Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

Mai kommen tárunk Szocialista brigádok az állami gazdaságokban A MEGYE ÁLLAMI gazdaságai nemcsak a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében, az újabb technológiák, módszerek meghono­sításában jeleskednek, a szocialista munka- verseny-mozgalom fejlesztésében is élen­járnak. Az idén például 293 brigád több mint háromezer dolgozója — az állami gazdaságok­ban foglalkoztatottak 53 százaléka — tett ver­senyvállalást, me'ynek értéke meghaladja a 35 jnillió forintot. S ha már a számoknál tar­tunk, említésre méltó: a felajánlott társadal­mi munka összege meghaladja a három és fél millió forintot. A szocialista brigádok az idén is dereka­san helytálltak, s jelenleg is, erejüket nem kímélve tevékenykednek az őszi munkákban. A kedvezőtlen időjárás sem szegte kedvüket, s vállalásukat időarányosan teljesítették. Serkentője mozgalmuknak, hogy az állami gazdaságok vezetői rendszeresen értékelik a szocialista munkaversenyt, időről időre na­pirendre tűzik az eredmények, fogyatékossá­gok elemzését. A Magyarnándori Állami Gazdaság kol­lektívái például több mint 200 ezer forint­tal csökkentették a költségeket, az energia­felhasználást. A Pásztói Állami Gazdaság 20 brigádjára alapozva nevezett be az országos méretű tej- és hústermelési versenybe, éves vállalásukat várhatóan 200 ezer forinttal tel­jesítik majd túl. örvendetes, hogy a MEDOSZ megyei bizottságának határozata nyomán a szocialista brigádok felkarolták az újítómoz­galmat is, több helyen védnökséget vállal­tak az újítási feladattervek végrehajtása ér­dekében. Eredményeikkel különösen a pász­tóiak dicsekedhetnek. Korábban a szocialista brigádmozgalom­ban részt vevők felajánlásai között kevesebb helyet kaptak a szakmai képzési és kulturális jellegű feladatok. Kedvező a változás, mert az állami gazdaságok kollektívái a munkahe­lyi nevelő munka, a továbbtanulás bázisát is jelentik. Mind több dolgozó végzi az általá­nos iskola hetedik, nyolcadik osztályát, szak­munkás-képesítést szereznek, gyarapítják po­litikai ismereteiket. Igyekeznek lépést tartani a korszerű technikával, az agrártudományok rohamos fejlődésével. Magasra emelik a mércét önmagukkal és társaikkal szemben is. Többnyire szükségét érzik az általános, szakmai és politikai mű­veltség fokozásának, a kulturális munka ja­vításának. Részt vállalnak a párt közműve­lődés-politikai határozatának megvalósítá­sából, társadalmi munkával támogatják a te­rületen levő gyermekintézményeket, fokozódó aktivitással kapcsolódnak be a különböző ren­dezvényekbe. Az állami gazdaságokban folyó szocialis­ta munkaverseny-mozgalom végleges értéke­lése hátravan. A brigádoknak két hónap még rendelkezésre áll, hogy az esetleges hiányos­ságokat pótolják. Jó alkalmat kínálnak erre az őszi tennivalók, amikor nyújtott és vasár­napi műszakokban is bizonyíthatják, nevük­höz méltóak e kollektívák. A mozgalom tartalékai felbecsülhetetle­nek. Ezek feltárása, mozgósítása további fel­adatot jelent brigádtagoknak, vezetőknek, testületeknek egyaránt Azért, hogy az álla­mi gazdaságok sikeresen teljesítsék az ötödik ötéves terv célkitűzéseit, s a brigádok még inkább tevékenykedjenek a dolgozók szocia­lista emberré formálásában. A MEDOSZ NOGRAD megyei Bizottsága rendszeresen figyelemmel kíséri az állami gazdaságok szocialista brigádjainak tevé­kenységét. Legutóbb a szakszervezeti alap­szervezetnek szabtak meg feladatokat. Töb­bek között javasolták: fokozzák versenyszer­vező, mozgósító munkájukat, törekedjenek rá, hogy a vállalások összhangban legyenek a gazdasági célkitűzésekkel, hatékonyabban se­gítsék a brigádmozgalmat. Annál is inkább, mert lassan kezdődik a készülődés a szocia­lista brigádvezetők V országos tanácskozá­sára. Sz. Gy. 1 fiúsáéi parlament a pásztói Ab ÉSZ-nél Mérlegen: „mit kérünk" és „mit adunk" Időszerű beszélgetéseit 1/ f ■■ I ■ ■ ■■ ff Készülni a jovore IKARUSOK - az NDRban tőipari és Szerelő Szövethet zet, valamint a dorogi szénbá­nyák gépgyára és a Villamos Állomásokat Szerelő Vállalat. Akik bizony nem minden esetben képesek erőik kon­centrálására, a kivitelezéshez szükséges eszközök, gépek előteremtésére. És emiatt csak mennek, mennek a napok. .. Gond természetesen az is, hogy a nem megfelelő előké­szítés átgondoltság miatt, több ízben, sok esetben munka közben látták szükségét a ter­vek módosításának. Ami ugye, szintén roppant idő­igényes tevékenység. Épp ezek miatt adódott az az állapot is, hogy a berceli kötélpá­lyán több saját dolgozójuk végzi a munkát, mint a kivi­telezőé. Mert — bár nem tel­jesen szabályos —, de a ter­vek, a módosítottak, jóváha­gyásáig is van mit tenniök, előkészíteniük. És ez, megint ismételve az írás elején már felvetette­ket, nagyban hozzájárul ah­hoz, hogy lemaradt a vállalat a tervteljesítésével. Egészséges szemié!et Ami egyébként sem a dol­gozók, sem a vezetők között nem váltott ki rossz hangula­tot, mert tudják: ha mindez, ami most még csak folyama­tában szemlélhető, megvalósu­lása után roppant megköny- £ nyíti munkájukat, s nagyban elősegíti a gazdaságosabb, na­gyobb volumenű termelést.1 Tegyünk mindent egyszer, s igen-igen hosszú időre tisz­tába — tartják a vállalatnál. Még annak árán is, hogy amennyi energiát a beruhá­zásokra fordítottunk, az mind a termelésből esett ki, és okozta a lemaradást. Egészséges szemlélet. Igaz, a második fél évre tervezett, egyébként is feszített tervek teljesítése ezzel együtt — fo­galmazzunk ugyanígy — még feszítettebb tempót kíván mindannyiunktól, de megéri. És ezt érzik is. Nemhiába mondják: ha novemberben belép a termelésbe a szobi törőmű és megindul a berceli kötélpálya, nem lesz különö­sebb gpnd év végén. . . Karácsony György keznek. Az IKARUS-esalád- „legifjabb gyermekénél’, a 211-esnél, a kocsi értékének 20 százalékát NDK-gyartmá- nyok teszik ki. Az IKARUS-gyár tavaly már 11 000 autóbuszt készített és szállított külföldre. 1930- ra pedig évenként 13 000 au­tóbuszt exportálnak. Felelősséggel szólni közös dolgainkról — az egyik rész­vevő így fogalmazta meg a pásztói ÁFÉSZ fiataljainak parlamentjén a tanácskozás célját. E felhívásnak mara­déktalanul eleget is tettek. A több mint négyórás eszme­cserét nem valamiféle szám­labenyújtás jellemezte, nem a panaszokra koncentráltak. Elmondták persze kéréseiket is a fiatalok, de rögtön hoz­zátették, hogy megítélésük szerint mire futja saját ere­jükből a végrehajtásra. A „mit kérünk” és „mit adunk” párosítás nemcsak a szövet­kezet, munkájának, célkitűzé­seinek, az Ifjúsági törvény végrehajtásának megvitatása­kor történt meg. A cselekvő támogatást megígérve, az el­kötelezettség hangján szóltak a fiatalok a lakóhelyet, Pász­tó nagyközséget érintő fela­datokról is. Már az ünnepélyes kezdés pillanatai is ezt bizonyították. A Dózsa György Általános Is­kola kisdobosai, úttörői em­lékezetes kis műsorukba bele­szőtték a köszönetét. Meleg hangon szóltak arról a segít­ségről, amit a korábban meg­kötött szocialista együttmű­ködési szerződés alapján az ÁFÉSZ fiataljaitól kapnak. A Lovász József Művelődési Központ nagytermében rende­zett tanácskozáson az el­nöklő Fekete Ferenc megnyi­tója után Mezővári József, az ÁFÉSZ igazgatóságának el­nöke lépett a mikrofonhoz. — A két évvel ezelőtt ren­dezett ifjúsági parlament óta erősödtek szövetkezetünknél a fiatalok pozíciói, jóval maga­sabbra emelték sáját követel­ményrendszerüket is — mon­dotta elöljáróban. — Az ÁFÉSZ vezetésének az a vé­leménye, hogy a szövetkezet­politikai célok megvalósításá­ban nélkülözhetetlen a fiata­lok ereje, a legnehezebb fela­datokban is számíthatunk rá­juk. Mezővári József a további­akban elmondotta, hogy a 6692 tagot számláló szövetke­zetben a tagok 25.2 százaléka 30 éven aluli, az utóbbi két esztendőben felvett 124 tag­nak már 70 százaléka tarto­zik ebbe a kategóriába. Az ÁFÉSZ 605 dolgozója közül pedig 52 száza’ék sorolható áz ifjúsági korosztályba. — A szövetkezet „fiatalo- dásával” egyiöóDen nőtt az if­júság érdeklődése. Ezt bizo­nyították tavasszal a rész- közgyűlések is. Egyre nagyobb a fiatal tisztségviselők aránya, az igazgatóságnak például hárman tagjai. Az igazgatóság elnöke hosz- szasan és elismerően beszélt az ifjúsági bizottság munká­járól, amely egy sor intézke­dés kezdeményezésével járult hozzá a szövetkezeti munka javításához. A vita alapjául szolgáló beszámoló részletesen taglalta azokat az íntezaede- seket, amelyek a fiatalok ér­dekeben születtek. Mindenek­előtt hangsúlyozták: csak a KISZ-szervezet meghallgatá­sa, egyetértése esetén döntöt­tek. Ennek tükrében szó volt a béren kívüli juttatásokról, az oktatás és továbbtanulás segítéséről, a pályakezdők, a honvédségtől leszerelók, a gyermekgondozási segélyről visszatérők támogatásáról. — A legizgalmasabb? — A csecsemőgondozás. Na­gyon szeretem a gyerekeket. A beteg kicsinyek különösen védtelenek. Nagyon lelkiisme­retes, gondos ápolást igényel­nek. Sok-sok szeretetet. Nem tudnak beszélni, nekünk kell kitalálni, hogy mi bajuk, hol fáj, hogyan lehet segíteni. Nagy örömmel, izgalommal vette át oklevelet. A pi­A nagy figyelemmel kísért vitaindító így fejeződött be: — Szövetkezetünk eddig összesen 14 alkalommal érte el a Kiváló szövetkezet címet. Az utóbbi években ebben kü­lönösen nagy szerepe volt a példamutató fiataloknak, ör­vendetes, hogy nyolc szocia­lista brigád vezetője harminc éven aluli. Két esztendővel ezelőtt ezt még egy brigádról sem mondhattuk el. Az elis­merés mellett arra is keresni kell a választ: hol, miben vá­runk töboet. Mezővári József beszámoló­ja után maratoni vita kezdő­dött. A késő estébe nyúló esz­mecserén összesen húszán kértek szót. A pásztói ÁFÉSZ ifjúsági parlamentje végezetül meg­választotta a 12 küldöttet, akik a megyei tanácskozáson képviselik a szövetkezet ifjú­ságát. henés hetei, napjai után Sza­bó Anikó munkára jelentke­zett a rendelőintézetben. Ép­pen volt hely a gyermek­szakrendelésen. A fiattal nő­vérke felvette a fehér köpenyt és „szolgálta” a gyerekeket. — Egy esztendeig csináltam. Nagyon kevés fizetésért, de nem azt néztem. A gyerekek tartották ott. Közéjük ma is visszavágyom. Mert köeben hallotta, hogy Azt mondja Ferencz Béla, a Pestvidéki Kőbánya Válla­lat új, alig háromnegyed éve e tisztet betöltő igazgatója, hogy kijutott neki a gondok­ból. Már tevékenysége első napjai — akkor, januárban — sem nélkülözték a teendők sokaságát, mert annyi meg­oldásra váró feladatot hagy­tak rá elődei, hogy megbir­kózni velük szinte évekig tart. Úgyhogy, a hivatalos beikta­tását követő órában máris — igen-igen rövidre szabva az ünnepélyességet — nekivesel­kedett a munkának. Nehéz út Aminek jelentős részét te­szi ki a vállalat beruházásai­val történő foglalkozás..., az idegesség, a mindennapi fe­szültség, s a törekvés: hogy a nagyszabású rekonstrukciós munkák ellenére némiképp enyhítsék a tervektől eltérő lemaradásukat. Mert, bár szinte minden idegszálukkal arra összponto­sítanak, hogy menjen, menjen a munka, mégis, eddig közel 80 ezer tonnával kevesebb követ adtak, termeltek ki, mint amennyi biztosítaná az egymillió 600—800 ezer ton­nás idei terv teljesítését. De hát — mint a rákérdezésre adott válasz is érzékelteti — mindez, bármily furcsának tűnik is, érthető. Hiszen egy­szerre rekonstrukciót végez­ni, beruházásokat kivitelezni, mégpedig úgy, hogy saját munkásaik — a termelésből elvontak — is jelentős sze­repet vállalnak ezek elősegí­téséből, s mellette még ter­vet is teljesíteni, így párhu­zamosan, nem megy... Vagy az egyik, vagy a másik, tar­tanák talán másutt, de ők ott, Nógrádkövesden, a nehe­zebben járható utat választot­ták a cél érdekében. Ami egyébként nem jelent mást, mint — az esetleges tervlemaradással is számolva, bár korántsem biztos, hogy így lesz — megteremteni a hatékonyabb, eredményesebb munka feltételeit. Olyan gé­pesítési szintet kell elérni, olyan színvonalú szociális el­látottságot kell a dolgozók­nak biztosítani, _ amelyek mind-mind több kő kiterme­lését teszik lehetővé. Az IKARUS autóbuszok igen népszerűek a Német De­mokratikus Köztársaságban az NDK azonban nemcsak kereskedelmi partner, de a termelésben is partnere az IKARUS-gyárnak. A közelmúltban kötött egyezmény szerint a budapes­ti gyár további 8 ezer autó­a kábelgyárban üzemi nővért keresnek. Még nem kitaposott út. Hasonlóan izgalmas. — Hetente háromszor iön az üzemi orvos, Kren doktor. Hatszáz ember dolgozik a gyárban, közülük százhar­minc a nő. Kisebb-nagyobb betegségek, idegesség, családi, vagy munkahelyi okok miatt akad bőven dolgunk. De elő­fordul, inkább csak nyugtató szót, gondjainak a, meghall­gatását akarja, aki ide jön. — Sokan keresik fel az üzemi orvost? — Igen. Itt több idő jut egy-egy betegre, mint a kör­zetben. Az üzemorvos jobban megismeri az embereket. Tud­ja kinek, mi a baja. milyen gyógyszer kell, milyen gon­dokkal küzd. Receptet ír, vizsgál, szakrendelésre küld, de a kisebb sebészeti műtéte­ket rögtön megcsinálja a dok­tor úr. Szabó Anikó igazán talpra­esett lány. Szíves örömest Mert kell, mind nagyobb mennyiségben kell a kő. Meg­nehezítenék a népgazdaság útprogramjának sikeres vég­rehajtását, kockáztatnák a nagyberuházások és egyéb lé­tesítmények kivitelezési ha­táridejét, ha nem szállítaná­nak eleget belőle. Kilencvenmillió Persze, a vállalat régi ve­zetése — az azóta már eltá­vozott igazgató és főkönyvelő, és a jelenleg is e posztot be­töltő, bizalmat élvező főmér­nök — is belátta már, hogy csupán egy-egy részegység többé-kevésbé sikeres, vagy sikertelen rekonstrukciója nem célravezető. Ezt tartva határozták el a vállalatnál jelenleg is tartó, jelentős be­ruházások megkezdését. A többi között akkoriban — még az elmúlt ötéves terv utolsó éveiben — kezdték meg a nógrádkövesdi üzem két kö­télpályája feladó- és fogadó- állomásának automatizálását, a szobi üzem új törőrendsze­rének kiépítését, a keszegi üzem szociális létesítményei­nek kivitelezését. Sóskúton a géppark korszerűsítését, s ha­sonlóan a szobihoz: a szociá­lis létesítmények megteremté­sét tűzték ki célul. Több mint kilencvenmillió forintb& kerül a vállalkozás, s nem is ez, az összeg meg­teremtése okozza a fő gondot, hanem a határidők; a rész, vagy a teljes egészében tör­ténő átadások határidejének be nem tartása Amik — te­kintve, hogy egyik ötéves terv­ről a másikra áthúzódó beru­házásokról van szó — egyre inkább a figyelem középpont­jába kerülnek. Hosszasan taglaltuk Fe­rencz Béla igazgatóval azo­kat az okokat, amelyek je­lentős szerepet játszanak, s létrehozták a már fentebb említett állapotokat. Mindez oda vezethető vissza — fo­galmazott —, hogy egy-két milliós munka elvégzésére nem vállalkozik nagyobb cég. Mert nekik nem kifeze- tődő. Így kényszerültek rá, hogy olyan alvállalkozókkal teremtsenek kapcsolatot, kös­senek szerződést, mint — nem lebecsülésképpen — a nézsai TÖVÁLL, az érdi Építőipari Szövetkezet, a délbudai Épí­busz szállítását vállalta. Ez­zel egyidejűleg 56 500 Sirok­kó fűtőberendezést, 56 500 ve­zetőülést, 248 000 kormányru- dat, 75 000 gömbcsuklót és 800 000 csuklópántot szállíta­nak a német partnerek a ma­gyar autóbuszokhoz. A 211-es típusú IKARUS-hoz az agre- gátok Ludwigsfelde-ből ér­vállalja a „testhezálló” fel­adatokat. Vöröskeresztes tit­kár és tagja a gyári önkéntes tűzöltóegyesületnek. — Méghozzá tizedesi rang­ban. Nyolcán vagyunk a női csapatban. Járunk versenyek­re, gyakorlatokra. Legutóbb Pesten megnyertük a versenyt — újságolja büszkén. — Szí­vesen csinálom, jó kikapcso­lódás. Még akkor is, ha ne­tán egy-egy gyakorlaton csu­romvizesek leszünk. Ennyit a tűzoltóságról. Mert van Szabó Anikónak más kedvtelése is. Az utazás. —\ Igaz, eddig még csak Csehszlovákjában és Lengyel- országban jártam. A Tátrába egyenesen beleszerettem. Visz- sza is mentem már jó né­hányszor. Mindig szépnek 1a- lálom. Talán azért, mert más országban még nem jártam? Persze, ami késik, nem mú­lik. így tartja Anikó is. A tervei között sok-sok utazás szerepel. — Mire vágyom? Megis­merni országokat, szép tája­kon járni, utazni. Szeretnék majd két gyereket is. ha fém­hez mentem. Ennyi minden­képpen kell egy családban. És mindig jobban dolgozni, hogy becsüljenek, tiszteljenek az emberek. Mert az is fon­tos. Addig is járjia szabadnapja­in az erdőket, hegyeket a többi fiatallal. — Olyan domb, vagy hegy nincs a környéken, amit meg ne másztam volna... Igazi „modern” fiatal Szabó Anikó üzemi nővér. Sok min­denhez ért, még többet sze­retne tudni. Az egészségügy a hivatása. De ha kell, az üzem,, telefonközpontjába is beül.... — Csatai Erzsébet — NÓGRÁD — 1976. november 4,, csütörtök 3 — kelé — Szabó Anikó hi­vatalos „rangja” üzemi nővér. Ba­lassagyarmaton a kábelgyárban fo­gadja a betegeket, vezeti a kartono­kat. Nyugtatgat­ja az idegeskedő- ket, tanácsot ad, jó szót. Kedvesen, vidáman, mélyről jövő kötetlenség­gel. Anikó három esztendővel ez­előtt kapott okle­velet az egész­ségügyi szakkö­zépiskolában. Egyszerre az érettségi bizonyít­vánnyal. Ápolónő, asszisztensnő és csecsemőgondozó. Tizedes a rangom Nővérke a kábelgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom