Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

Megkezdődött a fejlődési béke-világkonferencia Pénteken, Budapesten az Építők Rózsa Fe­renc Székházában megkezdődött a Béke-vi- lágtanács kezdeményezésére és szervezésében létrejött fejlődési béke-világkonferencia. A zászlódíszbe öltözött épület homlokzatán üd­vözlő transzparens fogadta a mintegy száz or­szág, illetve szervezet képviseletében megje­lent küldötteket. „Együtt a békéért és a ha­ladásért!’’ — olvasható a felirat a tanácste­remben mintegy összegezve a fejlődés ügyét szolgáló, a hatékony közös cselekvés módo­zatait kidolgozó világkonferencia célját. A nemzetközi békemozgalmi tanácskozás 41 tagú elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Sebestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, dr. Simái Mihály, a világkonferencia magyar előkészítő bizott­ságinak és az ENSZ Társaságok Világszövet­ségének (WFUNA) elnöké, Pethő Tibor, az Országos Béketanács helyettes elnöke és Bog­nár József akadémikus, a magyar delegáció vezetője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, valamint a nemzeti békemozgal­mak, és a nemzetközi demokratikus szerve­zetek, számos ismert vezető személyisége. A béke-világkonferenciát Bognár József nyitotta meg, meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket. Ezután Sarlós István emelkedett szólásra. SAKLO* ISTVÁN: Minden nép boldogulását a szabad fejlődés biztosítja A nemzetközi tanácskozás jelentőségéről szólva Sarlós István kiemelte: — A világkonferencia rész­vevői a világ jövője szem­pontjából döntő fontosságú kérdéssel, a gazdaságilag je­lenleg még elmaradott, vagy kevéssé fejlett országok elő­rehaladásának kérdéseivel foglalkoznak. A világ jövő­jének alakulásáról van szó, mert korunkban az egyes népek sorsa összefügg a töb­biével, mert minden nép bol­dogulása csak akkor válhat teljessé, ha a szabad fejlő­dés lehetőségei mindenki számára biztosítottak. Az öt világrészben élő népek léhetőségei — a klíma, a nyersanyagkészletek, a föld termőképessége és a társadal­mi berendezkedés szempont­jából — eltérnek egymástól, ilyen szempontból vannak és mindig is lesznek különb­ségek az egyes országok kö­zött. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami örökké ér­vényes rangsor alakul ki, amelyben alá- és fölérendelt­ségi viszony van az egyes népek és az őket vezető kor­mány között. Szabadság — felemelkedés — Magyarországi tapaszta­lataink. amelyeket a szoci­alista építés évtizedeiben sze­reztünk, azt. bizonyítják, hogy nyersanyagban szegény, kis területű és kis népességű or­szág is képes a felmelkedés- re, ha szabad és független, s ha határain kívül társakat talál más, a kölcsönös segít­ség elvét valló és gyakorló népekben. A mostani konfe­rencián olyan országok je­lenéről és jövőjéről szólunk, amelynek népei nem felelősek elmaradottságukért; azok fe­lelősek érte, akik gyakran virágzó kultúrájú országo­kat taszítottak gyarmati sor­ba. Arról kell szólnunk, hogy az erőszakkal létrehozott ne­hézségeket hogyan, milyen módon lehet leküzdeni. Sarlós István ezután hang­súlyozta: mindehhez nélkü­lözhetetlen feltétel, hogy béke legyen az egész földke­rekségen; hogy a népek sza­badok és függetlenek legye­nek, önállóan válasszák meg azt a társadalmi formát, amelyben élni és alkotni akarnak. — Ha a világon felhalmozott emberi tudást az emberiség javára használjuk fel, mű- velhetővé tehetjük a ma még megműveletlen földeket —, folytatta. Ha az emberekben élő tehetség szabadon bon­takozhat ki, elő tudjuk te­remteni a jobb élethez szük­séges eszközöket. Ha megszű­nik a diszkrimináció, s a világ ügyévé válik az éhség felszámolása, világméretű összefogással egészséges lét­feltételeket tudunk minden ember számára biztosítani. A ma élő emberek, köte'essé­ge, hogy olyan világot te­remtsenek, amelyben lehe­tetlenné válik, hogy az em­beriség alkotta