak fontos szerepe van *z építkezéseknél, a nyílászáró szerkezetek gyártásánál. Tízért a rúdvasüzem szocialista brigádjai minden részletében pontosan tet- jesíteni akarják feladataikat. A pénzügyminiszter és az építésügyi • és városfejlesztési miniszter az építőipari vállalatok dolgozóinak kulturált ellátása és az építési munkahelyre település gazdaságos megoldása érdekében közös rendeletet adott ki. A jogszabály — adókedvezménnyel és más módon — gazdaságilag is érdekeltté teszi a kivitelező vállalatokat, abban, hogy az új építési munkahelyen az ideiglenes felvonulási építmények helyett mind nagyobb arányban használjanak irodának, étkezőnek, raktárnak, fürdőnek, műhelynek berendezett kocsikat, utánfutókat, hajókat és egyéb könnyen le- és felszerelhető, előre gyártott rnozgathátó térelemeket, felfújható műanyagszerkezeteket. A vállalat a fejlesztési alapból előlegezi a kiadásokat a berendezések beszerzésére, s az építési bevétel meghatározott arányáig adómentesen visszapótolhatja. Ebből a munkásellátási fedezetből viseli a változó munkahelyen foglalkoztatott dolgozók utaztatási, különélés! és kiküldetési költségeit, a fennmaradt összegekből pedig munkásellátási alapot kell képezni. Az új intézkedés így eleve kizárja azt a korábbi lehetőséget, hogy a munkásellátásra fordítható összegeket más célra, esetleg nyereségnövelő tényezőként használják fel. A korábbinál több lehetőséget nyújt az építőmunkások csoportos napi szállítására', hogy a gyári dolgozókhoz hasonlóan naponta mind több építő tölthesse szabad idejét családjával. Már a jövő évről gondolkoznak EGY GYÁRRÉSZLEG HÁROM ÜZEMEGYSÉG. A megmunkálóüzem — leszabó, sajtoló, forgácsoló. — A zománcozó — festők és a malom dolgozói, a gáztűzhelyszerelde tartozik a Nógrádi Sándor, műszaki szocialista brigádhoz. A Lampart ZIM salgótarjáni gyára nagycsarnoki gyár- részleg műszaki kollektívája alakított 1970-ben szocialista brigádot. Azóta az aranyplakettig eljutottak már. Kőbán Lászlóval, a brigádnapló egyik vezetőjével beszélgettünk elöljáróban. A napló sok mindent tükröz. A 21 brigádtag közül 16 párttag, és 17 a társadalmi tisztségviselő, közéleti ember. Zömében irányító-vezető feladatot látnak el, 770—78U embernél, vagyis 16 szocialista brigádnál. Valamennyi brigádnak van segítője, patronáló ja, a műszaki brigád tagjai közül. Évi 560 mi”ió forint termelési érték elemiéhez nekik kell biztosítani a megfelelő feltételeket, megszervezni a brigádok munkáját. Az ösi- szes nyugatnémet és NDK export ebben az üzemrészben készül. Kovács Mihály gyárrészlegvezető egyben brigádvezető is. — Az idén többször módosítottuk a gazdasági felajánlást — újságolja. — Eredetileg 191 ezer forint megtakarításra tettünk ígéretet. Ez mindig bővült és az eredmény 10 hónap alatt már 580 ezer forint. Legutóbb felhívással fordultunk a-többi műszaki és adminisztratív brigádhoz. Dolgozzunk úgy, hogy az év utolsó hónapjaiban egy- egy termelő műszakot is lelökhessünk. A létszámhelyzet, miatt van most erre szükség. A felhívás jó visszhangra talált, elősegíti az éves terv teljesítését, —: mondja a brigád- vezető. A naplóból egyértelműen kitűnik, hogy ennél a brigádnál a közös vállalás mellett a kulturális jellegű felajánlás teljesen egyéni, vagyis testre- szabott. Ki, mit végez el, hol folytatja szakmai tudásának fejlesztését, melyik brigádot segíti előadások megtartásával. Több név után olvasható ilyen is például: Az általános iskolát most végző dolgozókat rendszeresen segítem. Vagy: két írástudatlan dolgozót — mert ilyen is több van — megtanítok írni-olvasni. Az ilyen felajánlás több az önművelésnél, a szabványosnál, közösségi törekvést, ha úgy tetszik, áldozatvállalást jelent. Ahogy értesültem, megvalósulnak ezek az ígéretek is. A felajánlott négy újítás helyett kilenc javaslat született. Legutóbb a szocialista brigádok politikai vetélkedőjén második helyezést értek el, háromezer' forint volt a jutalmuk. Rövidesen sor kerül az idei eredmények összegezésére, Kovács Mihállyal most inkább a jövőről, terveikről, elképzeléseikről beszélgetünk. Az új felajánlások megtételéhez is közeleg az idő. Fejlesztik a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatot. Október végén bővítették az épületet. A Német Demokratikus Köztársaságból Original Perfecta SEY 132—2 típúsú sík- vágó gépet szereztek be. A termelést lényegesen meggyorsító, korszerű berendezés szinte az egész üzemet ellátja méretre vágott papírral. A fényképen: Nagy László vágó és az új berendezés. (Bábel László felvétele) A legnagyobb fegyelmező erő Gyakran hallunk mostanában a munkafegyelem lazulásáról. Hibás és igaztalan minden ilyen általánosítás. Az ötmillió-százezer kereső túlnyomó többsége becsületesen dolgozik, nem „lazít”, hanem hónapról hónapra, évről évre fokozza teljesítményét, gyarapítja tudását, tapasztalatát és többet nyújt a közösségnek. belbillent mérleg De mit kezdjünk a szorgalom hiányára," a fegyelem ziláltságára utaló tényekkel, jelenségekkel? Becsapnak bennünket a személyes tapasztalatok és az időnként önkritikus "Hangulatok? Utasítsuk vissza, őket, mint alaptalan benyomásokat? Szó sincs róla, van mindennek objektív alapja. Az országos munkaerőmérleg felbillent, a kereslet túlsúlyba került. Így megváltoztak a foglalkoztatás feltételei. Általában csökkent a dolgozók kötődése munkahelyükhöz. Többnyire a fegyelem lazulását is kiváltotta ott, ahol az elvárások, a teljesítménykövetelmények nem voltak elég konkrétek és határozottak. Főként az időbéres és alkalmazotti munkakörökben. Hatása, p-ersze. szélesebb körben kisugárzott. Csökkent például a teljesítménybérben dolgozók aránya, alacsony fokú a délutáni és az éjszakai műszak leterhelése, néhol elmaradt a normák karbantartása, esedékes és indokolt szigorítása. Egy országnak adottságaitól függően lehet passzív a külkereskedelmi, a fizetési mérlege, de a munkaerőmérlege az nem. A tőkésviszonyokra az aktív munkaerőmérleg, a munkanélküliség, a vendégmunka jellemző. A mi szocialista viszonyaink közt a tervszerű, arányos fejlesztés követelménye: úgy kell megtervezni a munkaerő foglalkoztatását, képzését, átcsoportosítását, hogy ne legyen se több, se kevesebb, hogy elkerüljük a munkaerő és az eszközök pazarlását. De, sajnos, jelenleg sem sikerül a követelménynek megfelelni. A munkaerő több is, - kevesebb is a kelleténél. A felesleg és a hiány elkerülik egymást, a belső munkanélküliség, a rossz hatásfokú foglalkoztatás ugyanis rejtve marad. Munkaerő-elosztás, rangsorolva A központi erőfeszítések célja olyan feltételrendszer megteremtése, amelyben maximálisan hasznosítják és szükség szerint átcsoportosítják a munkaerőt. Ágazatonként és területenként rangsorolják az üzemeket, s a termelés piacképességétől, jövedelmezőségétől függően lehetővé teszik, vagy megtiltják a létszámnövelést, sőt, elrendelik annak csökkentését. A gazdaságkutató intézet felmérése szerint 1975 végén 150—200 ezer munkahely volt betöltetlen. Az V. ötéves tervidőszak szerényen bővülő munkaerőforrásait íT- gyelembe véve — feltételezve a lehetetlent, hogy öt évig nem létesül