Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

környezel esztétikai minőségéért Berlin A közelmúltban zajlott le dikájáról tart majd előadást, egy más anyaggal való kisér- Heves megyében a MTESZ A második környezetesztéti- létezésre nyílik lehetősegem. egyik egyesülete, a Magyar kai konferenciát Egerben ki- A nyáron sikerült kapcsolatot Iparjogvédelmi Egyesület ipar- vánjuk jövőre megrendezni, teremtenem a Dél-magyaror- esztétikai szakosztályának köz- Terveink között szerepel az szági Magas- és Mélyépítő Vál- gyűlése, ahol Szatmári Bélát is, hogy a nemzetközi kap- lalat házgyárával, ahol sike- titkárra nevezték ki. A szak- csőlátókat, mindenekelőtt a rés kísérletet hajtottam vég­osztály elnöke Balogh László szovjet és jugoszláv kapcso- re a zománcüveg házgyári pa- lett. Mint ismeretes, ez a latokat tartalmában tovább nelre való felvitelét illetően, szakosztály tavaly alakult, fő- fejlesszük. Ez a kísérlet még folyik. Je­ként építészeket. iparművé- Egyébként még ebben az lenleg a Magyar Országos ezeket tömörít Heves, Hajdú, évben napvilágot lát az a ki- Horgász Szövetség Szarvason Bihar és Nógrád megyéből, advány. amely a Magyar Ipar- felépülő s a házgyár elemei- A szakosztály tevékenysége jogvédelmi Egyesület iparesz- bői készülő kétemeletes üdü- az ember művi környezetének tétikai szakosztálya elnöksége lőjének homlokzatára kísér- esztétikusabb alakítására irá- és a Heves megyei Tanács létképpen körülbelül 60 négy- nyul. Célszerű lenne, ha a jö- VB művelődésügyi osztálya zetméteres színes zománcüveg- vőben a megyék közötti te- támogatásával jelenik meg. s elemeket készítek, a salgótar- vékenység következetesebbé bemutatja a szakosztály mű- jani síküveggyártól történt válna. ködését. s a szakosztályban te- megrendelés alapján. A szakosztály jövő évi mun- vékenykedó tagokat. Szatmári Béla jelenleg sze­katerv-javaslata is elkészült, Szatmári Béla a nyáron mű- repel az ötödik országos kis­erről kérdezzük Szatmári Bé- vésztelepen volt Hódmezővá- plasztikai biennálén is Pé­lát. sárhelyen. esett, két üvegplasztikával. A — Többi között, az évi ren- — Hosszabb idő óta keres- biennálé november elejéig des kiállításunk gondos elő- tem a zománcüveg falfelület- várja az érdeklődőket. Mi a készítése, egyéb tárlatok szer- re való felvitelének lehetősé- célja ezekkel az üvegplaszti­gét — mondja egyéni munká- kákkal? járói. — Ügy érzem, több ki- — Szeretnék egy-két elkép- sérlet után, ezen a nyáron kö- zelést nagyobb méretben is vőre szeretnénk kiállítást nyit- zelebb jutottam a megoldás- megvalósítani — mondja. — ni Budapesten, a MTESZ- hoz. Az alföldi porcelángyár Salgótarjánban ennek még székházban és Debrecenben, adott lehetőséget arra, hogy nincs hagyománya, csupán Továbbá, az eddigi gyakorlat- mátrai üdülőjébe egy 12 négy- egy kompozíció van, a főtéri hoz hasonlóan, közreműkö- zetméteres zománcüveg-kom- kis parkban levő szökőkút- dünk társadalmi ünnepek szí- pozíciót készíthettem el. Vas- plasztika, ezt nem én készítet- nesfény- és dekorációtervei- betonfalra ragasztottuk " az tem. Ha lehet, jövőre szeret­nek elkészítésében. Az elő- üveglapokat, úgy tűnik, sí- nék néhány üvegplasztikával adók között Lantos Ferenc kerrel. E munka viszonzása- bemutatkozni a salgótarjáni szerepei, aki a vizuális neve- ként a porcelángyárban por- szabadtéri szoborkiállításon, lés új programjáról és meto- celán térformák készítésére, T. E. Hány millió évesek vagyunk? Emberelődök Rudabányán Beszélgetés Kiszely György prolesszorral vezése, előadások tartása sze­repel programunkban — mondja. — így például jö­Arra kértük dr. Kiszely éves. Erről évtizedekig vita György tanszekvezető egye- folyt, mígnem az olduvai Le­térni tanárt, hogy az ember- aky-házaspár leletei fel nem re válás kezdetét bizonyító tűntek. Ezek ■ bizonyították, rudabányai leletek jelentő- hogy kétmillió évvel ezelőtt ségéről beszéljen. Kiszely már emberelődök éltek Afriká- professzor természetesen Dar- ban. A tudomány tehát elfo- winnal kezdte: gadta az eddig cáfolatlan té­— Darwin elmélete a maga nyék alapján: az ember Af­több növényfajt, amelyek a lelet korának meghatározásá­ban is nagy segítséget nyúj­tanak tudósainknak. — Csontok csak kedvező ta­laj- és klímaviszonyok között maradhatnak meg millió éve­kig. Rudabányán 4—10 millió évvel ezelőtt tőzegmocsaras korában óriási vihart kavart rikából származik és kétmillió volt a terület, szubtrópusi a fel mim*- szakmai, mind ide- éves. Es most, a rudabányai ológus körökben. Mindkét vo- ércbányában talált őslelet ha- nalon élesen és a realitáson talmasat cáfol. A szakembere- tülmenő érvekkel és módsze- két megdöbbentette. Mert idő- rekkel dolgoztak. Ma már ben és helyileg megváltoztat- tudjuk, hogy tulajdonképpen ta a nézeteiket az ember szár­azok is sokat ártottak, akik mazásáról. védték ezeket a tanokat, mert ötvennél több őslelet került vulgarizáltak, szélsőségesen eddig elő a rudai bányaíej- egyszerűsítettek. Miattuk tart- tésból. A rendkívül gazdag­ja magát máig is sokakban a nak számító anyag leletei — klíma. Halban és vadban gaz­dag vidék lehetett, nem vé­letlenül éltek itt emberelődök. Hiszem, hogy szükségszerűen meg fogják találni szakembe­reink a táborhelyüket, eset­leg barlangjukat, s talán hasz­nálati eszközeiket is. Mert je­lenleg még csak a kezdet kez­deténél tartunk. Az igazi je­lentősége még szinte belátna­búcsúzott Kiszely professzor, a szegedi Orvosbiológiai Inté­zet tanszékvezetője. R. É. tévhit, hogy Darwin azt áili- amelyekre a bánya főgeológu- tatlan ennek a leletnek! — tóttá: az ember a majomtól sa hívta fel a figyelmet 1967- 8zármazik. Holott Darwin ben — nem emberek ugyan, de ilyet soha sem mondott. A pontosan mutatják a mai em- rokonságot bizonyító hason- bér <£lé vezető vonalat, lóságok mellett hangsúlyozta a — Korukat a szakemberek különbözőségeket is. A rokon- 4—10 millió évre becsülik, ság azonban — mint tudjuk Alaki sajátosságukban és az — nem jelent leszármazottsá- időben jól mutatják azt az át- got... menetet, amely a kb. 28 mil­— A mai tankönyvek vilá- lió évvel ezelőtt élt föemlős- gosak és pontosak a témában, tői — amely őse volt a mai Ügy tanítjuk, hogy az emberi emberszabású majomnak és az faj a főemlősök rendjéből embernek is — a mai ember származik, amelyeknek fő és a mai majom kialakulásá- jellemzője, hogy fejlődése hoz vezetett. Az egészben az párhuzamosan haladt az ein- a legizgalmasabb ugyanis, berszabású majmok fejlődé- hogy három fejlődési irányt sével. Ám, míg az embersza- mutató leleteket találtak. A bású majmok ezen a fejlódé- mai ember és a mai majom si vonalon biológiai értelem- őseit és egy, a fejlődés zsák­ben tovább jutottak, az em- utcájába jutott lény, az úgy- ber másfajta fejlődési vonal- nevezett giganto pitacusét. A ra állt. Az idegrendszeri fej- gazdag lelet akkora bizonyító lődés alakította ki készségét erőt képvisel, hogy amikor a az eszközök tökéletesítésére, kutatást irányító dr. Kretzói a beszédre, amelyek révén Miklós professzor a Yale-i társadalmi lénnyé változha- egyetemen a közelmúltban be- tott. mutatta a tudományág legne­Régi és izgalmas kérdése az vesebb szakembereinek, vita emberrel, az ember történeté- nélkül fogadták el: az ember Berlin, Bebel tér. A tv-torony előtt bé- pezete tevékenykedett, és ahol hosszú sor álldogál, véget ért a második világ- hogy a gyorsliften felmehes­Az autósztrádán száguld- gében. va felfedezzük, hogy a repü- késen. __________ ____ l őgépek alacsonyan szállnak. «vnreHftm felmehes- babord- Balra az Adlon szál­ljuk. hogy közel járunk hogy a gyorsáén felmehes ló> Hitler és tisztikarának az NDK fővárosához, Berlin- sen a torony teraszara es meg- szállóhelye. Attól egy kicsivel hez. Az út szélén, a táblán csodálja a várost. A hosszú tovább a Hitler-barlang. sort látva mi lemondtunk er- u Az épületeket nézve az em- , _ , .... ... bernek eszebe jut a második rol, helyette megnéztük a lat- vüágháború borzalma, a sok ezt olvashaljuk: Berlin 30 km. Ős feltűnik előttünk a 136 mé­ter magas, karcsú tv-torony. Emlékszem, amikor legutóbb a városban jártam, mindig a torony adott irányt. ványos őrségváltást, majd a ezer emberi aki itt, ezen a té- város leghíresebb múzeumát, ren el a Pergamon-múzeumot, amely A város egyik Berlin változó, fejlődő vá- Lum “ amefye” SFWuig ros. Minden utam alkalma- * “-l-f ZZZ vel- tmnepelyességével val sikerül valami újat legszebb méretei­f„i minden részéről érkező turis- meg a látogatókat. A park­fedezni arculatában amely U ™egcsoda1’. P^a1110" 6ko~ ban van az a monumentális teaezm arcuiaiaoan, ameiy ri kisazsiai varosról kapta a amelv a második vilás egyseges tervek szerint for- _-vai a város helvén a múlt v, ■ u -u " a, ma®°,K ,V1 ag málóriik- A Keleti nálvandvar n . j A d n el yen a múlt habomban elesett katonak­körnv^ét is^er&klm üdvö- szazaddan megindult asata- nak állít emléket. Körötte se- KornyeKet ismerősként udvo sok folyamán számos emlek tálva nemzetiséetől fü°eptle­zöltem. Ide érkeztem es in- került felszínre, közöttük a nmmiSkfneka háború nen indultam haza annak hellenizmus művészetének ■ , -ua bdboru ideién Aztán orv kis séta neu.<fnlfmus borzalma jut eszebe. lde;)en- .Aztan egy k,s . setd egyik legnagyobb alkotása, a a repülőtéren még másfél után rájöttem, hogy megsem pergamoni nagyoltár, és az an- óra volt a gép indulásáig ismerős minden. Közel a pa- nav alanzatán véeievonuló ata^.^ u y , uuiaaaig. lyaudvarhoz 10-15 emeletes Mzek A felbe^ü heteden baratom a hí­házak törnek a magasba ahol rí- . ■ a \®Ibecsulil<;teUen '■ott és a gepeket mutogatta, nazaa lomea a magasDa, anoi történelmi értek a muzeum Látod ott azt’ Azon lőttek négy evvel ezelőtt meg ha- nagytermében látható A sok he , ,'°LZOn Jöttek talmas tér tátonentt nagyiermeDen latnato. a sok haza Montrealbol az olimDi­talmas tér tátongott. látnivaló mellett a szemlél- konjaink. És látod ott, hátul Az Alexander-piatz, a va- geto megcsodálhatja a babi- azt a nagy gépet’ A leena- ros szíve. Útközben felfe- loniai falat és kaput, a dór, gyobbat. Az hozta haza az deztem az uj áruházat, ame- ion és korinthoszi oszlopokat, érmeket! Mi tagadás el ke! lyet nemrégen építettek. Az az ásatások folyamán élőké- lett ismernem német’barátom Alexander-platzon újabb lát- rült számtalan szobrot, hasz- jogos büszkeséget Sötét volt nivaló akadt, a kiállítási csar- nálati tárgyat. Az ókoriké- amikor gépünk a magasba nők, amelyet fél éve adtak át leti hangulatot árasztó mú- emelkedett Az ablakon ki rendeltetésének. A téren min- zeumi látogatás után a Hárs- tekintve láttuk alattunk á dig mozgalmas az élet, de íasor°n sétáltunk végig, a fényárban úszó várost, és így szombat délután különösen B''andenbL*rgi kapuig. Szem- búcsúztunk tőle: viszontlátás- , , ben velünk a kapu, azontúl ra, mielőbb' sokan pinennek a padokon, már Nyugat-Berlin. Jobbra gyönyörköditek a tér szépsé- a Reichstag, ahol Hitler gé­Szenográdi Ferenc (Vége.) vei foglalkozó tudományágaK mi velőinek: mikor és hol. me­lyik földrészen élt az „ember­ős”? . / Eurázsiából származik. Tévedés ne essék: nem pont Rudabányáról, bár itt találták meg a bizonyító erejű csoní­A mai tankönyvek szerint leleteket, vele együtt 80-nál az ember, mint faj 900 ezer, több gerinces állatfaj marad- illetve egymillió-kétszázezer ványát, s ugyancsak 80-nál Mai tévéajánlatunk Sfflnm; legyintett San- a kis ember furakodva vá* di. Csak az enyém. gott utat Maigret-nek. Maigret csalódásában ki- S Maigret ismételt osalódá- vette a pipát a szájából, s Ka jeléül újra kikotorta zse* azzal fenyegette meg a sorok béből a pipát. De most nem előtt ugráló buzgalmas kis fenyegette meg vele Sandít, embert- Mert- noha nem várta hulla Noha a helyzet komikus az embergyűrű közepén, de volt. senki se nevetett. amit találtak, az lekötötte fi. 69. Odafenn leültek a köve« la­poson, a vékonyka humuszon tenyésző zuzmó bársonyára. Megvárták- míg mndenki fel- ciihelődik, , Sandi kénytelen volt ebben a várakozásban a tekintélyes Maigrethez iga­zodni, és csak a fejét forgat­ta körbe-körbe, nyugtalanul, pásztázva a satnya bozótot. Végül mindenki fenn volt. Talpig bársonyban Králik Franyóék is felértek, mert Buda tanító pedig odalépett Görcsbe rándulva doboltak a ey^‘met-, áz öreg Maigrethez, s fülébe súgott. Maigret ekkor Zsabkára né­zett. és nagyon kezdte rágni a pipáját. Mindjárt fel is állt- Szemé­nek kurta villantásával utasi­Az emberek éppen egy ter­metes kőlap odébbmozdításá- val voltak elfoglalva, mely kőlap ekkor már csak félig takart egy rejtélyes nyílást. dalt lépett, ,iogy helyet adjon L/JÍÜL különösen azért a nyomozónak. volt rejtélyes mert karvastag­torkok. Maigret otthagyta a csatár- láncot- és Zsabkához lépett. -Sápadt vagy. fickó” — gon­dolta- A két rendőr kissé ol­nyomozónak. Hol történt? hajolt tóttá a két rendőrt emberük aZ öreg a fiú arcába. Mereven szorosabb fogásara, éberebb a szeme közé nézett. Az állta- ügyelésre, es szinte ugyan. _ SehoL _ s C5ak a foga azzal a szemsuhintassal he- koccant gyanúsan, a pimasz válasz hitelét csappantván. Csattant kis híján pofon is érte, elöntvén a nyugalmából ságú vasfonatokból kovácsolt rácsozat zárta el. A vasfona­tokat rücskösre és vörhenyes színűre marta az idő­— Ez nem má készült — jegyezte meg a segédmester. — Persze, hogy(nem! — ki­abált Sandi. csaknem olyan, oly nehezen mozdítható öreg , P,Iosre hervulten az ízgalom- Maigret-t a paprikaméreg. De . . ’ mint amily vörös volt az a meggondolatlan cselekedet- °:eg vas- A torok°k csinál­20 00-..CSILLAGOK ZÁSA. A budapesti művészeti hetek a kalmából mutatja be a televízió Cserhalmi Imre tévéfiimjét. A történet fóhő­VÁLTO- fiába szerelmes, mégis fele­ségül megy Laki Janihoz- a traktoroshoz. Már a házasság­ban derül ki. hogy a két fia­tal idegen marad egymásnak. S Rozi barátnője közvetítésé­vel küldi a leveleket katona se egy fiatal lány, Rózsa, akit szerelmének. Péternek, szülei meggondolatlanul, de a két főszereplő új arc a anyagilag jól megalapozott képernyőn. Rózsát Bánfalvi hazassagba erőltetnek- Rozsat ^ ' , . _ . z ezért nem engedik továbbta- Agnes- Petert O. Szabó István nulni sem. S noha ő a tanító játssza. NÓGRÁD - 1976- október 8., péntek Ivet is keresett és talált ne­kik a második bükkfa alatt, nem tehettek mást. Utolsók ahoI a terepviszonyok szökés- lettek. de felértek, s mindjárt re kevésbé kedveztek. A la­behúzódtak az eiső bükk alá. P°® ott kiszelesedett kerek­összebújtak ott. mint valami <*upasz térséggé, „ , szárnyókban a megfelemlített Aztán a rendőrszakasznak töj megmentette egy váratlan ^' juhok. Minden szavuk eiío- adott rövid utasítást. A sza- esemény. Keze félúton meg- Maigret letelepedett egy gyott s, hogy cselekedjenek kasz kettévált, széthúzódott, állt. s úgy maradt némileg a zuzmóágyra, nézte a munkát, valamit- pantallójuk szárát civileket vegyített maga kö- levegőben. a kövek álcájából, a ránőtt porolgatták. és a tövist csip- zé. Mire a lánc igv felfejlő- A csatárlánc épp csak elő- |aza gyeptakaróból mind tel- kedték belőle. Óvatosan te- dött. a fennsík teljes széles- rehaladt, úgy nyolc-tíz lé- jesebben kibontakozó rácsot, kingettek körül csak — mint ségében, Maigret csaknem pést. nagy vigyázattal, sem- mögötte az üreg titokhomá- a strucc félve kinéz a homok- szétrágta a pipa szopókáját- mit meg nem kerülve, tövis- lyát. figyelt a bepotyogó tor­ból. szemében bujkáló riadt- Elégedett volt a csatárlánccal; bozótokba is behatolva, ügyel- melék messzeségbe vesző ság: honnan csap le a vészé- kettős sorában nem volt fog- ve hogy zsinórban maradjon hangjára. Még a pipája is delem? A Fekete Ür egyelő- híj. Az első sor másfél mé- — amikor a jobb szárnyon, a gondolkozott. Nem érdekelte re nem mutatta magát- Ha- ternyi közeit a második sor gyáriak frontján felordítottak, más. mint ami végett elindult csak az a sötét felleg köze- kitöltötte. Maigret odakapta fejét, de kideríteni. felgöngyölíteni a ledtének nem tekinthető. — Na. most fésülünk — a sűrű bozóttól mit s« látott- lehető legcélratörőbben a amely a koporsóhegy mögül mondta Maigret. s arra gon- Ekkor a kis ember csörtetett bűntettet és aligha pusztán a váratlanul előgomoiygott, s a bolt, hogy nincs az a lyukas onnan. Hadonászott az gyarló kíváncsiság tartotta szél. mely hirtelen a hajakba húszfilléres ami fenn ne ásójával. fogva a nagy nyomozót, a kü­akadjon e fésű fogain. és kalapokba kapott. *B-Ä „FÄ^tT“ t'“,or, “i4t közül. Míg a parasztok egyet lalanak meg­se szóltak, csak oda-odalese- A fonoda segédmestere rik­gettek a felhőre. Mintha re" kantva mutatta fel a msret­ménylettek volna tőle vala- arany°s holmit. mit. — Egy gyanús tárgyi — Gyorsan.' gyorsan!.. 1 lönös üregnél odázva dol- Megvan, az istenit, neki! gát. Maigret zsebre csapta a pi- Maigret gondolkozott. Cse- páját, s szaladt a kis ember repeket rakott össze, minden- után, féle hallomásaiból, s a nagy A helyet már tolongva kö- nyomozó ösztönével összefüg­rülállták. geseket sejtett. Táguljunk! Táguljunk!-., (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom