Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

\

A Romhányi Építési Kerámiagyár új lehetőségeket kapott a lakásépítési program teljesítésében. A korszerű otthonok csempeigcnyét úgyszólván a Nógrád megyei gyár elégíti ki, ezen túl jut exportra is termelésükből. Jcszenszkí íjászióné. Nagy Mihályné és munkatársaik, a Május X. Szocialista Brigád tagjai a csempekészítő szalagsoron segítik a termelést.

Szabó Ágnes Szátokról jár Hornyák l’álné 1963-tól az

(már negyedik esztendeje) az üzem dolgozója. Akkor még üzembe. Minőségi osztályozó, eserépkályhacsempéket gyárválogató, dobozkészítő munka- tottak. A rekonstrukció alatt körben járul hozzá a jó ered- álló gyár egyik értékes dol- ményekhez. gozója.

Varga Sándorné csoportvezető kilenc munkatársa összehangolt munkájáért felelős.

Tari Mihályné egy műszak alatt 140 doboz csempe csomagolását végzi. így összesen 4200 db burkolólapot készít élő szállításra.

Stuben Petemé gyártá>közi meós elméleti tudásának bővítése érdekében gimnáziumban végzi tanulmányait. A fejlődő üzemben távlati elképzelései vannak.

— képek: kulcsár —

Tagja a nppfrombizottéáguak

Nem a papír cs

t j napközis csoport Bujákon

Az iskolai napközi otthon bővítéséről tanácsülésen tárgyaltak Bujákon. A tanácskozásra meghívták a helyi gazdasági egységek képviselőit is, hogy közösen vitassák meg a gondokat, s a lehetőségeket. Egyezett a vélemény abban, hogy a jelenlegi napközis csoportok még ötven százalékban sem tudják kielégíteni az igényeket. Kevésnek bizonyult az idei tanév elején létrehozott 28 fős alsó tagozatos napközis csoport is. Ezért az anyagi erők összehangolásával újafcfb napközis csoport létrehozását tervezik a jövő év január elsejétől. Az eddigi tárgyalások biztatóak, a gazdasági egységek felajánlották a támogatást

Szövetség és könyvtár együttműködése

A Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége és a Balassi Bálint megyei Könyvtár es módszertani központ vezetői csütörtökön szocialista

együttműködési szerződést írtak alá Salgótarjánban.

A szerződésben a tsz-szö- vetség — többek között — vállalja, hogy ösztönzi a szocialista brigádok művelődési vállalásainak teljesítését, a helyi, járási és megyei könyvtárakkal való kapcsolatok felvételét, a tagság olvasóvá nevelését. Javasolja, hogy a termelőszövetkezetek kulturális alapjuk egy részét fordítsák a községi körzeti könyvtárak saakmai fejlesztésére. S új kezdeményezésként veti fel a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok olvasótáborának — elsőként 1977-ben történő — megrendezését, költségeinek a termelőszövetkezetek általi biztosítását.

A megyei könyvtár az egyezség keretében vállalja a mezőgazdasági dolgozók továbbtanulásának és továbbképzésének könyvajánlásokkal és bibliográfiával való segítését, iró-olvasó találkozók, ankétok szervezését, az olvasótáborral kapcsolatos szakmai tennivalók elvégzését.

KEDVES. ENERGIKUS, FIATALASSZONY Báthy Ká- rolyné- Ügyeket intéz, telefonon felvilágosítást ad, adatokat keres. Mindezt gyorsan, udvariasan, egykettőre.

— Azt hiszem, édesanyámtól örököltem a „gyorsaságot”, öten voltunk testvérek otthon, Szécsényben. Mindegyikünktől megkövetelte, hogy azonnal csinálja, amit kér. Nem volt ellentmondás, hú- zódozás. Ilyen nagy család mellett, nem is lehetett... Magam sem szeretem a tessék- lássék kényszerűségét. Ha valamit csinálni kell. azt azonnal tervi, ne pedig fél óra múlva ugorni..

Báthyné Pásztón a KIOSZ körzeti csoport titkára. A szép, tágas irodában bőven akad tennivalója, mert az adminisztrátorral ketten intézik több mint háromszázötven kisiparos ügyes-bajos dolgait- Az egész járásból.

— Az évek során a gyakorlatban tanultam meg. Amikor 1973-ban visszajöttem szülési szabadságról, egy évig megbízottként végeztem a titkári teendőket. Utána megválasztottak.

Tegyük hozzá, hogy az egyetlen nő ilyen poszton a megyében. Sokfele dologban kell döntenie, segítséget, tanácsot adnia. A kisiparosok munkájára nagyon nagy szükség van a szolgáltatásokban. Akár főállásként, nyugdíjasként. avagy munka mellett végzik.

Felgyorsult a cukorrépabetakarítás szerte az országban — eddig az összes 128 ezer hektáryni termőterület több mint 15 százalékáról, 21 ezer hektárról szállították be a gyárakba a fontos ipari nyersanyagot, több mint 420 ezer tonna cukorrépát. Mint a Cukoripari Trösztnél elmondották, az elmúlt hetek esős időjárása némiképp visszavetette a szedés, s így a feldolgozás munkáit, de ezen a héten már ismét teljes kapacitással dolgozhatnak a gyárak. Az esőzés előnnyel is járt, a nyári aszály miatt gyöngébb termés ugyanis sok helyen megerősödött.

A titkárasszonyt tavasz- szal beválasztották a nagyközségi népfrontbizottságba. Örül a megtiszteltetésnek. A bizalom jelének tekinti.

— Persze a népfronttal a kapcsolatom már nagyon régi keletű. Mindig szívesen vállaltam megbízásokat. Ha valamit kértek tőlem, csináltam. Így jobb.

— Miért?

— A BIZOTTSÁG TAGJAKÉNT KÖZELEBB állok a községi gondok megoldásához- Jobban ismerem a tennivalókat, részese vagyok vitáknak, megbeszéléseknek, a munkaterv készítésének. Ez a tájékozottság jó. Tudom, hol kell segíteni. Továbbíthatom a kéréseket.

Becsülettel meg is teszi. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a pásztói járásban a kisiparosok a társadalmi munkában szívesen segítenek. Báthyné kapásból sorolja a példákat:

— Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy amikor a pásztói száz férőhelyes óvoda épült, abból a kisiparosok is kivették a részüket. Ha számítom, Pásztón van hatvan főállású kisiparos. Ebből negyvenen segítettek az építkezésben. „Segédmunkások” voltunk! Segítettünk a betonozásban, a kerítésépítésben, zsaluztunk, mint a valódi mesterek.

Nemcsak Pásztón van így. A községekben is. Ha járdaépítés, tatarozás, óvoda vagy

A hét elején, a rekonstrukciós munkálatok befejeztével megindult a kaposvári cukorgyárban is a termelés, a közeli napokban pedig Pe- tőháza és Sárvár is fogadja már a terményt, így az ország mind a tizenegy cukorgyára üzemel, méghozzá éjjel-nappal, három műszakban dolgozza fel a beérkező cukorrépát. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó vállalatok között most különösen fontos a szigorú összhang, a meleg Időjárás miatt ugyanis a felszedett cukorrépa nem tárolható hosszú ideig, gyorsan romlik, ezért a feldolgozókapacitáshoz kell igazítani a szállításokat. Ezt egyébként a mezőfontos

iskolabővítés adódik, számítanak az ott lakó kisiparosok szaktudására. Például Vanyarcon, vagy Szurdok- püspökiben— Nehéz számon tartani a végzett társadalmi munkát. A tanácsot nem terhelhetjük még külön azzal, hogy nekünk küldjön erről értesítést. Néha csak véletlenül tudom meg, hogy melyik községben ki mit segített. De nem is a papír, a kimutatás a föntos. Hanem a megbecsülés és a végzett munka. A népfrontbizottságok szívesen veszik a támogatást, a kisiparosok pedig örömest csinálják.

— Hasznos e kapcsolat. Mindenesetre a népfront képviselőit meghívjuk közgyűlésekre, különféle összejövetelekre, így közvetlenül szót értünk. Az pedig mindenképpen hasznos.

A FIATALASSZONY EGYÚTTAL KÉT HATÉVES ikerkislány boldog mamája. A lányok nevezetesek arról, hogy

óvodás koruktól részt vesznek a „közéletben”. Méghozzá tevékenyen- Ünnepségeken, gyűléseken, különféle összejöveteleken szavalnak. Együtt mondják a verset. Amikor picik voltak, még székre állva, most már csak „egyszerűen”. Az ünnepségek rendezői már számítanak rájuk. Ügy látszik a kislányok az anyuka példáját követik...

Csatai Erzsébet

gazdasági üzemek és a cukorgyárak közötti megállapodás is előírja — be is tartják valamennyi helyen. A mezőgazdasági üzemek külön gondot fordítanak a szedőgépek előírás szerinti beállítására is, hogy a szabványelőírásoknak megfelelően vágják le a répa leveleit, s így jó minőségű terményt adhassanak a feldolgozóknak.

A cukorgyárak a felfutást az igazi csúcsmunkáiatokra október második felére tervezik, ekkor már kedvező — száraz, hideg időjárás esetén tárolható, raktározható is lesz majd a frissen felszedett cukorrépa.

Eddi»; 420 ezer tömni cukorrépa a gyárakban — Felgyorsult a betakarítás

Borsosberényi kitér létezések

Kevesebb takarmány, több tej

Évekkel ezelőtt a Borsosberényi Állami Gazdaság állattenyésztésében teljes volt a káosz. Milliós veszteséget okozott a körültekintés nélküli állattartás, az esetenkénti hozzá nem értés. Ez is közrejátszott, hogy személyi változások következtek be, s az állat- tenyésztés élére fiatal, a korának ellentmondóan, nagy tapasztalattal . rendelkező szakember került, Murányi József személyében. Az igazgató Pómer Béla lett, Enying- rol került Nógrádba, s aminek beosztottja, a főállattenyésztő különösen örül: a mező- gadzasági termelésből az állattenyésztés áll legközelebb szívéhez.

— Két évvel ezelőtt született az elhatározás, hogy a szarvasmarhatartásban a

tejhasznosítás kapja a főszerepet. A háromszáz darabos állomány keresztezése még akkor kezdődött, friss vérrel, a közismerten nagy tejhozamú Holstein-fríz fajtával. Jelenleg már hatvankét darabbal rendelkezünk belőle — mondja Murányi József.

Sétára indulunk a központ mögötti telepen. Itt állnak az istállók, teheneknek, hízóknak, borjaknak, s arrébb, a baromfiaké. Kiásott alapárkok, gondosan elkészített zsinórállványok mutatják a változás jeleit. Építkeznek....

— Tizennyolcmillió forintos beruházás kezdődött. A nézsai TÖVÁLL, fejőházas rendszerű, szabad tartásos, pihenőboxos, háromszáz férőhelyes szakosított telepet épít meg két esztendő alatt. Mire befejeződik, már az állomány is más lesz — magyarázza a főállattenyésztő.

Nagyok a változások a korábbi évekhez képest. Nemcsak a fajta mutatja ezt. Lemondtak páldául a sertés- hizlalásról, kiszámolták, nem éri meg, inkább kevesebb állatfajjal, de hatékonyabban szeretnének foglalkozni. A tavalyi istállóátlag ilyentájt 5,8 liter volt. Most, mutatja a táblákat, melyre cikornyás betűkkel rajzolták fel a legfontosabb adatokat, a hozamot, a külön számítással meghatározott takarmányporciókat. — Tízliteres átlagnál tartunk

.... — Nincs ebben semm

i boszorkányos. Újfajta etetéssel próbálkoztak az igazgató javaslatára, aki tudományosan foglalkozott korábban is a témával. Karba- midot adnak az állatoknak. Vigyázni kell az anyaggal, mert roppant veszélyes, ha nem ügyel a gondozó, köny- nyen súlyos károkat okozhat. Persze a szakemberek rendszeresen ellenőrzik az abrakolást.

— Alaptakarmány, ráete- tés, tejelőpótabrak... Minden tehénre külön-külön meghatározva, hogy kielégítsük a biológiai igényeket, mert az állomány még rendkívül heterogén — mondja Murányi József a „kulisszatitkokat”, amit egyébként szívesen bocsátanak a környékbeli termelőszövetkezetek rendelkezésére is, mert az állami gazdaság egyik fontos feladatának tartja az új eljárások meghonosításának kezdeményezését. Kockázattal jár, ők is tudják. De ígéretes a kezdeményezés, szép reményekkel kecsegtet.

— A tej hozam előirányzata 3100 liter az idén. Meglesz! A tavalyitól, ahogy a félévi számok mutatják, már most kétszáznegyven literrel magasabb az átlagos tej hozam. Ügy számítottunk, 1980- ig elérjük a négy és fél ezer litert. Attól függ, a szelekciót milyen ütemben tudjuk elvégezni — elmélkedik a főállattenyésztő.

A baromfitenyésztés is egyre nagyobb szerephez jut az állami gazdaságban. A negy- vennégyezres tojóállományból 17 ezer darabot kihelyeztek a környékbeli falvakba, családi házakhoz. Gazdaságos, mert nem kell istállót építeni, s jól járnak a baromfitartók is, többletjövedelemhez jutnak. A következő lépcsőben szeretnék megvalósítani a csibék tojóvá nevelését is. Eddig Bábolnáról érkezett a tojóállomány, ezek- után tizennyolc hetes korig

Is ők gondozzák. Biztonságosabb és olcsóbb.

— Kétszintessé alakítjuk át — mutat Murányi József az istálló belsejébe. melynek padozatán tyúk, tyúk hátán, bábeli a hangzavar, kotkodá- csolás, kárálás... A fétméter- nyire kiemelkedő itatón kíváncsian forgatják fejüket a Háromék az aHó felé. A telep egyik fehér köpenyes gondozója tojások százait mosogatja, készíti elő szállításra. A BOV-hoz, a megyei vendéglá- tóiDari vállalathoz viszik többek között.

— Jó ára van... — mondja.

S, hogy teljes legyen az állami gazdaság állattenyészetének bemutatása, a juhászairól kár lenne megfeledkezni. Az anvák száma ugyan még csak 260. de az ötéves terv végére 600 darabot terveztek. Breison-decher.

francia vegyes hasznosítású fajtával kívánják javítani a gyapjú-, hústermelő tulajdonságokat. Sűrített elletést vezettek be. hogy minél nagyobb legyen a bárányszaporulat.

— Az állattenyésztés a termelési értéknek csaknem a felét adja. Keressük az új eljárásokat, technológiákat. hogy minél kevesebb ráfordítással, minél nagyobb legyen a haszon — jegyzi meg a főállattenyésztő.

A szarvasmarhánál. úgy tűnik, ez úton járnak. Kisebb takarmánnyal — másfajta összetételben — több tejet termelnek. S így akarják folytatni is.

Sz. Gy.

NŰGRAD — 1976. október 1., péntek 5