Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa (Folytatás a 2. o'dalról) melés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most Viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedett a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javult az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és predményes munkáért teljes elismerés illeti meg a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, mindazokat, akik a mező- gazdaság munkáját segítették. Kedves elvtársakl A mezőgazdaságban — az Idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem rossz. Az őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szük- aéges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség- és gyümölcstermesztést, a sertéstenyésztést, az öntözés fejlesztését, a kisárutermelést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egesz népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került: más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. Így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival egybevetve, egyaránt elsők vagyunk, tojástermelésben másodikok, a búza- és a kukoricatermesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behozniva- iónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök, mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglevő lehetőségeink jobb kihasználásával összefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkezetek, áz állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez, részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nemrégi hajtásai a szövetkezeti melléküzemágak. Pártunk, kormányunk álláspontja ebben a kérdésben is világos. Ismeretes, hogy kezdetben a melléküzemágak rendeltetését félreértve, előfordultak túlzások, nem kívánatos próbálkozások is, aligha lehetett például mezőgazdasági eredetű üzemágnak felfogni a parkettacsiszolást és -lakkozást, a golyós- csapágygyártást, a nyomdaipari munkát és a hasonlókat. Ezeket helytelenítettük. He- lyéselünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést, amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari feladatok ellátása, és legfőbbképpen a saját termés élelmiszeripari feldolgozása. hadd jelentsem ki e fórumon is nyomatékosan, hogy nem csökken, sőt növekszik a mezőgazdaság részaránya a népgazdaságban. Folytatjuk jól bevált agrárpolitikánkat' Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás bel- terjesítését, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartjuk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk, az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve, nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. Az általuk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosz- szú ideig tartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítése több irányú feladat. A szövetkezeti földtulajdon részarányának növekedésén túl, kifejezésre kell jutnia a vállalatszerű gazdálkodás erősödésében; a nagyobb tervszerűségben; a munka magasabb szervezettségében; a szövetkezeti demokrácia és ellenőrzés teljesebbé tételében; a szocialista elosztási elvek következetes érvényesülésében; a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlődésében egyaránt. Fő feladat: felmérni az adottságokat Növeljük a vezetés színvonalát A gazdasági hatékonyság növelésének is a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazdaságban is mind fokozottabb szükség van az ember szakismereteire, szorgalmára, fegyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetés, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsége jó felkészültséggel, felelősséggel, a tagság bizalmával jól sáfárkodva végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmények között. Most arra van elengedhetetlen szükség — és ez egyaránt érdeke a tsz-tagságnak, az egész népnek és népgazdaságnak —, hogy a vezetés színvonalának emelésével adjanak új lendületet a fejlődésnek. Tisztelt kongresszus! A szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alakul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági, politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a szocialista mezőgazdaság a másfél évtized során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika, az erősödő termelési kedv még a váratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság ellenállóké- pességét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy húsból ma ötven százalékkal, tojásból hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség- és gyümölcsfélékből tizenöt-húsz százalékkal többet fogyaszt az ország lakossága, mint tizenöt évvel ezelőtt, az átszervezést megelőzően. Ez az új szocialista mezógazdasag nagy érdeme. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi helyzetének általános javulásával együtt javult a mezőgazdasági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkásosztályhoz. Ebben a teremben jelen vannak szép számban a szövetkezeti mozgalom veteránjai, kipróbált harcosai és mai legjobb képviselői. Nagy dolog, hogy elmondhatjuk: azok, akik részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy munkájában, most jóleső érzéssel gondolhatnak arra, milyen rövid idő alatt mekkorát emelkedett a hajdan annyira elmaradt magyar falu, benne a szocializmus útjára lépett magyar parasztság. A magyar kommunisták és legjobb szövetségeseik. mindazok, akik a mező- gazdasági . termelőszövetkezetek létrehozását kezdeményezték, és végbevitték, most emelt fővel és tiszta lelkiismerettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak megjövendöltek, igaznak bizonyult! Tisztelt kongresszus! Közismert, hogy országunk fejlődésével, a szocialista iparosodás előrehaladásával a mezőgazdaság aránya a népgazdaságban mind a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, mind a foglalkoztatottak számát tekintve, csökken. De Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat, alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonások helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszer- ipari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdetét jelenti. Ezen az úton is azonban csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan betartjuk a bevált szövetkezetpolitikánk alapelveit: az önkéntesség, a fokozatosság, az önállóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség elvét. Kedves elvtársakl Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Ebben az összefüggésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szövetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi hatása. Mindemellett nem lehetünk elégedettek; gyakori, hogy a jogok és a kötelességek nem egységesen érvényesülnek, még mindig sok a formalitás. Ezeknek a hibáknak is szerepük van abban, hogy a szövetkezetekben átmenetileg gyengült a társadalmi ellenőrzés, s ez itt-ott fegyelemsértéshez, gazdálkodási hibákhoz, a közös tulajdon megsértéséhez vezetett. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere. a munka szervezeti rendje a lakó és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli, alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának leg megfelelőbb módját, úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmazza. Rögtön hozzá kell tenni, hogy a demokrácia a magasabb fokú szervezettségben is csak akkor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott terveknek megfelelően, a választott vezetők irányításával fegyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti 'demokráciát helyesen így kell értelmezni. Szocialista útra tért parasztságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szerveit, a területi szövetségeket. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy tevékenységük megfelel a párt politikájának, az állami rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érdekeinek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi, megyei szövetségek szocialista rendszerünk fontos intézményeiként elősegítették a szövetkezetek törvényes és alapszabályszerű működésének megszilárdítását, a tervek teljesítését. A tsz-szövetségek létrehozását a gyakorlat, az élet igazolta: munkájukra a jövőben is nagy szükség lesz. Feile^zleni kell a tsz-szövet>égek tevékenységét A termelőszövetkezeti szövetségek tevékenységét azonban fejleszteni kell. Az érdek- képviseleti szervek sajátos mozgalmi eszközeikkel mindenekelőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatuknak a visszásságok, a rendellenességek megelőzését, a feltárt hiányosságok következetes megszüntetését. Szólni kell a termelőszövetkezetek és az állami szervek, a tanácsok viszonyáról is. A termelőszövetkezetek gazdasági önállósága szándékainknak megfelelően az elmúlt években megerősödött; jogi-szervezeti önállóságuk ma már szilárd gazdasági háttérre támaszkodhat. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szövetkezetek erősödésével nem mindenütt tartott lépést az állami irányítás. Ez a felelős irányító szervek hibája, a mi hibánk. Ugyanakkor a területi irányító szervek, a tanácsok egy része sem él eléggé a meglevő jogkörével, nem végzi kellő következetességgel a területi összehangolást. Ezen változtatni kell. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó párt- és társadalmi munkáról. Biztosíthatom a termelőszövetkezetek vezetőit és tagságát, hogy a pártszervezetek, a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, mindent meg fognak tenni az előttünk álló nagy, nem köny- nyű, de szép feladatok megoldása érdekében. Tisztelt kongresszus! Hazánkban a szociá'izmus építésének minden területén szorgos, eredményes munka folyik, népünk követi a párt XI. kongresszusának útmutatásait. Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hatalom megingathatatlan, a népgazdaság alapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek, vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Számos felszólalás hangzott még el. A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa szerda reggel folytatja munkáját. (MTI) Ä Minisztertanács és a SZŐJ vezetőinek December 14-én a Parlamentben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Gáspár Sándor, az lí őszi gin Alekszej Koszigin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki küldöttség élén hétfőn délután érkezett a lengyel fővárosba, az esti órákban látogatást tett Piotr Jaroszewicz- nél, a LEMP KB PB tagjánál, a lengyel minisztertanács elnökénél. A két kormányfő rendkívül szívélyes, baráti hangulatú megbeszélésén — mint a lengyel kormány szóvivője közölte — elsősorban a két ország együttműködésének továbbfejlesztésével és elmélyítésével, a gazdasági és technikai együttműködés kiszélesítésével foglalkoztak. A miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik tervteljesítésének, gazdasági-társadalmi fejlődésének helyzetéről. tárgyalása MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszerveze ek Országos Tanácsának főtitkára vezetésével megbeszélést folytattak a kormány é§ a SZOT vezetői. Varsóban Hétfőn este Piotr Jarosze- wicz vacsorát adott Alekszej Koszigin és a szovjet delegáció tagjainak tiszteletére. A vacsorán Bulgária, Csehszlo- vákia, Magyarország. Mongólia, az NDK és Románia varsói nagykövete is részt vett. A Katowicéi Vas- és Acélművek ünnepélyes felavatására kedden az üzembe érkezett az Alekszej Koszigin vezette szovjet küldöttség. Az ünnepségen részt vett Edward Gierek. a LEMP KB első titkára, Henryk Jab- lonski, az államtanács elnöke és Piotr Jaroszewicz. a Minisztertanács elnöke, továbbá a LEMP KB titkárai, miniszterhelyettesek és a kormány tagjai. (MTI) Leonyid Brezsnyev évei a második világháborúban A Pravda keddi számában Leonyid Brezsnyevnek a háborúban eltöltött éveiről közölt cikket. Leonyid Brezsnyev a Nagy Honvédő Háború első heteitől az utolsó napokig a harcoló alakulatoknál teljesített szolgálatot és végzett felelősségteljes politikai munkát. Mint a Déli front politikai csoportfőnökének helyettese, átélte a visszavonulások keserűségét és az első győzelmek örömét. 1942. márciusában Leonyid Brezsnyev megkapta a Vörös Zászló Érdemrendet. Kitüntetését a Barvenkovo alatti harcok során tanúsított Hősiességéért és bátorságáért kapta. 1943. februárjában, amikor Kunyikov őrnagy deszant alakulata hídfőállást létesített Novorosszijszk nyugati részén, Brezsnyev ezredes, mint politikai biztos elsőként lépett erre a tenyérnyi véráztatta földre, amely később ..kis föld” néven vonult be a Nagy Honvédő Háború történetébe. Leonyid Brezsnyev a 18. hadsereg politikai főcsoportfőnökének tisztségét kérte és meg is kapta feletteseitől, mert minél közelebb akart lenni a katonákhoz. „Ezen a poszton teljes mértékben megnyilvánultak rendkívüli képességei és már világosan kitűntek a nagy politikus vonásai” — írja a Pravda. 1944. novemberének elején a csehszlovákiai harcok előtt a 18. hadsereg parancsnokává Anton Gasztyilovics tábornokot nevezték ki. Az új hadseregparancsnok a harcosokkal, a parancsnokokkal és a politikai tisztekkel való ismerkedés, majd a harci feladatok megoldása során az első perctől kezdve érezhette Brezsnyev tábornok segítő- készségét és támogatását. ..Különösen nagy volt ez a segítség a Kárpát-Ukrajna, majd a testvéri Csehszlovákia lakossága körében végzett munka során” — emlékezik vissza Gasztyilovics. A 18. hadsereg számára 1945. május 12-én Csehszlovákia területén ért. véget a második világháború. (MTI) A magyar—román kapcsolatokról Magyarország és Románia politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai az utóbbi években számottevően fejlődtek, jelenleg is szélesednek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára 1972. évi hivatalos baráti látogatása alkalmával Bukarestben került sor a magyar— román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási új szerződés aláírására, ami jó alapot biztosít minden területen az együttműködés további lehetőségeinek felkutatásához. Gazdasági kapcsolataink élénkülnek, az együttműködés színvonala azonban elmarad a két ország objektív lehetőségeitől. Egymás külkereskedelmi forgalmában a magyar, illetve a román forgalom nem haladja meg a 2—3 százalékot. A magyar—román tervegyeztetés és hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján az 1976—80-as időszakban — a megelőző öt évhez viszonyítva — megkétszereződik a két ország közötti árucsere-forgalom, értéke meghaladja az 1.4 milliárd rubelt. Korábban feltűnően alacsony volt az összforgalomban a gépipar részesedése, az 1976—80-as tervidőszakban azonban ez a termékcsoport az első helyre kerül, és a forgalom 60 százalékát jelenti. Románia elsősorban tehervagonokat, olajbányászati berendezéseket, tehergépkocsikat, traktorokat, mezőgazdasági gépeket szállít Magyarországnak. A magyar gépexport nagy részét járműmotorok, -részegységek, szerszámgépek, elektronikai és elektrotechnikai termékek, műszerek jelentik. A kooperációs kapcsolatok kialakításában, fejlesztésében előre léptünk a tehergépkocsi-és autóbusz-gyártáshoz szükséges kooperációs szállításokról szóló szerződés megkötésével, amely az 1976—1980-as évekre 25 millió rubel forgalmat irányoz elő. Vállalatközi hosszú lejártú megállapodás született a Ratus 20-as pénztárgépek kooperációs gyártásáról. Jól fejlődnek a magyar—román belkereskedelmi kapcsolatok. Az utóbbi két évben többször megrendezett áruházi hetek mindkét Országban eredményesnek bizonyultak, ami abban is mérhető, hogy számos új fogyasztási cikket cseréltünk. Művelődési területen a két ország kapcsolatait az 1961- ben aláírt kulturális egyezmény szabályozza. Jelenleg az a munkaterv van érvényben, amelyet három évre szólóan 1975-ben írtak alá. Magyar—román kulturális, illetve történész vegyes bizottság működik. Folyamatban van kultúr- központok ölesönös felállítása. További lehetőségek kínálkoznak a kulturális együttműködés bővítésére például könyvek és sajtótermékek cseréjével. (MTI) I
