Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

tv-müsor emlékeztei r Szombaton, november 13- ifcn- délután 4 óra 20 perckor TELEK ES BÉLA verselt tol­mácsolta néhány fiatal művé­szünk. A Razzia, Virrasztás- Karnevál halálán és még né­hány, a különösein megkapó Magyarok gyászos évezrede hangzott el. Amint hallgattam 3 verse­ket, egy régi, a költővel való megiható találkozásra emlé­keztem. .. A Petőfi színjátszók az 1958- novemberében Salgótar­jánban megrendezett színját­szó fesztiválon Rostand: Re­gényesek c. verses vígjátékát mutatták be. a költő fordítá­sában. A fesztivállal, annak műsorával a fővárosi lapok ’s foglalkoztak, ennek alapján keresett meg levélben ben­nünket a költő ugyancsak tanár leánya- kérve. hogy agg és. beteg édesapja részé­re. a fordító tájékoztatására, küldjünk a bemutató p’a- kátjábót és az előadással fog­lalkozó sajtóból egy-egy pél­dányt. Éreztük, hogy ennél na­gyobb kötelességünk van. A fesztivál után, a darab pla­kátját az összegyűjtött beszá­molókat. az előadásról készí­tett fényképeket a művelődé­si ház két vezetője es jó­magam személyesen vittük el az akkor már nagyon be­teg, agg költőnek. A rendkí­vül bensőséges, meleg talál­kozás mindannyiunkra tett hatását leírni méltó készsé. gém nincsen. Igazolásunk ra a költő néhány nappal ké­sőbb hozzánk intézett sorait idézem. ó — Igen tisztelt Megbe_. csilláim! Kérem ne vegyék rossz néven, hogy késedelmesen köszönöm meg azt a gyö­nyörű . emléktáblát, a in elv­ivel Rostand: Regényesek című vígjáték-fordításomat kitüntették. Aggikori el gyöngülésem iszonyú elfajulása akadá­lyozott meg ebben ennyire Ismételten viszonzásul ide mellékelem utolsó verses könyvemet. fogadlak könyvtárukba bocsánatos szívesen­Mostanában már csak nagy nehezen tudok verset írni és legföljebb négy- nvolosorosat- Pé'dául ket­tőt ide mellékelek­(Az egyik:) Lehűli a lomb, zörög a haraszt­Öh engem itt már semmi sem maraszt. Beh jó lesz végre elfeledni holtan. Hogy valamikor én is költő voltam. 1959. január 1. Telekes Béla — Telekes Bélától, a Tanács köztársaság alatt tanúsított magatartása miatt, a Horthy- rendszerben mellőzött. íélre- állított tanártól, akinek első verseskönyvét 1906-ban Ady is meleg szavakkal üdvözölte, még két írást kapott a szín játszó szakosztály. A felújított Regényeseit be­mutatóját üdvözölte 1959. jú­nius 26-án, a másik írás I960 okt- 29-i gyászjelentés volt-'. Rajta fentebb idézett verse Kegyelettel gondolunk Rá: s végtelenül megnyugtató ér­zés volt akkor és most ver­sei hallgatása után. hogy utolsó napjait igen szerény, de meleg tisztelettel és meg­becsüléssel könnyíteni nem mulasztottuk el. Vertich József Napközis klub Balassagyarmaton ' X csengőszó a másnapi órák­ra való felkészülés végét jel­zi a balassagyarmati Bajcsy- Zsilinazky úti Általános Is­kola napközijében. A folyo­són megindul a nyüzsgés, A .gyermekek nem haza, hanem a különböző klubfoglalkozá­sokra iparkodnak. — Tavaly kísérleti jelleg­gel vezettük be a napközis klubfoglalkozásokat — kezdte a beszélgetést Horváth Ár- pádné tanárnő, a napközi ve­zetője. — Az előző év tapasz­talatait felhasználva az idei tanévben 22 féle napközis klubot szerveztünk meg. — A szervezésnél, a külön­böző klubok indításánál mi .volt az elsődleges szempont? — Természetesen a gyer­mekek érdeklődési köre. Nyu­godtan mondhatom, hogy mind a 210 napközis gyermek meg­találja az érdeklődésköré­nek legjobban megfelelő fog­lalkozást. — Hogyan sikerült szak­embereket biztosítani? — Részben házon belül. Szaktanáraink egy része vál­lalta ezt a többletmunkát. Sok klubunk működik különböző társintézményekben. A mű­velődési központban a fotó­sok és a fafaragók működnek, Zólyomi József múzeumigaz­gató helytörténeti foglalkozá­sokat vezet. A könyvtár adott otthont a könyvbarátoknak. Az MHSZ városi szervezete a modellezőinket karolta fel. Az intézet vezetői, lelkes tanárai felismerték a jövő út­ját. Tudják, hogy az isko­láknak többet kell magára vállalnia a tanyanyag nyúj­tásánál. Elő kell őket készí­teni a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésére, az ön­művelődésre. A balassagyar­mati Bajcsy-Zsilinszkv úti Ál­talános Iskola nevelői ezt te­szik. — Hogyan egyeztetik ösz- sze a tanulást és a foglalko­zásokat ? — Délután négyig önálló ta­nulás van. Heti két alkalom­mal. hétfőn és csütörtökön, il­letve kedden és pénteken négy­től tartjuk a foglalkozásokat. Horváth Árpádne tanárnővel elindultunk, hogy a foglalko­zások egy részét megnézzük. A kis biológusok ít Tolvay- né Szepesi ‘ Márta tanárnő vezetésével mikroszkopikus metszeteket készítenek. — Zoológus szeretnék len­ni, nagyon szeretem az álla­tokat, ezért jelentkeztem ide — közölte Nagy József, a cso­port egyik legügyesebb tagja. A kis fizikusok észre sem vették, hogy benyitottunk hozzájuk. Érthető, hiszen a téma nagyon izgalmas: a holdkocsit tanulmányoztak. A rajzosok Jónás István ta­nár vezetésével képzőművé­szeti alkotásokat elemeznek. A következő teremben Zon- da Igor és Aranyi Tibor ar­ról számolnak be Géczy Im- réné tanárnőnek: sikerült megoldani, hogy a régi gé­pekből mit használtak fel az újban. A matematikusok fog­lalkozásának témája: a megfi­gyelőképesség és a logikus gondolkodásmód fejlesztése. A Kovács Gáborné tanár­nő körül ülő gyermekek az angol nyelvvel ismerkednek. — Mindig érdekesnek és szépnek tartottam ezt a nyel­vet, azért tanulom —* mon­dotta Bereczky Gabriella. — Nekem is nagyon tet­szik és szívesen tanulom — tette hozzá Paróczi Stefánia. A terem dekorációja elárul­ja, hogy az ügyes kezek klub­jában járunk. Kővári József- né szakfelügyelő tanárnő elénk teszi azt a tartalmas és gaz­dag munkatervet, amelyet az idén szeretnének megvalósí­tani. — Tessék megnézni, milyen szép ez a linómetszet, ilyent is fogunk csinálni — büszkél­kedik Lovászi Gabriella. Renglovics Zita. Vincze Ilona, Simkó Andrea a leg­kisebbek. harmadik osztályo­sok. Kézügyességüket a ta­nár néni dicséri. — Ezt a térítőt én hímez­tem — mutatja nekünk Izsók Ildikó. A gyermekek arcán lát­ni, hogy élvezettel végzik a munkát. Horváth Árpád nyugdíjas örömmel vállalta az aszta­liteniszezők irányítását. Halmosi István az iroda­lomkedvelők vezetője elmond­ta, hogy most zenei, képző- művészeti és irodalmi anya­got gyűjtenek az őszről, egy műsor összeállításához. Balassagyarmaton a Bajcsy- Zsilinszky iskolában 210 nap­közis gyermek 22 klub közül választja ki azt, ami egyé­niségének legjobban megfe­lel. Azt, amivel ma még csak kedvtelésből, holnap talán már hivatásszerűen foglal­kozik. Azt, amivel szabad ide­jét hasznosan kitöltheti, ami­vel látóköre bővül, egyéni­ségét, személyiségét alakít­ja, formálja. Sz. F. Megyei filmbemutatók Űjabb Chaplin a mozikban-film A kisember újra egyedül mű íilmburleszkben. — Charlie Chaplin a Cirkusz cí­Több hónapos szünet után ismét Chaplin-iilmnek tap­solhat a mozilátogató közön­ség. A balassagyarmati pre- mierfilmszínház ezen a hé­ten mutatja be a világhírű komikus 1928-ban készült burleszkjét, a Cirkuszt. A szakemberek egybehangzó vé­leménye szerint a mű a Chaplin-sorozat egyik legsi­keresebbnek ígérkező da­rabja, a legjobb némafilmek közé tartozik. A kedves csa­vargó megkapó története ez­úttal a cirkusz világa körül Palóc táncok — filmen Filmről tanulmányozzák a tudósok a néptáncokat a Ma­gyar Tudományos Akadémia zenetudományi intézetében: a néptáncosztály munkatár­sai a nyáron hat alkalommal voltak néptánc- és népzene- gyűjtésen. Ritka alkalmat kí­nált a parádfürdői „Pialóc nap”, amelyen Nógrád, Heves és Borsod megye 23 palócköz- segeből származó női körtánc­változatokat rögzítettek a filmre. Gazdag „lelőhely” az egri járás is, ahol a „Röpülj páva” mozgalom meghirde­tése óta különösen nagy gon­dot fordítanak a népi kultú­ra, a népi tánchagyományok ápolására, megőrzésére. A parádfürdői „Palóc na­pon” a néptáncosztály mun­katársai több mint 400 tán­cos előadását rögzítették a celluloidszalagra. Hogyan használom fel a Kincskeresőt? r Ä Magyar Üttörők Szövet­sége, az Oktatási Minisztéri­um, a Pedagógusok Szak- szervezete, valamint a Kincs­kereső és a Módszertani Köz­lemények szerkesztősége pá­lyázatot hirdetett Hogyan használom fel a Kincskereső ifjúsági irodalmi folyóiratot az osztályfőnöki munkában, úttörő-foglalkozásokon, a magyar nyelv és irodalom óráin, egyéb órán és az isko­lán kívüli tevékenységben ? A pályamű a felhasználás tar­talmi kérdéseivel és módsze­reivel foglalkozzék. Terje­delme 15 gépelt oldal lehet. A pályamunkákat a Kincske­reső szerkesztőségébe (6720 Szeged, Vár u. 7.) kell eljut­tatni 1977. február 10-ig. Az eredményhirdetésre 1977 jú­niusában kerül sor. NÖCRÁD — 1976. november 17., szerda | barabas TÍBOR regénye nyomán írta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZÖrAd ERNŐ bonyolódik, s édes-bús szel­lemességgel meséli el szánan­dó hőse fellobbanó reményei­nek örökös szétfoszlását. Charlie Chaplin ebben a mun­kájában is — mint több más­ban — sokoldalú művészkén* mutatkozik be: író, rendező és főszereplő egy személy ben. A Csizmás kandúr égés-/ estét betöltő raizfi’lm. Érde­kessége, hogy a francia Char­les Perrault meséjét Távol- Kelet filmművészei. japán filmesek vitték celluloidsza­lagra. S további érdeklődést jelenthet az a tény, hogy a csizmás kandúr figurája a magyar népmesékben is meg­található. Kimio Yabuki ren­dezésének erényeit a lebilin­cselő kalandok, a vidám, rendkívül élénk rajzok és a kellemes, fülbemászó dalla­mok alkotják. Az úgynevezett művész­filmek kedvelőinek szerez­het örömet a két, korábban már láthatott filmmel való újbóli találkozás. A Suttogá­sok, sikolyok, amely Ingmar Bergman pályáját tekintve is a legjelentősebb alkotá­sok egyike, Londonban el­nyerte az 1973. év legjobb külföldi filmjének járó di­jat; Sven Nykvist operatőr pedig 1974. tavaszán vehette át a fényképezéséért járó Osoar-díjat. Az olasz Marco Ferreri, a Méhkirálynő és a Diliinger halott kitűnő ren­dezője, Az audienciában a katolikus egyház kríziséről beszél. A Franz Kafka-i ih­letésű történet — egy kis­ember beszélni akar négy- szemközt a pápával, de nem kerülhet sor a kihallgatásra —, hol az érzelmek, hol a heves polémia, hol a szatíra hangján szól. Szereposztása szenzációs: főszerepet ját­szik benne Ugo Tognazzi, Claudia Cardinale, Vittorio Gassman és Michel Piccoli. A közönség kívánságára hosszabb-rövidebb ideig négy szórakoztató filmet mutatnak be Salgótarjánban és Balas­sagyarmaton. Ciuseppe Sco- tese Vannak még csodák, ame­rikai—olasz koprodukció« filmje egy megtörtént ese­ményt dolgoz fel, s az emberi vitalitás és kitartás szép pél­dázata. A csehszlovák Old- rich Lipsky Joachim, dobd a gépbe! című vígjátéka a babonákat és a korrupciót gúnyolja ki. Mario Camerini bűnügyi paródiája, az Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall pompás helyszíne­ken. Velencében játszódik, s egyik főszerepét a közelmúlt­ban elhunyt Vittorio De Sica alakítja. Az NDK-beli Bern­hard Stephan Túl sovány a szerelemhez? című filmvíg- játékát a történet érdekessé­ge mellett a filmben felcsen­dülő zene, a kitűnő Koncz Zsuzsa éneke és az Illés- együttes muzsikája teszi von­zóvá. Mai téveajanlatunk 20.00: A SZÜRKEZAKÖS Éí A MAMA. Tévéjáték Palotai Bori; írásából. Berreg a csengő. A mám: idős, nyugalmazott vidék óvónő, Pestre érkezik, hogi meglátogassa írófiát. And. rást. Lábán magas-fűzős ci­pő, szatyrában az elmaradha­tatlan. élő ajándék: a fiánál nevelt csirke. Ugyanabba i lakásba csönget be, de min­dig más lakás fogadja. Van hogy serlegek, érmek, sport- fotók díszítik a falakat, más kor babérkoszorú, szalag é: virágkosár, aztán Gauguin- Picasso- és Chagall-utánérzé sű képek adják meg az ú. profilt, hogy végül is Ch< Guevarát és Mick Jaggert áb­rázoló hatalmas plakátfotói- borítsanak be mindent, ! mackó kerüljön a díványra A lakás négy „színeváltozá­sa” azt jelenti, hogy Andrá* négyszer nősült, s a környezel fölvette az éppen aktuális fe­leség életformáját . és egyéni- ségét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom