Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
Élelmiszeripari fejlesztések az V. ötéves tervben I. Kevés a korszerű tároló Pályázati A Mitihzíerianát,s megtárgyalta TEJ ÉS HÚS megyénk Élelmiszeripara elsősorban a lakosság ellátását szolgálja napi fogyasztási élelmiszerekkel. Az állami ipar gabona-, hús-, tej- és sütőipari termékeket állít elő, míg a szövetkezeti szektorban főként húsfeldolgozással, zöldségsavanyítással es szörpkészítéssel foglalkoznak. Az ágazat IV. ötéves tervi feladatai döntő többségében megvalósultak. Ennek eredményeként jelentősen nőtt a termelés (értéke a tervidőszak során 16,9 százalékkal emelkedett, es meghaladta az egymilliárd forintot), javultak a termelési feltételek, a dolgozók élet- és munkakörülményéi. Bővült a termékválaszték, emelkedett (bár az országos átlag alatt maradt) a fogyasztás színvonala. Az időszak fejlesztéseit jellemezte a gépberuházások növekvő aránya, a rekonstrukció, a mérsékelten bővülő kapacitás. Javultak a higiéniai feltételek, biztonságosabbá vált a termelés. Kiemelkedő fejlesztés volt a nyolc téeszés öt ÁFÉSZ által alapított Ka- rancs Húsipari Szövetkezeti Közös 'Vállalat, amely megyénk élelmiszeriparának fel- szabadulás utáni legnagyobb beruházása. Az elért eredmények mellett a tervidőszak során több feszültség keletkezett. A gabonaiparban romlott a korszerű tárolók aránya (a 600 vagonos fémsiló mellett több mint 2000 vagon termény tarolására alkalmas szükségtárolót kellett építeni), és nem teremtődtek meg a korszerű tápgyártás feltételei. Az állami húsiparban a termelőkapacitás szűkössé, a hűtőkapacitás elégtelenné és korszerűtlenné vált A tejipar területén jelentősen romlott a pásztói tejüzem allaga. A sütőiparban a rendelkezésre álló kapacitás nem minden időszakban tette lehetővé a pék- és egyéb sütemények igény szerinti kielégítését. AZ V. ÖTÉVES tervben a hosszú távon tervezett célok megvalósítására, a fennálló feszültségek feloldására az élelmiszeripar több ágazatában jelentős kapacitásfejlesztő beruházások megvalósításával. más területen hatékony szervezési intézkedésekkel kell elősegíteni a felvásárló- és feldolgozókapacitás növelését, a választék további bővítését, a fogyasztási igények maradéktalanabb teljesítését. A gabonaiparban a kenyér- gabona raktározását — a nagyüzemek mellett — továbbra is a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak szükséges biztosítani. A korszerű raktárkapacitás növelésére ezervagonos horizontális. könnyűszerkezetes csarnoktárolót épít a vállalat. A beruházás két ütemben (1977, 1979), koncentráltan, Pásztó térségében valósul meg, 31,5 millió forintos költséggel. A fejlesztés ellenére — a tervezett termésátlag-npve- kedés figyelembevételével — a raktározási gondok tovább nőnek, ennek ellensúlyozásara a mezőgázdasági üzemek 1500 vagonnyi tárolótér létrehozását tervezik. A megyei vállalatnál folytatni kell a meglévő raktárak technikai felszereltségének korszerűsítését, úgy, hogy a felvásárlóhelyeken az átvételi kapacitás a betakarítás ütemével összhangban legyen. Az állatállomány növelésével, a takarmányozási technológia javításával a keve- réktakarmány-igényekben 20 —25 százalékos növekedés várható. Kielégítésére — a meglévő vállalati üzemek 5,5 millió forint értékű rekonstrukciója mellett — Szécseny térségében társulásos formában 5 tonna/óra kapacitású keverőüzemet indokolt kivitelezni 37—40 millió forint építési költséggel. A társulást a megyei vállalat és négy téesz létrehozta, a kivitelezés megkezdése 1977 első felében, az üzembe helyezés 1979 első negyedévében várható. A húsipari ágazatban a „Karancshús” üzembe helyezésére — a tervezettnél később — 1976-ban került sor. Az ellátási körzet kiszélesítése, a gazdaságosság növelése érdekében a vállalatnál a tervidőszak végére meg kell teremteni a két műszakos termelés technikai feltételeit. A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK hús- és húskészítményekkel való jobb ellátását a PENOMAH balassagyarmati gyáregységénél a IV. ötéves tervben megkezdett rekonstrukció folytatásával is biztosítani szükséges (sertés- vágási technológia, hűtőtároló, üzemi laboratórium, higiéniai feltételek stb.) Kurucz Miklós (Folytatjuk) felhívás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és kedvet érző, tizennyolc és harminc év közötti — nem újságíró-munkakörben dolgozó — fiatalok számára. Pályázni lehet aktuális társadalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témájú, az újságműfajok sajátosságainak (riport, cikk, interjú stb.) megfelelő írásokkal. A pályázók figyelmébe ajánljuk a KISZ IX. kongresszusának kérdéseit, az ifjúsági szövetség időszerű feladatait is. Egy pályázó legfeljebb három — egyenként öt-hat gépelt oldalnál nem hosszabb — írással pályázhat. A pályamunkákat gépelve, három példányban — részletes önéletrajzzal együtt — kell beküldeni. Pályadíjak: 2 db I. díj 3000—3000 Ft. 4 db n. díj egyenként 2000 Ft. 6 db III. díj egyenként 1000 Ft. A KISZ központi bizottságának különdíja 2000,— Ft. A MUOSZ elnökségének különdíja 2000,— Ft. A Minisztertanács legutóbbi ülésén jelentést hallgatott meg a hazai szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről, majd határozatot hozott a fejlesztés ösztönzéséről. E téma időről időre a nagy tekintélyű fórum elé kerül. Az itt született határozatok kezdetben az eredmények fokozását serkentik, néhány év alatt azonban a hatás valahogy mindig elenyészik. Ez volt a helyzet a közelmúltban is. A most hozott határozat több szempontból újszerűén közelíti meg a kérdést és tartós eredménnyel biztat. Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben meg kell teremteni a termelési tényezők összhangját. Tehát az állomány minőségére és elhelyezésére, a gondozásra és a takarmányozásra, valamint az állategészségügyre összehangolt figyelmet kell fordítani. Nagyon lényeges a takarmányozás javítása. Ennek érdekében jobban kell bánnunk rét- és legelőterületeinkkel, nagyobb figyelmet fordítanunk a tömegtakarmány-termesztés- re, a veszteségek csökkentésére és a melléktermékek fel- használására. A határozat előírja, hogy fokozottabban kell ellátni a mezőgazdaságot a takarmánytermesztéshez szükséges gépekkel. Fel kell futtatni a hazai gyártást, erőteljesen támaszkodni a szocialista piacra, de a szükséges gépeket akkor is be kell szerezni, ha azok csak dollárért kaphatók. Az állam a takarmánytermesztés gépeihez 50 százalékos dotációt — vissza nem térítendő támogatást — biztosít. Továbbra is ösztörízik a férőhelyek létesítését, de új módon. Az állami dotációt a jövőben nem a bekerülési érték százalékában határozzák meg, hanem fix összegben. Eszerint az a gazdaság, amelyik szakosított telepet épít, vagy meglévőt bővít, az pályázat útján férőhelyenként 32 ezer forint támogatást kaphat. A tehénlétszám növeléséhez eddig biztosított darabonként 15—25 ezer forintos forgóalap-kiegészítést nem a beállítást követő évben, hanem csak a harmadik évben kaphatja meg a gazdaság. Addig kedvezményes forgóeszközhiteit vehet igénybe. Gyökeresen új módszerű az ártámogatás A tej felvásárlási árát nem emelik. Ellenben az a gazdaság, amely jövőre több tejet szállít, mint az idén, az minden egyszázaléknyi többlet után literenként 10 fillérrel többet kap a leszállított tej teljes mennyiségéért. Tehát, ha a leadott tej mennyisége 10 százalékkal növekszik, akkor a gazdaság minden liter tejért egy forinttal többet kap. Ez a többlet egészen 30 százalékig emelkedhet. Milyen hatást várhatunk ezektől az intézkedésektől? Ha gépeket valóban lehet kapni és elfogadható áron, akkor feltétlenül várhatjuk a szálas- és tömegtakarmány-termelés fellendülését, a veszteségek csökkenését. Itt ugyanis a fő ok eddig a gépek hiánya, vagy magas ára volt. „Vasárnap megmondták apának! n Tanítói pályafutásom alatt számos ..elvált szülök gyermeke” járt hozzám. Szinte minden esztendőben akadt olyan eset is, amikor maga a válás is a tanév ideje alatt történt. Alkalmam volt megfigyelni a sok kis semmibe bámuló, sebzett lelkű gyermeket, akik körül szétesett a családi fészek, s akik bizony nehezen vészelték át a kritikus napokat, heteket. Sok édesanya, édesapa tőlem kért tanácsot, mit tegyen, mielőtt elválik. Minden esetben szerettem volna egyengetni, békítgetni a házasfeleket a gyermek érdekében. Beszéltem külön az édesanyával, külön az édesapával, de néhány eset kivételével: hiába. Meggyőztek, hogy a napi zsörtölődés, meg nem értés, a hangos veszekedések, a békétlenség légköre károsabb a gyermekre nézve, mint a csendes válás. így hitték. És én mégis úgy láttam, hogy a legtöbb gyér- meg megsínylette azt, hogy az egvik szülőjétől elszakadt. Ha okosan gondolkozók és a gyermekek érdekét szem előtt tartók a szülők, akkor ez a sérülés csak átmeneti. Nehezen heveri ki viszont a megrázkódtatást a gyermek ott, ahol továbbra is két tűz között lebeg, s az elvált felek a gyermek nevelésének, fejlődésének szempontjait félredobva, előtte is szidják egymást. vele üzengetnek, megakadályozzák a láthatást stb., stb. Mindig nehezebb helyzete van annak, akinél a gyermek él. Nála zajlanak a hétköznapi események, a betegség, a gond, a leckék ellenőrzése. A másik fél 2—3 hetenként kap egy ünneplőbe öltözött gyermeket fél-egy napra. így van ez Pétereknél, akit az édesanyja szigorúan nevel. Naponta ellenőrzi az iskolai munkáit, az ellenőrző könyvét. Dicséri is, de ha kell, megbünteti. Nem válogathat, meg kell ennie mindent. A sok tiltás, szidás közben bizony gyakran hallja a gyermek; „Kényeskedsz, mint az apád!”, vagy „Olyan lusta leszel, mint apád!!” Máskor meg a gondokkal küzdő asszony így tör ki: „Igazán vehetne apád új táskát neked!” Apáéi így .... apád úgy ... hallja a gyermek és amikor eljön a vasárnap, egész nap csak örömöt, vidámságot kap az apjától. Elviszi a Vidámparkba, az Állatkertbe, cirkuszba, moziba, cúkrászdába. Vendéglőben ebédelnek, ott azt rendelhet, amit szeret és azért sem szidják meg sem apu, sem az új felesége, ha valamit otthagy a tányéron. Nem beszélnek iskoláról, intőről, csak jól érzik magukat egész nap. Csoda-e, ha a tö- vetkező héten nem tetszik Péternek a kötelesség, a korán kelés, a sietés, a tanulás, az otthoni segítés. S amikor az édesanyja valamiért erőseo- ben rászól, hamar ott a fenyegető válasz: „Vasárnap meg- mondlak apának!” És mennyire fáj ez az anyának, aki elvesztette a férjét, és most úgy érzi, hiába ítélte neki a bíróság a fiát. elveszíti őt i's. Magában kellene keresnie a hibát. Nem szabadna ellenségesen beszélni a gyermek előtt az apjáról, — mint ahogyan ő teszi —, hanem egyetértésben kellene nevelniük a gyermeket akkor is, ha ők elváltak egymástól. Úgy, mint Zoli szülei teszik. Ott is az anyánál Van a kisfiú. Szintén az apa volt a hibás a válásban és ó is úi- ra nősült. Zolika soha sem hall bántó szót az édesapjáról, beszélnek róla hétköznapokon is és amikor elmegy hozzá, elviszi magával &/ ellenőrző könyvét és a füze teit. Az elvált szülők telefonon beszélnek egymással. A/ anya beszámol az apának a fontosabb eseményekről úgy hogy az apa mindenről tud Ha jót hallott: megdicséri a fiát, ha panasz volt: ő is megdorgálja. A gyermek éri, hogy szülei közös nevezői vannak az ő nevelése kérdésében. nem is próbál, de nem is tud kibúvót keresni Valahogy így kellene mindenütt lennie. Ha már az elválás elkerülhetetlen volt, legalább a gyermek nevelését végezzék —-továbbra is közös egyetértésben. Ne beszéljen egyik szülő a másikról bántó, tiszteletlen hangon a gyermeke előtt, hiszen ha ők nem is értették meg egymást, neki mégiscsak édesapja, illetve édesanyja maradt, legyen az bár a házasságban, vétkes fél is. Dr. Gergely Károlyné »> ♦> <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> A pályiadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat a bíráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza. Ezen kívül a díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pályázók az 1977. szeptemberében induló újságíró-stúdióra felvételt nyernek. A díjnyertes pályamunkák közzétételéről a pályázat meghirdetői gondoskodnak. A pályamunkák beküldési határideje: 1977. február 15. Eredményhirdetés: 1977. március 21. Az építkezés fix összegű támogatása remélhetően lefékezi a „tehénpaloták” létrehozásának divatját. Ha ugyanis valaki 90 ezer forintból épít meg egy férőhelyet, az is csak 32 ezer forintot kap. Viszont, ha okosan kihozza 35 ezer forintból, akkor a gazdaságnak egy férőhely mindössze 3 ezer forintba kerül majd. Ilyenről eddig még álmodni se lehetett. Végül hogyan alakul majd az úgynevezett „főkönyvelői tehenek” sorsa? (Ezek a jószágok tejet már nem adnak, de nem. merik kiselejtezni őket, mert az pénzügyi-hitelpolitikai hátrányokkal jár.) A helyzet látszólag nem változik, mert továbbra is az állomány növeléséhez kapcsolódnak a juttatások, az aybizor.yos forgóeszközhitei és annak részbeni elengedése. Reméljük azonban, a főkönyvelők felfigyelnek, a tejtöbblet utáni prémiumra. Ez ugyanis akkor is jár. ha az állomány nem növekedett. Ha egy gazdaságban csudán annyit tesznek, hogy kiseleitezik a meddő jószágokat, és helyükre beállítanak tejelő állatokat, akkor a leszállított tejmennyiségnek növekednie kell. A százalékonként 10 filléres prémium nem csupán a többlet, hanepn — a jelzett mértékig — a teljes leszállított tejmennyiség után jár. A beáFított tejelő tehenek vételára tehát csupán ebből az összegből rövid idő alatt megtérülhet. Cím: 1368 Budapest, Népköztársaság útja 10. (MUOSZ oktatási igazgatóság) Foldeáki Béla ♦> ♦> ♦> ♦> »I* ♦> ♦> *1* %♦ *1* ♦> »> *1* <♦ *> ♦> •> ♦> •> *> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> *> Asszony a pult mögött Elismerés huszonöt esztendőért Negyedszázada, hogy Edőcs Istvánné elszegődött eladónak. Akkoriban alakult a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat Az évek elszaladtak, ő pedig alapító törzsgárdataggá lett. Ujján viseli a vállalat ajándékozta szép, pirosköves gyűrűt. Amikor rápillant, eszébe jut az a sok-sok vevő, aki e'é odatette a gyerekholmit, segített a választásban. Vagy csak egyszerűen megmutatta, mit érdemes vásárolni. Kevesen ismerik a „hivatalos” nevén. Mindenkinek csak Juliska néni. így hívják az osztályán dolgozók, a felettesei, de így keresik a vásárlók is. A Pécskő Üzletházban dolgozik. A gyermekosztályt vezeti. — Valamikor gyermekkoromban vagy óvónő, vagy kereskedő akartam lenni. Az egyik nem sikerűit, lettem hát a másik. Világéletemben gyermekruhát kínálgattam. Azt hiszem, nem is csinálnék mást... Érdekes dolog ez. Már azokat is kiszolgálta, akik egykét évtizeddel ezelőtt még a saját kislányuknak vagy kisfiúknak vették a kisruhákat. Most pedig már az unokáknak szánt ajándékok között válogatnak... Baglyasalján élte le az életét. Egy ottani régi kis üzletben szabadult, mint kereskedősegéd. Mióta osztályvezető, a fiatalokat is megszégyenítő energiával és fürgeséggel dolgozik. Bár csak tíz órára kellene ott lennie az üzletben, ő minden á'dott nap fél kilenc után öt perccel megtalálhat. Hol a pult mögé áll. hol a pénztárhoz, hol a csomagolóba. Ahol éppen szükség van emberre. — Ha szabadságra megyek, az eszem akkor is itt jár benn, az üzletben. Mit csinálnak a „lányaim”, van-e elég áru, elégedettek-e a vevők, nincs-e valami baj? Olyan ez már, mint valami betegség. Nem tudok leszokni róla... Nagyon sok fiatalt megtanított a kereskedés tudományára. Régi tanulói ma már boltvezetők, vagy -helyettesek, eladók. Vannak, akik elkerültek az ország másik részébe. De Juliska nénihez ma is visszajárnak. Némelyikük csak beköszön, mások elmesélik, mi történt velük, hogyan alakult az életük. — vagy éppen tanácsot kérnek — Nagyon szeretem a fiatalokat. Ha szigorú vagyok velük, az is őket szolgálja. A tanulóimat jó kereskedőkké szeretném nevelni. Türelmesek legyenek, mert anélkül nem megy a dolog. Nem rád, hanem érted veszekszem, — idézgetem mindegyiknek. Van egy csomó fényképem róluk. Majd. ha nyugdíjba megyek és sok időm lesz, beragasztgatom egy albumba. Osztályvezetőként ma is hetente többször utazik vásárolni. Egerbe, Hatvanba, Pestre. Hol vonattal, ha akad, akkor kocsival, vagy busszal. — Nagyon szeretek vásárolni. Igaz, o'yankor mindig van bennem egy adag szorongás is. Pedig mar hány éve csinálom. Gondolja csa* el, havonta töbo mint egymilliót árulunk. Ahhoz pedig sokat kell venni. A mai anyukák nagyon igényesek, a szép holmit szeretik. A gyerekdivat pedig éppúgy változik, mint a felnőtt. Juliska néni nagyszerűen „állja a sarat”. Sokan csak őt keresik, ha val'amit venni akarnak. A minap egy nagymama hat unokájának segített kiválogatni a karácsonyra való ajándékot. Mintha csak magának vásárolna... — Az a mi legnagyobb dicséretünk. ha a vevő később visszajön és elmondja, hogy milyen jól áll a fián, vagy a lányán a pulóver, a kisnad- rág, amit nálunk vett. Edőcs Istvánné a belkereskedelem kiváló dolgozója. A vállalat huszonöt éves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen pedig megkapta az á'apító tagoknak járó oklevelet és vele egyhavi fizetését. Ezzel együtt pedig az üzlet valamennyi dolgozójának becsülését... Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1976. december 21., kedd