értékeket háborúk semmisítsék meg. Jogos igényük van — Ez a fejlődés politikai feltétele. De egyidejűleg, már most közös feladatunk az egészségvédelem megszerve­zése, iskolák építése. kor­szerű oktatási rendszerek kialakítása. S kötelességünk az is, hogy megtaláljuk a gazdasági átalakulás lehető­ségeit, hogy létrehozzuk a mindenki egészséges táplál­kozását biztosító gazdaságot, megoldjuk a feltáratlan nyers­anyagkészletek kiaknázását és közös munkával elindítsuk az érintett országokat az ipa­rosodás útján. Ezeknek az országoknak jogos igényeik vannak azokkal szemben, akik a gyarmatosítás idején egy-egy terület természeti kincseit saját hasznukra vet­ték igénybe és ugyanakkor a tényleges tulajdonjoggal rendelkező népeket elnyom­ták. A fejlődésnek azonban nem kevéssé fontos külső feltétele az a segítség, amelyet a haladó gondolkodású emberek, pár­tok, mozgalmak és kormá­nyok — kétoldalú, vagy sok­oldalú megállapodások révén — anyagi eszközökben, szak­értelemben, vezetési tapasz­talatok átadásával nyújtanak az érdekelteknek. Ugyanezek a haladó erők — többek között a Béke-vi- lágtanács kezdeményezésére — bármikor készek arra, hogy az újonnan keletkező nehézségek és az imperia­lizmus által előidézett ve­szélyek elhárításában gyor­san és hatékonyan az adott országok segítségére legye­nek. Remélem, hogy a fő­városunkban összeült ta­nácskozáson sor kerül arra, hogy az előrehaladáshoz szük­séges intézkedések sorrend­jét illetően, politikai és gaz­dasági tekintetben egyaránt jó javaslatokat dolgozzanak ki. Ezután Sarlós István vázol­ta azokat a politikai, gazda­sági és kulturális eredménye­ket, amelyet népünk a felsza­badulás óta eltelt több mint három évtized alatt elért. A nép lula/donában — Fejlődésünk, elért ered­ményeink összefüggenek az­zal, hogy a termelőeszközök a nép tulajdonában váltnak, s a tudomány és a technika eredményeinek fölhasználá­sával fejlesztjük az anyagi javak termelését, s állampol­gáraink egyenrangúak és egyenjogúak. — A mostani tanácskozás az Európán kívüli, szabaddá vált, vagy szabaddá váló or­szágok jövőjéről szól. A magyar nép nevében tolmá­csolom jókívánságainkat azoknak a százmillióknak, akik ma még létbizonytalan­ságban élnek, éheznek, vagy az éhínség fenyegetésével néznek szembe. Kívánom, e tanácskozás dolgozzon ki olyan programot, javaslato­kat, amelyek elősegítik, hogy már a közeljövőben a világ valamennyi népe és országa számára ismeretlenné váljék a munkanélküliség, az em­beriséget tizedelő sok-sok betegség, valóra váljék az élet- és létbiztonság, hogy minden fiatal a biztos jövő tudatában indulhasson el az élet útján, mert a békesze­rető emberiség az ő javára, a felnövekvő nemzedék. az utódok javára dolgozik és harcol. Jó munkát, sikeres tanácskozást! — fejezte be a résztvevők nagy tapsa közben i beszédét Sarlós Ist­ván. \ Ezt követően dr. Simái Mi­hály olvasta fel Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista ta Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a fejlődési világkonferencia résztvevőihez intézett üze­netét. Az üzenet a kövétkezőket mondja: Tőkés gazdaság A fellendülés akadályai Kádár János üzenete Tisztelt világkonferencia! Kedves vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, az egész magyar társadalom nevében tiszte­lettel köszöntőm a nemzet­közi békemozgalom kiemel­kedő eseményének, a fej­lődési világkonferenciának minden résztvevőjét Nagy örömünkre szolgál, hogy 'ez alkalomból hazánk­ban üdvözölhetjük az ázsi­ai, afrikai, amerikai, ausztrá­liai és európai békeerők nagyra becsült képviselőit. Világszerte, így hazánkban a Magyar Népköztársaságban is támogató egyetértésre ta­lált, hogy a Béke-világtanács e fórum összehívását kez­deményezte. Az önök ta­nácskozásának napirendjén égetően időszerű és nagy jelentőségű kérdések szere­pelnek. A társadalmi és gazdasági fejlődés ügye szo­rosan összefügg a nemzetkö­zi béke és biztonság ügyé­vel. A fejlődés elképzelhetet­len a tartós és egyetemes béke nélkül. Ugyanakkor a gyarmati elnyomás alól fel­szabadult, fiatal államok nemzeti függetlenségének, szuverenitásának szakadatlan erősödése, társadalmi-gaz­dasági előrehaladásuk, a gyarmatosítás maradványai­nak felszámolásáért, a neo- kolonlalizmussal szemben vívott antiimperialista har­cuk lényeges hozzájárulást jelent a világ békéjének to­vábbi megszilárdításához. A világkonferencia össze­hívására olyan időszakban került sor, amely kedvező mind a nemzetközi béke és biztonság, mind a fiatal, felszabadult államok fejlő­dése számára. A nemzetközi enyhülési folyamat elmé­lyülésének. a békés egymás mellett élés politikájának és NÖGRÁD- 1976. október 9., szombat az államok közötti egyenjogú kapcsolatokért folyó küzde­lemnek kiemelkedő állomá­sa volt a Helsinkiben rende­zett európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Az enyhülés politikájának európai eredményei jelentő­sen hozzájárulnak az egyete­mes béke és általa a gazda­sági és társadalmi fejlődés kedvezőbb feltételeinek biz­tosításához. Nagyra értékel­jük az el nem kötelezett or­szágok colombói konferenci­áját, mint eredményes hozzá­járulást a béke, a haladás ügyéhez, és az új nemzetkö­zi gazdasági rend megterem­téséért folytatott harchoz. Az elmúlt időszakban számos nép vívta ki és védte meg a függetlenségét, nemzeti szu­verenitását az imperialisták­kal, a gyarmatosítókkal és helyi szövetségeseikkel szem­ben. A vietnami, laoszi és kambodzsai; a mozambiki és az angolai nép történelmi győzelme tovább gyarapítot­ta a béke és haladás nem­zetközi erőit. Ugyanakkor nem feledkez­hetünk meg arról, hogy szá­mos nemzetközi konfliktus- góc van a fejlődő világ terü­letén. A Közel-Keleten Izrael idegen területeket tart meg­szállva és nem ismeri el a Palesztinái népnek az önálló államisághoz való jogát. Az afrikai kontinens déli részén a fajgyűlölő kisebbségi rend­szerek álinak szemben a nem­zeti függetlenségre törekvő, népekkel. Latin-Amerika több országában kegyetlen fasiszta diktatúrák állnak a fejlődés útjában. A nemzetközi tőke még sok fejlődő országban rende'kezik kizsákmányolás­ra alkalmas pozíciókkal. Népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén mun­kálkodik. Céljaink eléréséhez létfontosságú a béke. Közös érdekeltségünk a béke fenn­tartásában és megszilárdításá­ban. a fejlődésben összeköt bennünket. Hazánk — külpo­litikánk internacionalista el­veiből következően — mindig kész volt politikai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtania nemzeti függetlenség kivívá­sáért, a függetlenség megszi­lárdításáért, a társadalmi, gazdasági és kulturális fel- emelkedésükért küzdő népek­nek és ezt teszi a jövőben is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az önök fontos tanács­kozása nagy felelősségérzettel foglalkozik majd a napirendre tűzött kérdésekkel és állásfog­lalásával hozzájárul a világ­béke és az egyetemes fejlődés ügyéhez. Sok sikert kívánok a fejlő­dési világkonferencia min­den résztvevőjének — feje­ződik be az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üd­vözlő levele. ★ A konferencián még szá­mos felszólalás hangzott el- A tanácskozás ma folytatja munkáiát. A kapitalista világot az infláció és .a munkanélküliség kettőse nyomasztja. Ez a két tényező illúziórikussá teszi a kiútban való reménykedést. Hol a mélypont ? Amikor mintegy másfél év­vel ezelőtt egyes nyugati or­szágokban halvány jele mu­tatkozott a gazdasági élet ja­vulásának, ezt egyes politiku­sok saját céljaikra igyekeztek kihasználni. ,.A mélyponton túljutottunk — mondogatták — még néhány hónap és min­den rendbe jön; folytatódnak az ipari beruházások, meg­élénkül a külkereskedelem, a termelés pedig, a válság szo­rításából kikerülve felszívja a felesleges munkaerőt”. Hónapok teltek el és az ígé­retekből semmi sem vált va­lóra. „A beruházási kedv minden eddigi fellendülésben tapasztaltnál alacsonyabb — írta a Fortune amerikai gaz­dasági lap. a nyugat-európai helyzetet értékelve. — Az Egyesült Államok kereskedel­mi minisztériumának köz­lése szerint a termelés kor­szerűsítésére és bővítésére irányuló reálig költségnöveke­dés csupán a fele annak, ami­vel a kormány számolt. A tőkásországok importja 8, exportja pedig 4 százalékkal csőikként ebben az évben.” Foglal k 07 tatot tság, iüflác.ó Még borúsabb a helyzet a foglalkoztatottság területén. A legutóbbi adatok szerint a munkanélküliek száma szaka­datlanul növekszik, főként a nyugati országokban. A Kö­zös Piac országaiban június­ról júliusra további 100 ezer­rel növekedett a munkát ke­resők száma. Az Egyesült Ál­lamokban ebben, az időszak­ban 283 ezerrel, augusztusban pedig még 80 ezerrel lett több a munkanélküli. Az történt, ami várható volt. A háború utáni nyugati „felvirágzás” egész rendszere lényegében az inflációra épült. Mesterségesen növel­ték a fogyasztást, mestersége­sen — az állami megrendelé­sekkel, támogatásokkal és az adórendszerrel manipulál­va — ösztönözték az ipari be­ruházásokat. Ezekkel az eszkö­zökkel szinte napjainkig meg tudták őrizni a viszonylag magas foglalkoztatottsági, szintet. Ugyanakkor mindennapos­sá vált az árak növekedésé, a tőkés gazdaság pénzügyi-va- lutáris rendszerének akadozá­sa. Mindehhez csatlakozott az energia- és nyersanyagválság fenyegető réme. Fegyverkezés és a „mullik” Az infláció növekedését — az Egyesült Államokban ez évben több mint 6, a nyugati országokban 11-12 százalékos emelkedést — az óriási, kato­nai kiadások is elősegítik.. 1 Az inflációs folyamatot fo­kozza a multinacionális: mo­nopóliumok önző gazdaság- politikája. A Közös Piac hat neves gazdasági szakértője által készített jelentésben ki­mondják, hogy mesterségesen magas árszintet tartanak fenn a műszaki haladás és a mun­ka termelékenységének növe­kedése ellenére. Ez az egyik magyarázata annak a látszólag csodálatos jelenségnek, hogy legnagyobb válság idején is kitűnő ered­ményt mutattak a monopóliu­mok pénzügyi beszámolói. Az Egyesült Államokban a közel­múltban hozták nyilvánosság­ra, hogy a második negyedév­ben 541 monopólium bevétele egyharmadával növekedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. De miben remén vkedhet n ete azok a munkanélküliek, akik közül hetente 50 ezren a segé­lyüket is elveszítik? A millí- árdoknak egy részét minden­képpen a termelés bővítésére kell fordítani. A monopóliu­mok készek is áldozni a kor­szerűsítésre. de rum a munka-; helyek számának növelésére. , V. B. j Losonczi Pál a venezuelai parlamentben Pénteken, venezuelai tar­tózkodásának harmadik nap­ján Losonczi Pá' a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke ellátoga­tott a venezuelai parla­mentbe. A törvényhozás őszi ülésszakán a képviselők es a szenátorok arról tanács­koznak, hogyan használják fel 1977-ben az orezág évi költségvetésében előirány­zott 36 milliárd bolivárt. A magyar államfőt ünne­pélyes külsőségek között fo­gadták a venezuelai hon­atyák. Az ünnepi ülésen az Elnöki Tanács elnöke beszédet mon­dott. , Púja Frigyes találkozói Púja Frigyes külügymi­niszter csütörtökön New Yorkban találkozott Willi­bald Pahr osztrák külügymi­niszterrel és Muhammed Sza- leh Mutijával, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterével. A megbeszéléseken a közgyű­lés napirendjén szereplő, valamint a magyar—osztrák és a magyar—jemeni kap­csolatokat érintő kérdések­ről volt szó. Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságában az „Emberi jo­gok tiszteletben tartása fegy­veres konfliktusok esetén” című napirendi pont vitájá­ban felszólalt Szelei Gyula, a magyar küldöttség tagja. (MTI) Tanácskozik a konferencia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom