Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-29 / 307. szám

Hail «verseny Nagybátonyban A nagybátonyi Bányász Mű- damutató, fegyelmezett játé- vé'ödési Ház által életre hí- kát, minden egyes zenekari tag vott kamarazenekar első be- lelkes, örömteli muzsikálását, mutatkozó hangversenyén ön- Antonio Vivaldi olasz zene- feledten és felszabadult öröm- gzerző és hegedűművész, a ba- mel éljent kellett kiáltanom, rokk zene egyik legnagyobb Kaphat-e szebb, értékesebb mesterének „Tél” című több karácsonyi ajándékot egy bá- tételes műve következett ez- nyásztelepülés lakossága, mint, után. Jellegzetessége a szóló- a december 19-én, „Béke Ka- hangszer és a zenekari együt- rácsonva” címmel megrenüe- tes állandó változása és az zett hangverseny? Köszönet ebből eredő ellenhatásainak érte mindazoknak, akikben a ragyogó csillogtatása, kamarazenekar é'etrehívásá- Vilmos tolmácsolta a nak gondolata egyáltalán meg- valamint a concertalo szóla- szü'etett. És, hogy mennyire mot is ő játszotta. Nagyszerű igazuk volt mennyire helyes hegedűjátékával őszinte elra- volt a zeneiskolák (Nagybá- gadtatást váltott ki mindnyá- tony és Salgótarján) tanárai- junkból. nak összefogása, együttes mun- Haydn nevének hallatán az kája, azt mi sem bizonyítja ember önkéntelenül is a bé- jobban. mint a koncert ősz- CSj klasszikusok egyik legna­tatlan sikere, a nagyszámú kö­zönség lelkes, őszinte tetszés- nyilvánítása. Elsőnek Corelli: Karácsonyi Concertója csendült fel. Azon­gyobb mesterére Joseph Haydnra gondol, kinek mű­veit az egész világon ismerik, a legjobb zenekarok állandó­an játsszák A nagybátonyi kívül, hogy az örökértékű al- kamraegyüttes által bemuta- kotés minden taktusából fe- tott B-dúr szimfónia azonban lénk áradt a késői barokk ze- mégsem tőle származik, ha- ne szépsége, a békét hirdető nem testvéröccsétől Michael karácsonyi ünnepek hangula- Haydntól. S talán éppen eb- ta: megéreztük a zenekart ve- ben van a zenekar érdeme, zető Torják Vilmos, korát hogy értékben ugyanolyan, de meghazudtoló koncertmesteri a sors megmásíthatatlan ítéle- rátermettségét, szakértelmét és te folytán — a nagyközönség ezen keresztül az együttes pél- által alig-glig ismert zenemű­vet hallhattunk, ismerhettünk meg. És végül Händel, Béke-ódá­ját a salgótarjáni Pedagógus­kórus közreműködésével, Vi­rág László vezénylete mePett csak részletekben mutathatták be, mert Barlay Zsuzsa, az Operaház magánénekese — ki az alt szólamot énekelte vol­na — nem érkezett meg. An­nál nagyobb érdem viszont a Torják jelenlevők ragyogó helytállása, művet, elsősorban Guthy Éva szoprán és Thurza Imre basszus, kik szólamukat igen szépen, az egész termet átö'elő hanggal formálták meg. Az általunk jól ismert pedagóguskórus pe­dig öregbítette hírnevét és közreműködésével nagymér­tékben fémjelezte a hangver­seny sikerét. Meg kell jegyez­nem, hogy a hangverseny ma­gas színvonala megkívánta volna, hogy az összekötő szö­veg elmondására is nagyobb súlyt fektessenek. Mindent egybevetve azon­ban komoly, nagy jelentőségű hangverseny részesei lehet­tünk, s úgy érzem, hogy a ka­maraegyüttessel nemcsak Nagybátony, hanem az egész megye zenei élete gazdagabbá válik. Borsányi Mátyás MEGYEI FILMBEMUTATÓK Döntés előtt a fiatalok A megyei pályaválaszlási hetek tapasztalatairól Még néhány hét, és végzős foghatóbban szóljon, és fő- rártudományi Egyetem életét, ’általános középiskolás tanú- ként azokhoz, akiket érdekel. Kelemen Józsefné pszicholó­lnink kitöltik a nálvaválasz- Ezért helyeztünk olyan na^ 8iai csoportvezető a pályavá- . y ■" súlyt az életkori sajátosságok" lasztásá problémákkal küzdő tási jelentkezési lapokat. A ra. az élményszerűségre. — főként egészségügyileg ká­döntés — közismerten — nem Munkánkat egyetlen alapvető rosodott — gyermekek felvi- éppen egyszerű. Az igent vi— cél határozta meg. szolgaija lágosításat végezte. Számukra szont ki kell mondani. S le­hetőleg úgy, hogy az a leg- xnegalapozottabb legyen. Egy­részt megfeleljen az egyéni, érdeklődésnek és képességek­nek, másrészt a társadalmi, népgazdasági szükségletnek. a tanácsadás emelését. színvonalának Pásztón és Rútságon végeztek pályaalkalmassági, -képességi vizsgálatokat, tanácsadást. Szabó Ferencné pedagógiai csoportvezető a tanácsadók számára szervezett rendezvé- A pályaválasztási hetek nyék feltételeit biztosította. A rendezvényeitől természetesen beszélgetések tisztázták a vé­nem lehet direkt, közvetlen leménykülönbségeket, ­BIZTATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK hoz­Melyik utat válasszam? A hatást várni. Eredményessége zájárultak az egységes pálya­határozza meg tulajdonkeppen mérhető. Ami viszont máris Az idei pályaválasztási he- a pályaválasztó fiatal további igaz: a rendezvények nagyon tek rendezvényei tehát a leg- életsorpét. Helyes, vagy hely- sok családban, iskolai közös- szélesebb rétegekhez szóltak, telén voltától függ, hogy az ségben, gyerektársaságban g úgy tűnik, sikerült helyes ifjú a későbbiekben milyen, indítottak el konkrét, határo- mederbe terelni a fiatalok emberré válik: munkáját sze- zott célzatú beszélgetést, retettel és lelkesedéssel vég­ző, hasznos, alkotó tagja ... . ,, , lesz-e a társadalomnak, vagy el™ndta' .+hogy csalódott, tennivalóit lélekte- „ lenül, mechanikusan ellátó. választását, s olykor csak kör­c™,i Tstvármé ned-i?ói»-i«! vonalazott elképzeléseiket ha- Sepsi Istvanné pedagógus tórozott törekvéssé alakítani. A pályaválasztás tehát va­lamilyen formában minden­közönséget is, sok száz gyer­mek számára jelentettek kéz­zel fogható élményt, helyes mérlegelésre alapot nyújtó is­A LEGFONTOSABB FELADAT Az idei rendezvények alap­én társadalmi ügy. FOLYAMAT ÉS AKCIÓ A megyei pályaválasztási tanácsadó intézetek különö­sen sokat tettek az utóbbi időben a pályaválasztás meg kit érint s ennek mgefelem- ™^lz úYszerü »«SnÜ vetően a szakmunkásképzést „n tar^^im, .iflv. bemutatók is olyan nagy si- segítették, a nagy horderejű kert arattak, hogy a jövőben párthatározatok szellemében, mindenképpen érdemes a to- A továbbiakban is a szakmun- vábbfejlesztésük. kásutánpótlás biztosítása a „ .. pályaválasztás legfontosabb Először rendezték meg a feladata. Ennek számos, ma mezőgazdasági termelőszövet- m£g kiaknázatlan lehetősége kezetek vezetőinek ankétjét, van. Gondoljunk csak az egy ______Gecse Istvánná közgazdász üzem — egy iskola mozga­k önnyítéséért, a döntések tájékoztatása szerint ennek is jómra, amelynek tartalmi és megalapozottságáért. A vá- folytatása lesz, hiszen a me- formai továbbfejlesztésével a lasztás ilyen módon egyre tel- Sy<? téeszeinek szakember- lehetőségek valósággá válhat­jesebben fejezi ki a szemé- utánpótlási gondját ezek a nak. Jövőre a pályaválasztási lyes igényeket és a társadal- közös beszélgetések oldhatják tanácsadó intézet ebben is mi szükségleteket. De még m,e® eredményesen. Nagy Ősz- szeretne minél eredménye­mindig sok a tennivaló. kárné propagandista mintegy sebben közreműködni. nyolcvan középiskolással i:— A palyavalasztas, hiszen az mertette meg gödöllői Ag- (ok) ember legszemélyesebb tulaj­donságaira alapozódik, nem lehet esetleges, véletlenszerű; folyamatos felkészítő és isme­retterjesztő munkát igényel. A pályaválasztási tanácsadó intézetek tevékenységét már általában ez a szellem hatja át. A Nógrád megyei intézet is ebben a szellemben — vagyis egész éves tevékeny­ségének rendszerébe ágyazva — szervezte meg a ■ pályavá­lasztási hetek idei akciósoro- zatát. Szabó Ferenc, az intézet igazgatója így összegezte a pályaválasztási hetek törek­véseit. — Olyan keretet és lehető­séget kívántunk adni a vá­lasztás előtt álló gyerekek és szüleik számára, amely bősé­gesebb információkhoz, ta­pasztalatokhoz juttatja őket. Követelménynek tekintettüü. hogy a tájékoztatás nagyon konkrét és differenciált le­gyen, vagyis: minél kézzel „/latff/' a moziban Jellegzetes Latabár-portrék A Latabár-fivéreket — Ár­pádot és Kálmánt — hosszú évtizedekig a nézők csakúgy emlegették, mint: a két „La- tyi”. Vagyis úgy, mint aho­gyan nagyon közeli kedves is­merősöket, jóbarátokat szo­kás: becézve. Főleg a kisebb Latabár Kálmán volt rend­kívül népszerű az ötvenes években. Számos filmet for­gattak főszereplésével, de ki­fejezetten neki szánt, „testére szabott” szerepet csupán egyet írtak: a Fel a fejjel esetlen, szeretetre méltó cirkuszi bo­hócát. Igazi filmszínészi vénáját a rövid játékfilmekben mutat­hatta meg ember és világ el£tt. Felejthetetlen élményt szerzett közönségének a Péntek 13, Á képzelt beteg, A selejt bosszú­ja című filmekben, melyeket most egy csokorba szedve te­kinthetnek meg a mozinézők. rajongottabb színészegyénisé­gét, s képet alkothatnak a húszegynéhány évvel ezelőtti kor esztétikai, filmművészeti törekvéseiről. Az 1951—53 kö­zött készített filmeket Ke­leti Márton és Makk Károly rendezte. Latabár Kálmán mellett olyan kiválóságok sze­repelnek bennük, mint az azóta szintén elhúnyt Kiss Manyi, Tompa Sándor és La­tabár Árpád. Bizonyára újabb ezrek fognak önfeledten ne­vetni, szórakozni a Péntek 13 címmel egybefűzött víg­játékokon. Ugyancsak felújításban ke­rül bemutatásra az NDK— ahol jobbára még ma is ér­nek. Bár az indián lakossá­got legyőzték a háborúkban, harci dicsőségük mégis fenn­maradt. Sok indián háborús vezér neve el is homályosítot- ta az ellenük harcoló tábor- nókok hírnevét. Ilyen indián vezér volt Osceola is, a se- minol törzs vezére. Alakját Gojko Mltic személyesíti meg. A filmbarátoknak vetítik Andrzej Wajda Az ígéret földje című kétrészes művét, amely a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon aranydíjat nyert. Wajda Reymont azonos című regényének motívumai alapján írta és rendezte a fil­mtet. A történet a XIX. szá­bolgár—kubai koprodukcióban zadi Lódzban játszódik, az forgatott Osceola című indi- áníilm, Konrad Petzold alko­tása. A film történtet! hátte­rét a 17—19. század folyamán lezajlott indiánellenes irtó­hadjáratok alkotják. Azészak­Közművelődési és filmtörté- amerikai őslakosságot az angol, neti vonatkozásban egyaránt dicséretes vállalkozás e kis re­mekek felújítása: az időköz­ben felnövekedett generációk ugyanis megismerhetik apá­ik, nagyapáik egyik legkörül­francia telepesek kiűzték szü­lőföldjükről, vagy véres há­borúkban megsemmisítették őket. Jobb esetben rezervá­tumba telepítették a ki­etlen nyugati partvidékre, ipari kapitalizáció körülmé­nyei közepette villant fel né­hány érdekes életsorsot. A főszerepet Wajda kedvelt szí­nésze, Dániel Olbrychski játssza. A kalandos filmek kedvelői utánjátszásban tekinthetik meg a premierfilmszínházak­ban az amerikai Mr. Majestyk című filmet és a francia André Cayatte Nem zörög a haraszt... című krimijét. Mai tévéajániatunk 18.10: Román est Másodszor rendezi me^ a Ma­gvar Televízió a Román tv est­jét. Három román kis film szá­mol be az ország életéről, ter­mészeti kincseiről. Ellátogatunk a oáratlanul szép Retyezát rezer­vátumba. bepillantást nverünk a méltán híres gerontológiai gvógy- módok titkaiba, a haló- és moz­donygyártás műhelyeibe. Az est főműaora az 1 »45-ben Játszódó „A banditák alkonya” című, izgalma«, fordulatos film. A háborút közvetlenül követő nehézségekkel teli helyzet pontos elemzését kapjuk. Miközben szin­te krimiszerűen pergő esemé­nyeknek lehetünk tanúi: amint Bukarest főkapitánya és társa. Miklovan izgalmas harcot vív a banditákkal. Természeijárás Szövetségi ülés Pásztón Pásztón a járási sportfel- csit mosni. Javaslata alapján dottak alapján az 1976-os esz- ügyelőség helyiségében tartót- a jövőben tiltó táblákat he- tendőben megfelelő munkát ta év végi értékelő ülését a lyeznek el a patakmeder kör- végeztek a járás természetjá- járási természetbarát szövet- nyékén. Aki ezt megszegi, sza- rói. Többek között elvégezték ség. Holtner László, a járási bálysértést követ el. a Mátra nyugati turista útvo­szövetség elnöke számolt be Jelen volt az ülésen Szálkái nalainak festését, a Cser­az 1970-ban végzett munkáról. Jenő járási sportfelügyelő is. hátban pedig útbaigazító táb- A pozitívumok mellett feltár- Felszólalásában értékelte a Iákat helyeztek el. A megyei ta a hiányosságokat is. Szólt a végzett munkái A jövőre néz- szövetséggel karöltve lebo- tervezett és el nem végzett ve kiemelte, a természetjárás, nyolították a megyei termé­munkákról. kirándulás fontosságát, szere- szetjáró találkozót Mátrake­Beszámolója után élénk vl- pét mai életünkben. A fel- resztes—Békástó környékén. ta Gémesi Gyula adat: még nagyobb tömegeket A jöv6ben azon fóradoznak, többek kozott elmondotta: a megnyerni, kivinni a szabad- hog J mind többen megismer_ gepkocsi-tulajdonosok nem ba. vették figyelembe, hogy a A területi bizottsági beszá- természetvédelem alá tartozó mólók után került sor az idén Mátrakeresztes—Hasznos te- kiemelkedő eredményt elért rütetén a Kövecses-patak versenyzők és természetjárók Mátráb valamint a szelíd medrében nem lehet gepko- jutalmazására. Tájfutásban Cserhátba’n egyaránt elvég­__________________________________________________ _ “ termesze^ároknál pe- zik az útvonalak festését. I dig tizen kaptak targyjutal­NÓGRÁD — 1976, december 29., szerda I mat. Összegezve: az elmon- Zentai József jék a turisztikát.. Megegyez­tek abban is, hogy tovább folytatják a már elkezdett munkájukat és a gyönyörű Huszonöt gyerek „Oroszosok" az elsőben Sötétkék köpenyes kis­fiúk, kislányok. Figyelő ar­cok, csillogó szemek. Első­sök. Salgótarjánban, a Rá­kóczi úti iskola legkisebbjei. Az első A-osztáiy. Huszonötén . vannak. Is­merkednek a betűvetés, az olvasás és a számolás tudo­mányával. De egy valami megkülönbözteti ezt az első osztályt a többi kisdiáktól. Az, hogy a megyében el­sőként, elsős létükre oroszt tanulnak. Czégény Sándorné igazga­tó: — Kísérleti osztály az első A. Ha „hivatalosan” akarok fogalmazni, orosz tagozatos első osztály. Talán valahol Veszprém megyében van hasonló. — Miért ezekre a gyere­kekre esett a választás? — Egyetlen oka volt. Ezek a kisfiúk és kis'.ányok a megyei tanács háta mögötti óvodába jártak. Ott két esz­tendeig — közép- és nagy- csoportos korukban — már oroszt tanultak. Ezt folytat­ják az iskolában. Nagyon aranyosak, és na­gyon sokat tudnak. Néme­lyik hatodikos-hetedikes diák bízvást megirigyelhetné a tu­dásukat. Az osztályfőnök Podos Márta tanítónő. Esztergom­ban külön elvégzett egy ki­egészítő szakot orosz nyelv­ből. A gyerekek egész napos osztályosok. Ami azt jelenti, hogy a tanórák délelőtt-dél- után váltakoznak a játékkal, pihenéssel, gyakorissal. A kis hatévesek közül azok, akik ebéd utánra már nagyon elfáradtak, fektető­kön pihennek keveset. A tanítónő így folytatja: — Hetente négy alkalom­mal tanulnak oroszul. Fél órát foglalkozunk velük, több már megterhelő lenne. Minden második szombatjuk szabad Könnyedén, szívesen tanulják a nyelvet. Valóban! Ezeken a fé’.órá- kon oroszul folyik a szó. A tanító néni é6 az orosz sza­kos tanárnő, Géczi Piroska oroszul kérdez, a kis elsősök pedig úgy válaszolnak. Dalo­kat, játékokat ismernek. Po­dos tanító néni gyors szám­vetést csinál: — Legalább tizenhét—ti­zennyolc dalt, játékot, mon­dókát ismernek oroszul. A szókincsük kétszázhúsz—két­százharminc szóra tehető. Imi és olvasni még nem ta­nulnak oroszul. Ez megza­varná őket. Először tanulja­nak meg jó' magyarul, az­után jöhet az idegen nyelv. De a beszélgetések folya­mán észrevétlenül ráiuk ra­gadnak a szavak. Ha Így folytatják, nyolcadikos ko­rukra szépen tudnak beszél­ni. Bemutatják az orosz tudo­mányukat. Közben a lábak kalimpálnak a pad alatt. Amolyan hatesztendős szo­kás szerint. — Gyerekek, mit énekel­jünk? — kérdezi végül a ta­nító néni. — Fejezzük be az Antos­kával! — kiáltják kórusban. És máris felhangzik a ked­ves orosz da1... Cs. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom