Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
ÜiiionrigflocarB nyújtott! mus^oBcisean — Az utóbbi időben inkább esak papírmunkát végeznek — kezdi a beszélgetést Tar- jáni Dezső, a ZIM salgótarjáni gyárának öntödei meó- sa. Nagy utat tett meg. amíg 1961-ben végleg megállapodott ennél a beosztásinál Bányászként kezdte tizenöt éve« korában, majd néhány kitérővel jutott el a gyár öntödéjébe. Itt rámolóként, fogdmetg munkán dolgozott, majd néhány beosztás következett— Komoly összetűzésem még nem volt senkivel, mert arra törekedtem, hogy munkatársaim, és köztünk, a mc~ ósok között meglevő örökös problémák: nem én vagyok a' hibás a seleitért, az igazságnak megfelelően- közmegelégedéssel intézem. Hosszú idő telt el, amíg a velem szemben táplált indokolatlan bizalmatlanság feloldódott. Sokat segített ebben az az intézkedés, amely szerint, a selejtért nem kell kártérítést fizetni, de továbbra sem számolják el jó áruként. Az eltelt időben arról is meggyőződhettek munkatársaim, hogy ahol lehet, segítek- Olyan felelőtlenségre viszont sohasem vállalkoztam, hogy a rosszra is rámondjam: jó. Tarján; Dezső mindig nagyon ügyelt arra. hogv hamar kitapasztalja, ki, miként reagál észrevételeire. Aki kételkedett szavainak igazságában, annak külön rakta a selejtes öntvényt, vagy öntvényeket, odahívta, mondván: nézd meg, mit csináltál rosz- szul, győződj meg arról, hogy nem szándékozlak félrevezetni, becsapni. •. — Megnyugodtak? — Ritkán találkozni olyan emberrel. aki szembe tud nézni hibájával, még akkor is, ha belülről önmagában elismeri: ludas vagyak. Kifelé azonban igyekszik másra: a rossz homokra, a hidegebb vasra hivatkozni- Ezt a magatartást nehezen érti meg az ember- Nem azonosulhat vele. nem fogadhatja el, mert itt többről van szó. mint egyszerű együttérzésről: a gyár hírnevéről, a ter- Vnékek megbízhatóságáról, egyszóval a gyár létérőlEgyenessége, embersége, megértő magatartása mellett szókimondó emberként ismerik. Ami fáj. ami nem tetszik neki, egyenesen az illetékeseknek mondja, dolgozzanak bármilyen pozícióban. Nyugodtságát nagyon megtépázza, ha bürokratikus intézkedést, figyelmetlenséget tapasztal- Ilyenkor nekilüze- sedve- szenvedélyesen mondja: micsoda dolog az, hogy a dolgozónak kell' kiverekednie ami hivatalból jár neki. amit hivatalból kellene intézni. — Mire gondol? — Például a jubileumi pénzreÉrthető ez a magatartása, mert nála a gyári munka csak az első műszakot jelenti. Odahaza, Karancsberény- ben minden nap két-három. néha több órával is megtoldja a délelőtti munkát. Ugyanis ő az alapszervezet titkáváNincs könnyű helyzetben. A húsz tagot számláló alapszervezetben heten felmentést kaptak idős korukra való tekintettel a pártrendezvények látogatása alól- Azokra, akikre számíthat a vezetőség, azok között is akad. olyan, aki így vélekedik: én már eleget dolgoztam, aztán beteg is vagyok. — Ennek ellenére sincs szégyenkeznivalója a területi pártbizottságnak. A lehetőségekhez képest végrehajtjuk a párthatározatokat. Igen, jobban is tudnánk dolgozni,' ha a pártcsoportbizalmiak még aktívabbak lennének. Nem utasítanánk vissza az üzemben dolgozó, községünkben dakó párttagok segítségét. Ha mi nem megyünk hozzájuk, ők bizony nem nagyon keresnek fel bennünket — mondja nekitüzsesedve. Ugyanilyen szenvedélyesen tiltakozik az olyan gyakorlat ellen, amikor az alapszervezet megkérdezése nélkül döntenek egyes kérdésekben a felettes szervek- Nem önmagáért teszi, hanem a közösségért, annak politikai fejlődéséért. jó közérzetéért, a közügyek iránti cselekvőkészség növeléséért, amelynek szolgálatára vállalkozott- Mert nála a pártmunka miár egy kicsit szenvedély is. V K. Megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi összekötő bizottsága A fokozódó exportfeladatok új helyzetet teremtenek mind a termelésben, mind a kereskedelempolitikában. Ennek elősegítésére a napokban Miskolcon Nógrád, Heves és Borsod megye 75 vállalatának részvételével megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi összekötő bizottsága. Az észak-magyarországi összekötő bizottság 9 tagú elnökségébe beválasztották Kozma Gyulát, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdasági igazgatóját is. Felkerestük. hogy tájékoztasson a Magyar Kereskedelmi Kamara létrejött új szervének rendeltetéséről és feladatairól. Kozma Gyula elmondotta, hogy kormányrendelet értelmében a Magyar Kereskedelmi Kamara az eddiginél szélesebb körben kívánja ellátni a vállalatok külkereskedelemmel kapcsolatos érdek- képviseleti tevékenységét. A kamara különböző szakbizottságai, a pénzügyi, a relációs és a többi bizottság megfelelő információ és mélyebb szakismeretek alapján elősegíti a külkereskedelmi tevékenység fokozását. Ennek megfelelően a kamara működését az egész országra kiterjesztik. Nemrég került sor Borsod, Heves és Nógrád megye 75 vállalatának összefogására, az észak-magyarországi összekötő bizottság megalakulására. Ez a bizottsága kamara szervezetében autonóm testületként működik. Az összekötő bizottság tájékoztatást kap és tájékoztatást nyújt a" külkereskedelem- politikai irányelvekről, ezek gyakorlati tapasztalatairól, az export-, importlehetőségekről. Ismerteti a tagvállalatokkal a termelés és értékesítés külkereskedelmi vonatkozású kérdéseit, közreműködik a határ menti árucsere-forgalom és gazdasági együttműködés szélesítésében. Gazdasági felrnéréseket végez, a külkereskedelem előmozdítása érdekében kezdeményezéseket vitat meg és javaslatokat tesz a tagvállalatoknak. Emellett közreműködik a helyi termelési és értékesítési gondok megoldásában és koordinálja az észak-magyarországi vállalatok kamarai tevékenységét. Egyszóval, alapvető célja az exportálható árualapok bővítése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Az exporttermékegység színvonalasabb ellátásának segítése érdekében a kamara keretében sor kerül külkereskedelmi szaktanfolyamok rendezésére is, amelyek kellő számú résztvevő biztosítása esetén kihelyezett formában is szervezhetők. Dr. Szeppelfeld Sándort, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóját választották meg az észak-magyarországi összekötő bizottság elnökének. Mellette Kanyó Ferenc, a ÉS AZ ESTÉT KÖVETI A REGGEL Faluján túl talán nem is ismerik a nevét. Miért is ismernék? Nem hajtott ő végre semmi olyan hőstettet, amiért emberek nevét közhírré teszik. Kitüntetése sincs. Mert amit végez, azért nem szoktak kitüntetést adni. Ennek még a gondolatán is csak derülni tudott, ami hangjából, abból a halkan szólóból csendült ki, miközben meleg fejkendőjét megigazította, hogy a haja ne kacérkodhasson a homlokán. Fölpillantott, aztán az ujjáról morzsolta a rászáradt sarat. Arról a szép, hosszú ujjáról, amely férfinak is beillő erősséggel tépi a földből az őszi répát, tekeri le száráról az érett kukoricát, feji meg a tehén tejtől duzzadó tőgyét, emeli a disznónak való étellel telt vödröt, veti hozzáértő mozdulattal baromfinak a szemet. Ujjai- ról, amely finoman karcsú és melegség árad belőle, amikor eladó lányát ünnepre készíti és dédelgeti serdülő fiát, vagy hajnalon meleg ételt tesz a munkába induló bányász elé. — Engem a családom tüntet ki, amikor boldog... A falu elején Gergely István portáján ott bolyong az ősz. Már csupán az udvar pázsitja idézi a nyarat. A szőlőlugas megfonnyadt, dermedtek a fürtök, hirtelen kibuggyan a szem leve. A ház mögött a téli tüzelő szép rendben, ahol a baromfisereg fázósan borzolja tollát. A Karancs felől az északi lejtőről. a dermesztő szél kalandozni jár Berénybg. A hegyen nem elég neki. Itt tépi a Dob- roda parti jegenyesort és a Gergelyék kukoricását csörgőiként. Gergelyné mégiscsak asszony, hiába hogy melegítő lajbi takarja felsőtestét, csizmába gyűrt a nadrágja és vastag a fejkendője. Mégiscsak kitűnik, karcsú még az alakja. Haja is mélyfekete és aprón göndör. Arca finom, szeme szép, ha gondtól mély is a tekintete. Nem a magyarázkodás, inkább a valóság mondatja vele, de ezt inkább magának mint másnak. — így ősszel sürget az idő. Es nekem még az anyámékkal is törődnöm kell. Idősek mar. Naponta, minden hajnalon négy órakor fény gyullad a lakásban. Pontosan négykor, mert egy óra múlva már ébred a család is. Arra az időre el- kell készülnie a friss reggelinek. Elsőnek a férj, Gergely István végez. Pontosan érkezik a munkásjárat. Sem előbb, sem később nem indulhat, hanem pontosan akkor. amikor elérkezik az ideje. Övé az elsőbbség, de a tartalmasabb étel is. A napnak egyharmadát a föld alatt csak jó erőben lehet eltölteni. Senki nem tudná azt az ételt úgy készíteni, mint a feleség. A férj után munkába indul a lány, az eladó. így is kell ellátni őt. A kisebb, a fiúgyermek általános iskolába jár. szól az ébresztő. Addig még jut idő a ház körüli aprójószágokra. Mert azok is naponta pontosan, ahogyan megszokták, felverik az udvar csendjét. Még a hangosabb sertésekre is gondolhat a gyerek ébredéséig. Mert amikor ő ébred, akkor nincs más a világon, csak a legkisebb, a leggyengébb, a legtöbb anyai szeretetet igénylő. És neki is naponta pontosan, de sem később, sem előbb, hanem pontosan, ahogyan fél évtizede már szokta, indulnia kell otthonról, . anyja kapuból figyelő tekintetének kíséretében. Ezután már csak a temérdek tennivaló marad társaságnak az édesanyának, aki magára fordítja talán a legkevesebbet. Mert az otthon mindig csak rendben várhatja a hazatérőket, pedig alig mentek el, még meleg a holmijuk, jóformán hallani mozgásukat. És míg tart az otthoni rend teremtése, már a szülői háznál a gondolatai. — A jószág, a termés nem nélkülözheti a törődést —alig hallható a hangja, a szél is hangosabb a kukoricásban. Való igaz, nem múlhat el nap a szülők megsegítése nélkül, hiszen maga mondta, hogy idősek már. De ott a tehén, annak vetni kell frissel: is, szárazai is. A frissel pesalgótarjáni öblösüveggyár igazgatóhelyettese mint társelnök, Márton Sándor, a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárának főmérnöke és jómagam, mint elnökségi tagok segítjük a vállalatok export- és importtevékenységének rendszerezettebb, szervezettebb és színvonalasabb megoldását. Mint a kamara egyik tagvállalata, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is azt várja, hogy a megalakult észak-magyarországi összekötő bizottság segítse a vállalatok informáltságát a külföldi piacok helyzetéről. Ez nekünk is, de az összes tagvállalatnak hasznos szolgálatot tesz. Reméljük, hogy a kamarához való tartozásnak ez az új formája elősegíti a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek azt a célkitűzését, hogy az V. ötéves terv végére eddigi exporttermelésünk több mint kétszeresére növekedjen — fejezte be tájékoztatóját Kozma Gyula. megdarálni és ki tegye ha nem a fiatalabb, az erősebb, aki szófogadó gyermeke anyjának. Még akkor is, ha szintén családanya, saját háztáji dolgaival. De a szülék ház körüli birtokának is nagy értéke van. De ez lenne csupán az itt végzett fáradozás hajtóereje? Nem, mert mikor odafelé tart, a .szülők iránti tisztelet hatja át. Az amit ő kap az övéitől. Ami minden fáradságot kárpótol. — A gyermek okozta fájdalom lehet a legfájdalmasabb. Délutánra már fogy az erő, de, hogy elvégezte kötelességét a szülői háznál, nincs hiány semmiből a saját otthonában, újból és újból visszaadja minden erejét. Aztán a déli harangszó után már megjön az iskolás. Később megérkezik a munkásjárat. Az alkonyaiban, amikor már árnyékol a Osákta, a leány is. Segítség jut már a ház körűire. Mire az este egybeolvasztja a tájat, és kigyúl a fény Gergely Istvánéknál minden olyan rendes, a csendet sem zavarja semmi. Esetleg a meleget adó kályha. A napnak élménye cserél gazdát a vacsora mellett, majd kinek mi kedvesebb: A könyv? Vagy a rádió? A képernyő? Azt választja. Gergelynének az estével eljön a legkedvesebb barátja is, az álomba ringató pihenés. Elcsendesedik minden, mert teljes egészével ott már az este. És az estét, másnap pontosan követi a reggel. megtizedelte a íak levelét, de Neki meg virradat előtt nem dig le kell kaszálni, a szárazt (Bubái Gyula) EMELKEDTEK a köveléiniéiivék 1976. január 1-től új munkaverseny-szabályzat lépett életbe az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében. Az új követelmények ismeretében tette meg az üzemben dolgozó 21 szocialista brigád éves felajánlását, melyet folyamatosan egészítenek ki pótfelajánlásaikkal. Az újítómozgalomba való fokozott bekapcsolódás eredménye, hogy első féléves szinten 16 elfogadott újítással rendelkeznek a szocialista brigádok. Az újításoknál nemcsak az „új kitalálása”, tervezése a feladat, hanem annak kivitelezése, alkalmazása is gyakorlattá vált. Az első fél évben a kollektívák összesen 1891 társadalmi munkaórát végeztek el. A szocialista szerződések teljesítésén kívül nagy súlyt helyeznek az egyedülálló nyugdíjasok, io'ős dolgozók és a rászoruló brigádtagok segítésére is. Az 1975—76-os oktatási évben 76 brigádtag képezte magát állami oktatási formán belül, illetve szaktanfolyamokon. A különböző politikai oktatásokon 210-en vettek részt, sajnos, az aktivitás nem mondható kielégítőnek. A Kossuth Könyvkiadó által meghirdetett „Tudjunk többet” mozgalomba 15 szocialista brigád nevezett be és vállalta, hogy 4900 forint értékben vásárolnak politikai tartalmú kiadványokat, brigádkönyvtárak létesítésére, bővítésére. Budafoki József, a Kun Béla Szocialista Brigád tagja, csapágyakhoz tengelyeket esztergál. Tóth Márton és Tajti Géza, a József Attila Szocialista Brigád tagjai kombinált szerszám elkészítésének munkamenetéi beszélik meg. A II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigád tagja. Szabó István keretes fűrészgép generáljavítását végzi. NGGRÁQ - 19/6. Tarján Miklós, a Zalka Máté Szocialista Brigád tagja hegesztéssel készíti a bányabiztosító acéltámck törzsét. (Fodor Tamás képriportja) nqyjmber 5., péntek 3