Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

Hasznos kezdeményezés 9 a nemzetközi nyelv érdekében A Világ és Nyelv (régi ne­vén Eszperantó Magazin) ötö­dik száma jelentős esemény­ről tájékoztatja olvasóit. Már a címoldalon olvashatjuk azt a fontos javaslatot, amelyet 140 országgyűlési képviselő terjesztett be dr. Ortutav Gyula akadémikusnak, az or­szággyűlés kulturális bizott­sága elnökének. A javaslattevők — köztük megyénk képviselői is —egy albizottság létrehozását ké­rik az eszperantó nyelv ügyé­ben. A neves nyelvészekkel kibővített albizottság az aláb­bi kérdéseket vizsgálná meg: 1. Tudomásul kell-e ven­nünk. vagy tennünk is kell valamit az ellen, hogy a vi­lágnyelvek tömeges oktatása nem éri el a kívánt ered­ményt? 2. Helyes lenne-e. ha a világ oitszágai a nemzetközi érintkezésben csak egy egyez­ményes nyelvet használná­nak? 3. Válhat-e nemzeti nyelv (világnyelv) az ENSZ egyez­ményes nemzetközi nyel­vévé? 4. Alkalmas-e az eszperan­tó arra, hogy az ENSZ egyez­ményes nemzetközi nyelve legyen, vagyis arra. hogy a világ valamennyi iskolájában ez legyen az első kötelező idegen nyelv? Dr. Ortutay Gyula akadé­mikus a folyóiratnak adott nyilatkozatában hangsúlyoz­za: „Meggyőződésem — kép­viselőtársaim érdeklődése is bizonyítja —, hogy az or­szággyűlés kulturális bizott­sága érdemben foglalkozik a megoldásra váró feladatok­kal. s az eszperantó társadal­mi méretű népszerűsítésére megfelelő javaslatokat ter­jeszt mind az Oktatási mind a Kulturális Minisztérium elé. ígérhetem, hogy a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat az eddigieknél is intenzívebben foglalkozik az eszperantótanítás igényeivel országos nyeltanfolyamain. Viszont az is igaz: a társa­dalmi méretű igény felkelté­sében a sajtónak, rádiónak, a tv-nek is nagy szerepe van Minderre gondunk lesz a bizottsági vitában.” Dr. Saiga Attila Népszerű előadóművészeti ágat választottak a nézsai lá­nyok. asszonyok. Magyar nő tákat. népdalokat énekelnek, a Röpülj páva kör előadásai n. Az éneklésen túl azonban mindig gondosan készülnek ruházatuk megválasztására is, hisz’ a pódiumon látványosan kell szerepelniük. Csordás József né. Prontvai Józsefné és a többiek ügyesen eligazít­ják alsószoknváik ráncait, vigyáznak kendőjük kötésére, a kötények állására, szeretik is őket „szemrevenni” a színpadon. — kj — JVlagyarnándorban történt Színházi értekezlet Negatívmásolat­készíiő A tallinni X. sz. szakmun­kásképző iskolában a tanulók oktatóik vezetésével olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével nega­tívmásolat készíthető a dított színes diapozitív fil­mekről. A hordozható fotó­laboratórium mérete 400x300x 410 milliméter, — súlya pe­dig 5, kilogramm. A készülék a'kalmazásá- val — kontakt másolási el­járással — színes és fekete­fehér filmmásolatok is ké­szíthetők. A berendezés 35 milliméter széles perforált filmmel üzemel. A névadóhoz méltóan JUBILEUMRA KÉSZÜL A BRIGÁD. Jövőre 15 éves év­fordulóját ünnepük annak, hogy heten a bányagépgyári szerszámműhe'.yben összefog­tak és a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyre keltek. Ma már 15 tagú a József At­tila brigád és egyetlen nyug­díjasuk van, Virág István, aki most bent dolgozik. — Minden évben itt töltöm le a 840 órát. mint nyugdíjas, 1972-től. Nincs olyan rendez­vénye a brigádnak, amire ne hívnának meg. Jól érzem ma­gam közöttük így folytatja: — Valamikor ebben az üzem­ben voltam én is tanuló. A brigádnál meg alapító tag. — Mi változott azóta? Ta­pasztal-e különbséget, mióta nyugdíjba ment? — Jobb ez a brigád ma már. Ügy értem, hogy szak­mailag jobban felkészült, töb­bet tud. Ismerem mindegyi­ket. Van aki akkor még ipari tanuló volt. most meg már a technikusi oklevele is megvan. Hát ezt hozta az élet, a fej­lődés. — Valóban igaz, hogy a bri­gád létszáma azokkal szapo­rodott meg. akik tanulók is itt voltak. Nyolc saját nevelésű for- szakmunkásunk van — kap­csolódik a beszélgetésbe Tóth Márton, a brigádvezető. Az­után újságolja. hoj;y már két ízben ' megkapták a Vállalat Ki váló Szocialista Brigádja ki­tüntetést is. nyék. Gyakran rendkívüli fel- — Most lesz egy előadás adatokat kell megoldaniuk. A konzultációval, amit Egyed Jó­vezetők véleménye, hogy erre zsef mérnök a szerszámszer- a brigádra mindig számítani kesztés, illetve műszaki fej­lehet. Nem normában dolgoz- lesztési osztály vezetője tart. nak, de a lelkiismeret ősz- A ZIM-ben a GTE szervezé- tönzi őket. Takarékoskodnak, sében a korszerű szerszám- szinte gazdaként kezelik a készítésről vetített filmet néz- gyár szerszámkészletét. Nincs tűk meg. Szakmai kirándulás előttük lehetetlen. keretében meglátogattuk az A gazdasági feladatok tel- ELZETT szécsényi szerszám­jesítésében dicséretes munkát végeznek. A szocialista kis közösségre azonban még jó néhány jellemzőt fel lehet so­rolni. Például azt. ahogy fel­mondja, majd készülnek szakmailag a na­gyobb. feladatokra. Tóth Márton munka mel­lett végezte el a középiskolát és tett sikeres technikus­vizsgát. — TÖBBEN IS VAGYUNK MAR — újságolja. — Dénes András egy hete kapta meg Budapesten a technikusi ok­levelet. Tömöri János, Hor­váth János és Kaszás László érettségi után ugyancsak le­tették már a különbözeti vizs­gát. kezdik az oklevél meg­szerzéséhez szükséges tanfo­lyamot. Árva György meg az idén érettségizett a szakközép- iskolában. Jakab József most harmadéves. Hadd mondjam el róla, hogy jó munkájáért legutóbb a KISZ-kb. okleve­lét kapta Ötvös Ferenc meg a marxista—leninista egye­temre jár. Az idei események­hez tartozik az is, hogy a Kiváló Ifjú Szakmunkás ver*­A brigád feladata a bánya­gépgyár szerszámellátásának biztosítása. Növekszik a ter­melés, korszerűsödik a gyár­tás, egyre nagyobbak a ve­lük szemben támasztott igé­be és négyen helyezést értek el. Ügy tudom, brigádon belül is rendszeres a szakmai to­vábbképzés. Ezt hogy csinál­ják? műhelyét, a Danúvia szer­szám- és készülékgyárát Bu­dapesten. Az ilyen rendez­vények, látogatások sok-sok tapasztalatot adnak — mondta Tóth Márton. — Csak szakmai rendezvé­nyeik vannak? — Nemcsak ilyenek. Vol­tunk kiránduláson Egerben családosán. Közös találkozót szerveztünk a műszaki brigád­dal. Disznótoros, bográcsgu- lyásos összejövetelünk is volt, Névadónk, József Attila év­fordulóját is megünnepeltük. A brigád KISZ-esei készültek fel műsorral Jártunk a szé­csényi kastélymúzeumban. Meglátogattuk idős Szabó Ist­ván Kossuth-díjas szobrász- művész kiállítását. Ezek mind az idei programban szerepel­tek. Brigádvetélkedőn vettünk részt. A harmadik helyezést értük el. Baksa Róbert bá­nyásznapkor kitüntetést ka­pott. A brigád köszöntötte, mint a bányászat kiváló dol­gozóját. Dénes András az idén nősült. Jakab József is. Töb­ben részt vettek az esküvőn, ajándékokat adtunk. Nézze, y. senyre 6 brigádtag nevezett minden történik ám az eg. év alatt egy ilyen kis kollek­tíva életében. Növekszik a szakmunkástanulók száma A szakmunkástanuló-fel­vételek alakulását vizsgálták nemrégiben a Munkaügyi Mi­nisztériumban. Az általános iskolát végzettek továbbtanu­lásának arányait a népgazda­Bár ebben az évben — az ismert demográfiai okok mi­att — a múlt évinél 5,7 szá­zalékkal kevesebb gyerek ke­rült ki az általános iskola nyolcadik osztályából, közü­ság munkaerőigényének fi- lük az előirányzottnál 2250­gyelembevételével, a Minisz­tertanács idei határozatát ala­pul véve elemezték. Megálla­pították, hogy mind az általá­nos iskolát mind pedig a kö­zépiskolát idén elvégzett fiata­lok köréből többen választot­ták továbbtanulásra a szak­munkásképzettséget nyújtó in­tézményeket, mint a megelőző évben. Ez egyidejűleg a pá­lyaválasztásnál nagy szerepet játszó szülőknek a korábbiak­nál reálisabb elképzeléseiről is tanúskodik. nel több, összesen 55 450 fia talt vettek fel szakmunkásta nulónak. A középiskolai vég­zettségűek felvételi előirány­zata azonban még mindig nem teljesült maradéktalanul. A központilag meghatáro­zott létszám-előirányzatot 14 megye és a főváros túlteljesí­tette, az elmaradók közül négy megyében 50—60 főnél nem volt nagyobb az eltérés, de Baranya megyében a ter­vezettnél kétszázzal tanulót vettek fel. A tanulólétszám csökkenése a 43 úgynevezett nehezen be­iskolázható szakmából harmin­cat érint országosan. Egyértelmű azonban a leá­nyok növekvő, részvételének már több éve tartó kedvező tendenciája. Az idei 31,5 szá­zalékkal az elmúlt hat eszten­dő legmagasabb arányát érték el, s összlétszámúk az előző évhez viszonyítva csaknem ezerrel, ezen belül az ipari szakmákban 500-zal emelke­dett. Elkészültek az 1977—78. tanév szakmunkástanuló fel­vételi előirányzatai is: jövőre az ország szakmunkásképző is­koláinak különböző évfolya- kevesebb main várhatóan összesen 150 ezren tanulnak majd. — Amit felsorolt, az ese­tenként nem is kicsi kiadás­sal, egyéni áldozatvállalással jár. — Értem, mire gondol, az anyagiakra. Van közös kasz- szánk, ami a jutalom egy ré­széből képződik, és a havon­ta személyenként betett 40 fo­rintokból. Most 4600 forint van a közös kasszában. Ezt ilyen célokra fordítjuk. Az is elő­fordul. hogy valaki megszo­rul, vásárol valami nagyobb dolgot. Kisegítjük. Még nem fordult elő, hogy időben ne került volna vissza a pénz a közös kasszába. — mondja a brigádvezető. EZ A BRIGÁD VALÓBAN a névadóhoz méltóan él és dolgozik. Sok mindent lehetne felsorolni még ennek bizonyí­tására. Az iskolánál, óvodá­nál és üzemnél letöltött tár­sadalmi munkaórákat. Az anyagokból megtakarított fo­rintokat. A közösségi életből vett példákat. Egymás segíté­sét munkában, tanulásban, elő­rehaladásban. B. J. ■■«•■■■ ■■■■é ■■■■■■■■■ ■■■*■« ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■! »■■■■■■«•■■■■■■»■•■■■ ■•■!»■»«•■■■■•■■«* lelmezkiáÜítás — Bemutató előadás A Magyarnándorban minap megrendezett megyei színházi értekezleten hallottuk a Déry- né Színház szervező titkárától, hogy Nógrádban hetvennyolc előadással tájolnak az idei színházi évadban. Ebből nyolc helyen mutatják be Katona József Bánk bánját Illyés Gyula felújításában. Kétségtelen, az egykori fa­luszínház repertoárja az el­múlt évtizedek során sokat változott, gazdagodott. Hazai es külföldi klasszikusok mel­lett ooerettek, musicalok, víg­játékok és vígoperák is rend­szeresen szerepelnek műso­raikon. Legutóbb Rossini: Sevillai borbélyát vitték be­mutató előadásban Magyar- nándorba. ahol a vártnál na­gyobb érdeklődés fogadta a színészeket. A magyarnándori körzeti művelődési ház igazgatója, és a Déryné Színház művészi célkitűzése példamutatóan találkozott és. találkozik. Ma­Az idén csaknem 400 mil­lió forint értékben készíte­nek, garázsipari és autóápolási cikkeket, szerszámgépeket, vákuumtechnikai és híradás- technikai célgépekét a Cse­pel Művek híradóstechnikai radandó kulturális élményt, a színház örömét nyújtják a nándoriaknak a színházi esték. A falu pedig hálás érte, min­dig örömmel fogadta a „déry- neseket” és nemcsak a színé­szeket. a színház jelmezter­vezőjét: a Jászai-dijas Rima- nóczi Yvonnt is. A jelmezter­veiből és jelmezeiből rende­zett kiállítás ünnepi megnyitó­ján maga is jelen volt a szín­ház főrendezőjének és művé­szeti vezetőinek társaságában. A megyei tanács művelő­désügyi .osztályának, az MSZMP Balassagyarmati já­rási Bizottságának munkatár­sai és több művelődési köz­pont, művelődési ház, klub­könyvtár vezetője is meghí­vott vendég volt ezen a szín­házi napon. Bizonyára sok tanulsággal, és kellemes élménnyel tértek haza a művészek és a közön­ség Magyarnándorból. —kés gépgyárában. Az idén a gyár termékeinek mintegy 70 százalékát exportálja. A KGST-n belül a vállalat a legnagyobb garázsiparibe- rendezés-szállító. Kitüntetéseit egy nagy do­bozban tartja. A szobában álló szekrényben a helyük. Külön kis ládákéban a két párttagsági könyv. Az egyik Godó Lajosé. Párttagságának kezdete 1933. A másik vörös könyvecske a feleségéé. Az sszony 1945-ben lépett a párt­tagok sorába. Baglyasalján, az Erkel utcában laknak. A szép ház meleg kis konyhájában beszélgetünk a régi időkről. Godó Lajos a . karancslejtősi bányászok elszántságát, hő­siességét, bátorságát idézi. 1944. novemberét, amikor szembe­fordultak a németekkel és a magyar csendőrökkel. — A harmincas évek leg­elején fiatal gyerek voltam. Hol akadt munka, hol meg nem. Sétálgatok egyszer a fa­luban, megszólít Edelin Ká­roly: „Te. Lajos, mondanék én valamit. Hányán vagytok ti testvérek?” Válaszoltam ne­ki, hogy bizony heten. Apám bányász volt, nem bővelked­tünk. „Na látod, ezt a helyze­tet kell megváltoztatni. Nem félni kell a csendőröktől, ha­nem okosan szervezkedni.” A Pipiske-hegyre jártunk. Ma se felejtem el, hogy Sulyok András milyen szépen beszélt, okosan. Hárman alkottunk egy sejtet. Erről senki nem tudha­tott. Jártunk ki egész nyá­ron. végül az volt a feladat, hogy nekünk felenként még három-három embert kellett beszervezni. A szigorú titok­tartás törvény volt. Sok volt Kocsimosók — sorozatban Harminckét éve Kaiancslejtősön a besúgó. Sokakat letartóz­tattak, elvittek., összevertek. Godó Lajos így lett kommu­nista. Amikor 1937-ben be­hívták katonának, folytatta az agitációt. Egyszer fölso­rakoztatta őket a százados. Há­rom baglyasi állt egy sor­ban. Neki azt mondta: „Ügy viselkedj, fiam, nehogy az in­ternáló táborban kössél ki.” Hamarosan hazaengedték. Nemsokára megnősült, a ka­rancslejtősi bányában dolgo­zott. Vájárként. ★ vigyázva. Aztán hozzátette, hogy hozzak össze nyolc olyan embert, akik megbízhatóak és szükség esetén meg is védik a fegyvereket. Jól meg kell gondolni, kinek szólok. Én szót váltottam Kozik Ferenc­cel, meg a többiekkel. Meg­érkeztek a fegyverek, egy zsák­ban vittük a váltunkon. Ahogy megyünk az utcán, Andó Gyu­lával, egyszer csak jön ve­lünk szemben két csendőr. Elhaladtunk mellettük, mint­ha mi sem lenne. Amikor már nem láttuk, bizony megáll­tunk, hogy kifújjuk magun­kat. .. ★ — Valahogy így kezdődött. Az én sorsomhoz nem egy bá­nyászé hasonlított. Közben már negyvennégyet írtak. Az országot megszállták a néme­tek. A csendőröktől is nagyon kellett tartani. Megint csak Sulyok Andris szólított meg: „Lajos, fontosat szeretnék be­szélni veled. Gyere le a szé- rűskertbe. Hozzál kosarat, mintha füvet szednénk. Na­gyon nagy dolgot mondanék.” Én le is mentein. Azt mond­ja az Andris, fegyverek ér­keznek Szlovákiából. Azokat biztonságba kell helyezni, hogy szükség esetén használni tud­juk. Csak óvatosan, nagyon Godó Lajosék pincéjébe is került a fegyverekből. Az el­lenállás főhadiszállásának Gusztáv-aknát jelölték. Er­dőben volt, jó helyen. Innen akartak le-lecsapni a néme­tekre. . Közben árulás történt. A né­metek tudlak a fegyverekről. A bányászok lementek az ak­nába. Az összecsapás ma har­minckét esztendeje történt. A németek maguk előtt hajtották az asszonyokat, öregeket, har­colni nem lehetett. A néme­tek ezután üzentek a bányá­NÓGRÁD - 1976. szoknak, hogy küldjenek két embert tárgyalni. Hagyják el a bányát, semmi bántódásuk nem lesz. Amikor; kijöttek az aknából, közülük hármat rög­tön agyonlőttek a helyszínen. Négy bányászt a salgótarjáni laktanyában végeztek ki. ★ — Elfogtak engem is. Kez­dődött a kihallgatás. Vassal ütöttek bennünket. Tizenket- tőnket vittek a bíróságra. Ce- red felé indítottak. Az egyik szálláson összebeszéltünk egy páran, meg kéne szökni. Az egyik társunkat láttam, ami­kor bevetette magát a kuko­ricásba. Nekem is szerencsém volt. Mentem neki á mező­nek, a dagadt, fájós lábam­mal. Meghúztam magam egy boglyában, aztán elvetődtem Lapujtőre, Kristóf Matyi bá­csihoz. ö üzent a családom­nak, hazajöttem. Nemsoká­ra megérkeztek a szovjet ka­tonák. * Godó Lajos 1968-ban ment nyügdíjba. Három gyermeket nevelt fel a feleségével. Ma is tevékeny, aktív ember, biza'- mi. A taggyűlésekről es-^k akkor marad el, ha valami fontos ok készteti. Tulajdo­nosa a Szocialista Hazáért Ér­demrendnek. Szorgalmával pe­dig kiérdemelte a Munka- Ér­demrend ezüst fokozatát. Csatai Erzsébet november 23., kedd 5 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom