Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
FONTOS FELADAT A mezőgazdasági dolgozók és gazdaságok védelme Az élet megvédése és a veszteség minimálisra csökkentése a polgári védelem — egyik — legfontosabb feladata- A védelem megválósítasa alap ve tőén négy irányban folyik: A lakosság erkölcsi, politikai és szakmai felkészítése. A tömegpusztító fegyverek várható alkalmazása _ rendkívüli követelményeket támaszt az egyénnel, a családdal és ■**. egész lakossággal szemben- Ezért az ország egész lakosságát úgy kell felkészíteni, hogy magas fokon ismerje a védekezés módszereit és meg legyen győződve a legegyszerűbb védőeszközök hatásosságáról. helyesen tudja a megfelelő eszközöket kialakítani és alkalmazni. A védekezés másik formája a tájékoztatás és *■ riasztás megbízható megszervezése. Egyrészt tehát a lakosság gyors értesítése a várható támadásról, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a védelmi rendszabályok bevezetésére, megvalósítására, másrészt a lakosságot nukleáris, vegyi és biológiai csapás esetén folyamatosan tájékoztatni kell azokról a magatartási szabályokról és tennivalókról, amelyeket a kialakult helyzet megkövetelA tömegpusztító fegyverek hatásai ellen a lakosság Közvetlen védelmének kérdései felülvizsgálatra kerültek szinte az egész világon. Egyértelművé vált, hogy a tömeges nukleáris csapások következményéként a levegőbe került radioaktív sugárzó részecskék kiszóródiása, valamint a vegyi és biológiai támadás az országok egész területét és az ott élő lakosságot tartósan veszélyeztetikElőtérbe került a távolsági és helyi védelem összehangolt alkalmazása. Védelmet kell biztosítani a nem városi településekben élő lakosság részére a helyi személyi és anyagi erőforrások figyelem- bevételével. A lakosság felkészítésének negyedik területe a személyek és családok egyéni védelmének megvalósítása- Itt nagy tömegeket érintő egyéni védő- és szükségvédő eszközökkel való ellátásról van szó- Ilyenek: légzésvédő eszközök, népgáz- é’arc, porálarc, szükség-giz- álarc bőrvédő eszközök- védőruha, szükség védőruha, sugárzást mérő műszerek, egységcsomagok, gyógyszerek. A polgári védelem feladata különböző kiadványok, segédletek és bemutató útján olyan helyzetet teremtem az egész országban- hogy a lakosság képes legyen a fentiek közül a szükségvédő (légzésvédő, bőrvédő)) eszközöket saját erőből és helvi eszközökből elkészíteni, és azokat helyesen alkalmazni. A mezőgazdasági jellegű, terü’eten élő mezőgazdasági dolgozók és lakosság védelme tehát a tömegpusztító fegyverek említett hatásai ellen rendkívül összetett és bonyo- lut f.lr.dat- E feladat méretére jellemző, hogy az ország lakossága több mint 00 százalékának védelméről van szó. Tekintettel a szennyeződés, a fertőzés várható hatalmas kiterjedésére és gyors terjedésére- valamint nehezen felismerhető voltára, a védekezés csak megelőzés útján érhet el eredményeketA-z állatokat a radioaktív sugárzás épp úgy károsítja, mint az embert. Az állatok számára a veszély még nagyobb, hiszen azok többnyire csak istállókban kereshetnek menedéket, míg az emberek az óvóhelyeken nagyobb biztonságot találnak. Az állatok a legelőn nemcsak a radioaktív csapadék hatásának vannak kitéve, hanem a takarmány által szervezetükbe jutott radioaktív anyagok hatásának is- A védekezési intézkedések kidolgozásánál két alapvető tényt k,ell figyelembe venni. Ezek a következők: a radioaktív sugárzás annál veszélytelenebb, minél több idő telt el a robbanás óta- A £v-*'-hatás annál T"n "'b. r-' • M me zszebb tartózkodjak a sugárzás forrásától, a sugárzó anyagtól. A megelőző intézkedéseket tehát minden gazdaságnak előre ki kell dolgozni es jóval a várható támadás előtt végre kell hajtani, mert ezek megvalósítása a munkaigényesség miatt hosszabb időt feltételez. Itt számításba kell vennj az állatok számán kívül azok lehetséges összes tartózkodási helyét, az évszakot, a terepviszonyokat, és más tényezőket- Elősorban az állatok állandó tartózkodási helyeit kell a külső levegő beáramlása elől elszigetelni. Amennyiben kellő számú férőhely az istállóban nem áll rendelkezésre, akkor kukoricaszárral körül vett és sárral tapasztott pajta, vagy szín is jó szolgálatot tehet az állatok védelméreErdős területek is jó védelmet nyújthatnak. Okos kihasználás esetén még a sík terepen levő erdő is csökkentheti az állatok sérülésének veszélyét. Az élelmiszerek védelménél célunk megakadályozni, hogy szennyező, fertőző anyagok közvetlen érintkezésbe kerülhessenek élelmiszereinkkel- Ez kétféleképpen oldható meg. Az egyik mód, hogy a raktárakat védett objektumokba (barlangok. föld alatti építmények) helyezzük, a védettség nélkülieket pedig előkészítjük, hogy a külső levegő ne hatolhasson be a raktártérbe- A másik mód ez élelmiszerek csomagolása útján való megóvása. Legalkalmasabb az üveg, fémkon- zerv, műanyag és fémfóliákból álló burkolat. A vágóhidak és húsüzemek védelme nehezen oldható meg- A létesítmények telepítésénél figyelembe kell venni a polgári védelmi követelményeket. A szemes takarmányok védelmét vízhatlanított ponyva, vászon- vagy zsák anyaggal való letakarással tudjuk biztosítani- A magtárak előkészítését ugyanúgy kell elvégezni, mint az istállókét. Polgári védelem Az ifjúság honvédelmi nsveiéséérf Kiszóródás elleni védelem Radloaktlv-kiszóródás elleni védelmet legegyeszerűbben és leggyorsabban akkor tudunk biztosítani, ha a szükséges építési munkát olyan helyen végezzük el, ahol a védelem bizonyos foka már eleve rendelkezésünkre áll. A különböző anyagok a radioaktív sugárzás nagyságát csökkentik. Amennyiben tehát rendelkezésünkre áll valamilyen létesítmény, amely a sugárzás intenzitását a kívánt mértékben csökkenti, úgy a feladatunk már csak az, hogy a levegőben lebegő radioaktív poroknak az építmény belsejébe való bejutását megakadályozzuk. Amennyiben azonban a rendelkezésünkre álló építmény különböző szerkezeti elemei a kívánt csökkentő hatását nem biztosítanák, úgy az egyes szerkezeti elemek vastagí- tása is feladatunkat képezheti. Lakószoba átalakítása kiszóródái ellen. Kezdődik a verseny. A csapat tagjai megkapják a feladatot. Nemrégiben került sor Salgótarjánban a tóstrand területén — az ifjúság honvédelmi nevelésének keretén belül — a Nógrád és Heves megyék polgári védelmi parancsnokságai által közösen szervezett csapatversenyre. A csapatversenyen részt vettek a két megye közép- és általános iskoláiban a fenti tantárgyból legjobban szereplő csapatok, amelyek 1976. januárjától készültek erejük ösz- szemérésére. A honvédelmi nevelés továbbfejlesztéséről beszéltünk Molnár József századossal, a Nógrád megyei »Polgári VSíiel- mi Parancsnokság kiképző tisztjével: — A verseny megrendezésével célul tűztük ki, hogy a tanulóifjúságot játékos formában készítsük fel a tananyagban meghatározott feladatok elsajátítására. A verseny megrendezésével egyben szolgálni kívántuk a fegyveres erők napjának megünneplését is. Igaz, hogy elsősorban polgári védelmi és egészségügyi témákból hajtottak végre feladatokat a résztvevők, de az elméleti kérdések között sok — a múlttal kapcsolatos — hazafias jellegű kérdés is szerepelt — A verseny megrendezésében nagy segítségünkre volt a megyei Vöröskereszt vezetősége, valamint azok a pedagógusok, akik az év folyamán lelkesen, nagy hozzáértéssel készítették fel diákjaikat. A két megye közös rendezése nagyban hozzájárult az eredmények növeléséhez, hiszen a fiatalok méltóképpen kívánták a megye színeit képviselni. — Tervezzük a jövőben kiszélesíteni a versenyt az Ifjú Gárda és az Üttörő Gárda részvételével, hiszen ezek az egységek már szakmásított foglalkozásokon Is részt vesznek. A versenyen a két megye összesített eredménye egyenlő, 578—578 ponttal végződött. Ehhez nagyban hozzájárultak a legifjabbak, hiszen az úttörőcsapatok sok pontot szereztek megyéiknek. Célunk, hogy a következő tanévekben is megfelelő segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak a honvédelmi nevelés tantárgy oktatásához és nem utolsósorban az, hogy megyénk csapatai jól szerepeljenek a Heves megyei visz- szavágón — fejezte be Molnár József százados. A védelem céljára az előző fejezet alapján kijelölt helyiségnél arra kell figvelemmel lenni, hogy az a lépcsőházból könnyen megközelíthető legyen, a legkevesebb nyílással rendelkezzék (ajtó, ablak), az utcától—udvartól le- ’ hét öle g távol legyen és minél több vastag fai (főfal) határolja. Háromtraktusos énül etek esetében a kijelölendő helyiség a középső traktusban legyen. A kijelölés utáni feladatok. 4 montesítésrőt A leggondosabban kiépített megelőző védelem mellett is számolnunk kell készleteink bizonyos mérvű szennyeződésével. A szennyeződés létrejöhet, ha elkésve helyezzük biztonságba készleteinket, vagy ha az atomfegyver közvetlen hatásának eredményeként megsérülnek tároló építményeink és a kihulló szennyeződések szabad utat találnak. Mentesítésnek azt a folyamatot nevezzük, amelyben a szennyezett élelmiszerek felületéről az egészséget veszélyeztető szennyező anyagokat eltávolítjuk, vagy hatástalanítjuk. A mentesítés általános módszere a szennyeződések mechanikai eltávolítása, vagy lemosása, esetleg a szennyező anyagok hatástalanítása, fertőtlenítése. Hogyan győződhetünk meg a készleteink tisztaságáról, melyek a mentesítés alapvető módszerei és szükséges eszközei? Tömegpusztító fegyver alkalmazása esetén az élelmiszer-, ivóvíz- és takarmánykészleteket szennyezettnek kell tekinteni és csak szigorú ellenőrzés után szabad felhasználni. A radioaktív szennyező anyagok nem rendelkeznek jellegzetes illattal, színnel, vagy egyéb kirívó jelleggel. Megállapításukhoz műszerek szükségesek. A vegyi harcanyagok szeny- íiyezettségét nem lehet szag, vagy ízérzet alapján meghatározni, de ez a nagyfokú mérgezőhatás miatt is szigorúan tilos. A vegyi harcanyagok meghatározását vegyi felderítő készülékkel végzik. Legnehezebb a helyzet a biológiai harcanyagokkal történő szennyezés megállapításánál és még inkább a fertőző kórokozók azonosításánál. Ezt a feladatot csak laboratóriumi mérésekkel lehet végrehajtani, A feltételezett szennyezett készleteket a polgári védelem megfelelő szervei megszemlélik, méréseket, esetleg mintavételt hajtanak végre, végül döntenek a készletek további sorsáról. Melyik a mentesítés alapvető módszerei? Az élelmiszer-, ivóvíz- és takarmánykészletek mentesítése munkaigényes és felelősségteljes feladat. Mentesíteni csak a létfenntartás szempontjából fontos és jelentősebb mennyiségű készleteket célszerű. Kisebb szennyezett készleteinket helyesebb megsemmisíteni. A számba vehető mentesítési eljárások általában a következő elveken alapulnak: — a szennyező, vagy fertőző anyag eltávolítása a felületről, a csomagolóanyaggal, vagy az élelmiszer külső rétegével együtt; — a szennyező anyag eltávolítása lemosással. A mentesítés sikerét jó néhány tényező befolyásolja. Ilyenek például a megelőző védelem hatásfoka, a szeny- nyezódés és mentesítés között eltelt idő, az időjárási viszonyok és az élelmiszer mente- sithetősége. A tömegpusztító fegyverek hatásait figyelembe veve, sugármentesítést, vegyi mentesítést, vagy fertőtlenítést kell készleteinken végrehajtanunk. A sugárszennyeződés eltávolítására legáltalánosabban, a vizes lemosást ajánljuk. A hatásfok növelése érdekében meleg vizet, szintetikus mosószereket, szappanos oldatot, trisót, vagy szerves oldószereket használhatunk. Ha a radioaktív szennyező anyagok behatoltak az élelmiszerbe, akkor a szennyezett réteget el kell távolítanunk. Vegyi szennyeződések esetén a lemosást erélyes oxidáló szerekkel célszerű végrehajtani. Természetesen az ilyen lemosást csak csomagolóanyagok esetén szabad végrehajtani, vagy abban az esetben, ha az élelmiszer ettől nem károsodik. Az élelmiszerbe behatolt vegyi anyagokat a szennyezett réteg eltávolításával, sütéssel, főzéssel hatástalaníthatjuk. A mentesítés módszerének és anyagának megválasztásánál tartsuk szem előtt, hogy a mentesítés jelentősebb minőségromlást nem okozhat. 1) A kijelölt helyiséi? íhelyisé- gek) szabadba nyílé ablakait be ke'l falazni, vagy homokzsákokkal berakni. 2) A közlekedSajténál (mely le- ,hetőle<? közvetlenül ne nyíljék a ’ szabadbal a külső és belső oldalon függönyt alkalmazzunk. 3) Elő kell készíteni a szabadba nyíló kémények lezárásához , szükséges anyagokat, hogy adott esetben (rádióközléskor). Illetve a távolabbi nagyváros ellen végre- hajtott támadás bekövetkezése- j ,:or- felvillanás észlelésekor le- ‘ hessen zárni. Épület alatti pince átalakítása ,1 Teljes pin cetér átalakítása. Épület alatti pincében kialakított szükség óvóhely lényegesen n*Syobb sugárzásintenzitás ellen nyújt védelmet, mert az mélyen a földbe süllyed és a sugárzás veszélye csak a föld felszíne fölé nyúló reszt veszélyezteti. Ennek v-s-dőképessege azonban egyszerű Klódon tovább növelhető. A pince födémé általában elegendő vastagságú, és megfelelő salakfeltöltésael rendelkezik. a földszinti födém is árnyékolja, fvv sugárvédelmi szempontból való megerősítésére (feltöltés készítésre) nincs szükség. Az elvégzendő munkák *) Szabadba nyíló pinceablak befalazása (homokzisákokkal való betömése). \ 2) Vékony (38 em-nél vékonyabb) faiak esetében a pince ta- laj szint fölé nyúló szakasza mellett a földfeltöltés készítése a födém magasságáig, 60 cm koronaszélességgel, 1—1,5 rézsűvel. A fince bejárati ajtajának kátrány lemezzel való kétoldali bevonása, külső és belső függöny elhelyezése. 4) Az óvóhely berendezése. 5) Meglevő vermek, * domboldal* ba vágott pincék átalakítása. A vidéki településeknél (borvidékeken) gyakori a háztáji verem, illetve a domboldalakba vágott pince. Ezeknél a legegyszerűbb a kiszóródás elleni védelem biztosítása, mert a vermek, illetve pincék fölötti takarás általában elegendő védelmet biztosít. A feladat a meglevő vermeknél mindössze az, hogy megvizsgáljuk, a verem fölötti föld fel- toltese, vastagsága eléri-e a szükséges 50—60 cm-t és biztosítsuk, hogy a szabadba vezető nyílásokon keresztül minél kevesebb radioaktív por juthasson a tartózkodótér belsejébe. Amennyiben a szükséges vastagságú földtakarás nincs meg, úgy ki kell egészíteni, a felső, közvetlenül a szabadba nvíló ajtónál nedv* biztosítani kell p — a viszonylag tökéletes zárást úgy, hogy azt szigetelőpapírral kell bevonni, vagy — sugárvédelmet az ajtónyílás homokzsákokkal való berakásával kell biztosítani. NÓGRÁD — 1976. november 5., péntek 5