új munkahely — 1980-ban még mindig 100 ezer munkahely vár majd betöltésre. Ugyancsak a gazdaság- kutató intézet számításai szerint. a nem gazdaságos termelés megszüntetésével viszont 50—100 ezer . dolgozót lehetne felszabadítani. Ez a léjtszám, ha nem véletlenszerűen szóródna szét, hanem oda összpontosítanák, ahol erre legnagyobb szükség van, jelentősen enyhíthetné a munkaerőhiányt. Az üzemen belüli tartalékok még jelentősebbek. Az egész napos és az úgynevezett törtnapi munkaidő-veszteség például együttesen a felhasználható teljes munkaidőalap 2,5—3 százalékát emészti fel. A veszteségeket tovább növeli a 15—20 százalékos állásidő, a munkára, anyagra, gépre, szerszámra várakozás és részben az „öntevékeny” fegyelmezetlenség. De nem kevés munkaerő herdálódik el a nagy létszámú és alacsony hatásfokú adminisztratív és alkalmazotti munkával. Az emberek — A gyár Iterve többszöri tárgyalás után ismert és a gyárészlegünké is. Az biztos, hogy 25—30 millióval nagyobb termelési értéket kell elérnünk, talán azonos létszámmal. Ezt azért mondom feltételes módban, mert lehet, hogy még kevesebb lesz a létszámuk — mondja a brigád- vezető, aztán így folytatja: — A terv bontása folyamatban van. Reálisnak tartom, de a megvalósításhoz mind a 16 szocialista brigádnak többet kell magára vállalni belőle. Ennek előkészítése, a feltételek biztosítása, a munka jó megszervezése, viszont már a műszaki brigádunk feladata. Elsősorban az export növelésén a hangsúly, de több elképzelésünk van a gyártás korszerűsítésére is. Például eddig exportra gyártott termék meghonosítása, a hazai piacra való gyártás megszervezése. — Mi úgy látjuk, hogy a selejt csökkentésével mintegy másfél millió forintot megtakaríthatunk. A minőségi átvétel nálunk véleményünk szerint alacsony szinten van. Nem a végmeózásra, a gyártásközi ellenőrzés javítására, a javítható selejt feldolgozására, és egyebekre gondolunk. Ehhez egyébként már hozzáfogtunk. Ehhez hozzátartozik, hogy házilag szervezünk tanfolyamokat. A brigád tagjai azt oktatják, ami a gyártáshoz, a minőségjavításhoz, elengedhetetlen. Ehhez is sokkal fegyelmezettebb munkára lesz szükség. — Általában a fegyelem javítása a másik jelentős tartalék. Még vezetők körében sincs ám minden rendben. Ezt a tartalékot is szeretnénk hasznosítani az egyenletes leterheltséggel, a fokozott ellenőrzéssel. Az üzem- és munkaszervezéssel szeretnénk elérni, hogy személy szerint tudjuk a dolgozók munkáját elbírálni, ami a fegyelemnek is alapkérdése. — VAN EGY SOR OLYAN MŰSZAKI elképzelés is, amiről már beszélgettünk, és bekerül majd a brigádfelajánlásba. Készülünk a jövő évre nem szüleinek lógósnak A munkafegyelem megszilárdítása fontos feladat, jelentős többletteljesítmények forrása. A moralizálás azonban nem vezet célra. A szigor, a következetesség — kirívó ügyekben az elbocsátás —, pedig csak akkor bizonyulhat hatásosnak, ha szervezési-vezetési intézkedésekkel megteremtik a fegyelmezett munka tárgyi feltételeit. A külső és a belső kooperáció megszervezése, a termelési tényezők időbeni összehangolása, a folyamatos anyag- és eszközellátás, vagyis a zavartalan munka a legjobb fegyelmező erő. Az emberek nem születnek lógósnak, sem vándormadárnak, a környezet, a körülmények formálják, alakítják okét. Teremtsünk tehát olyan körülményeket, hogy hatá- .sukra társadalmi, gazdasági fejlődésünk alapját ielentő fegyelmezett munka létszükségletté, az emberi kiteljesülés eszközévé váljék. Kovács József — mondta Kovács Mihály. B. J. NÓGRÁD — 1976. december 3., szerda 3
