Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-14 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! \? p NOG EGV OTTS ACA . ES-'A VÉSVE: r*NÍCS LA Íí- A Mai számunkból: Arcképvázlaf-ok XXXIt. EVF 270. SZÁM ARA; 1 FORINT 1976 NOVEMBER 14., VASÁRNAP Óvári Miklós és Győri Imre hazaérkezett Moszkvából Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására november 9. és 13. között Moszkvában tartózkodtak; szombaton hazaérkeztek Budapestre. A látogatás során Övári Miklóst és Győri Imrét fogadta M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytattak P. N. Gvemi- csevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, kulturális miniszterrel, M. V. Zimjanyinnál és K. F. Katusevvel, a Központi Bizottság titkáraival. Véleménycserére került sor a Központi Bizottság több osztályán. Látogatást tettek a Pravda szerkesztőségében, az állami televízió- és rádióbizottságnál, az írószövetségben és az APN hírügynökségnél. A meleg, baráti légkörben lezajlott megbeszélések során tapasztalatcserét folytattak az ideológiai munka időszerű kérdéseiről, áttekintették a magyar—szovjet ideológiai, agitációs és propaganda-, valamint a tudományos és a kulturális együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Óvári Miklóst, Győri Imrét és kíséretüket — Lakos Sándort, az MSZMP KB tagját, a KB társadalomtudományi intézetének igazgatóját, , valamint Grósz Károlyt és Korni- desz Mihályt, a KB osztály- vezetőit — a Ferihegyi repülőtéren Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) egy taggyűlésről tVlusl'ó János műtermében Nem a pénzen múlik Brezsuyev Juüosyláviába látogat Kongresszus Kétmillió 800 ezer szövetkezeti tag képviseletében 700 küldött, valamint nagyszámú hazai és külföldi vendég részvételével hétfőn délután összeül a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa. A megelőző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét megvonó, az elkövetkező öt év főbb feladatait meghatározó nagy jelentőségű tanácskozást r MÉMOSZ székházában rendezik. Leonyití Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a jövő hét elején hivatalos, baráti látogatásra utazik Jugoszláviába Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlávia államfőjének meghívására. Moszkvai sajtójelentések szerint a küszöbönálló látogatás során az együttműködés általánosabb kérdésein belül megkülönböztetett szerepet kapnak az SZKP és a JKSZ között már hosszabb ideje sikeresen fejlődő kapcsolatok. Várhatóan véleménycserére kerül sor a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, s ezen belül is az enyhülés továbbviteléről, a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés megszilárdításáról, E kérdéscsoport fontosságát külön alátámasztja, hogy 1977. nyarán Belgrádban rendezik meg az európai biztonsági értekezlet határozatai végrehajtásának tapasztalatait összegező tanácskozást. FTC-SBTC 5 2 Gierck Minszkbe utazott Az Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára vezette lengyel pártós állami küldöttség, miután két napot töltött Alma-Atában, szombaton Kazahsztán fővárosából Minszkbe, Belorusszia fővárosába utazott. A lengyel delegáció hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Köztéri szobrokat kérnek Salgótar j ánban Az idei képzőművészeti világhét kapcsán írta e sorokat dr. Losonczi Miklós művészet- történész; „Lázas lüktetésben, de ingerszegény háttérben élünk. Ezt az átmeneti diszharmóniát segít módosítani számtalan köztéri szobor, mozaik, festmény, iparművészeti tárgy”. Ingerszegény-e a Salgótarjánban, illetve Nógrád megyében élők környezete? A kérdés megválaszolását ezúttal a megyébe kerülő köztéri alkotások vizsgálatával kíséreljük meg. Kezdjük mindjárt Salgótarjánnal. Az 1960-as évek közepétől az 1970-es évek közepéig tartó időben örvendetesen gyarapodtak a megyeszékhelyen a köztéri beruházások. Viszonylag sok volt az elmaradás amelyet pótolni kellett. Mindenképpen eredmény volt, hogy — nem utolsósorban a helyi törekvések eredményeként — Salgótarján előkelő helyre rukkolt elő a köztéri szobrok, emlékművek számát és minőségét tekintve. „Telítetté” vált-e szobrokkal, mozaikokkal a város? Távolról sem, hiszen közben új intézmények, lakótelepek épültek, például az új szakorvosi rendelőintézet, vagy a Kemerovo lakótelep. A megyei illetékes szerv a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátussal kötött szerződéseket köztéri szobrokra, mozaikokra, emlékművekre. Ezek azonban máig sem kerültek a helyükre. Ügy tűnik, a városban az utóbbi időben jóformán megszűnt a helyi kezdeményezés e vonatkozásban! Ebben az évben mindössze Buckó György iparművész üvegkompozíciója került helyére a Tanácsköztársaság téren, azonban ennek környezete még nem kész, s maga a diszkót sem tekinthető véglegesnek. Rongálások is történtek. A városnak tehát mindezzel többet kellene törődnie. Örvendetes viszont, hogy 'Balassagyarmat városának tanácsa szívén viseli a közterekre kerülő alkotások, egyéb képzőművészeti beruházások ügyét. Ezúttal csak a Palóc liget gyarapodó szoborparkjára utalunk, vagy azokra a megbízásokra, amelyeket a város adott neves művészeknek a Balassagyarmathoz ■ kapcsolódó neves személyiségek portréinak megfestésére. Rétságon, Diósjenőn és Romhányban is láthatóan több gondot fordítanak a köztéri művek elhelyezésére, a mindennapi környezet esztétikusabbá tételére. Pásztón a nagyközségi tanács és Cso- hány Kálmán grafikusművész kezdeményezésére szobor elhelyezését tervezik a romkert környékén. Csak néhány példát említettünk. Korábban a Salgótarján üzemeiben dolgozó szocialista brigádok kezdeméFeszített Bárhogy Is általánossá vált már az a nézet, miszerint a vasútnál nincs őszi, év végi csúcs — lévén, hogy egyszerű, nyár eleji napokon is az évekkel ezelőtti forgalom többszörösét bonyolítják le —, a szállítások az utóbbi hetekben észrevehetően megnövekedtek. Miként Lukács István, a Salgótarján-külső pályaudvari állomásfőnök kereskedelmi helyettese is tájékoztatott, a vasutasok már hosz- szabb ideje feszített tempóban dolgoznak. A vasúti csomóponton mind több tehervonat közlekedik, amik egyben jelzik a belföldi szállítási igények növekedését, valamint az átmenő tranzit- forgalom gyorsulását. Salgótarján-külső, a csehszlovák határ előtti utolsó nagy pályaudvar, a legjelentősebb szerepet tölti be a megyeszékhely ipari üzemei alapanyagának és késztermékeinek szállításában, a kereskedelmi áruk fogadásában, de rajta keresztül bonyolódik a balkáni országokba irányuló forgalom nagy része is. Romániába, Jugoszláviába, Bulgáriába, még közel-keleti ornyezték, hogy a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek portréit helyezzék el a városban. Jó lenne, ha a megye és a város illetékesei e kezdeményezést tényleg felkarolnák, s gyorsítanak megvalósulását. Ügy véljük, a közömbösség és kényelmesség a jövőben köny- nyen azt eredményezheti, hogy Salgótarján, amely korábban hírnévre tett szert — többi között — köztereinek szobrai és emlékművei, mozaikjai révén is —, hátrányba kerülhet az ország ke/.r deményezőbb megyeszékhelyeivel, városaival szemben. (te) Münnich Ferenc 90 éve született Születésének 90 évfordulója alkalmából Münnich Fe- renc-emléknapok kezdődtek szombaton a szülőfalujában, a Fejér megyei Seregélyesen. Az egy hétig tartó rendezvénysorozatra az ország minden részéből meghívták a nevét viselő általános iskolák, úttörőcsapatok, szocialista brigádok és KlSZ-alapszerve- zetek küldötteit. tempóban dolgoznak a vasutasok szagokba is állítanak össze szerelvényeket, de — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek révén. — még Iránba is eljutnak az általuk kiállított vasúti kocsik. Naponta átlagosan kétezer tehervagon halad át Salgótar- ján-külsőn, amelyet az állomás dolgozói közül százhú- szan fogadnak, . rendeznek, továbbítanak, éjjel-nappal. Nagy felelősség hárul rájuk, hiszen munkájuk nagyban befolyásolja a megye- székhelyi ipari üzemek alapanyaggal történő ellátását, a kereskedelmi áruk kiszállítását, és továbbítását. A salgótarjáni végcélú rakományok kezelését negyvenhárom tagú MÁV—Volán komplexbrigád végzi — az átlagot meghaladó munkával. Tizenkét évi eredményes munkájuk jutalmául a múlt évben elnyerték a Szakma Kiváló Brigádja megtisztelő címet, s elr.ők '.ettek a MÁV Budapesti Igazgatósága hasonló jellegű brigádjai számára meghirdetett munka versenyben. Az cv első kilenc hónapja alatt a beérkezett tehervagonok 56.8 százalékát — 1325 kocsit — ók ürítettek ki, úgy, hogy mindemellett az országos átlagot is messze meghaladóan. 4,6 százalékra csökkentették a késve kira- / kott kocsik számát. Az állomás rendelkezésére bocsátott, meglehetősen korlátozott mennyiségű vagon azonban jelentős gondot okoz a MÁV-nak. s az üzemeknek egyaránt. Miként a főnökhelyettes elmondotta, csupán az utóbbi három nap alatt az üzemek által igényelt 196 vagonból mindössze 77-et tudtak kiállítani, az igénylők rendelkezésére bocsátani. Természetesen, objektív okok miatt, hiszen él a „forró drót”, meglehetősen közvetlen és hatékony a kapcsolat a MÁV és a szállíttatok között. A megnövekedett feladatok ellenére, a körzeti pályaudvaron dolgozók sikerrel teljesítik feladataikat S bár téliesre fordult már az idő, ami lényegesen nehezíti a munkát, mégis arra törekszenek, hogy ne legyen fennakadás a fontos áruk. anya- (gok, termékek fogadásában és továbbításában. A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában minden ötödik munkásnak itt dolgozik a családja, szűkebb rokonsága. Megkérdeztük néhányuktól, :m köti őket a gyárhoz. Egner Rezső 1932-ben. Mikulás estéjén ment először dolgozni. A gyárnak csaknem összes üzemében megfordult, inig végül édesapja mellé kerül* az öntödébe. S itt is maradt, ma ő az üzem egyik művezetője. Öccse, Egner József, az öntés után következő technológiai műveletért felelős. így gyakran egyeztetik munkájukat. Ha a családtagok itt töltött munkaidejét összeadjuk több mint kétszázötven évet kapunk, s mint Egner Rezső elmondta, „ha fiatal lennék, megint csak az öntödében dolgoznék.” Potlos Gyula, a minta-Iakatosműhely vezetője már negyven éve dolgozik a gyárban. Ö is sok munkát kipróbált, míg végül öntő-mintázó lett. Édesapja itt dolgozott, s a fia is iolytatja a sort, — ő a gyártmányfcjlesztési osztály vezetője. A legfontosabb erő, ami ide köti, hogy magáénak érzi a gyárat. Lőrinc In;i<- mintázóval a Lunalux-tűzhcly alkatrészéhez készítenek mintát. „Az újak jönnek-mennek, de a régiek maradnak” —mondta Téglái Gyula, a sajtolóüzem művezetője. Már huszonkét éve dolgozik a gyárban, édesapjával, öccsével, húgával és feleségével együtt. Mindenk: ismeri, s ö is ismer mindenkit, így Szűcs Béla gépállitót is, akivel képünkön új szerszám beállítását végzik, Ifi, Balavaider József még csak huszonkilenc éves, de már Közel tizenöt éve dolgozik a gyárban. „Itt születtem a kolóniában, gyermekkoromtól ismerem és szeretem a gyárat/' — vallja és erről, mint a szerszámműhely művezetője, nap mint nap bizonyságot ad. Képünkön: Schoblocher László rnarógcpkezclővcj új darabolószcrszám előkészítésére készülnek. (mz) V '/l
