Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I NOGRAD AZ MSZMP NOCRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVF. 302. SZÁM ARA; 80 FILLÉR 1976. DECEMBER 22., SZERDA A város felszabadulásának 32. évfordulójára Felavatták az legnagyobb szakmunkásképző intézetét Buda István államtitkár Salgótarjánban Gyorsabb haladás: egységes cselekvéssel Logikus, ám korántsem formális folyamat zárult le a népgazdaság 1977. évi tervének vasárnapi nyilvánosságra kerülésével. A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése, az országgyűlés tanácskozása előzte meg az előttünl" álló tizenkét hónap gazdasági programjának a Minisztertanács által történt jóváhagyását. Mindhárom testület a népgazdaság idei tevékenységét is áttekintette, s úgy határozta meg a jövő esztendei teendőket. Ezek középpontjában a gazdasági fejlődés ütemének meggyorsítása, az idei adósságok törlesztésével együtt az 1977. évi feladatok hiánytalan végrehajtása áll. Szemléletesen fogalmazott a parlamenti ülésszakon felszólaló képviselők egyike, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem a lehetőségek gyors gyarapítására, hanem a már meglevő források gyorsabb hasznosítására van szükség. E felfogás. sajnos, még nem általánosan jellemző, sőt, tapasztalhatjuk az ellenkezőjét. Meggyőződésünk: alaposabb, körültekintőbb munkával, a szervezettség fokozásával. színvonalasabb vezetéssel 1976-ban is mód lett volna a ténylegesen elértnél nagyobb eredményekre. Hiszen a nemzetközi kereskedelem számunkra hátrányos változásai, a kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek ugyan közrejátszottak a számítottnál szerényebb fejlődésben, de nem kizárólagos jelleggel. A döntő azonban mégis az, hogy a népgazdaság fejlődésének iránya — amint azt az országgyűlés tanácskozásán mind a pénzügyminiszteri expozé, mind a vitában részt vevő képviselők hangsúlyozták — helyes volt, összhangban állt a párt XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikával. A fejlődés mértéke maradt el a várttól, a tervezettől, a lehetségestől. Amit nem pusztán a tények kedvéért kell megállapítanunk, hanem a kihasználatlan lehetőségekre, ezen a módon is figyelmeztetve, A gazdálkodóegységek tekintélyes része ugyanis megfelelőnek tartotta idei igyekezetét, s a jövő évben sem számol tartalékai teljes körű csatasorba állításával, amint azt a gazdaságkutató intézet közelmúltbeli vizsgálódása föltárta. Talán furcsán hangzik, de az előbbiek ismeretében már nem igényel külön indoklást: gazdasági gondjaink nagy csoportjának eredője nem a dologi javak terepén, hartem gondolkodás- és szemléletmódunk elvon- tabbnak látszó világában kereshető. A gépiparban, a köny- nyűiparban például a már rendelkezésre álló technika és technológia módot nyújtana a mainál korszerűbb gyárt- manyösszetételre. Az eszközök, eljárások azonban csak akkor érnek igazán sokat, akkor adják a bennük rejlő képességek maximumát, ha működésüket rendszerré szervezi az emberi elme, ha egyetlen feltételről sem feledkezik meg, s ha mindezt fontosnak tartja, akarja egyáltalán. Ilyen és hasonló tapasztalatoktól vezettetve állapította meg az országgyűlés ülésén Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: „örvendetes, hogy mind több vállalat munkájában kezd előtérbe kerülni a termékszerkezet korszerűsítése. Mégsem lehetünk megelégedve, mert a gazdaságos termelési és értékesítési szerkezet kialakítása nemcsak a szükségletektől, de mai lehetőségeinktől is elmarad. Ez arra mutat: sok helyütt még mindig nem ismerték fel, hogy gazdasági fejlődésünk kulcskérdése a jó minőségű, gazdaságosan előállítható és versenyképes termékek részarányának gyorsabb növelése. E téren is egységesebb szemléletre és konkrét programok alapján történő cselekvésre van szükség. S ez utóbbi igényt bátran kiterjeszthetjük a termelőmunka minden részletére, s általában a gazdálkodás valamennyi mozzanatára. Mert a feladatok értelmezésének egysége úgyahogy már kialakult, ám a cselekvés egysége még várat magára. E kettősség tükrében kell vizsgálni a jövő esztendei teendőket, amiket az 1977. évi népgazdasági program summáz. A nemzeti jövedelem előirányzott 6—6,5 százalékos növekedése — ami az ipari termelés hat-, az építőipari teljesítmény öt-hat, s a mezőgazdasági termelés hét-nyolc százalékos bővülését feltételezi —, nemcsak feszítettebb tempói diktál az ideinél, hanem a termelőhelyek más és más teljesítményszintjét is megköveteli. Az egyik helyen a gyorsabb haladáshoz az új, korszerű termékek tömegén át vezet az út, a másikon a termelékenység fokozása nyitja meg a cél leié a kapukat, a harmadikon a nemzetközi kooperáció ki- terjesztése. Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, iparirányítási, s vállalati méretekben, de minden más népgazdasági területen is ehhez hasonlóan, e hogyannal bajlódnak a legtöbbet. A ritka kivételnek tisztelet, ám a jellemző mégis az, hogy máshonnét, másoktól várják a kezdeményezést, az első lépést, a folyamatindító cselekedeteket. Helyeselnek, tétlenkedve, vitatkoznak, döntést nem hozva, tervezgetnek, feltételeket nem mérlegelve. Ezért joggal leírhatjuk, hogy — mint azt az országgyűlés ülésén is többen hangoztatták —, az irányítás, a vezetés erőteljes javítása most már valóban a középponti helyet foglalja el, döntővé válik. Akár az iparral, akár a mezőgazdaságról, bármelyik más népgazdasági területről legyen szó, a hatékonyság növelése elválaszthatatlan a vezetés hatékonyságától. Szükség van az új eszközökre — a beruházások 164 milliárd forintjára —, de még inkább új gondolatokra, irányítási módszerekre, kezdeményezőkészségre, a végrehajtás, a cselekvés egységére. Arra. hogy a termelőhelyek ne csak lássák a népgazdasági célokat, hanem igazodjanak azokhoz. Mindenkinek azt kell megtennie, ami módjában áll, de ezt tegye, s kérjék számon tőle. Akár egyéni, akár kisebb közösségi méretekben ne igényeink adják a rangunkat, hanem munkánk teremtse meg jogunkat a fokozódó igényekre. Aki mindig csak követel, annak nem marad ideje adni, aki mindig csak tervez, nem jut el a cselekedetekig. A jövő évi terv végrehajtása, még inkább, mint eddig, a cselekvő embert állítja a reflektorfénybe. Azt. aki tudatosan kutatja a több előteremtésének útját, módját, s tudja, e többet először a termelésben, az anyagi ágazatokban kell létrehozni ahhoz, hogy az elosztásban, a felhalmozásban is meg’egyen mindaz, amire számítunk. Ami a népgazdasági programban reálbér- és jövedelememelkedésként, 88 ezer új lakásként, s az életkörülmények javításának sok más formájában szerepel. A sorrend felcserélhetetlen: a feladatok egymásutánja is az. Kádár János hazaérkezett Moszkvából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. kedden este hazaérkezett Moszkvából. Kádár Jánost hazaérkezésekor a Keleti pályaudvaron fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP KB titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Borbély Sándor és Gyenes András, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Pavlov a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Biszku Béla elutazott Vietnamból Kedden reggel elutazott Hanoiból a VDP IV. kongresszusán részt vett magvar pártküldöttség. Biszku Bélát, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a KB titkárát a magyar pártküldöttség. vezetőjét és a delegáció tagjait a Hanoi repülőtéren Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagja, miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, Xuan Thuy, a KB titkára, Phan Trong Tue, a KB tagja, közlekedés- és szállításügyi miniszter, a delegáció állandó kísérője búcsúztar- ta. Jelen volt Nguyen Phu Soai, a VSZK magyarorszagi és Karsai Lajos, Magyarország hanoi nagykövete. (MTI) Kedden délelőtt Salgótarjánba érkezett Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár. A Vendéget a megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Tájékoztatta a vendéget a megye politikai, gazdasági, kulturális életéről. Buda István és Géczi János délelőtt látogatást tett a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában, majd beszélgetést folytatott a megyei tanács munkaügyi osztályának dolgozóival. Salgótarján felszabadulásának 32. évfordulója előestéjén került sor az új, 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ünnepélyes avatására. Ott volt az ünnepségen Géczi János, Buda István, képviseltették magukat a városi, járási pártbizottság, a megyei, városi KISZ-bizottság, az SZMT, a megyej és városi tanács, az építők, az iskolák, üzemek. Jelen voltak az intézet tanárai, szakoktatói, tanulói. Horváth László, az intézet igazgatója köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit, majd Budaf István mondott ünnepi beszédet. Az államtitkár bevezetőjében mondotta : 1— Ma Salgótarjánban, e nagyszerű szakmunkásképző intézmény avatását az emeli a fényes ünnep rangjára, hogy ezt a város felszabadulásának 32. évfordulóján tehetjük. Hazánk, népünk történetében és a kisebb közösségek életében is vannak olyan történelmi sorsfordulók, amelyek nem tűnnek el a múló, változó időben, hanem tovább élnek az utókor emlékezetében. Különösen azok az események, amelyeket nemcsak azért elevenítünk fel, hogy a történelmi múltat idézzük, hanem azért, hogy újabb erőt merítsünk továbbfejlődésünkhöz, szocialista jövőnk formálásá(Fodor Tamás felvétele) hoz, építéséhez. Salgótarján történetében ilyen — a varos lakosságának jövőjét maghatározó és fejlődését formáló sorsforduló volt 1944. decern oer 25-e, a város felszabadulásának napja. A Szovjetunió Vörös Hadseregének sok-sok véráldozatot , hozó harcosai — maguk előtt űzve a fasiszta Németország visz- szavonuló csapatait — meghozták a szabadságot a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező városnak, új érteimet és tartalmat kapott az élet. Az elmúlt több mint három évtized- alatt bizonyítottuk, hogy élni tudtunk ‘a lehetőségekkel, a szabadsággal, s ma már a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozunk. Buda István beszéde további részében oktatáspolitikánk jelentőségéről, a szakmunkás- képzés nagyarányú korszerűsítéséről, a hat évvel ezelőtt (Folytatás a 2 oldalon) Befejeződtek o magyar—román tárgyalások ISicolae Ceausescu fogadta Lázár Györgyöt Tetjei'leffc éves tenet a Nógrádi Ssénbán*úU Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Kedden Bukarestben az RKP székhazában fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP KB PB tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. A tanácskozás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. A magas szintű találkozót megelőzően a magyar Kormány elnöke Manea Manescu miniszterelnök kíséretében látogatást tett a bukaresti nehézgépgyárban. Az üzem vezetői tájékoztatták LáSalgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában, a megyei pártbizottság meghívására keddien gazdasági aktívát tartottak. Ezen részt vettek a járási, városi pártbizottságok titkárai, gazdaság- politikai csoportvezetők, a nagyüzemi pártbizottságok titkárai, a gyárak, üzemek, vállalatok pártalapszerveze- teinek titkárai, gazdasági vezetők, a termelőszövetkezetek és ipari szövetkezetek párttitkárai. elnökei, az őket irányító, ellenőrző felsőbb szer-; zár Györgyöt, a gyár tevékenységéről, fejlődéséről és soron levő feladatokról. Kedden Bukarestben befejeződtek a hivatalos magyar —román kormányfői tárgyalások, amelyeken a két ország politikai, gazdasági, és kulturális kapcsolatairól és azok bővítéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó.. A tárgyalásokat mindvégig szívélyes, baráti légkör jellemezte. A megbeszélések eredményeiről a két ország miniszvek képviselői, az állami és tömegszervezetek képviselői, vezetői, a kereskedelmi vállalatok igazgatói, valamint a pénzintézetek vezetői. Az egybegyűlteket a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága nevében Matúz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára ismertette az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága 1976. december 14-i — az 1977. évi gazterelnöke, jegyzőkönyvet írt alá. (A látogatásról szóló közlemény a 2. oldalon.) A tárgyalások befejezése után Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, és tárgyalópartnere, Ion Stoian, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes, kormányközi megállapodást írt alá az 1977. évi magyar— román árucsere-forgalom szabályozásáról. Az 1977. évi egyezmény több mint 340 millió rubel (Folytatás a 2. oldalon) daságpolitikai feladatokról szóló — határozata végrehajtásának tennivalóit. Ennek kapcsán foglalkozott a határozat értelmezésével, a végrehajtás módszereivel, a párt- alapszervezetek konkrét tennivalóival. Indokolta, hogy az 1977-es évet szolgáló cselekvési intézkedési terv miért köaelíti meg más módon a tennivalókat. A beszámolót követő kérdésre adott válasz után Matúz József zárszavával ért- véget az aktíva. Ma reggelre teljesítette éves. egymillió tonnára szóló tervét a Nógrádi Szénbánják. Év végéig a terven telül ígért 22 ezer tonnás felajánlásukat is túlteljesítik. A vállalatnál kedvezően alakult a minőség, s ennek köszóari'.:- tö, hogy az idei szénárbevételi tervet, már december 15-én teljesítették.. Az év végéig 11—12 miliő forint értékben túlteljesítik. Az aknaüzemek közül Ká- nyáson eddig 13 ezer 300 tonna, Tiribesen 11 ezer :)í)0 tonna, Ménkesen 4 ezer 509 tonna az időarányos tervhez viszonyított előny. Jól hajráztak a szorospataki bányászok is! Szeptember 26-án még 14 ezer 870 tonna szén hiányzott az esedékes tervből. Azóta ebből az elmaradásból több mint 10 ezer tonnát behoztak. A jelenlegi 4 ezer 500 tonnás hátrányt, az év végéig jelentősen csökkenteni kívánják. Hosszú idő óta 1976. az első év. amikor a Nógrádi Szénbányák dolgozói határidő előtt teljesítették az éves tervet! Biztató ez a jövő évre is, mert még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Hiszen 20 ezer tonnával többet ír elő a terv az eddiginél a vállalat számára. Hegyei gazdasági aktíva Salgótarjánban