Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

* KISZ-alapszervezetek a közművelődési határozat végrehajtásáért Élenjárni a kezdeményezécben, erődíteni az érdekképviseletet KTSZ-es javaslatokat várják A KISZ SZÉCSÉNYI BI­ZOTTSÁGA a közelmúltban értékelte az alapszervezetén és a közbeeső bizottságok köz­művelődési tevékenységét ab­ból a szempontból, hogy a végzett munka mennyire se­gíti a fiatalok művelődését, a szabad idő célszerű, hasznos eltöltését. Az értékelés tár­gyát képezte az is, hogy a művelődési tevékenység során mennyire veszik figyelembe a fiatalok igényét, hogyan hasz­nálják ki a járásban megho­nosodott formákat a szerve­zeti élet színesítésére, a köz- művelődés mozgalmi jellegé­nek erősítésére. Démus Ivánnal, a KISZ járási bizottságának titkárá­val a tapasztalatokról, elért eredményekről és a jelentke­ző feladatokról beszélgettünk. — Legfontosabb feladatunk: következetesebben hajtsuk végre az éryényben levő ko­rábbi határozatunkat és a határozat Végrehajtására gyorsító intézkedéseket kell tennünk — kezdi a beszélge­tést a titkár. — Nem arról van szó, hogy egyáltalán nem tettünk sem­mit. Azokat a közművelődési feladatokat, melyeket saját hatáskörünkben kell megolda­ni, eredményesen végeztük el. Sikerült segíteni fiataljaink politikai ismereteinek bővíté­sét, tudományos világnézetük megalapozását, általános, szakmai műveltségüknek eme­lését, ezen keresztül a szoci­alista életforma és magatar­tás kialakításának a segíté­sét is — mondja. A szécsényi járásban — a járási székhelytől eltekintve — a közművelődés feltételei, az intézményhálózata gyakorlá- tilag kiépült, néhány helyen fejlesztésre szorul. A fiatalok a napi teendőik — tanulás, munkavégzés — ellátása után lakóhelyükön töltik szabad idejük nagy részét, és mint a járási titkártól megtudtuk, a legégetőbb pótolnivaló ezen a területen van. — Mindez mit követel a KISZ különböző szerveitől? — Járási és közbeeső bi­zottságainknak, alapszerveze­teinknek is van mit tenni. Ügy érezzük, hogy Hiányzik valamennyi szinten a sokol­dalú együttműködés a közmű­velődési határozat végrehaj­tásában érdekelt szervékkel. Nem lehetünk elégedettek ad­dig, míg a művelődési házak, klubkönyvtárak a fiatalok ott­honaivá nem válnak — hang­súlyozza. Az „uborkaszezon” egy-két községtől eltekintve nemcsak a nyári időszakra jellemző. Különösen a községeknél és a nagyobb termelőegységek­nél jelentkeznek a KISZ-es feladatok. Sajnos, a járás né­hány területén még fékezi az ifjúság körében végzett ne­velő munkát az, hogy a mű­velődéshez szükséges társa­dalmi1 munkamegosztás és fe­lelősségvállalás csak a mun­katervekben, együttműködési tervekben van meg! A LEGNAGYOBB FLUK­TUÁCIÓ ÉPPEN a kultúr- felelősök körében tapasztalha­tó, pedig a KISZ járási bi­zottsága együttműködve a já­rási művelődési központtal, négy éve tervszerűen készíti fel őket. önkéntelenül adódik a kérdés, hogy mégis „mibe fáradnak bele” ? Miért men­nek el a járásból a fiatal népművelők, akik jól együtt tudtak dolgozni a fiatalokkal? Indokolatlan bátortalanság tapasztalható több helyen a kulturális kérdésekben való állásfoglalás, konkrét helyi feladatmeghatározás és a végrehajtás ellenőrzése eseté­ben. Mindez kihat a KISZ közművelődési tevékenységére is. — Tehát ismétlődő felada­tok és gondok vannak? — Pontosan — hangzik a válasz. — Minden évben több új kultúrfelelős kerül aktíva­hálózatunkba. Eredményes munkát csak a felkészítés, a feladatok értelmeztetése után várhatunk. Azt szeretnénk, ha alapszervezeteink, bizottsága­ink kezdeményezőbbek lenné­nek, mert lehet, hogy a jő a művelődési intézményeink... — Elfogadott és ahol jót értelmezik, eredményes gya­korlat a művelődési házak társadalmi vezetése. Érdek- képviseleti és érdekvédelmi tevékenységünk is egyben, hogy részt vállaljon a KIS'Z(. a művelődési otthonok, ifjú­sági házsk művelődésének, tömegpolitikai munkájának- tervezéséből és a konkrét te­endők végrehajtásából — utalt rá a KISZ járási titká­ra. — A KISZ járási bizottsá­ga úgy határozott, hogy az üzemi, tanintézeti, lakóterüle­ti" alapszervezelek taggyűlése­ken es politikai képzéseken dolgozzák fel a közművelődé­si határodat végrehajtását, elemezzék az elért eredmé­nyeket, és jelöljék meg a leg­közelebbi teendőket. Célként fogalmazódott meg, hogy a kulturális jellegű feladatvál­lalások, megbízatások körét szélesíteni kell és konkrétan a napi ' teendőkkel kapcsola­tosan kell meghatározni. Leg­sürgetőbb feladatok egyike, hogy az alapszervezetek ve­zetőségei és a közbeeső bizott­ságok a pártalapszervezetek segítségét kérve, a községi ta­nácsok és a szakszervezeti szervek, művelődési intézmé­nyek vezetőivel közösen vizs­gálják meg az együttműködé­sek tartalmát és a közös munka továbbfejlesztésének kérdéseit. ­— A Fö FIGYELMET A POLITIKAI képzésre és a be­iskolázásokra való mozgósí­tásra, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésére; elsősor­ban a klubmozgalom és a műkedvelő művészeti mozga­lom eredményesebbé tételére, kell fordítani. A járás KISZ-/ esei várják, hogy javaslataik,, kezdeményezéseik megértésre! találjanak, hogy a közműve-1 lődési tevékenységből eredői részvállalást miinél eredmé­nyesebben tudják végrehajta­ni. Rácz András 70. Fogalma se volt miért kell elidőznie e mellékvágánynál- Egyet azonban tudott s ez a szakma parancsa: senki és semmi sem oly ártatlan, hogy gyanús ne lehetne. Jelenték­telen apróságok néha a meg­fejtés kulcsát rejthetik. No éppen nem „jelentékte­len apróság”- amit találtak, közét az ügyhöz, azonban aligha lehetett volna rációval kimutatni. Az ösztön, a szimat vetett itt cérnaláncon hor­gonyt pusztán, az elemi lo­gikának is képtelenül és ne­vetségesen. Aligha lehetett elképzelni, hogv hullát rejtettek el a rács mögé- Közein ököl. ha befért- nyitni meg ki tudja, mikor nyitották- a messzi időkben. Még a ráomlqtt kövek is ösz- szenőttek márTközeik begyap- jasodtak az odatelepedett hu- rpuszoh. A kő- és gyeptakaró­ból épp csak kikandikált a vas, a rács két-három sötét szeme. A kövek a'ján is- ami­kor elmozdították. nedves földréteg volt- puhatestűek nyüzsögtek benne. Sandi tábori ásója mohó fürgeséggel működött a ..tö­rök” vasrács kiszabadításánál­Maigí'ét mérőn nézte, és in­tenzíven pöfékelt. Ekkor árnyék borült a ni- párá- otínan 'rééú'Zntt a nyo­mozó csizmájára. Maigret felnézett, s egy kordnadrágot látott. Furcsállta, hogy inog- binog a nadrág, finoman re­zeg mintha szellőben szaradna valamely kötélen, noha teljes szélcsend volt. Á nadrág mögött más nad­rágok is gyülekeztek, szintén kordanyagból- Valamennyi­ben emberek voltak- a legel­sőben személyesen Králik Franyö. — Van valami? — kérdezte Maigret. Franyo képe barázdáltabb és cserzettebb volt annál, semhogy - színváltozásait érzé­kelni lehetett volna, pedig alighanem elpirult, most- m g elébb 6árga volt inkább, ki­fogyván a vér az arc medrei­ből. Pislogása jobban árul­kodott- Esett ebből minden­fele- leginkább a kis ember ásójára, éppen csak Maigret- nek nem jutott belőle. — Nekünk muszáj menni haza. — No? — ámult el Ma'gret. úgv tett, mintha elámuna. — Hát erre nem kíváncsiak? Mi sül ki ebből? — Kíváncsi vagyunk mink. •. Engedelmesen szó­lott Franyö- izzadta a -szót. A szemét meg leszegte az idő­rágott vasra. Maigret nézte az atyafi nadrágját- gyönyörködött a kord rém°gésá'ben- -.Alánosán reszket á lóba «zára — mond­ta magában elégedetten. — Már ezért megér; a dolog”. — És minek kell hazamen­ni? — kérdezte a pipások ős­nyugalmával. — Muszáj az. •. Vizecske kell adni állatnak. Hátulról is segítették: — Sír ólba. Kéri enni. — Idő mikor jön- annak en­ni kell­Maigret mind meghallgatta ezt a egyhúrü sirámot. — No. hát nem eszik olyan forrón. Az asszony majd ad neki. — Intett: csücsüljenek csak le! De a parasztok nem eresz­kedtek a fűbe. Nyugtalan áll­dogáltak ott és meglehetősen szerencsétlenül­Most majd kijózanodnak — gondolta Maigret mert iajgiier- te a lelkűk titkos rugóját. Tragikus arcuk elárulta: éle­tük tán legsúlyosabb perceit élik. Verítékes félelemben, két hatalom kutyaszorítójában. Az e világi és túl világi erők közé préselődve. Ügy közibük sajtölódva. hogy még a leve­gő is kinyomódik az emberfi­ának gyenge eresztékű tüde­jéből­Eközben nagyot lódult az ügyködők gyülekezete. Egy­mást csaknem letaposták- mert hátraestek szinte, ahogy kitépődött az erős rács a he­lyéből. Szabaddá lett. a pokol kis- kanuja, a hátsó bejárat. Franyóék eltakarták a sze­müket­Sandi futó pillantást vetett a rácsra, mintegy keresvén a hiányzó lakatokat — a népi képzelet hétről tudott —. de e futó pillantásnál nem veszte­getett többet az ügyre. A pe­pita bri-csesz komából zseb­lámpa került elő- a buggvos zubbony a'ó! hegymászó kö­tél. Maigret csak nézett: ez aztán a-/, e'őrelátás! Engedte Sandit előre, eresz­4 NÖGRÁD- 1976-október 9., szombat Kisfahxií Stróbl Zsigmond hétszeres Kossuth díjas szobrászművész — Zala megye vi­lághírű szülöttje — hagyatékából a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban állandó kiállítás reyitt. A képzőművészét! világhét kiemelkedő megyei rendezvényén mintegy 100 Kis­fia ludi mu — szobrok, emléktárgyak, rajzok, a művész életére vonatkozó dokumentu­mok — kapott helyet. SZÉCSÉNY MŰVELŐDÉSI I PROGRAMJÁBÓL Október 9-én, szombaton a művelődési központ klubhe­lyiségében rendezik meg Kol­lo Miklós pantomimművész önálló estjét. A műsor úttö­rő jellegű kezdeményezés a község közművelődési életé­ben, mert első alkalommal ke­rül sor pantomimművész mű­sorára. Az Állami Bábszínház ok­tóber 14-én az Ezüst furulya című darabját mutatja be a legkisebb színházlátogatóknak. Október 23-án az Állami Déryné Színház előadásában kerül színre Flotov Márta cí­mű operájának énekes vál­tozata a Richmondi vásár címmel. Az Erkel Ferenc vegyeskó­rus október 27-én Budapestre szervez kirándulást és szín­házlátogatást. A járási könyvtár a hónap végén rendezi meg a község üzemei, vállalatai szocialista brigádjainak „Ki tud többet a könyvről” szellemi vetélkedő- hét. kedni. Azaz Sandi nem en­gedte őt. Maigret mosolygott a dol­gon- Mosolygott a kis ember különös mohóságán, ahogy kézzel-lábbal féiretaszigatva, mindenkit, elsőnek birtokba, veszi a likat. Izgalmában mindjárt becsinál. — mosoly­gott Maigret. S így mosolyog­va nyomult utána pipástul, míg a többieknek intett: ma­radjanak kívül egyelőre. Franyóék ünnepló pantal- lós lába földbe gyökerezett, e mostoha, zuzmó®. köve* föld­be, tisztes távolban a nyílás­tól, hol a két ember eltűnt. Rémületük önfeledt csápja- odaszegeződött a helyhez, honnan a világ pusztulása, mint felbuggyanó gonosz forrásból, mindjárt elindul. Dermed ten álltak- s titok­ban keresztet vetettek- Tud­tak, teljes bizonysággal, hogy azok ketten- akik oda beme­részkedtek. soha többé nem látják meg a napvilágot, A pokol kénköves lángja közt- mely a felnyitott Vaskapun át mindjárt kicsap, mint gyil­kos virágkeheiyből, kiröppen az ördög- ki eddig az arany­borjút őrizni odaláncoltatott, s kit örök időkre felváltanak az .őrségben, azok ketten- kik oda bementek. És jaj követ­kezik a világra, a vége sincs jajok sora! Villámok és sötét fellegek- és soha többé nem süt. ki a nap. .. Hanem a percek múltak, s a kénköves láng késett, még füstje se látszott­Azaz egy vékony füstöcske előgöndörödött csakhamar. Még a szív sem érkezett rá egy ijedelmeset dobbanni, kö­vette a P’Pa- Maigret vidám pipája. elégedett feje. No lám — mondta ez az elége­dett fő- — lám, a szimat! (Folytatjuk.) ■ ŰJ MTV A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említést érde­mel Kállai Gyula beszédeinek és cikkeinek válogatása, amely A múltról a jelennek címmel látott napvilágot és elsősor­ban a népfrontmozgalom tör­ténelmi alakulásáról ad hite­les képet. Újabb, bővített ki­adásban jelent meg A nem­zetközi kommunista mozga­lom című tanulmánykötet, amely a kommunista mozga­lom stratégiáját és taktikáját ismerteti. Bognár Ferenc emigrációs évtizedeiről szóló érdekes életrajzi kötet az És vándorbotot vettem a kezem­be. .. címmel jelent meg. Az Akadémiai Kiadónál lá­tott napvilágot a magyar kom­munista mozgalom, s egyben műszaki tudományos életünk egyik büszkesége, a néhány éve elhunyt Hevesi Gyula ta­nulmánykötete, amelyhez Bog­nár Géia akadémikus írt be­vezetőt. Fontos témával fog­lalkozik A regionális elemzé­sek módszerei című tanul­mánykötet, szerkesztette Kul­csár Viktor. A magyar nyelv­kutatáshoz jelent példa nél­kül álló adalékot Balogh La­jos és Király Lajos közös ta­nulmánykötete, az Allathang- utánzó igék, hívogatok és te- relők somogyi nyelvatlasza. Az Irodalomtörténeti füzetek so­rozatában adták ki a Petrőczy Kata Szidónia költészetét be­mutató tanulmányt, szerzője S. Sárdy Margit. A mezőgaz­daság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései, címmel néhány esztendeje indított hasznos sorozat új kötete A járvaszecskázó gépekben le­játszódó silókukorica-aprítási folyamat elemzése, Szendrő Péter tollából. Megjelent — immár hetedik lenyomatban — a közkézen forgó Űj Magyar Lexikon 7. kötete, a kiadó lexikonszerkesztőségének gon­dozásában. < A Mezőgazdasági Könyv­kiadó könyvei közül említést érdemel a most újabb, javí­tott kiadásban napvilágot lá­tott Szőlőfajtáink című szalt- könyv, szerzői Csepregi Pál és Zilai János. Szintén szer­zőpár — Bondor Antal és Gál János — munkája az Er­dészeti szaporítóanyag-terme-' lés. A vadászoknak szól első­sorban Eördögh Tibor érdekes könyve, a Vadászok nyelvén. Javított kiadásban látott nap­világot Sulyok Mária és Tí­már Zsuzsa könyve A képes virágábécé. A Kertünk, há­zunk, otthonunk sorozat leg­frissebb kötete Rudolf Ran- dolf könyve, a Mit tegyünk a szennyvízzel ? A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a magyar—szov­jet közös kiadás keretében — az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen — jelentette meg Konsztantyin Bagyigin Ide­gen vitorlák című ifjúsági re­gényét. A Természetbúvárok könyvespolca sorozatban lá­tott napvilágot Greguss Fe­renc hallatlanul érdekes köny­ve, az Eleven tanulmányok; a kötet tulajdonképpen kitűnő bevezetést ad a bionikába, az élő szervezetek alkalmazkodá­si mechanizmusát vizsgáló tu­dományágba, amely most van kialakulóban. Immár harma­dik kiadásban látott napvilá­got a Régi magyar mondák, Lengyel Dénes utószavával és hasznos eligazító jegyzeteivel. Nathan Kravetz meséje A más színű ló. A Pöttyös köny­vek sorozatában látott napvi­lágot Vera Ferra-Mikura két kis ifjúsági regénye (egy kö­tetben), a Barátnőm, Rozina és a Tizenkettő: nem egy tu­cat. Réber László kitűnő il­lusztrációival jelent meg Jani- kovszky Éva újabb gyermek­regénye, A nagy zuhé. A Tankönyvkiadó néhány könyve is említést érdemei, különös tekintettel az iskolai tanév s általában az oktatási évad „hivatalos” indulására. A nyelv kérdéseivel foglalkozók­nak szerez örömet Deme Lász­ló: Beszéd és nyelv című ta­nulmánykötete. A biológiata­nítás tudományos vizsgálata címmel Fazekas György ösz- szegezi az 1900—1974. között e témakörben szerzett haszno­sítható tapasztalatokat. A Ta­nuljunk nyelveket! népszerű sorozatában 6. kiadásban je­lent meg a Román társalgási zsebkönyv, szerzője Pálffy Endre. Mai tévéajánlatunk Sf.'iO: A SZOMBAT ESTE VENDÉGE: PAGER ANTAL A szombat este műsorából Páger Antal műsorára hívjuk fel olvasóink figyelmét. „Ez az este nem jutalomjá­ték, nem búcsú sem a szín­padtól, sem a filmtől és kü­lönösen nem a televíziótól — mondja Páger Antal. — Ugyanolyan este, mint akár­melyik másik. Két egyíelvo- násos között egy beszélgetést és egy novellarészletet halla­nak. Beszélgetőpartnerem _yit­ray Tamás, a novellát pedig én írtam odakint. Argentíná­ban”. A két egyfelvonásos Szép Ernő A professzor és Csehov: Hattyúdal című szín­műve. Mindkét mű hőse a rivaldán innen él. Professzor Antoni hasbeszélő, Svetlovidov pedig öreg, részeges színész. Mindketten magányos embe­rek. „A Halltyúdal-t már több­ször eljátszatták volna velem — mondja Páger —, eddig nem vállaltam. Most korban ott tartok, hogy élj a tszhatom’j i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom