Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
I A számviteli főiskolán Számítógép az oktatásban EGYRE TÖBB szó esik manapság a modern technikáról. a legkülönbözőbb munkák. feladatok gépesítéséről, így a számítógépekről is. Ahhoz. hogy ezek a gépek iga- zán segítsék, gyorsítsák és megkönnyítsék az emberek munkáját. elengedhetetlen a megfelelően képzett szakembergárda. A Pénzügvi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán az elmúlt években került szóba a számítógép beszerzésének fontossága, az oktatás további korszerűsítésére. A már meglevő könyvelő és számlázó automaták mellé idén megkapták a budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola EMG 830,20-as számítógépét' Ennek értéke 7.5 millió forint. A számítógép műszaki átadása a napokban fejeződött be. mivel átalakították a főiskola profiljának megfelelő számviteli és ügyviteli feladatok megoldására. — Mit is tud egy ilyen gép — kérdeztük Kovács Bélát. a1 Központi Számítástechnikai Laboratórium főmérnökét. — Ez a típus elsődlegesen a tantárgyhoz kapcsolódó oktatási példák, üzemgazdasági feladatrészek megoldására szolgál- Másodpercenként 25 ezer műveletet képes elvégezni. Lyukszalagos rendszerű- melynek olvasórésze 1500 betűt olvas másodpercenként. A géphez kapcsolódó IBM gömbfejes Konzol írógép a legkorszerűbbek egyike, percenként 900 írásjel leütésére képe6- Csak összehasonlításul, mondom, ez többszöröse a világbajnokságot nyert versenyző teljesítményének. Memóriájának kapacitása, tárolóképessége , fokozatosan bővíthető. A gép legfontosabb feladata, mint már említettem, az oktatás segítése, a számítás- technikai ismeretek bővítésé, és annak gyakorlati alkalmazása a leendő üzemgazdászok részére. A fennmaradó szabad kapacitást az állami kutatásban való részvételre kívánjuk felhasználni- Ebbe a munkába fokozatosan bekapcsolódhatnak a megye és főleg Salgótarján üzemel- vállalatai. — Mikorra várható a számítógép teljes átadása? — Az angol gyártmányú légkondicionáló berendezés már megérkezett. Teljesítménye 22 ezer kilokalória, mely állandó hőmérsékletet és optimális páratartalmat biztosít. Ezek a gépek nagyon érzékenyek a különböző hőinga- dozásokra. ezért fontos a berendezés mielőbbi átadása- A Könnyűipari Szerelő Vállalat szakemberei két héten belül teljesen felszerelve átadják a központot. — Dr. Kinczel Ferenc rendszerszervező mit vár a már műszakilag átadott és kipróbált géptől? — Ez tulajdonképpen az első lépcső a későbbiekben indítandó szervezési szakhoz. Így megfelelően felkészülve és előkészítve várhatjuk a szakág kezdését- A számítógép elsősorban a számítástechnikai eszközök alkálmazás sa tantárgynál, de az egesz oktatásban is minőségváltozást jelent. Nem célunk- hogy programozókat neveljünk, de az igen. hogy végzett üzemgazdászaink a gyakorlatban bátran és hozzáértően alkalmazzak a számítógép adta lehetőségeket. Minél több és változatosabb gyakorlati feladat megoldásával a tanulók közelebb kerülhetnek későbbi munkájukhoz. — Hogyan vélekednek mindezekről a legilletékesebbek. a főiskola hallgatói? — A számítógépekről elméletben sokat hallottunk már- Nagyon vártuk az átadást. hogy a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazhassuk. Tudjuk. miről is van szó — hallottuk Fekete Margit harmadéves iparszakostól. — Én szerződést kötöttem, és ott. ahol dolgozom már számítógéppel végzik a legfontosabb feladatokat -t- folytatta Németh Éva. — A termelési gyakorlatokon ..belekóstoltam” egy kicsit ebbe a munkába- Nagyon érdekesnek és hasznosnak ígérkezik az oktatás harmadik é\;e. EBBŐL A RÖVID beszélgetésből is kiderült: oktatók és diákok egyaránt várták már az új ,-szerzemény” érkezését és beszerelését, mely új színt hozott az iskola és a megye életébe. Céljuk: az oktatás korszerűsítésével, fejlesztésével minél képzettebb üzemgazdászok. szakemberek biztosítása. a vállalatoknak és az egész népgazdaságnak. A komplex gépesítés előnyei Egyedül vagy együtt: ? Gép, gép, gép... A mindenható technikáé a főszerep a mezőgazdaságban, tagadhatatlanul. Nélkülözhetetlen eszközök a hozamok emelésében, a költségek csökkentésében. Az ötödik ötéves terv idején tovább csappan a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozók száma, a pótlást a korszerű berendezések jelentik. Látszólag egyszerű a folyamat. Valójában viszont bonyolult, megfontoltságot, felelősséget kíván a szakemberektől. Többek között a Pásztói Állami Gazdaságban is. — Legelső feladat eldönteni, hogy melyik típus megtelelő az adottságoknak. Mi a szocialista országos gyártmányaira tettünk. Több ókból. Először, mert a magyar mezőgazdaság e gépekkel nőtt együtt. Másodszor: az emberek hozzászoktak, szeretik. Harmadszor: nem okoz nehézséget az alkatrészek rendszeres beszerzése — magyarázza Juscsák György, a gazdaság igazgatója. Másik alapél vük, hogy ' a gyártmánycsalád skálája se legyen széles. Két éve még tizennégy féle erőgéppel rendelkeztek. Magasak voltak a raktári készletek, problémát okozott az anyagbeszerzés, -javítás. Ma már zsugorodtak a gondok. A kombájnok közül az SZK—5-ös felel meg leginkább az igényeiknek. Két ev alatt vásároltak is belőle 10 darabot. Az erőgépek közül az MTZ-család, a K—700-as, a T—150-es típusúak érkeznek egyre-másra a gazdaságba. Megbízhatóak, nagy- teljesítményűek, s Pász- tón erre van szükség. — A tehergépkocsik közül az IFA a legmegfelelőbb. Sok a munkagépe, alkalmas vegyszerezésre, trágyaszórásra, közúti szállításra. A szálasta- karmány-termesztósben pedig az NDK-beli , E—280-as, E—301-es gépeket vásároljuk — sorolja az igazgató. Más azonban a vágy és más a lehetőség, A kereskedelem gondjaival az állami gazdaságban is küszködnek. Nem mindig azt kapják, amit óhajtanak. Ez a komplex gépesítés folyamatát lassítja. Volt például az idén nyáron olyan nap, amikor hetven vagon terményt kellett a tárolóhelyen fogadni, szárítani. — Hiába rendelkezünk kiváló betakarító gépekkel, ha a folyamat valahol megszakad. Az aratás például nem egy helyen azért húzódik el, mert nincs elegendő tárolótér... A gazdaság 500 vagonos tárolóval büszkélkedhet, s jövőre Szirákon elkészül a ve- tőmagtisztíló telep is. De legalább ennyire sürgős a szállítás-rakodás gépesítése. Nemcsak az iparban, de a mező- gazdaságban is rendkívül jelentős munkaerőt köt le az anyagmozgatás. Szinte min- denlele halmazú áru érkezik: zsákos, porlasztott, tégla, szerves trágya. Az üzem nem válogathat, ahogy jön vagy megy, úgy kell rakodni. — Ma még csak álom a mezőgazdasági termékek konténeres szállítása. Előbb-utóbb azonban meg kell valósítani — jegyzi meg Juscsák György. Az állami gazdaságban addig áthidaló megoldásokat keresnek. Többek között meghonosították a zsákok rakla- pos szállítását, villás targoncákat szerezlek be. Évente 7—8 millió forintot költenek a termelés technikai feltételeinek javítására, a technológiai berendezések korszerűsítésére. S ez sem elegendő... — Megtérül-e a befektetés? — Feltétlenül! Kevesebb munkaerőre van szükség, csökkennek a fajlagos költségek, magasabbak a hozamok, nagyobb az egy hektárra jutó nyereségtömeg. A komplex gépesítésnek köszönhető, hogy a búza átlagtermése 37—38 mázsáról az utóbbi két esztendőben 40 mázsa fölé emelkedett. Nem beszélve az egyéb előnyökről: könnyebb az anyagbeszerzés, csökken a javítóműhelyekben foglalkoztatottak száma, „szalagszerűvé” válhat a javítás, kisebbek a raktári készletek — mondja az igazgató, s még hozzáteszi: — Csökken a gépek száma is. Amíg a D4— KB típust szorgalmaztuk, tíz darabbal rendelkeztünk belőle. K—700-asból elegendő három. Persze, akadnak olyan területek, ami meghaladhatja egyetlen üzem hatáskörét, mint például a repülőgépes növényvédelem. Itt a kooperáció, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok közötti együttműködés segít. — Vétek lenne lemondani a kölcsönös segítés lehetőségéről, a gépesítést ezúton is komplexé lehet tenni. Vagy saját erőből, vagy közösen. E két módja van a fejlődésnek. Pásztón mindkettőt igénybe veszik. Sz. Gy. Sutát jelentő diagramok Munkaszervezésből selejtcsökkentés — Nálunk csak egyfajta áru van, amit átvesznek a megrendelők, az pedig kizárólag jó áru. Nem ismerünk osztályos árut. A selejtet viszont kétféleképpen mérjük. Az egyik megítélés szerint van olyan termék, amit egyáltalán nem '.ehet használni. A másik értékelés szerint pedig a legyártott kondenzátorok olyan készáruk, amelyek nem felelnek meg a kért kapacitásértéknek. de felhasználhatók. Ezt figyelembe véve 1975-ben az évi termelésnek darabszámban 32,8, értékben pedig 12,7 százaléka volt selejtes tennék — indítja a beszélgetést Gyimesi László, a KÖPORC, teljes nevén a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepének vezetője. — És most mi a helyzet? — Jobb mint tavaly. — Mennyiben ? — Cselekvési programunk szerint értékben csak 10 százalék lehet a selejt. Az első fél évben 6.5 százalék volt. De csökkent a darab is. 19.1 százalékra. Ez 2 millió forint megtakarítást jelent. Júliusról a következőket mondhatom: darabszám 21.1 százalék, ériek 7,8 százalék. Ma tematika i- fetai lézl lkai alapon Az előnyös változás az FMKT-be tömörült fiatalok nevéhez fűződik, ök dolgozták ki matematikai-statisztikai alapon a minőségszabályozás új módszerét. Ez valójában olyan munkaszervezést jelent, amelynek során az első munkafázisnál lei lehet szűrni az azonos hibaforrásokat, s gyorsan meg lehet szüntetni azokat. A rendszer lényege az a diagram, amely a dolgozók tevékenységét tükrözi. Ezen alsó és felső határok vannak megjelölve. Az ellenőrzött dolgozó által termelt kondenzátorok minősége, ha az alsó ha_ tár alá, vagy a felső fölé kerül, akkor operatívan közbe kell avatkozni a csoportvezetőnek. — Jelen ismereteink szerint 150 hibaforrás lehetséges a termelés folyamatában — mondja a telepvezető. Nem sokkal később az üzemben Rozsnyai István üzemvezetővel váltogatjuk a szót az új módszer előnyeiről. ö is azok közé tartozik, aki kigondolója volt ennek az új módszernek, s most már a megvalósításán fáradozik. Azt mondja: — Több előnye van. Először: hamar kiderül, hogy ki a vétkes: a dolgozó, vagy az anyag. Ennek révén nem molesztálom a dolgozót, amikor az anyag hibás. Másodszor: előtájékoztatást kapok, hogy a 'műszak végéig a terv teljesítése érdekében hány darabbal kell többet előállítani. — A dolgozó elé pedig olyan tükröt állít, amelyből megtudhatja, jól, vagy kevésbé jól dolgozott, ellenőrizheti saját tevékenységét és ami lényeges: nem tudja másra kenni sajat mulasztását, nem tud kibújni a felelősség alól — mondja Filó Sándorné művezető. — Növeli a vezetés biztonságát, ugyanakkor jelzi az egymásba kapcsolódó munkafolyamatok minőségét — veszi vissza a szót az üzemvezető, majd így folytatja. —A diagramok alapján megtudom ítélni azt is, hogy melyik asszonynak, lánynak milyen ügyes a keze. milyen igényesen képes dolgozni. Nem íizetDek a selejtért — A selejt kedvező alakulásában szerepe van a technológiai fegyelem megszilárdulásának és a gyártási tapasztalatoknak. Ezenkívül a szocialista címért küzdő brigádok felajánlásaik középpontjába helyezték a sele.it csökkentését. A kollektív szerződés pedig kimondja, hogy selejtért bért nem fizetünk — sorolja a telep vezetője az előnyös változást megteremtő okok egy részét. Ha már e témánál tartunk, megkérdem: miként lehet tovább csökkenteni a selejtet? — Ha javul a fél termékek minősége. A nekünk szállított nyerscsövek átmérője elfogadható. Falvastagságuk csak elviselhető, a cső görbe- ségeit viszont meg kellene szüntetni. Tudom, ehhez sok szei-számr-a van szükség, s ez költséges dolog, de a továbblépéshez újabb intézkedésekre van szükség — vélekedik Rozsnyai István. Ezzel azonban még mindig nem zárult le a selejt csökkentéséért folyó munka. Nincs megállás — Számítógépre visszük • n.yersáru-beadagolást es a készáru átvételét. Ez azt jelenti, hogy egy-egy munkafolyamat elvégzése után az anyag visszakerül a készáru raktarba. maid innen újra a termelésbe. Ennek az új elképzelésnek az az előnye, hogy fix helyről tudjuk majd irányítani a munkafolyamatokat — folytatja az előbbi gondolatot az üzemvezető. Erie nagy szükség van, mert mindennap 200 tétellel dolgoznak a termelőüzemekben. Kiszámították, hogy ennek megfelelően naponta 2000 ellenőrzést kellene végezni. Ezt képtelenség megvalósítani! A mostani helyzet megváltoztatásában segít maid az új módszer, amit csak akkor tudnak alkalmazni, ha megkezdi működését a félkészáru raktár. V. K. 1 íj úsági parlament Szécsényben Az államigazgatásban dolgozó fiatalok ifjúsági parlaT mentjét szombaton délelőtt 9 órától rendezik meg Szécsényben, a nagyközségi tanácson. A járási hivataltól 19, a járási földhivataltól 7, a községi tanácsoktól pedig 34 fiatalt hívtak meg. Megválasztanak 14 fiatalt, akik a megyei parlamenten képviselik a járás ifjú államigazgatási dolgozóit. Az ifjúsági parlament előadója dr. Győri Sándor, a járási hivatal elnöke lesz. Szorgos asszonykezek készítik szovjet exportra a női kardigánokat a Budapesti Kötőipari Szövetkezet salgótarjáni üzemegységében. Az utolsó darabok összeállítását Takács Józscfné és Rusz Sándorné végzi, naponta 33 darab pulóvert varrnak készre. <í) Kiemelkedő munkáért KlSZ-propagcmdisták kitüntetése A KISZ mindennapi munkájában sok múlik a propagandisták felkészültségén, akik hatékonyan segíthetik a tervek helyi végrehajtását. A szécsényi járás pártalapszer- vezetei nagy figyelmet fordítanak a propagandisták munkájára- Közülük többen az elmúlt időszakban kiemelkedő munkát végeztek, így plaketteket és okleveleket vehettek át eredményes tevékenységükért. Kiváló propaganda- munkáért arany plakettel tüntették ki Turai Barnabás nagylóci. Bogardi László nóg- rádmegyeri. Homoki Lajos szécsényfelfalusi. Kiss Béla rimóci KISZ-propagand;slá- kat. Ezüst plakettel jutalmazták Palik József nógrádszaká- li, Bozó András ságújfalusi- Liszkóczi László egyházas- gergj és Székely Imre szécsényi KISZ-es munkáját. Elismerő oklevelet kapott Bacsa Mihálvné. Bárány Menyhértté. Borbás László es Anlal József- Remélhetőleg az 7976—77-es politikai képzési év során a szécsényi járás KISZ-esei hasonló lelkesedéssel vesznek részt a közéletben. Anyagigényesség A felhasznált anyagok értékének aránya egy termék, vállalat vagy termelési ág költségráfordításában. Anyagigényes az olyan termék, amelynek előállításához viszonylag sok, az ipar átlagát meghaladó anyag szükséges. Az anyag- igényesség mindig viszonylagos, egy termék a másik termékhez képest, egy vállalat, iparág másik vállalathoz vagy iparághoz képest lehet jobban vagy kevésbé anyagigényes. A szocialista ipar egészében az anyagköltség a termelési költségek kb. 66 százalékát alkotják. Ennél magasabb a kohászatban — 70 százalék —, az élelmiszeriparban — 80 százalék —, a vegyiparban — 70 százalék, —, a bőr-, szőr- me- és cipőiparban, ahol 74 százalék. Az anyaghányad a műszer- és a híradástechnikai ipariján legalacsonyabb. A korszerűsödő mezőgazdasági termelés is anyagigénj*es, sőt. anyagigényessége fokozódik. A mezőgazdaság bruttó termelésének értéke 1974-ben 121 milliárd volt, amelynek létrehozásához 32 milliárd forint értékű mezőgazdasági és majd 40 milliárd forint értékű ipari anyagot használt fel, | NÓGRÁDI 1976. október 8., péntek 3
