Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
Csehszlovák ipar A tudás és tehetség névjegye Csehszlovákia gazdasági életében a gépiparnak rendkívül fontos szerepe van. A szocializmus építésének időszakában maga a gépipari termelés is változott. Új, műszaki szempontból igényes ágazatok létesültek, 'jelentős gépipari-tudományos-műsza- ki bázis épült ki, emelkedett a dolgozók képesítésének színvonala is. A gépipar valóban a csehszlovák nép tudásának és tehetségének névjegye. A népgazdaság egyetlen más ágazatában sem találni any- nyi munkásdinasztiát, amelyben a szakmai ismeretek apáról fiúra szállnak. Ezek az emberek jelentik az üzemek „aranytartalékát", kiváló munkáskollektívák, amelyek a többi iparág fejlesztését szolgáló nagy teljesítményű gépeket, berendezéseket képesek gyártani, ezzel is öregbítve a csehszlovák dolgozók jó hírét az egész világon. A gépipar jelentőségét tanúsítja, hogy fejlesztésével a CSKP Központi Bizottságának 1976. szeptember 3-i ülése is foglalkozott. Csehszlovákia miniszterelnökének beszámolója, s a CSKP KB tagjainak hozzászólásai is azt hangsúlyozzák, hogy ez nem csupán jelentős gazdasági, de rendkívül fontos politikai feladat is. Biztosítani kell, hogy a hatodik ötéves tervben — 1976—1980. — a gépipari termelés az 1975- év végihez képest 51 százalékkal emelkedjék. Ez valóban társadalmi ügy, hiszen bizonyos mértékig ez határozza meg, milyen sikeres lesz az egész nemzetgazdaság feladatainak végrehajtása. A gépipari dolgozók legnehezebb feladata az, hogy biztosítsák a gépipari kivitel 72 százalékos növelését. Ezt már nem lehet a hagyományos formákban végrehajtani, csak úgy, ha különös figyelmet fordítanak a gyártmányok műszaki színvonalára és megbízhatóságára, ugyanakkor hasznosítják a Szovjetunió és a többi szocialista ország gépipari vállalataival sikeresen fejlődő együttműködésünket. Igyekszünk bővíteni a tökésországok gyáraival és vásárlóival fenntartott kölcsönösen előnyös kapcsolatainkat is. Terveinkben nem feledkezünk meg a fejlődő országok szükségleteiről sem. Mindezeknek a feladatoknak teljesítéséhez vállalataink és az illetékes kereskedelmi szervezetek javuló üzleti tevékenységének is hozzá kell járulnia. Már ismerjük a gépipari termelési terv feladatainak az idei év eddigi nyolc hónapja alatt elért eredményeit. A gépipari dolgozók eredményesen teljesítik feladataikat. Ez nem csupán a mennyiségre vonatkozik, a minőséget is javítják. Üj, jelentős sikereket értek el az atomÜLÜNK FÜZÉRNÉVEL a jó melegre fűtött konyhában, ami bizony elkél már, mert hidegen csattan az ablaküvegen a szél tenyere. — Épp kész leszünk tél beálltára a házzal — mondja, s. az ajtóhoz kiállva, végigsimítja tenyerével a falat. — Szárad már — néz rám, hogy aztán újra nekinyom ja arcát az üveges ajtónak: várja az urát. — Jönni kéne már neki, órája is van már, hogy felrakodtak a lovas kocsira. s elzörögtek. Bár lehet, visszafelé bementek még cementért, mert tudja, ahol házat építenek, bővítenék, sosem fogynak ki a dologból. — Szóval, itt állapodtak meg. — Itt. Jó hely ez. Közel az embereknek a munkahely, meg egyébként is. Én itt születtem... — Két gyerek van... — Igen. A kicsi , iskolás még, a nagyobb az urammal dolgozik együtt a kőbányában. — Mióta? — Ó, ő még csak egy-két éve. De a férjem tizennyolcadik esztendeje van ott már. Szekér zörög az udvaron, megjött, akire várunk: Füzér Ferenc, a nógrádkövesdi kőbánya ötvenéves hegesztője. Beköszön, aztán „ledob” még néhány zsák cementet, s csak aztán telepszik le az asztai mellé. Igaz, még akkor sem: felkel, kimegy valahova, s egy üveg pirosborral tér vissza. energia és a vegyipar számára készülő gépek és berendezések, a kohászati berendezések, a szerszám- és formázógépek számjelvezérlésü berendezéseinek, a mérő- és szabályozóműszerek, a textilipari gépek, az építőipari és útépítő gépek, a mezőgazda- sági gépek stb. gyártásának területen. A gépiparban a többi iparághoz kéDest a legmagasabb közép- és főiskolát végzett szakemberek száma- Az sem — Víz helyett jó csak, ihatja nyugodtan — és tölt. És mesél.. Szinte percnyi gondolkodás után pergeti le eddigi élete történetét. NYOLCÁN VOLTAK TESTVÉREK, közülük ő a legidősebb. Cseléd volt az apja, egyik évben az egyik, másikban a másik uradalmon laktak. Még ki sem maradtam az iskolából, mikor már hónapos cseléd voltam — emlékezik. 1940-ben kerültek ide. a szomszédos Klátyik- bi rtokra, 500 hold bérlője volt. Itt a lovakkal foglalkozott Füzér Ferenc. Aztán jött a háború, el is ment, ném minden baj nélkül. — Utána aztán meggazdagodtunk — mondja nevetve, s kortyol egyet a savanyítás borból. Tíz hold felett kaptunk juttatott földet, azt dolgozgattuk. De nagyon kevés volt az, amiből meg kellett annyi szájnak élnie. Menni kellett nekem — így mondja — a kenyérke után. Ment. Hova is? Pestre, újjáépíteni. De ott is hogy volt? Hónapokat dolgozott csak mert vetésre aratáskor itthon, a földön volt a helye. Aztán két év katonaság következett, majd újra Pest, a mérleggyár. Aztán dolgozőtt a TEFU-nál, és a darugyárban, de itt már hegesztőként. De hogy megnősült, közelebb húzta a szíve, no, meg az asszony. Ikladra jött a műszergyárba. Akkor fogtak neki itt, Bercelen a házépítésnek. véletlen, hogy éppen a gépiparban fejlődik legsikeresebben a komplexbrigádok mozgalma, a munkások, technikusok. és tudósok között: gyümölcsöző együttműködés. Ez meghozza eredményét s a kiváló műszaki szempontból tökéletes gépipari termékek minden világrészben, a föld több mint 140 országában igen keresettek . Jaroslav Körinek a Rudé Právo helyettes főszerkesztője — Látja, akkor a»t hittük, elég nagyot csinálunk. Most meg csak-csak kicsinek bizonyult már. Toldtunk, alakítgattunk, lett még egy szoba, fürdőszoba, kitágult a konyha is. Csak hát sok baj van vele. — Hegesztő... — Az. Huszonötödik éve, abból tizenkilencet itt töltöttem el, a kőbányánál. — A szeme ? — Messzire ellátok még jól. de este, ha olvasok, fel kell tenni a szemüveget. Fárad már. Meg a múltkor is. hogy jártam...? Kiszakadt, a tömlő, belobbant az oxigén. Ahogy a sapka takart, úgy égett körbe a fejem. Szerencsére nem sérült meg a szemem, de kis ideig nem láttam semmit. Hallgatunk egy sort, kortyolunk a borból. — Tudja, lakatos is vagyok, megcsinálok mindent, amit megkívánnak az üzemT ben. Ha mondják, megyekén a kőtörőre is. — És itthon az építkezés... — MEG A TÖBBI IS. De lassan jön a tél, csak csendesebbek lesznek a dolgok. Jut idő tán’ pihenésre is bővebben. — Hát, bizony, az ránkférne — mondja Füzémé is. Rábólintunk. Kint mély zuhanással lobban az ablaküvegre, hogy be- lezördül, a telet jelző szél... Karácsony György Műnk ássrcok Nyolc közül a legidősebb Bercelen jól halad a 20 milliós beruházás URS1NYI NÁNDOR ÜZENT, HOGY LÁTOGASSAM meg az Ipari Műszergyár bércéit gyáregységét, mert akad olyan újdonság, amely nemcsak a környéket, de az újság nyilvánossága útján bizonyára a megye lakosságát is érdekli. Igaza van a gyáregység vezetőjének. Meglepő az a gyors ütemű ipari fejlődés, ami Bercelen tapasztalható. A volt gépállomás helyén 1972-ben létesült az Ikladi Műszergyár berceli gyáregysége. Négy évvel ezelőtt arra törekedtek, hogy 300 embert foglalkoztassanak, ipari munkásokat képezzenek Bercelen és a környező községekben és az ikladi gyár fejlesztési céljait részben Bercelen megoldják. Az alapvető célkitűzéseket a IV. ötéves terv végére sikeresen megoldották. A kedvező feltételek és az újabb igények egyeztetése után olyan döntés történt', hogy 20—22 millió forintos beruházással továbbfejlesztik a gyáregységet. A bejárattól már jól látszik a korszerű, új csarnok. Nemcsak a gyáregységvezető, de minden itteni dolgozó büszke arra, hogy ilyen rövid idő alatt 1750 négyzetméteres ipari csarnokot építettek. Első a termelés, legyen hely a munkára. De az emberekről is gondoskodnak. Kétszáz személyes ebédlőt, melegítőkonyhát is építettek. (Ikladon főznek, onnan hozzák az ebédet.) Hamarosan két szakorvosi rendelő is működik. Hatszáz személy részére korszerű öltözőt, fürdőt, tusolót építenek. Mindezt úgy terveztették, hogy a mai igényeket kielégítse, de 30 év múlva is megfeleljen. Talán az is jelez valamit, hogy a tervező a Budapesti Műszaki Egyetem, kivitelező a nézsai TÖVÁLL. Jó munkakapcsolatot alakítottak ki a beruházásban érdekeltek között és betartják a megállapodásokat. Az új csarnokban a gyáregység három részlege dolgozik. A forgácsolók, a . tekercselők és a szerelők. De az új építkezéssel a raktározást és a gyártáselökészitést is megoldják. Ugyanis az új csarnok a réginek háromszorosa. Az újabb gépeket Ikladról hozzák. Természetesen. nem kiselejtezett, használhatatlan gépeket. Újakat is és használható régebbieket is. Az anyagyár műszaki rekonstrukciót hajt végre. Olyan megállapodást kötöttek, hogy Bérceire használható, jó gépeket adnak, hiszen nem idegennek, hanem saját gyáregységüknek szánják. Korszerű for- gácsológépeket és automata tekercselőt várnak. Már most is van Bercelen olyan tekercselést ellenőrző amerikai gyártmányú automata ellenőrző műszer, amelynek egymillió forint az értéke. A korszerű technológiát jelentő csepegletéses impregnáló berendezés jelenti a fejlődés újabb állomását. Bercelen ma nem a gépek beszerzése a legnagyobb gond. Sokkal nagyobb erőt kell fordítani arra, hogy a tervezett időre olyan munkások álljanak rendelkezésre, akik a drága berendezések gazdaságos működtetését ellátják. Természetesen, nem mindegy, hogy az új csarnokba összesen mennyi és milyen képzettségű munkást kapnak. Mintegy 300 további dolgozót kell felvenni, képezni. Ezek közül 40—50 szakmunkásra van szükség. Forgácsoló szakmunkások: esztergályos, marós, köszörűs, azonkívül lakatosokra, műszerészekre van szükség. A vezetők es a munkások már most sem nézik ölbe tett kézzel, hogy honnan és milyen munkások jönnek a gyárba. Egy tanfolyamot már befejeztek. Az elmúlt évben mintegy 20 nő elektrolakatos-szak- képzettséget szerzett. Már félidőnél tart a második tanfolyam. Akadnak olyanok, akiknek van valamilyen szakmájuk, most a másodikat szerzik. Az automata berendezésen nagyobb az igény, ott az dolgozhat, aki több szakmához is jól ért. Kik vehetnek részt átképzésen? Azok, akiknek négyéves gyakorlatuk, nyolc általános iskolájuk van és 20^ évüket betöltötték. A távolabbi községek munkásaira is számítanak. Eddig két szerződéses buszuk volt. Javítani akarják a közlekedést, a járatokat és a munkakezdést jobban egyeztetik és ha szükséges, akkor harmadik autóbuszra is szerződést kötnek. A gyors ütemben fejlődő, új gyárban érdemes tanulni. Bizonyíték erre: Kovács István élete. Szerszámjavító volt. Estin, gépipari technikumot végzett, ma már művezető. Soltész János tősgyökeres berceli. Az anyagyárban technikusként dolgozott, október 1-től a tekercselő művezetője. RÖVIDESEN VILLAMOS- MÉRNÖKRE. vagy nagyobb gyakorlatú technikusra lesz szükség Az új csarnokba is kell művezető. A nagyobb gyáregység, a nagyobb feladatok és a fokozódó önállóság igényli, hogy a bérelszámolásba, a könyvelésre és a pénzügyi gazdálkodáshoz is jól képzett, munkájukat értő szakemberek kerüljenek. Biztató jel az is, hogy a gyárral szemben, a szülőotthon mellett társasházak - építésére megfelelő helyet jelöltek ki. Sürgetik a közművesítést és ide a gyár bizonyára jelentős segítséget ad a lakásépítkezésekhez. F. L. Vasárnapi munka a földeke 'at hozott a viharos szél a csúcsokon. A Mátra tövében is ugyancsak zúgott a levegő, azonban csapadék szerencsére már nem esett a földeken. Kellett is a száraz hét rége, hisz’ az őszi betakarítási munkáltat ugyancsak megne- hezítetették az elmúlt hetek esői, így a szántással, betakarítással küszködniük kellett az embereknek. Ki kell használni minden percet ilyenkor, ezért is volt rercdkívSii jelentősége a vasárnap szervezett munkaakciónak, mely a termés mielőbbi begyűjtéséért folyt. Kh'ették részüket a kemény munkából a közös gazdaságok dolgozóin túl a KISZ-esek, szocialista brigádok, gyárak, üzemek munkásai js, mely szép eredményeket hozott vasárnap. Pásztón, a Béke Termelőszövetkezet cukőrrépaföldjén vidám kedvű társaság fogad. Orosz, magyar szó keveredik, újra nevetés, s közben a kezek gyors munkája. A nagyközség segítő emberei mellett ott dolgoznak a szovjet katonák is, mentik a termést. Az eső áztatta földekre már rámerészkedett egy traktor, fellazítja maga mögött a talajt, könnyebb a répát kiemelni a földből. De még így is ugyancsak ..emberes” a feladat. Sárral együtt egy-egy répafej sok kilót nyom. Kihúzni a földből, utána megtisztítani, rhajd levelétől elválasztva kupacba gyűjteni, s mindezt egész napon keresztül — fárasztó. A száznál is többet számláló lelkes csoport szívósan halad előre. Közöttük a téesz kommunistái, mellettük a pásztói vasútállomás dolgozóinak szocialista kollektívái, az ÁFÉSZ tagjai, fiatalok, idősebbek, szellemi és fizikai munkát végzők egyaránt. Alapi János, a vasutasok párttitkára és munkatársai, Sándor József, Sándor Pál, Kovács Elemérné, Patai Mária és a többiek mindezért semmi fizetséget nem kérnek. Társadalmi munkában, becsületből jöttek segíteni. Palotáson tavaszt idéző kel- üveggyár szocialista brigád- lemes őszi nap köszöntötte a jainalc' egy része küzd a ter- földekre érkezőket. A közös mésgyűjtéssel. Huszonhárom gazdaság vezetősége már jóval „üveges”, a karbantartó mű- korábban tervet dolgozott ki a helyből segít a szövetkezetvasárnapi munkák végzésé- n*k, hogy a 260 hektárról mire, szervezett, irányított. A előbb vihessék a feldolgozóba munkák óraműszerűen foly- a répát. A kapcsolat nem új- tak szerte a határban. Az1 keletű. Esztendők óta vissza- elnök közvetlen munkatársai- járnak a ’tarjániak a község- val állandóan a helyszínen, be, s ha kell, mindig készek egyszer az őszi szántásnál tű-, segíteni. Pedig előtte való nap nik fel, utána a kukoricabe- kommunista szombat volt a takarítást végző öt kombájn gyárban, ott is helyt álltak gondjain segít, közben már valamennyien. A novemberi ebédet szállíttat a kinn dolgo- vasárnap tehát rendkívül ked- zóknak, s még mindig ott van vező képet mutat. Segítség a cukorrépaföld. Oda is ki kell nélkül nehéz lenne eredmé- jutni. Itt, a Rókási-dűlőben nyékről beszámolni. Így azon- dolgoznak a legtöbben. Há- ban biztosított az idei termés romszázan szedik a cukornak- betakarítása, a jövő év érde- valót. a helyieken kívül mun- kében pedig megtörténtek az kásőrök. adminisztrációban előkészítések, dolgozók, a salgótarjáni sík- Kulcsár József
