Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Tíz nap Eresz(vényhen Verőci jól felkészült Soha nem állt olyan közel bármely ország női sakk- válogatottja az olimpiai aranyérem megszerzéséhez, mint a magyar nők 1974-ben a kolumbiai Medellinben. Az utolsó fordulóban mindössze fél ponttal kellett volna töb­bet szerezniük az elsőséghez. Mint emlékezetes, ez nem sikerült, végül a negyedik hely jutott az Ivánka, Verő­ci, Porubszky összetételű csa­patunknak. Ez azt is jelentet­te, hogy a legeredményesebb olimpiai szereplés éve és színhelye továbbra is 1969, Lublin. Az akkori sakkolim- piára Honfi Károly nemzet­közi mester készítette f^l az Ivánka, Verőci, Honfiné fel­állásban versenyző magyar küldöttséget. Az együttműködés eredmé­nyes volt, ez tény. Az is való­színű, hogy Verőci és Honfi jól megértették egymást, hi­szen azóta a kiemelt fontos­ságú versenyekre Honfi kísé­ri el Verőci Zsuzsát. 1970-ben a pulai zónaver­senyen Verőci másodikként jutott tovább. A hollandiai Roosendahlban a napokban kezdődő VB-zónaközire is együtt készültek. A hogyan­ról Honfi Károly számolt be. — A Salgótarján melletti Eresztvény nagyon jó körül­ményeket biztosított. Az ott töltött tíz nap alatt technikai képzés, végjátékok tanulmá­nyozása és sakkmódszertani kérdések megvitatása szere­pelt a napirenden, mindez, persze, az 1969 óta folytatott közös munkánkba szervesen beleilleszkedve. És természe­tesen a leendő ellenfelek játszmáit is górcső alá he­lyeztük ... — Ügy tudom, a hollandiai körülmények jelentősen eltér­nek a hagyományosnak mond­ható tói? — Sajnos, így van. A ver­senyzőknek mindennap utaz­gatniuk kell, mivel a hollan­dok nem tudták egy helység­ben biztosítani a versenyter­met és a szállást. Ami még rosszabb, az a számunkra tel­jesen szokatlan időbeosztás. Az általános délután 4 órai kezdés helyett már 1 órakor indulnak az órák. Este 6—8 között szünet,] majd követke­zik az esetleges függők foly­tatása. Bosszantó, hogy Hol­landiában sokkal kisebb je­lentőségű versenyeken jobb körülményeket tudnak terem­teni. Egyébként a rendezőka Magyar Sakk Szövetség tilta­kozó levelét válaszra sem méltatták... — Az ellenfelekről mi a véleménye? — Eredményei alapján az izraeli Kusnyir látszik a leg­erősebbnek, hiszen ő már há­romszor is kihívhatta Gaprin- dasvilit. öt követi a bolgár Lemacsko, a holland Van den Mije, a jugoszláv Miiunka Lazarevics, az angol Hartston és Verőci Zsuzsa. A legtöbb hibát Lemacsko és Lazarevics játékában véltük felfedezni. Nyugodtan állíthatom, ameny- nyiben a speciális viszonyok nem fogják különösebben gá­tolni Zsuzsát, úgy a nagyobb tárgyi tudás és a kemény felkészülés meghozza a várt eredményt, a továbbjutást a legjobb nyolc közé. Jocha Károly Miért nincsenek nyitott kapuk? dő volt a legeredményesebb: A budapesti általás isko­lákban évenként 10—12 ezer gyerekkel szerettetik meg az úszást, amelynek oktatása ugyan „kötelező tantárgy”, de a legkedveltebb testnevelési foglalkozás. Hogyan is kezdődött? — A szülők közötti közvé­lemény-kutatás után döntöt­tek úgy az illetékesek a hat­vanas években, hogy az álta­lános iskolai tanulóknak meg kell tanulniuk úszni — mond­ja Varga Sándor, a Fővárosi Pedagógiai Intézet testnevelé­si vezető szakfelügyelője. — A terveket tett követte: a VIII. kerületben létesített Asztalos János ifjúsági park­ban. a volt katonai akadé­mia uszodáját átalakítva az 196R— 69-es tanévben Buda­pesten elsőként megkezdődött az úszásoktatás — mégpedig az, V. osztályosok számára. Ma már a főváros 14 kerüle­tében 16 tanuszoda működik. Eddig az 1973—74-es eszten­a tanulók 82,6 százaléka ta­nult meg úszni. Ebben az ötéves tervben további nyolc uszoda épül! 1978-tól leszál­lítják a korhatárt, és már a második osztályos tanulók is vízbe szállhatnak. Mekkora egy-egy tanmeden­ce, és mibe kerül a felépíté­se? — A 12x20 méteres, 80—120 centiméter vízmélységű uszo­dák öntisztító-berendezéssel vannak ellátva, tehát szinte soha nem kell cserélni, leen­gedni a vizet. Építési költsé­gük eleinte elég olcsó volt: 2—5 millió forintért sikerült egyet-egyet létrehozni, s ezek 20 éves időtartamra készül­tek. A most tervezettek azon­ban már szebbek, moderneb­bek, tartósabbak lesznek — igaz, hogy 12 milliót kell rá­fordítani. A tanmedencéket használhatják a sportegyesü­letek is. Tavaly például heti 56 órát béreltek, és ezért 40 506 forintot fizettek. Te­hát a sportiskoláknak is megéri. Milyen úszásnemet taníta­nak a gyerekeknek? — Egy-egy osztály nyolc leckében nyolc héten át két- két órában gyors- és hát­úszást tanul. A szakemberek — ellentétben azzal a hiede­lemmel, hogy a mellúszás a- legkönnyebb — ezt tartják/a leggyorsabban elsajátítható- nak. A gyerekekkel 17 test­nevelő tanár, 19 úszómester foglalkozik. Tudomásunk szerint ezek­ben az uszodákban megle­hetősen „zártkörű” a foglal­koztatottság, nincsenek ki­használva a medencék. Meg lehet-e valósítani a „nyitott kiapuk”-at? — Ezt még nem sikerült megoldani. Az öntisztító-be­rendezés' csak bizonyos 'lét­szám mellett megfelelő, és ha túl sokan használnák a me­dencéket, könnyen fertőzés fordulhatna elő. Aztán: túl alacsony a víz, nagyobb gye­rekek számára úszásra alkal­matlan. Többek között ezért is született az a döntés, hogy két év múlva a máso­dik osztályosok számára lesz kötelező az úszásoktatás. Ki­záró ok az is, hogy a gyere- i kék szabad idejében, tehát kora reggel vagy késő dél­után személyzet- és pedagó­gushiány miatt az üzemelte­tés nem megoldható. i V. Gy. | Mérlegen a megyei kézilabdacsapatok 7. Palotás 18 D 1 12 344—386 11 Tavaly, a még újoncként sze­replő Palotás az 5. helyen vég­zett. Akkor arra lehetett számí­tani!, hogy az idei bajnokságban meg többet nyújt. Nos, némi csa­lódással kellett tudomásul ven­ni a palotási gárda gyengébb szereplését. A tavaszi fordulók végé-n még pont nélkül állták az utolsó helyen. Első győztes mérkőzésüket csak az őszi II fordulóban vív­ták ki az St. Építők II. ellen. Ezt követően azonban mt^ára talált a csapat, és h .rom mérkőzést zsi­nórban nyert. A továbbiakban már csak a Szőnyi SE és Nagy- bátonyí Bányász ellen szenvedtek Vereséget, a Bjy. sE-vel dön­tetlenül rr '.rké- 'ek. V?rr,,> öt győ­zelemmé; és dönteti: emel zár­ták a bajnokságot. A helyezés ellenére o csapatban több. egyé­nileg igen iól képzett játékos ta­lálható. KözüMtk is az első he­lyen kell megemWteni Varga La­jost, aki nem kis bravúrt haj­tott végre: megszerezte a gólki­rályi címet, 159 góljával a góllö­vő lista élén végzett! Dicséret il­leti a fiatal tehetséges játékost. Pete József 53 góllal segítette csa­patát. igen gólerős játékosa a csa­patnak Budai István, a-ki a tava­lyi bajnokságban 89 góllal mutat­kozott be. mint a legjobb palotá­si góllövő Az idei bajnokságban viszont 8 aLkalommai hiányzott társai közül, de még így is 52 gólt ért el Az ő hiányzását igen­csak megérezte az együttes. A többiek is hasznosan segítették a csapatot. Az az érzésünk, hogy a játékosok önbizalma bizonyult kevésnek a bajnokság első felé­ben, később sikerült levetkőz­ni a megilletődöttséget és ez 4 hellyel való előbbrelépést jelen­tett. A csapatot minden elismerés és dicséret megillet, mert az elmúlt és az idei bajnokságban is a sportszerűség! versenyben az első bel ven végzett! Ez példaként keli álljon a többi szakosztály előtt! Bízunk abban, hogy jövőre hason­ló sportszerűséggel, még jobb já­tékkal előkelőbb helyezést érnek el a Palotási Tsz SK kézilabdá­zói. Simon József ■SPORT* 18 éves korig 2100 óra Beszélgetés a testnevelés tagozatos A diáksport feladata, hogy a tanulókban a rendszeres testedzés igényét felkeltse, ugyanakkor biztosítsa a fo­lyamatos és rendszeres spor­tolást. A minőségi sport utánpótlását az iskolák ad­ják, pontosabban a sportis­kolák és a testnevelésre szakosított általános és kö­zépiskolák. Megyénkben Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton működik testneve­lés tagozatos általános iskola 8—8 osztállyal. Ebben a tan­évben Zagyvapálfalván kezd­te meg működését két osztály és ami új: a Madách Gim­názium és Szakközépiskolá­ban testnevelés tagozatos osztály indult szeptembertől. Nincs megállás, mert jövőre Balassagyarmaton, a Balassa Gimnáziumban is testnevelés tagozatos osztály kezdi meg működését. Pál Gyulával, a Nógrád megyei Tanács VB. művelődésügyi i osztályának testnevelési és sportfőelőadó­jával beszélgettünk a tagoza­tos iskolák szerepéről, fel­adatairól. — Hogyan vázolná röviden a testnevelés tagozatos isko­lák célját és feladatait? — összehangolni a tanu­lást, a sportolást, az iskolai oktató-nevelő munkát és a sportfelkészítést! Ez a cél. Az élsport, az utánpótlás­nevelés szempontjából a leg­fontosabb, hogy a kiemelke­dő mozgáskészséggel és adott­ságokkal rendelkező fiatalok — a jó tanulmányi eredmény mellett — általános képzést, sportfelkészítést kapjanak és az adottságaiknak megfelelő sportág űzésére kiválasszák őket. — Megragadnánk az utolsó szót. A kiválasztás hogyan történik? .Milyenek a tapasz­talatok? iskolákról — Hogyan fogadják a szü­lők, hogy gyermekük test­nevelés tagozatos iskolába jár? — Egyre több szíjlő látja a testi nevelés szükségességét, hatékonyságát! Kezdetben szűk körből válogathattak az iskolák, ma már elmondhat­juk, hogy a kör szélesedett. Meg kell mondanom, hogy az 1—4. osztályban a szülők „hozzáállása” jó, ám az 5—8. osztály között, de különösen az utolsó évben, már nem egyértelmű a támogatás. Még mindig előfordul, hogy a to­vábbtanulás érdekében „visz- szafogják” a gyermeket a sportolástól, holott éppen, a rendszeres testedzés mellett, megy könnyebben a tanulás. — Milyen a kapcsolata a tagozatos iskoláknak a sport­iskolákkal? — Mindjárt leszögezném, hogy az 1—4. osztály tanórán kívüli foglalkozásai nem sportági edzések. A felső tagozatba járó tanulók ellen­ben a délutáni foglalkozások keretében már sportiskolái edzéseken vesznek részt. Tu­lajdonképpen valamennyien a sportiskola leigazolt ver­senyzői. Tennivaló bőven van, mert a tagozatos osztá­lyokba járó tanulók részére biztosítani kell az edzéseken való rendszeres részvételt. Az elmúlt évtől ezen a területen pozitív változás következett be. Jó a kapcsolat Salgótar­jánban és Balassagyarmaton is a két intézmény között. A tagozatos iskola igazgatója és a vezető testnevelő tanár tagja a sportiskola iskola- tanácsának. A kapcsolatok konkrétek, eredményesek, s a felmerülő kérdések, gondok menet közben megbeszélhe­tek. Az együttműködés főleg a kiválasztásnál gyümölcsé ződik. Jó az utánpótlás atlé­tikából és az ifjú birkózók egyre többet hallatnak ma­gukról. Az 5—8. osztályok 80—85 százaléka sportiskolái tag! — Hogyan összegezné ta­pasztalatait a testnevelés ta­gozatos Iskolákról? — A megye utánpótlás­rendszerén belül egészségesen fejlődik a testnevelés tagoza­tos iskolák rendszere. Meg­van a gúla, az egymásraépült- ség. így 18 éves korig össze­sen 2100 órában kapják meg az alapokat a fiatalok. Erő­södik az a szemlélet, hogy minél szélesebb körből több­lépcsős rendszerben történjen a válogatás. A felmenőrend­szerű beiskolázás fokozatosan meghozza az eredményt Ügyelnünk kell ugyaniakkor arra, hogy a tagozatos osz­tályokban megfelelő gyere­kek kerüljenek. Akik nem bírják a terhelést, kerüljenek más osztályba. Tovább kell lépnünk a középszerűségen! Ez nem azt jelenti, hogy él­sportolókat adjon a tagozatos osztály, hanem hogy sokolda­lúan előkészített tanulókat Ezt csak folyamatos, fokoza­tos, élménygazdag terhelés­sel lehet elérni. Így aztán nem fordulhat majd elő, hogy a tanuló kikerül az iskolá­ból és abbahagyja a sporto­lást. Közös feladatunk, hogy az eddig elért eredményeket stabilizáljuk, ugyanakkor fo­kozzuk munkánk hatékonyság gát, Célunk, hogy a tagozatos iskolák megyénk fiataljainak jelentős részét aktivizálják, megnyerjék ia sportolásnak — fejezte be a beszélgetést Pál Gyula testnevelési és sportfőelőadó. Szokács László — Elvileg széles körből, nemcsak az általános iskola körzetéből jöhetnék tanulók a tagoaatos iskolához. A ta­pasztalatok kedvező változást mutatnak. Az első évek után ma már elmondhatjuk; a be­iskolázás körültekintőbb, meg­fontoltabb, szélesebb körű. A felvételi vizsga tulajdonkép­pen a jelentkezők mozgás­ügyességének megfigyelése, felmérése. Alapelv: a gyer­mekek képességéből, adottsá­gából kell kiindulni és nem egy sportág szemontjából megítélni tulajdonságaikat. Az St. Dózsa tekézői felsőbb osztályban Az St. Dózsa tekecsapata néhány évig az NB IlI-ban szerepelt. A lelkes gárda eb­ben az évben végig kiegyen­súlyozott teljesítményt nyúj­tott, biztosan szerezte meg a bajnoki címet. A szakosztály az idén ünnepli fennállásá­nak 25. jubileumát. Az NB II-be való feljutás tehát szép jubileumi ajándék. Az NB III-as bajnoki mér­kőzéseken nyolc tekézőt sze­repeltetett az együttes. Kö­zülük Kohut Károly érte el a legjobb teljesítményt. A biz­tos kezű tekéző 20 mérkőzé­sen szerepelt, és 8657 fát ütött. Hazai átlaga 451, míg az idegenbeli 414,6 fa. Az összátlagot tekintve is a csa-' pat élén foglal helyet 432,8 fás teljesítményével. Az együttesből kitűnt a mérkőzé­sek során Lengyel István, aki 8442 fával járult hozzá az St. Dózsa tekézőinek ered­ményes szerepléséhez. Hazai pályán 433, idegenben 408,6 íás átlaggal dicsekedhet. A csapat tagjai közül sor-; is a csapat 2611, míg az egy versenyző 435 fás átlagtelje­sítménnyel dicsekedhet. A ju­biláns szakosztály előnyére szól, hogy mindvégig nagyon szerények voltak. Amikor ész­revették, hogy kereshetnek valamit, mindent beleadtak és lelkesedésük, szorgalmuk nem volt hiábavaló. A bajnokság során Kazinc­barcikán, Gyöngyösön szen­vedtek vereséget, s alulma­radtak az St. Síküveggyárral szemben. A 22 találkozón két alkalommal volt döntetlen­jük, az Egri Agria ellenében, valamint az St. Síküveggyár­ral. Hazai százszázalékos tel­jesítményüket éppen a sík­üveggyáriak rontották le, hi­szen . 11 itthoni mérkőzésből csupán ez az egy volt dön­tetlen. Az St. Dózsa tekézői végül is 36 ponttal, 122:54-es játsz- maaránnyal szerezték meg a bajnoki címet Borsod, Heves. Nógrád megye csapatainak mezőnyében. A tarjáni ’lila- fehérek már az NB IlI-ban Tájfutás Szövetségi értekezlet, gyakorlati verseny r A Nógrád megyei Tájéko­zódási Futó Szövetség vasár­nap délelőtt a Hotel Salgó tanácstermében tartotta meg év végi értékelő értekezletét. Az értekezlet előzményeként a megyei tájfutóverseny­bírók részére gyakorlati ver­senyt bonyolítottak le. A pá­lya távja 6 km volt. Végered­mény. 1. Zentai József (Zagyva- pálfalva) 64 perc, 2. Beviz László (Karancslapujtő), 3. Bessenyei István (Salgótar­ján), 4. Ferencz Géza (Salgó­tarján). 5. Hegyi János (Sal­gótarján), 6. Vasas István (Etes). A nőknél Klement Anna (Kisterenye) győzött. A gya­korlati verseny befejezése után Szabó Pál elnök tájé­koztatta a jelenlevőket a jö­vő év versenyeiről. A tervek­ből kitűnt, nagyobb gondot kell fordítaniuk az ODOT- ra és a középiskolai bajnok­ságokra. Az év első országos versenyei között idénynyitó­ként szerepel a Petőfi Sándor- emlékverseny, melyet az SBTC szakosztálya március 27-én rendez meg. rendben Magyar Nándor irat­kozott fel harmadiknak a lis- tára. Erre a 20 bajnoki mér­kőzésen elért eredménye jo­gosítja. Idehaza 432, idegen­ben 410,2 fás átlagteljesit-' ményt mondhat magáénak.. A bajnoki évadban 8420 fát ütött, összátlaga 421 fa. A csa-; pat többi tagjai is nagyszerű teljesítményekkel dicseked­hetnek. Borsós Imre, Dósa Zoltán, Magyar Sándor, Krizs József, Menus Ferenc, mind- i mind megtették a magukét az1 idei bajnokságban. Az St. Dózsa tekézői 22 mérkőzésen 55 524 fát ütöt­tek. A csapatátlag 2523,8 fa. amely, bizony, még egy NB Il-es együttesnek is dicsé­retére válna. Az egy főre eső átlag 420,6 fa. A hazái átlaguk ennél is jobb. Ugyan­olyan teljesítményeket értek el, amelyekkel magasabb osz­tályban, az NB II-ben is tisz­tes helyezést, szerezhetnek. Persze, nagyon vigyázni kell, nehogy visszaessenek ezek a teljesítmények 1 a felsőbb osz­tályban. . Az St.' Dózsa idei teljesít­ményéhez tehát csak gratu­lálni lehet. Az együttesnek néhány hét áll rendelkezé­sére, az NB II. nyitányáig. Kemény' edzésekkel, Szorgal­mas munkával az NÉ II-ben is megállhatják helyüket a dózsások. Az igaz, hogy az új légkört, az új körülményeket meg kell majd szokniuk, mert csak így vehetik fel ered­ményesen a küzdelmet NB Il-es ellenfeleikkel. Demény László NÓGRÁD 1976. november 25., csütörtök 7 DILEMMA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom