Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
í Reális céloh töretlen A part Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban Ismertették — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és elfogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első esztendejének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizottság megállapította — összességükben megfelelnek a várakozásnak. azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitika helyes, bevált. Bebizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette lehetővé, hogy a nemzetközi kereskedelem alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, némely tekintetben ugyan szerényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. ■ Mint láncban az egyes szemek, úgy kapcsolódnak a népgazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő tizenkét hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbé tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysága, fokozódott a termelékenység, a termelési szerkezet korszerűsítésében mar mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei, valamint a mezőgazdaságot alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerül teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így valahogy szemrevételezhetnénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlításban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékenység, s az állóeszközök kihasználásának lassú javulása. Eredmények és gondok összevetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben így olvashattunk: „gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértekben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy-, az ipari termelés ötszázalékos gyarapodását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiskereskedelem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szerényebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá: minden előzőnél nehezebb feltételek között kezdhettük meg az új középtávú program, a népgazdasági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visz- szaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1975. novemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizonyosságot azok a főbb előirányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés meghatározó elemeiként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra. a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szigorúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági , program fó előirányzatai ■ szervesen illeszkednek az ötödik ötéves tervbe, azliz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemzőként. A népgazdasági célokat összefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi teendőket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői közösségek minden tagjának cselekvő támogatását megszerezni, s erre a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok felerősítése, a beruházások tervszerűségének fokozása, a gazdaságos termelési szerkezet bővítése, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, mint általános követelmény úgy válik konkrét feladattá, ha minden munkahely hozzákapcsolja a maga sajátos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közösségnek csupán annyit tudnia, hogy mire törekszik a népgazdaság, melyek az éves népgazdasági terv, az állami költségvetés legfontosabb pillérei. Azt is alaposan ismerniük kell — kellene —, hogy munkahelyük szerepe ezen belül mi, kötelezettségeik meddig terjednek, hogyan adhatnának jobbat, többet. A Központi Bizottság december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben megfelelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásához. Ezt az alapot kemény munka teremtette s formálta, de: nem egyforma erővel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás igazát, „fnun- kánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ... Népgazdasági, s vállalati méretekben egyaránt. Jó minőség — export A Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárrészlegei közül termelésének legnagyobb részét a hideghengermű exportálja. Az évente készülő áru csaknem felét szállítják külföldi megrendelőknek. IS ezer tonnát tőkés-, 3850 tonnát szocialista országokba. Az exporttermelés ilyen magas aránya lokozott követelményeket állít az üzem dolgozói elé. A mennyiségi terv teljesítése, a határidők pontos betartása mellett legfontosabb a jó minőség. Katonai tanácskozás A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága 1976. december első felében Szófiában tartja soron következő ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei tevékenységével összefüggő kérdéseket. Világ proletárjai egyesüljetek! XXXI!. ÉVF. 287. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. DECEMBER 4„ SZOMBAT .....................■ NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA UBest tartott Minisztertanács Elfogadták a lövő évi tervet — Módosít iák a bérbesorolási rendszert A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését-az 1977. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. A Miniszterfanács megtárgyalta az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Megbízta a pénzügyminisztert, hogy a törvénytervezetet terjessze az országgyűlés elé. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meghatározta a jövő évi népgazdasági tgrv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A beruházási hiteleket jövőre is elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának, a bármely piacra gazdaságosan exportálható árúk termelésének elősegítésére kell összpontosítani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csökkentésére vonatkozó határozat végrehajtásáról, az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat tapasztalatairól, és javaslatot tett a létszámgazdálkodás új rendjére. A Minisztertanács a jelentést és a javaslatokat elfogadta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a vállalati dolgozók munkaköri és bérbesorolási rendszerének módosítására. A módosított besorolási rendszer a jövő év január elsejével lép életbe, az újonnan megállapított alsó bérhatárok 1979-ben válnak kötelezővé. A Minisztertanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság jövő évi áruellátásának tervszerű biztosítása érdekében tett intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A Szakszervezetek Orszá^ gos Tanácsa és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló' rendeletét. Az uj rendelkezések . egyebek között szabályozzák a táppénz alapjául' szolgáló kereset kiszámításának módját, egyszerűsítik az ismételten keresőképtelenné váló biztosítottak, táppénzének folyósítását, emelik a kórházi ápolás idejére járó ellátás mértékét. A könnyűipari miniszter jelentést tett az ágazatban folyó üzem- és munkaszervezés helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és jóváhagyólag tudomásul vette az V. ötéves tervidőszakra előirányzott intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) •• Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Kommunista műszak Másfél millió forint Salgótarjánnak Hatvanöt üzem húszezer munkása dolgozott Kommunista szombatot hirdetett novemberben a salgótarjáni városi pártbizottság. A felhívásnak Salgótarján üzemeiben, gyáraiban, intézményeiben rögtön visszhangja támadt. Munkások, adminisztrátorok, szocialista brigádok, irodai dolgozók nagy lelkesedéssel készültek a kommunista műszakra. A GYERMEKEK Érdekében A megyeszékhely valameny- nyi felnőtt dolgozója jól tudta, hogy munkáját a kommunista szombaton a gyermekek érdekében végzi. Óvodákért, bölcsődékért, iskolákért, az ifjúsági és úttörő-váltótábor további építéséért. Ez pedig olyan cél, ami valóban megmozgatja a munkáskezeket. A kommunista szombat a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a munkások, irodai alkalmazottak, a különféle üzemek sokféle foglalkozású dolgozója aznapi munkabérét felajánlotta a gyermekintézmények érdekében. Dolgoztak azért, hogy a salgótarjáni gyermekek korszerűbb, kényelmesebb, jobb körülmények között tanuljanak, valóban otthon érezzék magukat az óvodákban, bölcsődékben. Ez pedig senkinek nem lehetett közömbös. Salgótarjánban már eddig is sok-sok feladatot oldottak meg közös munkával, társadalmi összefogással. A munkásváros hagyományai ezúttal is érvényesültek. A városi pártbizottság úgy döntött, hogy a kommunista szombat (Folytatás a 2. oldalon) A Kun Béla hengerlőbrigád jól összeszokott kollektíva. 1962- től dolgoznak együtt. Jó munkájukat három aranykoszorús kitüntetés dicséri. A brigád műszakonként közel 100 tonna acélt hengerei, századmilliméter pontossággal. Ozsvárt Bálint 3S éve heagerlő, nagy szaktudása egyik biztosítéka a jó minőségnek. A Szalvai Mihály exportkikészítő brigád 1964 óta készíti elő a késztermékeket szállításra. Naponta 150 tonna árut csomagolnak a megrendelők igényeinek megfelelően. Paulik Gyula brigád vezető-helyettes gondosan csomagolja az acélszalagokat, nehogy a hosszú úton megsérüljenek. A szalagedző üzem Komarov brigádja jó munkájáért elnyerte a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Fű- részanyagokat. különböző rugóanyagokat gyártanak. Az export növelése mellett egyik újításukkal — a mérőszalag- alapanyag-gyártás beindításával — importanyagot is helyettesítenek. Képünkön: Nyitrai József jugoszláv megrendelésre búiorrugót készít. (mz)
