Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

A TároskSzpont átépítése mellett új negyedek alakultak ki Salgótarjánban. A zagyvapál- falvi városrészen, a Gorkij-telepcn gázfűtéses, tágas, korszerű lakások nyújtanak ké­nyelmes otthont. HÜRMiniCKET Harminckét évvel ezelőtt, 1944. december 25-én hajnal­ban kozák katona jelent meg Forgács bányatelepen. A fel- deritöt követték a harcosok, fogatosok, gépkocsizók. tüzé­rek. A katonák sapkáján ott csillogott a vörös csillag. Jöttek egymás után. Benéz­tek a lakóházakba, udvarok­ba, kapualjakba, kergették, űzték az ellenséget, a német fasisztákat. Szabad lett Sal­gótarján! A bunkerekből, a pincék­ből a napfényre jöttek az emberek. Mindenki tudta, érezte, új világ kezdődött. Az addig illegalitásba küzdő kom­munista párt az újjáépítés élére állt Termeltek a bányá­szok, áramot adott az erőmű, megmozdultak az öblösüveg­gyár, az acélárugyár gépei. Az új, a szabad élet alapjait rakták le a salgótarjániak. Harminckét év telt el az­óta. Eredményekben gazdag, gondokkal terhelt és mégis szép több mint három évti­zed. Azóta új város születeti a régi helyén. A városközpont nemcsak az ország, hanem egész Európa elismerését ki­váltotta. Az új lakóházak so­rába költöztek a boldog csa­ládok. Hiszen minden az em­berért, az ember javára tör­ténik. Óvodák, iskolák, böl­csődék, művelődési otthonok falait húzták fel szorgos ke­zek. Megfiatalodtak a régi gyárak. Újak épültek mellet- tük_ Az ember átformálta a várost, de a város is alakítot­ta az embert. Erősíti az egész­séges lokálpatrióta szelle­met, amely évszázadokra ké­pes teremteni, fenntartani és virágoztatni a városokat. Valaki korábban úgy fo­galmazott, hogy 1944. decem­ber 25-e születésnap. Szüle­tésnapja Salgótarjánnak, a felszabadulás ünnepének. Szép ez a nap! Szép azért, mert békében, az újjászüle­tett, megfiatalodott városban köszönthetjük a felszabadulás 32. évfordulóját. Az idén adták át az Arany János utcában felépült korsze­rű gyermekintézményt, ahol bölcsőde és óvoda várja a ki­csinyeket. A megyeszékhelyről utazó közönség új autóbusz-pálya­udvarnak örülhet. A Karancs Húsüzemből ki- t. kerülő húsféleségek Salgótar­ján és környékének ellátását ül szolgálják. A kulturált közlekedés meg­teremtése, a zsúfoltság meg­szüntetése érdekében készült el a 21-es számú út új, pár­huzamos szakasza. o A városi sporté arnokban tucatnyi sportág képviselői talál­nak edzés- és mozgáslehetőséget. iKulcsár József felvételei) A megye legnagyobb és leg­korszerűbb bevásárlóközpont­ját, a 3-as számú üzletházat az idén avatták Salgótarján­ban. nikoto legikörfocsira írta: liruiyó János, 02 MSZMP Központi Ellenőrző Bízol tsn unnak elnöke, or szó a ü y illés t ken viselő _| az esztendő végéhez — az ün- 2 61 nep meghitt pillanataiban, vagy a holnapot alakító tervezés munkájában — a nagyobb közösségek, a családok, s az egyes emberek is felmérik végzett munká­juk eredményeit, sikereiket és gondjaikat. Számba veszik az újabb, előttük álló felada­tokat is. A parlament legutóbbi ülésén az egész népünk életét gazdagító terveket vi­tatták meg a képviselők. Az országos szán­dékok és a helyi elképzelések kialakításá­ban részt venni — nagy megtiszteltetés, s nagy felelősség is. Több mint másfél évti­zede kapcsol ez a felelős tisztség Nógrád megyéhez. Így alkalmam van arra, s egy­ben feladatom is, hogy rendszeresen talál­kozzam Salgótarján dolgozóival, vezetőivel, ismerjem és számon tartsam gondjaikat, ter­veiket, segítsem a magam eszközeivel meg­valósításukat. A megyét járva azt látom, hogy nemcsak a két város képe változott, hanem átalakul­tak a kisebb települések is. Sok új üzem és lakás épült, korszerűsödött a termelés. A földeken gépek, géprendszerek teszik köny- nyebbé, eredményesebbé a munkát. Az em­berek műveltebbek, kultúráltabban élnek. Erről gyakran esik szó az üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, az irányító testüle­tekben. Azt tapasztalom, hogy a kohászati üzemekben, az öblös- és síküveggyárban, vagy a ZXM-ben, s másutt is az emberek tudják: ez tudatos, tervszerű munka ered­ménye. Alkotó erő, szorgalmas munka és fe­lelősség kovácsolja jelenünket, szépíti holna­punkat! Ebben egyaránt érdekeltek a fiata­lok és az idősebbek, a munkások, parasztok, értelmiségiek. Érdekeltek, mert szocialista világunk általunk és nekünk épül, erősödik. S mindez fokozza a cselekvőkészséget és bi­zalmat a párt, a politika iránt. Igaz. az elmúlt évben is többféle feladat­tal kellett megbirkóznunk Nógrádban is, az ország más területén is. A Központi Bizott­ság december 1-én összegezte az idei eszten­dő tapasztalatait; megvitatta és jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv várható tel­jesítéséről szóló jelentést, s a Politikai Bi­zottság 1977-re vonatkozó javaslatait. Elvé­gezte ugyanezt a munkát az országgyűlés, va­lamint a Nógrád megyei pártbizottság is. Munkánk középpontjába a XI. kongresz- szus, a Központi Bizottság 1975 novemberi határozatának végrehajtása, annak helyi szervezése állt. Gazdálkodásunk körülményei miatt ebben az esztendőben is feszesebb munkára, átgondolt tervezésre, a lehetőségek, az eszközök gondos számbavételére volt szükség. Közismert, hogy a nemzetközi cse­rearányok kedvezőtlenül alakultak. Gond­jainkat fokozta a rendkívüli mostoha idő­járás. A mezőgazdasági dolgozók helytállása mellett munkások, diákok, katonák segítsé­gére is szükség volt a termés betakarításá­ban. Így sikerült megakadályozni a még na­gyobb terméskiesést. Azt tapasztaltam, hogy Nógrád megye dol­gozói a fegyelmezett, igényes munka jelen­tőségét jól ismerik. Ennek eredménye, hogy a gazdálkodás fő célkitűzései ebben az esztendőben is megvalósulnak. Az ipa­ri termelés növekedésének üteme meg­haladja a korábbi évek átlagát, és különösen az új üzemekben erő­teljes. Néhány üzemben viszont — a salgó­tarjáni síküveggyárban, az építőipari válla­latoknál — az erőfeszítések ellenére sem si­került a terveket teljesíteni. Közismert: a nógrádi mezőgazdasági üzemek jórészt mos­toha természeti viszonyok között dolgoznak. Ez évben a kedvezőtlen időjárás ellenére ki­elégítő termést takarítottak be gabonából, egyenletesen emelkedik a hús-, a tejterme­lés. Igaz, a bogyósgyümölcs-termesztés nem mondható sikeresnek, és legfontosabb ta­karmánynövényünk, a kukorica, valamint a burgonya terméshozama is gyengébb a ter­vezettnél. Az idei esztendő figyelemre méltó tapasz­talata azonban, hogy az ipari és a mezőgaz­dasági üzemekben javult a munka termelé­kenysége. Az üzemek többségében nagyobb gondot fordítottak az ésszerű munkaerő­gazdálkodásra, a nagy értékű gépek, beren­dezések kihasználására. Tovább korszerűsö­dött a gyártmányszerkezet, s a jobb minő­ségű termékek biztosabbá tették a nógrádi üzemek értékesítési esélyeit a szocialista és a tőkésországok piacain. Az életszínvonal, az életkörülmények vál­tozását ugyancsak ismerik, elismerik a me­gyében élők. Munkájuk eredményét nem­csak a bérek és jövedelmek kedvezőbb ala­kulásában mérik, hanem az ország, a me­gye, a városok, a falvak gyarapodásában is. Jól emlékszem még, amikor a megye ország- gyűlési képviselőjeként első alkalommal jöt­tem Salgótarjánba. A megyei kórházat akkor alapozták és a városközpontban az első kényel­mes, szép otthonok falait rakták az építők. A kemerovói, a Sebaj-, a Gorkij-lakótele- peket, az iskolákat, az óvodákat, a bölcsődé­ket, a művelődési intézményeit még csak tervezték a város vezetői, a városépítők. Ma viszont nemcsak a látogatók, a városlakók is jóleső érzéssel, az alkotó ember jogos büszkeségével szemlélik a szépen rendezett város mindennapi változásait. Örömük ter­mészetes és érthető, hiszen Salgótarjánt, a megye székhelyét nem kis gonddal, erőfe­szítéssel építik — maguknak. A megyében az idén 1350 lakás — többsége Salgótarján­ban, Balassagyarmaton — épült és az új ott­honokat munkások, nagycsaládosok, fiatal házasok kapták. Ügy gondolom, hogy a la káselosztás helyi elvei és gyakorlata jót tük­rözik társadalompolitikai céljainkat, a mun­kások, a dolgozó emberek fokozódó társadal­mi megbecsülését. Az ötödik ötéves terv első évét jelentős eredményekkel zárjuk. Még akkor is, ha a gazdálkodásban, az életszínvonal alakulásá­ban a lehetőségekhez és az igényekhez Ké­pest a korábbinál mérsékeltebb ütemű a fejlődés. Az eredmények így is számotte­vőek. A párt javuló gazdaságszervező, -irá­nyító, -ellenőrző munkája, a párttagok kez­deményezőkészsége, személyes példamutatá­sa, a munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek tevékenysége sikereink legna­gyobb, legerősebb forrása. A dolgozó embe­rek széles tömegei magukénak vallják cél­kitűzéseinket, értékelték a gazdasági gond­jaink leküzdésére tett központi és helyi in­tézkedéseket. Ezt bizonyítja a megyében is a szélesedő munka- és versenymozgalom, a mindennapi munkasikerek, a kommunista szombatok erőfeszítései, a sok ezer szocialis­ta brigádtag többet, jobbat akaró, erőteljes lendülete. A jó munka tisztességet és becsü­letet adó ereje formálja egyre érzékelhetőb­ben a kollektívák értékrendjét, az egyes em­berek gondolkodásmódját is. Legutóbbi salgótarjáni tartózkodásom so­rán a megye, Salgótarján párt- és állami vezetőivel, a népfrontmozgalom irányítóival, a képviselőcsoportban is sok szó esett arról, hogy a munka Nógrádban sem lesz keve­sebb a jövő évben. Bizakodásunkat, bizton­ságérzetünket erősíti, hogy népgazdaságunk helyzete szilárd. Az idei eredmények, erő­södő, szélesedő kapcsolataink a Szovjetunió­val. a szocialista országok közösségével to­vábbi jó alapot teremtettek arra, hogy 1977- ben tervszerűbben, a korábbi elmaradásokat pótolva, egyenletesebben haladjunk előre. Ennek egyik fontos feltétele, hogy mind­annyian egységesen értelmezzük tenniva­lóinkat, gondosan szervezzük, felelősséggel végezzük munkánkat. A munkapadoknál, a vezetés, az irányítás különböző szintjein egyformán fegyelmezetten, következeteseb­ben kell dolgozni. Azt tapasztalom, hogy a Nógrád megyei feladatok, akárcsak eddig, most is messze­menően figyelembe veszik a népgazdasági igényeket, az életszínvonal-politikai célkitű­zéseket. Reálisan vetnek számot a helyi adottságokkal, lehetőségekkel is. Az ipari üzemekben, építőipari vállalatnál a terme­lés átlagosnál gyorsabb növelését elsősorban a termelékenységtől várják. E tekintetben még mindig sok a hasznosítható tartalék. A termelőberendezések folyamatos munkája, a takarékosabb gazdálkodás a nyersanyag­gal, az üzemanyaggal, az energiával és "ter­mészetesen a munkaerővel nemcsak népgaz­dasági, hanem közvetlen megyei céljaink megvalósítását is szolgálja. De a legkorsze­rűbb technika mellett sem szabad elfeled­keznünk a munkáját értő, jól dolgozó em­berről. A tervek készítésénél és végrehajtá­sánál még jobban számolnunk kell a dol­gozók kezdeményezőkészségével, felelős­ségérzetével. Azokkal az óriási lehetőségek­kel, amelyek a szélesedő üzemi, munkahelyi demokráciában, a szocialista munkaverseny­ben, a szocialista brigádmozgalomban rejle­nek. A megye iparában megvalósítandó legfon­tosabb feladatok — közlük a termékek mi­nőségének javítása, az exporttermelés szín­vonalának emelése — a mezőgazdaságban a termelési eredmények stabilizálása, a folya­matos eilátás biztosítása a kollektívák belső igényeivel, szándékaival találkoznak. A dol­gozó emberek itt. Nógrádban is, akárcsak másutt, büszkék jó munkájuk eredményére. Továbbfejlődésünk, gyarapodásunk egyik igen fontos feltétele az építőmunka, a beruházási tevékenység folyamatos javítása. Ismerem a megye előtt álló feladatokat. Látom, hogy az iparban, építőiparban dolgozóknak jelen­tős erőfeszítéseket kell tenniük a következő évben. Az új, a megye kiemelt ipari beru­házásai mellett mintegy másfél ezer lakást, óvodákat, iskolákat építenek. Emellett pó­tolni szükséges az idén elmaradt munkákat is. Mindez nagy felelősséget ró nemcsak az építőkre, de a tervezőkre, a beruházások gazdáira, a tanácsokra, a vállalatokra is. En­nek csak jobban előkészített, jobban szer­vezett munkával lehet eleget tenni. 11 a m !*• terveink világosak, 1977- »IJV4UIIS, ben — az ötödik ötéves terv második évében is — vállalt feladataink megvalósítása igen fegyelmezett, tervszerű munkát igényelnek. Népünk boldogulásáról szólnak ezek a tervek, s akik ezeknek meg­valósításán dolgoznak: nemzeti ügyet szol­gálnak. Ez a szándék, ez a felismerés határozza meg társadalmunk valamennyi osztályának, rétegének gondolkodásmódját, magatartását. Munkások, a termelőszövetkezetek dolgozol, pedagógusok, mérnökök, orvosok munkájuk­kal, s a közélet számos fórumán fejezték ki bizalmukat a párt sikereket hozó, biztonsá­got, az alkotó munka lehetőségét adó poln tikája iránt. Ez a bizalom, ez az alkotó lég­kör, a realitásokon alapuló politika a ter­vek megvalósításának döntő feltétele. Béké­ben élünk, a leghaladóbb társadalmat építő népek nagy családjában, testvérek, barátok szövetségében dolgozunk A béke. a fejlett szocialista társadalom építése, az emberek boldogulása, így nemzeti program, s a szo­cializmus egyetemes ügye is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom