Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

Fogadás a Kremlben Illést tartott a KISZ központi bizottsága November 11—14 kosait összeül a portugál kommunisták Alekszej Koezigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Abu Bakr Junisz Dzsaber ezredest, a líbiai forradalmi parancsnokság tanácsa tagját, a líbiai hadse­reg vezérkari főnökét. Az ezredes átadta Kosziginnak Kadhafi líbiai elnök üzenetét. Patrick Hiiiery az új ír elnök ■ Patrick Hillervt hivatalo­san az ír Köztársaság új el­nökének nyilvánították. Dél­ben járt le a jelölésele beje­lentésének határideje, s miu­tán a Fine Gael és az Ír Mun­káspárt koalíciója nem állí­tott jelöltet, az ellenzéki Fian- na Fail párt képviselője vá­lasztás nélkül lett az ír Köz­társaság államfője. Patrick Hillery november 24-én ve­szi át hivatalát Dublinban, jelenleg a Közös Piac brüsz- szeli bizottságának tagja. Hillery elődje, Cearbhall O Dalaigh mindössze két és fél év után lemondott tisztségé­ről, miután Patrick Donegan hadügyminiszter durván meg­sértette a kormány rendkí­vüli felhatalmazásáról szóié törvény alkotmányosságának kétségbevonása miatt. A sú­lyos gazdasági gondokkal küsz­ködő és csekély parlamenti többséggel rendelkező kor­mánykoalíció kerülni akarta az erőpróbát az ellenzékkel, ezért nem állított elnökjelöl­tet (MTI) Óvári Miklós és Győri Imre Moszkvába utazóit A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Moszkvába utazott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Győri Imre a Közpon­ti Bizottság titkára- Kíséretük­ben van Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB társadalomtudo­mányi intézetének igazgatója, valamint Grósz Károly és Kor- nidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetői. Kedden ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga. Részt vett a tanácskozá­son Baranyai Tibor, az MSZMP KB helyettes osztály- vezetője. Először dr. Maróthy László az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja a KISZ kb el­ső titkára tájékoztatta , a köz­ponti bizottságot a szocialista országok ifjúsági szövetségei­nek ez év november 3. és 5. között Moszkvában megtar­tott konzultációjáról, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 59. évfordulójának ün­nepségeiről, a Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP főtitkárá­val való találkozásról. A kon­zultáción 11 szocialista or­szág ifjúsági szervezeteinek első titkárai, elnökei, nemzet­közi ügyekkel és a dolgozó if­júsággal foglalkozó titkárai vettek részt. A konzultáció résztvevői megvitatták az if­júsági testvérszervezetek rész­vételét a testvérpártok kong­resszusi határozatainak vég­rehajtásában, az ifjúság mun­kára nevelésének tapasztala­tait a tudományos technikai forradalom körülményei kö­zött. Véleményt cseréltek a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről, a XI. világifjúsági és diáktalálko­zó megrendezéséről. A KISZ központi bizottsá­ga elfogadta a tájékoztatót. Ezután a központi bizottság Barabás Jánosnak, a kb tit­kárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ 1977—78-as mozgalmi évre szóló akcióprogramjára tett javaslatot, amely ebben az évben az Edzett ifjúságért! címet viseli. A KISZ központi bizottsá­ga úgy döntött, hogy az alap­vető rétegek szerinti jobb dif­ferenciálás érdekében külön akcióprogramot ad közre a dolgozó és a tanuló fiatalok KISZ-szervezetei részére. Az ifjúsági szövetség akcióprog­ramjai a KISZ .szervezeteinek, tagjainak különösen fontos és időszerű feladataival kapcso­latos konkrét teendők hatá­rozzák meg. Az ifjúsági szö­vetség központi bizottsága felhívja az alapszervezeteket, hogy saját akcióprogramjai­kat, a tagok egyéni vállalá­saival összhangban, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítsák ki, önálló kezdemé­nyezéseikkel gazdagítsák az akcióprogramot, biztosítsák á központi célok megvalósítá­sát. Az akcióprogramok hang­súlyozzák: a KISZ tagsága az 1977—78-as mozgalmi évben az MSZMP XI. kongresszusa céljainak valóra váltásán, a KISZ IX. kongresszusán el­fogadott határozatok követ­kezetes végrehajtásán mun­kálkodik. Valamennyi KISZ- tag legfontosabb tennivalója, hogy becsülettel helytáll­jon a munkában, a tanulás­ban és a haza védelmében. Az ifjúsági szövetség szá­mára fontos politikai cél a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus erősítése a társadalmi haladá­sért küzdő erőkkel vállalt cselekvő szolidaritás. A KISZ nemzetközi feladatait a jö­vőben Is az „antiimperialis- ta szolidaritás, béke, barátság” jelszó jegyében teljesíti, s jó házigazdája kíván lenni az európai ifjúsági leszerelési konferenciának és felkészül az 1978-ban Havannában sor­ra kerülő XI. világifjúsági és diáktalálkozóra. A KISZ kb a továbbiak­ban Borbély Gábornak, a kb titkárának előterjesztésében megvitatta a XI. világifjúsági és diáktalálkozó előkészüle­teire vonatkozó javaslatot. A központi bizottság a KISZ IX. kongresszusán elfogadott határozatnak megfelelően megerősítette: a KISZ elfo­gadja a nemzetközi előkészí­tő bizottság felhívását és an­nak alapján részt kíván ven­ni a XI. VIT-en, valamint a fesztivál előkészítésében. A tanácskozáson döntöttek a ha­zai felkészülés politikai fel­adatairól, s úgy határoztak: a KISZ kb kezdeményezi a magyar nemzeti előkészítő bizottság megalakítását Ezután Deák Gábor, a kb titkára előterjesztésében megvitatták és elfogadták az országos KISZ-értekezlet és a területi küldöttgyűlések ösz- szehívásának, képviseleté­nek, valamint a KlSZ-bizott- ságok, vezetőségek tisztség- viselői megválasztásának rendjére tett javaslatot. (MTI) Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével kedden parlamenti küldöttség uta­zott Iránba. Képünk: a delegáció búcsúztatása a Ferihegyi repülőtéren. Helsinki és a gazdasági együttműködés a többi nyugati ország eseté­Az európai kommunista és munkáspártok 1976. június 29- en és 30-án megtartott ta­nácskozásán a testvérpártok között igen széles körű egyet­értés jött létre abban a kér­désben, miként lehetne elmé­lyíteni, földrészünkön az eny­hülés irányzatát, s biztosítani, hogy ez a tendencia a jövő­ben kevésbé függjön az egyes tpkésállamok belpolitikai hul­lámverésétől. A berlini ta­nácskozás igen széles össze­függésben tárgyalt a lehetsé­ges intézkedésekről. A doku­mentum harmadik pontja egyebek közt harcba szólitolt azért, hogy fejlesszék minden európai állam gazdasági együttműködését, függetlenül gazdasági és társadalmi rend­szerüktől, az egyenjogúság­nak, valamennyi állam nem­zeti szuverenitása tisztelet­ben tartásának és a kölcsönös előnyöknek az alapján, ami feltételezi az összeurópai ke­reskedelem fejlődését féke­ző diszkriminációknak és kor­látozásoknak a megszünteté­sét. Ez teljesen megfelelne mind a dolgozók által a vál­ság követelményei ellen ví­vott harc, mind pedig az eu­rópai országok gazdasági fej­lődése érdekeinek. Ez a megállapítás — a do­kumentum egészével együtt — azt tükrözi, hogy a kom­munista pártok olyan politi­kai érót testesítenek meg, amely következetesen mun­kálkodik a helsinki záróok­mány szellemének és betűjé­nek érvényesítésén és betar­tásán. Annak idején Európa államai, valamint az USA és Kanada elfogadták: a nem­zetközi kereskedelem a növe­kedés és stabilitás kulcsténye­zője és elismerték, hogy a leg­nagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hat­hat a kereskedelem fejlődé­sére. Helsinkiben megállapo­dás született arról is, hogy bá­torítani kell a külgazdasági kapcsolatok legsokoldalúbo fejlesztését épp azért, hogy kihasználják a különböző gaz­dasági és kereskedelmi lehe­tőségeket. Az, hogy Berlinben ebben a vonatkozásban is újra ráirá­nyították a figyelmet Helsin­kire, mint saját tapasztala­taink is bizonyítják, rendkí­vül időszerű. Az Európában kialakult új légkör kedvezően hatott a kétoldalú, valamint az egész kontinenst átfogó gazdasági együttműködés fej­lesztésére, a tudományos­műszaki kaocsolatok szélesí­tésére. Egyúttal azt is meg kell állapítani, hogy még tá­volról sem valósult meg min­den lehetőség. A szocialista országok ed­dig is sok egyezményt kötöt­tek a fejlett tőkésországokkal. A kereskedelmi forgalom —a konjunkturális ingadozást nem számítva — bővült, a működő ipari kooperációk száma nö­vekedett. A gazdasági együtt­működés egyezményes alap­jai részben bővültek az új, hosszú lejáratú gazdasági, ipa­ri és tudományos-műszaki együttműködési megállapodá­sok révén, egyidejűleg azon­ban paradox módon szűkül­tek is azáltal, hogy a Közös Piac tagállamai nem hajlan­dók kétoldalú kereskedelmi egyezményt kötni velük. Nyil­vánvaló, hogy a záróokmány gazdasági együttműködéssel foglalkozó fejezeteinek meg­valósítását akadályozza a Kö­zös Piac és az Egyesült Ál­lamok részéről a szocialista országokkal szemben alkal­mazott diszkrimináció. (Az Egyesült Államok törvény- hozása a Szovjetuniótól, zánktól. s más szocialista or­szágoktól továbbra is meg­tagadja a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalmazá­sát:) Á „kilencekkel” és az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatainkban te­hát kevésbé érvényesül a zá­róokmány rendelkezése, mint ben. A helsinki záróokmány gaz­dasági együttműködési kér­désekkel foglalkozó fejezete különösen jó lehetőségeket kí­nál a sokoldalú együttműkö­désre. A szocialista országok itt is kezdeményezóen lépnek fel. Nagy figyelem kíséri ja­vaslatukat a KGST és a Kö­zös Piac közötti egyezmény­re vonatkozóan. Széles körű érdeklődés fogadta a Szovjet­unió kezdeményezését össz­európai energetikai, környe­zetvédelmi és közlekedési ta­nácskozások megrendezésére; az Európai Gazdasági Bizott­ság már állást is foglalt a ta­nácskozások előkészítésének megvizsgálása céljából. Véle­ményünk szerint hasznos és fontos lenne meggyorsítani a tanácskozások összehívását, konkrét formába önteni az ez­zel kapcsolatos teendőket. Saj­nos, ami a KGST és a Közös kapcsolatait illeti, a ,.ki- lencek" magatartása mosta­náig akadályozza az érdemi előrelépést. Megközelíthetjük egyéb­ként a kérdést a záróok­mány „lelkét” jelentő alapel­vek oldaláról is. A 10. alap­elvben a részt vevő államok vállalták, hogy jóhiszeműen teljesítik nemzetközi jogi kö­2 NÓGRÁD — 1976. november 10., szerda ha— Piac kongresszusa Lisszabonban hétfőn köz­zétették e Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának a párt Vili. kong­resszusára készített beszá­molóját A „Portugál for­radalom múltja és jövője” című 440 oldalas beszámolót az Avante kiadó jelentette meg könyvalakban, Alvaro Cunhal nevével. A könyv nyolc fejezete a fasiszta diktatúra utolsó éveit, április 25. és a forra­dalom vívmányait, a portu­gál forradalmi folyamatot, az új demokratikus rend­szert, a demokráciát fenye­gető veszélyeket, a szükséges politikai intézkedéseket, a munkás- és a népi mozgal­mat, a párt helyzetét taglal­ja. A „Demokratikus alter­natíva” című részben a be­számoló baloldali többség és olyan baloldali kormány megalakítása mellett száll síkra, amelyben a kommu­nisták is részt vesznek. A KB demokratikus megoldás­nak tartaná azt is, hogy pár­toktól független katona, vagy polgári politikus alakí­tana kormányt a jelenlegi helyett és a kabinetben „füg­getlen katonák és politiku­sok” vennének részt. Ilyen kormány — mondja a doku­mentum — számíthatnia a szocialista és a kommunista párt támogatására. A KB sze­rint mindkét esetben úgy kellene kormányt alakítani, hogy a köztársasági elnökkel és a forradalmi tanáccsal kellene megvitatni minden kérdést. A PKP KB nem tar­taná megoldásnak a nemzet- gyűlés idő előtti feloszlatá­sát és rendkívüli választások kiírását, A szövetségi politika kér­déseit boncolgatva a KB megállapítja: „a munkásosz­tálynak a parasztsággal való szövetsége alapvető ahhoz, hogy a demokratikus forra­dalmat továbbfejleszthessék a szocializmus felé”. A PKP Vili. kongresszu­sát a lisszaboni nemzetközi vásár nagypavilonjában tart­ják november 11. és 14. kö­zött. (MTI) Jobboldali tüntetés az arabközi Szárkisz elnök vasárnapi üzenete, valamint a libanoni bal- és jobboldal vezetőinek hétfőn elhangzott felszólítá­sa ellenére, keddre virradó éjszaka ismét súlyos tűzpár- baj alakult ki Bejrut jobb­oldal ellenőrizte keleti és a baloldal ellenőrzése alatt ál­ló nyugati része között. A rádiójelentések súlyos éjsza­kai csatározásokról számol­tak be. A szembenálló felek gépfegyverrel, tüzérséggel és föld-föld rakétákkal lőtték egymást, és egymást vádolják a Rijadban kihirdetett tűzszü­net megszegésével. A főváros keresztény lakta körzeteiben és Dzsuniében, az úgynevezett keresztény fővá­rosban kedden tiltakozási hul­erők ellen lám robbant ki az arabközf biztonsági erők akcióba lé­pése ellen A jobboldali tün­tetők barikádokat állítot­tak fel az utcákon, a keres­kedők bezárták boltjaikat és az iskolai oktatás is elmaradt. A jobboldali milicisták és a szélsőséges csoportok fegyve­resei robogó gépkocsikból szólították fel a lakosságot, hogy csatlakozzék a tiltakozó megmozduláshoz. A jobboldali tüntetők kö­zölték az UPI tudósítójával, hogy a keresztény negyedek­ben szükségtelennek tartják az arabközi erők jelenlétét, mert — úgymond — a tér­ségben szavatolva van a bé­ke és a biztonság. Líbiai, egyiptomi közeledés Az Al-Fatahnak, a PFSZ legjelentősebb szervezetének kairói • képviselője közölte: Jasszer Arafat, a PFSZ vb el­nöke jelentős haladást ért el az egyiptomi—líbiai ellenté­tek elsimításának útján, s a telezettségeiket. A Közös Piac kilenc tagállama aláírta az Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezményt (GATT), és a magyar csatla­kozási okmányt. Ezztel vállal­ták, hogy az egyezmény ren­delkezéseivel ellentétes, diszk­riminatív mennyiségi korláto­zásokat velünk szemben nem növelik, illetve fokozatosan megszüntetik. Ez azonban a mai napig csak elenyésző szá­zalékban történt meg. A helsinki konferencia óta eltelt időszakban kiderült: az alapokmányban rögzített el­vekért szívós harcot kell vív­ni, maguktól nem valósulnak meg, a nemzetközi politikj-, ban nincs ilyen automatiz­mus. Ezért igen lényeges, hogy Európa kommunista pártjai — a hatalmon lévő pártok is, amelyek az államéletben ve­zető szerepet töltenek be, s a nyugat-európai kommunista mozgalom osztagai — együt­tesen harcolnak Helsinki szel­lemében a diszkrimináció nél­küli gazdasági kapcsolato­kért. Ez az alapvető záloga annak, hogy e küzdelem ered­ményes lesz. Emellett figye­lembe kell venni még egy má­sik tényezőt is: az együttmű­ködés a Nyugat számára is alapvető érdek, mint ezt a realista módon gondolkodó po­litikusok, s a legfontosabb tőkéscsoportok fel is ismerik. Valószínű tehát, hogy a kö­vetkező évek a kelet—nyugati kereskedelemnek az eddigi­nél dinamikusabb fejlődését hozzák meg. Vajda Péter két ország kapcsolatainak ja­vítását szolgáló jó szolgálata­inak eredményeképpen ked­den miniszteri szintű líbiai delegáció utazott Kairóba, hogy a nézeteltérések áthi­dalására közvetlen tárgyalá­sokat kezdjen. A szóvivő hozzáfűzte, hogy a líbiai küldöttség kairói lá­togatása Anvar Szadat egyip­tomi és Moamer Al-Kadhafi líbiai államfő találkozójának „előjátéka’’ lehet. Ugyanakkor cáfolta az A1 Gumhiruja kairói napilap keddi hírét, amely szerint Kadhafi már ezen a héten Kairóba látogat. „Kadhafi ezredes látogatá­sára vonatkozólag még sem­miféle tervet sem készítettek — mondotta az Al-Fatah meg­bízottja, — A kedden Kairóba érkező líbiai küldöttség láto­gatásának célja az, hogy le­rakja a megbékélés alapjait és egyengesse a líbiai—egyip­tomi csúcsszintű találkozó út­ját”. A küldöttséget Taha Serif Ben Amer, a Líbiai Arab Köztársaság forradalmi pa­rancsnoksága tanácsának ügyeivel foglalkozó állammi­niszter vezeti. A Reuter emlékeztetett ar­ra, hogy Egyiptom és Líbia viszonya az Izraellel szembe­ni magatartás körüli véle­ménykülönbségek miatt romlott meg s. hogy Kadhafi ezredes egy líbiai napilapnak adott nyilatkozatában nemré­giben kijelentette: rendezni kívánja az Egyiptommal fenn­álló összes függő problémá­kat. Az UPI úgy értesült, hogy a Ben Amer vezette líbiai küldöttség Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi köztár­sasági alelnökkel, Szajed Ma- reivel, a parlament elnökével és talán Szadat államfővel is találkozik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom