Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-12 / 268. szám

Elismerés a répaásó asszonyoknak Palotáson, Héhalmon és Egy- házasdengelegen hangos a ha­tár. Naponta 150—200-an sze­dik a répát. 'Nagy többségük asszony. Gyorsan jár a kezük, szorgalmasan dolgoznak, de ahol ennyi nő van együtt, ott szaporán peregnek a szavak, olykor tréfára is sor terül. — Az asszonyok minden elismerést és dicséretet meg­érdemelnek — mondja Szíics János, a Május 1. egyesített tsz elnökhelyettese. A palo­tás! tsz 260 hektár cukorré­pát ültetett. Szép is a termés, nagyok a répák, de az a baj, hogy a gépekkel nehezen bol­dogulnak. Utoljára október utolsó napjaiban dolgozott a gépsor. A sok eső miatt a nagy, nehéz gépek nem tud­nak mozogni. A palotási sport­pálya mellett sokat bajlódnak a sárral, itt főleg az asszo­nyok dolgos kezére számíthat­nak. Özv. Pásztor Istvánná 1200 négyszögöl répát vállalt. Ami­kor teh'ette, a fia segített. A beállítást, kapálást, szedést becsülettel elvégezték. Tur- csányi Jenőné nemsokára nyugdíjba megy. Az ősszel családtagjaival együtt sokat dolgozott a répaföldön. Pász- torné és Turcsányiné a leg­szorgalmasabb héhalmi asz- szonyok közé tartozik. A palotási asszonyok sem maradnak le. özv. Markolt Andrásné, Pete Ferencné, Kiss Sándorné, Kiss Józsefné nem­csak a vállalt répát szedték ki, közülük többen naponta rendszeresen dolgoznak a kö­zös répa ásásán. Szarvasgedé- ről említhetjük Podobém Mi- hálynét, aki férjét, fiát és egész családját bevonta a sür­gős őszi t munkákba. Gépkocsi van, a szállítás­sal nem lesz baj, csak jó idő legyen még legalább két hé­tig — hallottuk Palotáson. A honvédségtől 5 gépkocsit kap­tak kölcsön, és 21 katona se­gít a répát ásni. A tsz 5 gép­kocsija és markológép dolgo­zik a répaföldeken, de ese­tenként kézzel is kell rakod­ni. Egy-két erőgép vontatja a nehéz talajon .elakadt gépko­csikat. Csak az ásás menne gyorsabban! Ka az idő kitart, ismét számítanak a gépsorra, de addig is intézkedni kellett. Ugyanis több millió forint értékű termés van még a föl­deken. A tsz vezetősége felhívás­sal fordult a tagsághoz. Kér­ték, hogy mindenki vegyen részt a betakarításban. Szá­mítanak a nyugdíjas, a jára­dékos tagok és a családtagok segítségére is. Egy katasztrá- lis hold répa szedéséért 2200 forintot, vagy 700 kg májusi morzsolt kukoricát fizet a tsz. Községenként falufelelőst neveztek ki az őszi betakarí­tásért. Héhalomban Szűcs Já­nos, Palotáson Varga Pál és Krekács István, Egyházas- dengelegen Tari Gyula, Bé­ren Ruga János a felelős a munka szervezéséért, de azért is, hogy a szállítás, az ivó- vízellátás - rendben menjen, a teát és az ebédet megkapják a dolgozók, reggel és este ide­jében szállítsák őket. Nehéz körülmények között és sokat dolgoznak most az emberek. Főleg az asszon3rok szorgalmasak. Ott állnak helyt, ahol a nagy gépek nem bol­dogulnak. A két-három hetes lemaradásért nem az asszo­nyok a felelősek, ök minden gondoskodást és dicséretet megérdemelnek. Nagy zsákmány Ecsegen Buják és Bokor közt a Galambosban Sok helyütt még szárán a kukorica, érkeznek a hírek a betakarításról. No, meg a vad­károkról. Szarvas és Vaddisz­nó örömest lákmározza a cse­megét, éjszakánként szinte me­netrend szerint látogatják a hatalmas táblákat. A „terí­tett asztalt”. Az effajta vadhízlalásnak természetesen nem örülnek a termesztők, a kártétel miatt ostorozzák is eleget a va­dásztársaságokat. Súlyosabb esetben nem ritka a nézetelté­rés, a kártérítés követelése, sőt, a pereskedés sem. Az éremnek persze két oldala van. A törvény is akként ren­delkezik, hogy a gazdának is meg kell tennie a tőle elvár­ható óvintézkedést termése megmentése, védése érdeké­ben. Van hely, ahol ezt meg is cselekszik. Ennek köszönhe­tő, hogy a krónikás csodála­tos éjszakai színjáték tanúja lehetett a minap. Buják és Bokor között, azon a helyen, amit a helyi földrajzi nevek tárában és a vadászok térké­pén Galambosnak neveznek. Leszállt az est, leshelyeiket elfoglalták a vadászok. Meg­elevenedett ellenben a háztá­jinak kimért kukoricás szé­le. A munkájuk gyümölcsét féltő gazdák tüzet gyújtottak, szorgosan tekerték a kerepelő- ket. A gépesített vadriasztók pedig óriási köröket róttak motorkerékpárjaikkal a tábla körül. De elég egy fedezetlenül hagyott sáv és a táblába be­szökött vaddisznó már kezdi is elkölteni vacsoráját. Még­hozzá szinte zavartalanul, hi­szen a hatalmas területről még• bottal sem lehet elűzni. A tábla mérete miatt a kuko­ricás nemcsak „terülj asztal­kám”, hanem jó búvóhely is. lakó, kizsigerelve 158 kilót nyomott. Háry János erre azt mon­daná: de ez még mind sem­mi. Igaz is: az ecsegi határ­ban lesben álló vadász zsák­mánya egyetlen hajnalon összesen elérte a hét mázsát is. Ennek a különös eredmény­nyel járó vadászatnak pedig a következő a sora. A téesz vezetői figyelmez­tették az egyik mezőőrt — aki történetesen a helyi tár­saság vadászmestere is —, le­gyen már gondja az egyik táblára. Mert, hogy a nagy za- bálás gyászos nyomait csúfo­san összetört kukorica jelzi. A mezőőr-vadász másnap hajnalban már a helyszínen volt. Rövidesen négy disz­nót kapott „puskavégre”. A Így történhetett, hogy a nagy ritka zsákmányt — némi ká- csinnadratta ellenére több romkodással — maga előtt te- vaddisznót is puskavégre kap- reite. Egészen a termelőszö­tak a vadászok a Galambos­ban. Legutóbb éppen egy szé­pen fejlett koca bánta a kör­nyék egyik téeszelnökével való találkozást. A háztáji kukoricán hízott sörtés bozót­36 hír a kismamáknak A pásztói kórházban december­ír töl felújított és korszerűsített szülőosztályon fogadják a kisma­mákat. Nincs több áev* marad az 56, de a betegek és a szülé­szeti osztályon dolgozók egész­ségügyi és szociális körülményei lényegesen javulnak. Eddig sok kellemetlenséget okozott, hogy a fürdőszobára és mellékhelyiségre jvakran vár­ni kellett. Most né«?v ú.i tusolót és mellékhelyiségeket építettek. Korszerűsítették a szülőszobát, jobb a megvilágítás, új műsze­reket szereztek be. A szülőszoba mellett két helyiségből álló új­szülöttrészleget hoznak létre. A szülészeti osztály elhelyezése, belső körforgalma jobb, a gyó­gyítás és a betegek szempontjá­ból is kedvezőbb, a tisztaság, a higiénia követelményei jobban betarthatók. A korszerűsítést a kórház há­zi kezelésben végezte, ígv gvor- sabb és olcsóbb volt. az építke­zés közben dolgozhatott az osz­tály. Dr. Kovács Bertalan igaz­gató főorvos arról is tálékoztr**- ta lapunkat, hogv az idén 800 ezer forint értékű műszert sze­reztek be és még további fi °0 ezer forint értékű megrendelt­tel iesítését váriák. A iövő év e’eién kezdődik a pásztói kórház elektromos rekonstrukeióia. Er­re kétmillió forintot költenek. vetkezet majorjáig, ott aztán a négy sertést bezárta az is­tállóba. Rövidesen jelentke­zett a tulajdonos is, egy Ke­resztvölgyben lakó téesztag személyében. Szabálysértési feljelentés, helyszínelés, bírságolás — így folytatódott az eset. A szemlélő, ítélkező bizottság éppen a helyszínen járt, ami­kor azt mondja a mezőőr-va­dász: ő ugyan még körülnéz egy kicsit alaposabban. Es a tábla közepén rátalált a meg­dönthetetlen bizonyítékra. Ott hevert a jóllakott négy háztá­ji sertés, majdhogy nem édes- deden szundikálva. A rossznyelvek azóta is azt mondják: igen derekasan tá­mogatja húsprogramunkat ez a keresztvölgyi polgár. Egyik kocája most is televan malac­cal, csak ... Éppen disznóólát felejtett el építeni. —kele— Szurdoispiissp£iS«RÍ»en Lázas munka fogadott a szurdokpüspöki Béke Ter­melőszövetkezet gépjavító műhelyében. Háromtagú csoport a lánctalpas gép mo­torja fölé hajolva kereste a hibát. Távolabb vasfűrész hangja hallatszott. Ezt a ka­lapács ütemes kopogása, csat­togása szakította meg. A munka zajától visszhangzott a műhely. A fiatalok mindegyike mennyien fiatalok szakmunkás. Az átlagéletkor Ezért a gondjaink, alig több mint húsz év. Köröm Zoltán előzőleg a községi KISZ-alapszervezet vezetőségi tagjaként tevé­kenykedett. Most a termelő- szövetkezetben ifjúsági meg­bízott. Az itt dolgozó közel ötven fiatal érdekeit képvi­seli. — Milyen kérdések kerül­tek szóba a nemrég tartott ifjúsági fórumon? — A fiatalok főként szo­ciális jellegű gondokról szól­tak. Megoldatlan még az ét­keztetés, a konyha, valamint az állattenyésztésben a fű­tés — válaszolta határozot­tan. Közben kisebb csoport jött össze. A jelenlegi munkáról esett szó. De beszéltek a fia­talok és idősebbek kapcsola­táról is. A műhelyben szinte vala- vagyunk. örömeink közösek. Ezeket megvitatjuk. Az idősebb szakik sok-sok ta­pasztalatot adnak át. Nem­csak a munkában, hanem az élet más területén is. Ha ké­réssel fordulunk hozzájuk, készséggel segítenek. Ez különösen a csoportos mun­kánál fontos — mondta az ifjúsági felelős. Köröm Zoltán 1973-ban szerezte meg az autó-motor- szerelői szakmunkás-bizonyít­ványt. Először Pásztón dol­gozott. Két éve, hogy Szur­dokpüspökibe visszakerült. Munkatársai megszerették, dolgos, szerény fiúnak tart­ják. Különösen az erőgépek javítását érti kitűnően. — Mivel foglalkozik sza-, bad idejében? — Egy falusi kertes ház­ban mindig akad tennivaló. Hol ezt, hol azt kell megiaví- tani, vagy felszerelni. Igaz, én gépekkel foglalkozom, de a növényeket is kedvelem. Nagyon szeretek kertészked­ni. Számomra mindig kikan- csolódást jelent. Hét végén szívesen szórakozom a bará­taimmal. Moziba járunk, táncolgatunk. Esténként a könyveket bújom. Az olva­sás az egyik legszebb dolog. Közben ismét hozzákezdett a gép javításához. Csattog­tak a kalapácsok, dolgoztak tovább a fiatalok. — b. zs. — Postáscsalád Vanyarcon Kovács Józsefné, a vanyarci posta vezetője hirtelen nem is tudja, milyen szavakkal di­csérje Urbán András kézbe­sítőt. — A lehető legjobbakat tu­dom mondani. Azt hiszem, eb­ben minden benne van. Lel­kiismeretes, alapos, megbíz­ható. Urbán András kilenc éve postás. De nemcsak ő, ha­nem a felesége is. Megosztják a falut, ketten kézbesítenek. — Van munka bőven. Egy postás sok cipőt elnyű az esz­tendők során, amíg naponta végigjárja a falut, bekopog a házakhoz. A feleségem két­órásként kezdte, most már na­pi öt órát dolgozik. A többi nekem marad. Három gyermeket nevel a postás házaspár. Az otthoni dologból az édesanyának jut a több... Zsuzsika hathóna­pos. ő a ’egkisebb. Bánkódik is Urbánné, hogy mivel csök­kentett munkaidőben dolgo­zik, nem kapta meg a gyer­mekgondozási szabadságot. . . A középső kislány /hatodikos. A fiú már komoly fiatalem­ber. — Salgótarjáhban tanul a szakmunkásképzőben. Nem lett hűtlen a postához. Külső­belső hálózatszerelőnek ké­szül. A telefonok doktora lesz. Kedve volt hozzá, hadd tanul­ja. jó szakma. Nem akármilyen munka­helyről érkezett Urbán And­rás, amikor a vanyarci postás­Dunai Csepe­megbe­Akkor Csak ságot választotta. A Kőolajfinomítóban és len műszakvezetőként csült szakember volt. sem félt a munkától, keveset látta a családját. Sza­badnapjain motoron járt Cse­pelről Vanyarcra. A vállalat továbbköltözött. Ö pedig / ha­zajött postásnál!. — Nem bántam meg, szere­tem csinálni. Változatos, so­hasem unalmas. Érzem, hogy várnak, ismernek, szeretnek. Amikor kezdtem, hetven tele­vízió vo't a faluban. Most háromszázhúsz van. Több mint négyszáz újságelőfizető. Nem kell sokat beszélnem, magya­ráznom. A jó postásnak szí­vesen elhiszik, hogy kell az újság a háznál... — cse — Mátraszőllősi hétköznapok Szorgalmas emberek, megvalósult tervek Mátraszőllősön mondta Bal- fejeződött be a Zrínyi utca és tanuló jár ide. Legtöbbjük­ig József, a tanács társadal- a Marx tér felújítása. Két- nek dolgozik az édesanyja, mi elnöke: százezer forintot költöttünk édesapja. Napközi eddig nem — Tudja mi fejezi ki leg- rá. Még a héten várjuk a jár- volt. jobban a község fejlődését? daépítőket, akik az új telepen — Szülői értekezleten több- Valamikor két autóbusz járt „eltüntetik’’ a sarat. A költr szőr is kérték megvalósítását, ide. Egy reggel, egy este. Ma ségvetési üzem csinálja. Nyugodtabban tudják a gye­pedig? Ha hiszi, ha nem, leg- Közbeszól Bállá József: reket, felügyelő mellett tanul, alább húsz járat van. Az ál- — Ki ne felejtsük a ’ tv- Most szeptemberben végre lomásra, Pásztora, Salgótar- erősítő állomást. A Szarka- rendeződött a napközi ügye. janba,' kinek mikor tetszik és szurdok-tetőn áll a torony. Sok segítséget kaptunk. a munkája, hogy szólítja, úgy utazik... Az előbbrelépés másként is mutatkozik: A gomba­mód szaporodó nagyablakos, szép házak sokaságában, a te­levíziók, -gépkocsik gyarapo­dó számban, az igények nö­vekedésében. A tanácson Veres Zoltánné gazdálkodási előadó meséli: | — Akad újdonság nálunk, Szőllősön éppen elég. Most » * P,; é ¥ ~ t wi* * ÉÉiiil örvendetes, hogy diákjaink iskolai tanulmányaikon tű! öntevékenyen vagy szervezetten, ismereteiket bővítő kuta­tómunkát, tanulmányjelüegű pályázatokat készítenek. Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban Harsányt Eri­ka, Major Éva és Pintér Judit a közelmúltban ért el értékes helyezést egy néprajzi és helytörténeti pályázaton. Ké­pünkön: a szorgalmas diákok Kadics István művésztanár társaságában. — kj — Az odavezető utat lekövezték. Már csak a felső réteget húz­zák rá. Ha minden jól megy, egy-két héten belül üzembe- helyezik, örülünk neki, mert nemcsak a mi falunkban, ha­nem a környező községekben is jobb lesz a televízió vétele. ★ Mátraszőllősön nemrégiben nagy esemény történt. Falu­gyűlésen úgy határoztak az emberek, hogy ezentúl a Pász­tói nagyközségi Tanáccsal közösen intézik ügyes-bajos dolgaikat. Magyarán, Mátra- szőllős Pásztó társközsége. — A netán aggodalmasko­dók is választ kaptak. Mát- raszőllős fejlődése a jövő­ben is biztosított. A község­ben tanácsi kirendeltségen intézik az állampolgárok ügye­it. De, ha netán Pásztora kell utazni, az sem gond, mert jó a közlekedés — bi­zonyítják a tanács dolgozói­— Beszéljünk az öregek otthonáról és az iskolai nap­köziről is — mondja Veresné. — Régi tervünk, hogy csiná­lunk öregek napközi otthonát. A fiatalok nagy része eljár dolgozni. Az öregek egyedül vannak otthon. Előfordul az is, hogy egy-egy idős ember teljesen magára marad. Mi­lyen jó lesz, ha napközben összejöhetnek. Beszélgetnek, meleg ételt kapnak. Jövőre nekilátunk a megvalósításnak. Az iskolai napközi ügyében oedig legjobb, ha az igazgatót kérdezi... Nagy Miklós, igazgatót az iskola folyosóján találjuk a gyerekek között. Kétszáztíz — Kitől’ — Összefogott a tanács, a szülők, a pedagógusok. Dle- hány János társadalmi mun­kában napokig dolgozott a vízvezeték-szerelésen. A ta­nárok festették a falat, a tanárnők takarítottak, a szü­lők rendezték a környéket. Csak így lehetett. Novetnber 1-én a napközi — igaz, hogy egyelőre ideig­lenes helyen —, de már fo­gadta a harminchárom alsó. tagozatost, akiket fel tudtak venni- Az óvodában főznek, napközis nevelő vigyáz rájuk. — Sajnos a jelentkezőknek csak harmadát sikerült elhe­lyezni. De jövőre végleges he­lyet kapunk a termelőszövet­kezet volt irodájában és ak­kor három csoportot szeret­nénk. Oda költözik „társbér­letbe” az öregek napközije is. A konyha ellátja a gyere­keket, öregeket. — Milyen a község ellátá­sa? Gömbicz Jánosné ÁFÉSZ- ügyintéző a legilletékesebb a válaszra: — Nem panaszkodhatunk. Az iparcikk-vegyesboltban sok minden megtalálható. A boltvezető Institorisz József és helyettese Hegedűs Gyuláné mindent megtesz azért, hogy a községbeliek megtalálják amit keresnek. A hentes egy héten egyszer, . pénteken jön, de a mélyhűtőben mindig van ' csirke, kacsa, aprólék. Külön zöldségboltban vásárolhatnak a háziasszonyok- A fiatalok­nak ott a presszó. Csatai Erzsébet NÓGRÁQ — 1976. november 12., péntek 5 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom