Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-26 / 280. szám
Kölcsönért jött Timon szolgája a ,,jó baráthoz” (Peczkay Fotó: Bábel Színházi 9 sí éh Athéni Timon Ritka színházi eseménynek voltunk tanúi a szolnoki Szigligeti Színház legutóbbi salgótarjáni vendégszereplése alkalmából, amikor Shakespeare Athéni Timon című tragédiáját láthatta a megyei művelődési központ közönsége. Ritka színházi esemény, sajnos, mert sokkal több ilyenre volna szükségünk. Sokkal többször szeretnénk hangot adni annak az örömnek és le’.kesültségnek, amit éreztünk ezen a páratlan szépségű színházi esten. Persze, Shakespeare-t megszólaltatni mai színpadon nem nehéz feladat. Ötödfe- les jambusaiból világosan látó és gondolkodó szellem sugárzik elő, s a költő olyan egyetemes érvényű emberi kérdéseket fogalmaz meg, amelyek tértől és időtől függetlenül érvényesek és élvezhetők a mai kor embere számára is. De úgy megszólaltatni Shakespeare-t, hogy az formailag ne tűnjék muzeálisnak; legyen friss, a merevvé vált hagyományokkal szakító, újszerű, már közel sem Endre és Galkó Balázs), könnyű feladat. Äm, hogy lehetséges és célravezető, an- piutarkhosz Párhuzamos élet- sorban robosztus megjelené- nak nemcsak ez a mostani rajZOk című munkájából me- sével hatott. Nincs lehetősé- előadás a mutatója, hanem rjtette a történetet), megje- günk, hogy a több mint har- a múlt színházi szezonban lenített cselekmény egy olyan mine szereplőt felvonultató látott Makrancos hölgy is. A kiábrándító világot tár elénk, előadás valamennyi résztve- két előadás láttán, úgy vé- amelyben a pénz határozza vőjéről csak név szerint is lem, hogy Shakespeare-t Szol- meg alapjaiban az emberi megemlékezzünk, de egé- nokon érzik, mernek meré- kapcsolatokat, a személyes szűkre vonatkozóan állapít- , írÓ'_ .^fSyMfának, érzelmek, mint például a ba- hatjuk meg, hogy kivétel nél- rátság, a szerelem, ezeknek kül jól oldották meg a rájuk a dologi viszonylatoknak bízott néhány mondatos leiegyenes és kendőzetlen függ- adatokat. vénye. Timon is ebbe bukik Vágó Nelly jelmezei hatbele, a „sárga bitang”, az hatósan segítették a koncep- arany hatalmába. Tragédia- ció megvalósítását. A ruhák ját azonban önmagának is színben is pontosan fejezték köszönheti; a rosszul értei- ki viselőik jellemét. Timon mezett barátság, az értelmet- jelmezét és környezetének len jóság szükségszerűen el- színeit a kék és a melegbar- bukó bajnoka ő, aki irreáli- na jellemzi, a másik oldalon san látja környezetét, olyan- állókét, a piros, a fehér, meg nak, amilyennek szeretné, ha a komorabb, „erőszakosabb” volna. A személyiségnek ezt színek. Székely László dísz- a defektusát fordítja a maga létéi gyors variálhatóságuk- hasznára az ezzel ellentétes kai teremtették meg az elő- beállítottságú „baráti” kör- adás zökkenőmentes bonyolí- nyezet, a talpnyalók, az önző fásának feltételeit, s járultak aranyimádók egész sokasá- hozzá az egységes élményhez, ga. S Timon tragédiáját mé- Igazságtalan lenne értéke- lyíti tovább, hogy nem isme- lésünk, ha — csak egyetlen ri fel az adott helyzetnek mondat erejéig is — nem em- megfelelő viselkedési szűk- lékeznénk meg Jenei Zoltán ségszerűségeket sem, vagyis vibráló, zaklatott hatású ze- sohasem úgy viselkedik, aho- néjéről, amely szerves részét gyan az társadalmi helyzeté- alkotta ennek a minden ré- ből fakadna és megfelelne a szében és közreműködőjében korabeli, elfogadott normák- tökéletes előadásnak, nak. Székely Gábor rendező az utóbbi évek legremekebb előadását teremtette meg ezzel az előadással. S úgy „hangszerelte” a darabot, hogy az hűséggel, de félreérthetetlenül a A jóságos Timon és az epés mának szóljon Shakespeare bölcselő (Piróth Gyula és Kun szellemének egyúttal tiszteletben tartásával — a darabjaihoz nyúlni. Sulyok László Vilmos). dőljünk csak az itt-ott, eltérő erővel újból és újból tetten érhető kispolgári menta- Az Athéni Timon megírása litásra, melyet joggal ostoro- a szerző utolsó alkotói Kor- zunk mai közéletünkben is. szakában keletkezett. Pontos Az előadás figyelmeztet: har- dátuma ismeretlen, de feite- colnunk kell ezek ellen, béhetőleg 1605—1606. körül szü- kénk, magán letett. S ezen évszám annyi- kapcsolataink ban fontos számunkra, ameny- dekében. nyiben megvilágítja a tragéés közösségi tisztasága ér- A címszerepet Piróth Gyudia születésének körűimé- la alakította. Nagyszerűen nyeit, megmagyarázza tártál- birkózott meg a kissé sémáménak végleges pesszimiz- tikus figura életrekeltésével. musát, amely a szó szoros s meggyőző, színes alakítást értelmében előrevetíti a köl- nyújtott. Kun Vilmos az epés tő meghasonlását is, részbén bölcselő szerepében, \ Timon fogódzókat adva korai vissza- ellenpontjaként remekelt. vonulásának. Papp Zoltán, mint Timon A kezdeti Stuart-kor ka- kulcsárja bizonyította, hogy pitalizmusának éles bírálata az utóbbi évek kitűnő jellem- az Athéni Timon. A történél- színésszé érlelték. Körtvé- mi köntösben (Shakespeare lyessy Zsolt hadvezére elsóPályaválasztással foglalkozók továbbképzése A Nógrád megyei pálya- gatják dr Tóth I,ászló kandiválasztási hetek keretében dátus, az OP1 munkatársárendezik meg ma a salgótar- nak előadását a szakmai kö- jáni ipari szakmunkásképző zépiskolák hivatásra neve- intézetben a pályaválasztás- lésének néhány problémája sál foglalkozók továbbképző- témakörben, majd konzultá- sét. A tanácskozáson részt ción vesznek részt az előadó vesznek a megyei és járási által írott. Pályára nevelés pályaválasztási munkaközös- a középfokú szakképző isko- ségek vezetői, Salgótarján és Iákban című könyve alapjan. a salgótarjáni járás iskolái- A 60 meghívott vendég dóinak pályaválasztási felelősei, után Horváth László igazgató a megye szakképző iskolái- kalauzolásával megtekinti a nak megbízottai, valamint a szakmunkásképző intézetet, s megye állami szerveinek, hi- a gyakorlatban, a helyszínen vatalainak munkaügyi elő- ismerkedik meg az intézet adói. A résztvevők meghall- mindennapi munkájával. 4 NÓGRÁD — 1976. november 26., péntek BARABAS TIBOR regénye nyomán irta CS HORVATH TIBOR. ra jzolta: ZORAC ERNŐ Mai tévéajánlatunk 16.40—23.15-ig. A szovjet televízió estje. A hagyományokhoz híven ezen az estén a szovjet televízió műsorából kap változatos képet a néző. A híradó előtti műsorok, rövid- és dokumentumfilmek elvezetnek a Szovjetunió különböző vidékeire, közeli és távoli köztársaságaiba, Litvániába, Belorussziába, Szibériába. Az est híradó utáni programja a Gladkov regényéből készült Cement című film első részével indul. Ezután egy különlegesen szép filmet láthatnak, amelyben Maja Pliszeckaja, a nagyszerű balettművész filmszínészként is bemutatkozik. A film címe: Fantázia és Turgenyev Tavaszi vizek című kisregényéből készült. Egy földbirtokoshoz vevő érkezik. Miközben a föld- birtokos felesége — Pliszeckaja játssza ezt a szerepet — halogatja a birtokvételi tárgyalást. a fiatalember — In- nokentij Szmoktunovszkij — beleszeret. Az est záróműsora a Ma- _____________ g yarországon nagy sikerrel v endégszerepelt Taganka Szín- előadásából, a Tíz nap-ból, a vember 26.. péntek, 20.05 óra; házat mutatja be; részleteket Csendesek a hainalok-ból és november 28., vasárnap, 20.05 láthatnak a színház három a Hamlet-böl. Képünkön: no- óra: Cement I—II. rész. A bolgár zene hete „Don Carlos“ és „Lud Gidija“ Az utókor meglehetősen ben —, ugyanúgy, mint a bol- kön. (Addig ugyanis, csak keveset tud az 1848-as sza- gároknál — Magyarországon orosz nyelvű operaelőadáso- badságharc bukása után bol- sem volt számottevő zenekül- kát tartottak.) gár földre menekült magya- túra. Az első bolgár opera- A két világháború között rok hétköznapjairól. A kró- társulat csak jóval később: 14 1922-től kezdve Nemzeti Ope- nikák tanúsága szerint a ma- évvel a törökök kiűzése raházzá átalakított Bolgár gyag honvédtisztekből ka- után jött létre a szófiai dra- Opera Egyesület zenei mun- marazenekar is alakult, s ez mai színház keretében. kásságát sajátos kettősség gyakran szerepelt a tehető- . jellemezte. Egyrészt őrizte sebb bolgár házakban rende- A társulat bemutatkozása orosz Zenei hagyományait, zett összejöveteleken. Nem 1891. január 2-án volt. A másrészt főleg wagneri hacsak népdalokat, hanem ka- „Windsori víg nők’ és a „Tru- tásokkal gazdagodott. Sok marazene-számokat is ját- badúr”^ néhány részletét ad- emlékezetes bemutató zaj- szottak. Népszerűségükre jel- tak elő. Később a „Faust ’. i0tt le, közülük a legneveze- lemző volt: a zenészek zöme álarcosbál’, az „Anyegin’ tesebb a „Bolygó hollandi” engedett a helybéliek marasz- szerepelt műsorukon. ^ Sike- 1931-es, a „Don Carlos” 1936- talásának», s nem vándorolt r^k azonban kérészéletű volt. os előadása, tovább Kossuthékkal, amikor 1892. őszén a társulat anyagi Viszonylag rövid idő alatt a török porta — Habsburg nehézségek miatt _ fölbom- a külföld is kezdett fölfigyel- nyomásía— távozásra szólí- Több mint másfél év- n; a szófiai énekesekre. Csaktotta föl a magyarokat. Ké- tizedig kellett várni az újjá- hamar a világhírű milánói sőbb ők alapították bolgár születésre: 1908. őszén alakult $cala színpadán egyre-más- földön az első zeneiskolát. me§ a Bolgár Opera Egyesü- ra léptek föl bolgár művelet. S két év múlva bemutat- szek. Nem csoda, hogy roAlighanem ez a több mint ták az első bolgár operát, videsen _, mint tréfásan 1 70 évvel ezelőtti epizód volt Emanuel Manolov „Szegény mondták — a Scalának több a bolgár-magyar zenei kap- nő” című művét. Az előadás bolgár tagja lett, mint olasz: csolatok kezdete Hatását tér- sikere azért is korszakalkotó Borisz Hrisztov, Nikola) mészetesen hiba volna túl- volt, mert az énekesek első Gjaurov, Elena Nikolaj, To- becsülni, hiszen abban az idő- ízben énekeltek anyanyelvű- dór Mazarov, Liljana Velicskova, Milka Radeva és sokan mások váltak itt hírnevessé. Fölöttébb jellemző, hogy a két világháború közötti magyar kulturális élet nem Vett tudomást a bolgár operakultúráról. Az említett énekesek neve csupán a felszabadulás után vált hazánkban ismertté. Eleinte hanglemezeik okoztak kellemes meglepetést, majd mind gyakoribbá váló vendégszerepléseik. A magyar közönséget is mindenekelőtt énekhangjuk ejtette rabul. Olaszos dallamosság, lágy hajlékonyság jellemzőjük, s csodálatosképpen ennek az ellentéte is; mély drámaiság és rendkívüli erőteljesség. S ezt a két egymásnak feszülő, ellentétes tulajdonságot magas szintű énektechnika ötvözi sajátos egységbe. Minderről újólag is meggyőződhet a magyar közönség. Csütörtökön kezdődött ugyanis hazánkban a bolgár zene hete. Ebből az alkalomból Budapestre látogatott a Szófiai Nemzeti Operaház társulata, s három darabot mutat be: Paraskev Hadzsiev „Lúd gidija” című népi ihletésű vígoperáját, amelynek hőse egy bátor, talpraesett parasztfiú; valamint a „Borisz Godunov” és a „Don Carlos” szerepel műsorukon. Ezzel egyidőben a szófiai szólisták Vaszil Kazandzsiev vezényelte kamarazenekara ad hangversenyt a fővárosban, majd Dunaújvárosban. Székesfehérvárott és Szombathelyen. Ma a budapesti Zeneakadémián mutatkozik be a Tilev-vonósnégyes, amelynek műsorában Bozsi- dar Noev zongoraművész is közreműködik. Ö egyébként szombaton Szentendrén önálló hangversenyt ad. a Ti- lev-kvartett pedig jövő hétfőn Pápán koncertezik. V. M.
